Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-22 / 22. szám
Az MSZIS/IP Baranya megyei Bizottságána k lapja Aranyat érő alkatrészek z emlékezetünkből régen kihullott főhercegnő, Auguszta asszony legmerészebb álmában sem gondolhatta, az általa vezetett, sok egyszerű embert megtévesztő mozgalom jelszava, a „Gold gab ich für Eisen", hat évtized elmúltával is híveket toboroz. Az Aranyat - vasért! jelszó az első világháború éveiben dívott, s Auguszta ezzel énekelte ki a szekrények mélyéről a szegények apró kincsét, a bérmálósi láncocskát, az esküvői gyűrűt, s adott helyébe vasgyűrűt, az említett jelszóval vésetten, örök tanúként az illető honleányi, honfiúi buzgalmára. S lám, manapság is szép számmal lelünk honleányo. kát, honfiúkat, akik aranyat adnak vasért, pontosabban már-mór annyit áldoznak egy fémdarabra, mintha az legalábbis huszonnégy karátos aranyból készült volna. Félre a tréfával: az alkatrésztermelés és -ellátás krónikus gyengélkedése sokakat rávett az önellátásra, a házon belüli gyártoga- tásra, kerül amibe kerül alapon, a fontos csak az, hogy legyen. Egyszerűbb, köznapi eszközeink is 10—150 alkatrészt foglalnak magukba, bonyolultabb holmijainkban pedig — mint amilyen egy televíziókészülék, egy gépkocsi, a szerszámgép - az alkatrészek száma több száz, több ezer. Kézenfekvő, egyetlen alkatrész hiánya miatt az eszköz, a berendezés egésze használhatatlanná válhat, hiszen a jármű nem közlekedhet, ha cseresznyeizzója, azaz irányjelzőjének fényforrása nem működik. Az újságokban egymást kergetik a panaszos levelek, az alkatrészhiány okozta bosszúságok diktálják tollba azokat, s ami a köznapi életben esetleg csupán mérgelő- dés, az a termelésben anyagi, erkölcsi kár, halmozódó veszteség. Sűrű eset: az alkatrészt fölhasználó cég szó nélkül tudomásul veszi a gyártó kikötötte feltételeket, hiszen nincs más választási lehetősége. Illetve van: beleunva az örökös kiszolgáltatottságba, a kényszer- helyzet fedte hátrányokba, vagy éppen abba, hogy szóba sem álltak a gyártók a megrendelővel, maga rendezkedik be az alkatrészek előállítására. Gépet, munkaerőt, szerszámot teremt erre a célra, legtöbbször jóval hatékonyabb tevékenységektől vonva el ezeket, s nekilát a kis sorozatú, nagy költségű „termelésnek". Különböző reprezentatív vizsgálatok egyöntetűen igazolták, a kiskereskedelmi forgalomba kerülő alkatrészek túlnyomó részét - a lakosság ellátását szolgáló árukról van szó! - kö- zületek vásárolják fel, mert más módon nem juthatnak azokhoz. Ugyancsak fölmérések bizonykodnak arról a logikai úton is következtethető tényről, hogy a kényszerűen megszervezett alkotrésztermelés ráfordításai — a megszüntetett kooperáció .helyettesítése - átlagosan négyszer, tizenötször (!) nagyobbak a szükségesnél, a társadalmilag indokoltnál. A rúdacélból esztergálással készült kötőelemek, magyarán csavarok, az egyedi darabként összebütykölt tolózárak, szelepek korántsem kizárólagos képviselői a botcsinálta alkatrészgyártók erőfeszítéseinek, sőt, a kisebb jelentőségű, tipikus esetek közül valók. Mert hiszen vállalkozó híján rukkol elő prés- szerszámokkal a nagy műszerüzem, készít zárógép alkatrészeket a konzervgyár, meghajtó tengelyeket a műanyagfeldol- g'ozó, villamos forgógépek részegységeit a mezőgazdasági eszközök előállítója. Reális helyzetfelismerést tükröz tehát az a határozat, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésén fogadott el, s amely — a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szólva — kimondja: „A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyárt- mányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése, s ennek révén mindinkább a .gépesítés’ megvalósítása. Az alkatrészgyártás olyan fejlesztésére van szükség, amely lehetőleg minden piacon elfogadott exportágazattá válik, és önmagában is jelentős műszaki kultúra hordozója." Ehhez a célhoz nem vezet könnyen járható út, mert hosz- szú időn át a végtermék foglalta el az uralkodó helyet, mind a szemléleti, mind az ösztönzési — javadalmazási — tényezők sorában. Az érdekeltség hiányának, illetve tökéletlenségének tudható be, hogy az alkatrészgyártónak semmiféle haszna nincs beépített termékeinek nagy tömegű exportjából, ezért egy idő elteltével úgy dönt — van rá példa tucatjával! —, eladja közvetlenül az alkatrészeket külföldön. A hazai felhasználó viszont hoppon marad, nem képes teljesíteni exportszállítási kötelezettségeit ... Bűvös kör? Rosszul kialakított kör! S nemcsak a külföldi érdekeltségek, hanem a hazai piac kielégítése esetében is rosszul záródik e kör, a csoportérdekek túltengése, illetve a helyi érdekeltség teljes hiánya miatt készülnek azután a huszonnégy karátos alkatrészek. Nálunk jóval fejlettebb iparú országok importjában az alkatrészek és részegységek aránya háromszor, ötször nagyobb a mi jelenlegi eredményeinknél. Kamatoztatják ezek a cégek a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségeket, s azért, mert ez o leggazdaságosabb megoldás. Idehaza azonban e tények ismeretében is még mindig csak a vitáknál tart a vállalatok közötti kooperáció jobb feltételeinek megteremtése, az ösztönzési rendszer folyamatos finomításának lehetősége, az új technológiák — a hidegalakítás, a porkohászat, a fémhelyettesítő műanyagok stb. — alkalmazhatósága. megoldás lépcsőzetes, központi intézkedések éppúgy szükségesek hozzá, mint bátor vállalati kezdeményezések, szakosodási megállapodások- ugyanúgy, mint forgalmazási rugalmasság. A viták fontosak, de csak vitákkal nem jutunk semmire. Ezért a nézetek csatáját most már döntésekké, intézkedésekké, programokká kell formálni, s minél rövidebb idő alatt, mert addig valamennyiünk zse- be bánja, hogy napról napra ezerszámra készülnek a huszonnégy karátos alkatrészek. Veress Tamás Európai Ifjúsági leszerelési konferencia Az ifjúságnak jelentés szerepe van a békééit vívott harcban Marothy László felszólalása Szombaton a Parlament kongresszusi termében a plenáris üléssel folytatta munkáját az európai ifjúsági leszerelési konferencia. Kontinensünk országaiból az ifjúsági szervezetek további képviselői érkeztek Budapestre, így már több mint 300 fiatal ült a padsorokban. A reggeli vitát követően Ma- róthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és hazánk egész ifjúsága nevében köszöntötte a leszerelési konferencia résztvevőit, majd így folytatta: — A magyar ifjúság, amelynek nevében beszélek, jóformán beleszületett a szocializmus mai gyakorlatába. Jól érzi magát, bizalommal tekint a jövőbe és reális terveket sző. Van ereje ahhoz, hogy elődeink munkájára alapozva és példájából okulva megteremtse a boldogulásához szükséges gazdaságot. Ehhez viszont béke és nemzetközi biztonság szükséges. A továbbiakban arról szólt: a hetvenes években kibontakozott enyhülési folyamat bizonyítja, hogy egyre több felelős politikai erő ismeri el az európai -államok kapcsolatainak alakulását meghatározó új realitásokat. Maróthy László utalt az enyhülési folyamat kiemelkedő állomásaira, s a helsinki záró- dokumentum kapcsán hangsúlyozta: — Hazánk népe és ifjúsága üdvözölte a saját törekvéseit tükröző dokumentum aláírását és támogatja azokat a lépéseket, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság kormánya tett és tesz a megvalósítás érdekében. Mi azt a felfogást valljuk, hogy a helsinki záróokmányt nem újraértelmezni vagy újrafogalmazni kell, hanem kitartó erőfeszítésekkel, türelmes munkával egységes egészként végrehajtani. Ebben a szellemben szorgalmazzunk, hogy konkrét eredmények szülessenek a katonai feszültség enyhítésével és a leszerelés különböző kérdéseivel foglalkozó tárgyalásokon is. Támogatjuk a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1976. novemberi ülésén elhangzott javaslatok megvalósítását, amelyek értelmé(Folytatás a 13. oldalon) Cselke László esztergályos ERI—250-es programvezérlésű esztergapadon dolgozik. Erb János felvétele Eredményes részvétel a föld mélyének kutatásában Huszár István Vietnamba utazott Le Thanh, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke meghívására szombaton küldöttség utazott Hanoiba Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke vezetésével, a gazdasági együttműködés időszerű és távlati kérdéseinek megtárgyalására. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese búcsúztatta, ott volt Nguyen Phu Soai, a VSZK budapesti nagykövete. Korszerűbb eszközök a fúrásokhoz Vállalások az éves terv túlteljesítésére Szinte alig ismerjük az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetőségét, holott fontos munkát végeznek a metró építésénél, a víz-, kőolaj- és érckutatásoknál. A jelenleg 233 embert foglalkoztató üzemnek termelése tavaly meghaladta a 40 millió forintot, az idei évre 100 ezer forint híján 44 milliót terveztek. Erre további két százalékot, azaz csaknem 900 ezer forintot „rátettek", hogy az országszerte folyó munkaversenyben ők is részt vállaljanak, üzemi eredményüket viszont öt százalékkal szeretnék növelni. A mecseki üzemvezetőség tulajdonképpen ipari háttér. Köldökzsinór, amely biztosítja a folyamatos termelést társüzemei számára, elsősorban a dunántúli és az észak-magyarországi üzemvezetőségeknek a kutatófúrásokhoz. Azok közé tartoznak a komlóiak, akik minden esztendőben igyekeznek továbblépni, elsősorban műszaki fejlesztéssel. Mindkét régió kutatófúrásaihoz Komlón készülnek szerszámok és eszközök, idén csaknem 18 millió forint értékben. Néhányat érdemes külön is említeni, mint a múlt esztendőben kikísérletezett hat méter hosszú magcsövet, amely szinte veszteség nélkül hozza felszínre a kőzetmintákat. így pontos eredményeket kaphatnak a laboratóriumi elemzések során. Hasonló jó tulajdonságokat ígér az az új magcső is, amelynek prototípusa nemrégiben készült el, most vizsgázik a gyakorlatban. Az elképzelések szerint 1978-ban sorozatban is gyártják. Külföldön régóta használatos az úgynevezett dörzshegesztő- gép, nálunk most van születőben. Terveit a Gépipari Tudományos Intézet munkatársai alkották meg, négy vállalat kooperációjában 1978-ban valósul meg. Komlón szerelik majd össze és itt próbálják ki. Nemcsak új eszközöket, szerszámokat készítenek Komlón, hanem rendben tartják, javítják az előzőkben említett két üzemvezetőség gépeit is. Miután ezek nem kötik le a komlóiak kapacitását, fúrással foglalkozó vállalatoknak, mint például az Országos Vízkutató és Kútfúró Vállalat, az Országos Érc- és Ásványbányák részére szerszámokat gyártanak idén. Itt van az ország második legnagyobb földtani laboratóriuma, amelynek az állóeszközök értéke meghaladja a 10 millió forintot. 1976-ban nagy teljesítményű elektromikroszkóppal gazdagodtak, segítségével az Országos Fpldtani Kutató és Fúró Vállalat mintáin kívül, más vállalatok részére is végezhetnek laboratóriumi elemzéseket. Elég szűkös körülmények között dolgoznak, az idén új laboratóriumot építenek Komlón. A mecseki üzemvezetőség dolgozói vállalták, hogy öt százalékkal túlteljesítik az előirányzott és feszített kétmilliós nyereségtervet. Ehhez segítségükre Jesznek a korszerű gépek. A múlt év végétől két műszakban dolgozó programvezérlésű esztergagép, az 1978- ban megvásárlásra kerülő eszterga- és célgépek, valamint néhány laboratóriumi kisegítő berendezés. Komlón ebben az esztendőben 6 százalékot meghaladó termelékenység-növekedést szeretnének elérni. Horváth Teréz Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napiö XXXV. évfolyam, 22. szám 1978. január 22., vasárnap Ára: 1,20 Ft
