Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-22 / 22. szám
1978. JANUÁR 22. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. A Mecsek-nyugat új lakóházai 1978=1611 lakás. Pécs idén az 1 milliárd 181 millió forint összegű fejlesztési alapjából 845 millió forintot — 72 százalékot — lakásépítésre fordít. A fenti mennyiségből 1204-et állami célcsoportos eszközökből tanácsi bérlakásként és tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásként építenek meg, 317-nek az építését az OTP finanszírozza, 90 lakás pedig egyéb kategóriában valósul meg. Hol épülnek meg a tervben szereplő lakások? Mielőtt azonban erre a kérdésre válaszolunk, feleletet kell adni egy másik kérdésre is: mikor? Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak van egy állásfoglalása, miszerint a befejező kapacitások folyamatos leterhelése és ésszerű felhasználása érdekében úgy kell a lakásépítési feladatok teljesítését ütemezni, hogy a lakásmennyiség 15 százaléka az első, 25 százaléka a második, 30-30 százaléka pedig a harmadik, illetve a negyedik negyedévben kerüljön átadásra. Ezzel szemben az 1521 célcsoportos és OTP-lakásból csupán 2 százalék lesz az első, 19 a második negyedévi átadás, a többség a harmadik (31) és a negyedik (48) negyedévre jut. Haladásnak tekinthetjük, hogy míg 1977-ben az éves tervezett lakásmennyiségből 420-nak az átadását tervezték decemberre, idén csupán 200 marad az év utolsó hónapjára. Ez talán alapul szolgólhot ahhoz, hogy Hol épülnek Pécsett lakások f Lvov-Kertváros a fő építési terület a következő évben kedvezőbb ütemezéssel, jobban leKtessen közelíteni az ÉVM-állásfogla- láshoz, hiszen az építőipar az év végén több energiát fordíthat az 1979-es feladatokra. Ezek után nézzük meg azt, hogy hol épül idén az 1611 lakás. Induljunk el a kicsitől a nagy felé. Az ún. egyéb kategóriában épülő 90 lakásból 30 a BÉV kivitelezésében a Fürst Sándor utcában a Hőerőmű lakóházai negyedik tagjaként valósul meg. A másik 60 lakás építésének színhelye Lvov-Kertváros déli építési területének 2/I-3 üteme. Az OTP finanszírozásával épülő 317 lakásnak a kivitelezése a nyugati Mecsekoldalon már megkezdődött, az építési terület az Asztalos János út alatt, a PAB-székház meílett van. Itt a jó előkészítettségnek köszönhetően kedvező ütemezésben megy az építkezés: a lakások 83 százaléka a harmadik negyedév végéig elkészül. A legközelebbi lakásépítési terület: Lvov-Kertváros. Az eredetileg ezzel a névvel illetett városrész építése ebben az esztendőben gyakorlatilag befejeződik, legalábbis, ami magát a lakásépítést illeti. A 11/10 ütemben — közérthetőbben a Diana téren - már áll az a két középmagas lakóépület, amelyben 168 lakást fognak átadni a harmadik és negyedik negyedévben. Lvov-Kertváros III/2 ütemében - a Sarohin tábornok útjától nyugatra eső területen — 135 lakást épít alagútzsalus módszerrel a Pécsi Építőipari Szövetkezet; itt még 60 lakás átadása húzódik át a következő esztendőre, s ezzel fejeződik be aztán a városrész e területének építése. Ez évtől kezdve Pécs lakás- építkezésének súlypontja jó néhány esztendeig az eddig Siklósi városrész néven emlegetett terület lesz. Ezt a 60 ezer lakosúra tervezett területet öt építési tömbre osztották fel, ezeken belül építési szakaszokat határoltak el, amelyeket aztán ütemekre bontottak. A terület központja az ún. 2. tömb, amelyet a mostani új Keszüi út mellett építendő Egri Gyula út kapcsol a „régi" Lvov-Kertvá- roshoz. A tömböt nyugaton és délen a Sarohin tábornok útja, keleten pedig a Hajdú Gyula út határolja. E tömbtől nyugatra épül majd az 1. tömb, a „régi” Lvov-Kertvárostól nyugatra a 3. tömb, a 2. tömbtől keletre a 4., délre pedig az 5. tömb. Mindez együttvéve több ötéves terv lakásépítési feladatát jelenti, a mostani — ötödik - ötéves tervben lényegében megépül a 2. tömb, amelyet két építési szakaszra és 10 ütemre osztottak. Idén a 2. tömb I. szakaszának 1-2-3 üteme az építkezések színtere, s itt épül meg 901 lakás, a város 1978-ra tervezett lakásmennyiségének 56 százaléka. Az épületek közül 16 ötszintes, 6 pedig tízszintes lesz. A kapcsolódó létesítmények — óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, üzletek — építését idén csak elkezdik, befejezésükre 1979-ben kerül sor, így az új lakóterületet egyelőre a „régi” Lvov- Kertváros szolgálja ki. A területet határoló utak közül idén tovább építik a Sarohin tábornok útját a tervezett Hajdú Gyula útig, amit a Má- lomi úttól (az Enyezd utcai új óvodától) elágazóan 1979-ben építenek meg. Hársfai István Az ezres vezetéket kötik be az üszögi víztisztító-műnél. Májustól naponta ezer köbméterrel több ivóvizet kap a Dunáról Pécs Az előkészületek már megtörténtek: Pécs ez év májusától naponként újabb ezer köbméter többlet-ivóvízhez jut a Dunából. Az új pécs-mohácsi dunai víztávvezeték építése 1977. áprilisában kezdődött és a 37 kilométerre tervezett létesítményből elkészült üszög-pusztától József-majorig hat, míg Belvárdgyulától Szederkényig öt kilométernyi szakasz a DÉL- VIÉP, illetve a Vízépítő Vállalat kivitelezésében. Most ezeket kötik rá a régi, még üzemelő, 700 milliméter átmérőjű csőtávvezetékre. Rendkívüli precizitást igényel, a régi acél és a modern vasbeton vezeték összeillesztése. Rövid idő alatt kell eggyel végezni, vagyis ^12, legkésőbb 16 órán belül kapcsolják ösz- sze az új szakasz egyik végét a régi vezetékkel. üszögről kezdenek most január végétől, február elejétől és a 12—16 óra időtartam alatt szünetel a vezetéken a vízszolgáltatás. Ezt a pécsi fogyasztók nem veszik észre, mert a tározókban tartalékolt vizet kapják. Egy „vezetékvég" bekötése után egy hét szünetet tartanak a szerelők, ezalatt töltődnek fel a tározók. üszög után sorrendben Jó- zsef-major, Belvárdgyula, majd Szederkény következik. Hosz- szabb szerelésre számítanak József-majornál, ugyanis itt a víz kicsurgatása lassabban megy, tehát szivattyúkat is alkalmaznak. Csonka Ferenc, a pécsi üzemigazgató mondja: — Eredetileg is szakaszos átadásról volt szó, hiszen a régi vezeték erősen túlterhelt. Egyik előnye, hogy csökken a vezetékrendszer ellenállása, így valamivel több víz jöhet át: naponta ezer köbméterrel több. Ha üzemzavar adódik, akkor a hibás rész kiiktatható és a másikon zavartalan marad az ellátás. Nyártól a kivitelezők „szembefordulnak" egymással, vagyis Belvárdgyulától kezdenek Pécs és József-majortól Mohács irányában: találkoznak 1979 első felében, amikorra Pécs—üszög és Szederkény között teljes hosszában kész, sőt üzemel is az új dunai távvezeték. Ekkor a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat közel ötvenmillió forintos beruházás kivitelezését indítja el: a régi vezetéket kikapcsolják, karbantartása során kicementezik, erősebb, ellenállóbb lesz. Ezen kívül elkezdik a máriakéméndi két mélyfúrású kút bekötését Szederkény térségében az új vezetékre egy ötkilométeres nyomvonal mentén. Innen 1980- ra naponta tízezer köbméter ivóvíz érkezik Pécsre. Pécs ivóvíz-ellátása szempontjából nem közömbös, hogy Mohácson a dunai víz előtisztításának hatásfokát növelik új berendezések segítségével. Erre finn és svéd ajánlat futott be azonos műszaki megoldással, így a kedvezőbb árajánlatot fogadja el a DRW. Csuti János Fordulat a pécsi szennyuízgondok megoldásában Az erőmű régi zagytavánál elkészült a centrifuga gépháza. 1979 végére megszűnik a kellemetlen szag a Megyeri út környékén A napokban döntő fordulat következett be a pécsi szennyvízgondok megoldásában. Az Országos Vízügyi Hivatal, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs megyei város Tanácsa és a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat megbízottjai aláírták a szennyvíziszap szárító és granuláló berendezés deviza biztosításáról szóló megállapodást. Az előzmények a negyedik ötéves terv elejéig nyúlnak vissza. — A 80 millió forintos költséggel napi 20 000-ről 40 000 köbméterre akartuk növelni a szennyvíztelep tisztítókapacitá- tását — kezdte az eddigi intézkedések felidézését Balas- kó István, a városi tanács tervosztályának vezetője. — Terv szerint a szennyvíziszapot az erőmű zagytározójára nyomtuk volna ki. Ügy véltük, hogy az ott elszikkasztott iszap az erőművi zagyot termővé teszi. A kísérletek során azonban kiderült, hogy az iszap nem tud beszivárogni a zagyba, a felszínen marad és ott kezd bomlani. — Tehát ezt is el kellett vezetni. — Két alternatíva maradt: vagy elégetni, vagy granulálni. A granulátum tárolható, s akkor szállítható, amikor a mezőgazdaság igényli. Az erőműhöz vezető csővezeték 1976- ban elkészült, a centrifúgate- lep épül, és 1977-ben — ahogy azt a Dunántúli Napló augusztus 18-án megírta —megkötöttük az előzetes megállapodást a szárító és granuláló berendezésre. — Svájcból jön a berendezés? — Igen. a T. C. W. Techno- commerce cég szállítja. A berendezés ,31 millió forintba kerül. Ehhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól 5,3 millió forint támogatást kapunk, minthogy hazánkban ez lesz az első ilyen berendezés. A tanácsot terhelő teljes költség az eredetileg tervezett 80 millióról 170 millióra növekszik, a különbözetet a Pellérd- re tervezett új szennyvíztelep beruházási költségeiből kell elvennünk. — Hol épül meg a telep? — Az erőmű közelében. A Megyeri úton ülepített iszap az említett csővezetéken jut az új telepre, ahol centrifugálás- sal sűrítik, majd hőkezeléssel szárítják ki — ez egyben sterilizálja is a szennyvíziszapot —, majd granulálják. A szem- csézett iszap zsákolva végeredményben korlátlan ideig tárolható, anélkül, hogy a környezetét a legcsekélyebb mértékben is zavarná. — Mire számíthatunk a szagot illetően? — A berendezést ez év végén, vagy a jövő év elején szállítják, az üzembehelyezés a jövő év közepén várható. Az üzembehelyezést követő 3— 4 hónapon belül a kellemetlen szag megszűnik a Megyeri út környékén. — Mi lesz a granulátum sorsa? — A Bikali Állami Gazdaság kész az egész mennyiség átvételére, de a berendezést szállító svájci cég is átvenne belőle. Nekünk a bikali ajánlat az előnyösebb. H. I.
