Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-20 / 20. szám

II mezőgazdasági termelest 2-3 százalékkal kell növelni Polinszky Károly oktatási miniszter városunkba látogatott Tegnap délelőtt Polinszky Ká­roly oktatási miniszter Pécsre látogatott. A megyei pártbizottságon Bocz József, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára kö­szöntötte Polinszky Károlyt, aki délelőtti programjában a me­gye párt- és tanácsi vezetőivel, valamint pécsi felsőfokú okta­tási intézmények vezetőivel ta­lálkozott. Hosszabb eszmecse­réjükön az oktatásügy, az okta­táspolitika időszerű kérdései­ről, jövő feladatairól és jelen tennivalóiról Baranyában és Pécsett, valamint a felsőoktatá- •y intézmények helyzetéről, az itt folyó oktató-nevelő munká­ról tanácskoztak, különös te­kintettel a Pécsi Tudomány- egyetem, a Műszaki Főiskola és a Pécsi Tanárképző Főiskola fakultásain, illetve szakjain fo­lyó munkára. A tanácskozásban részt vet­tek Knopp András oktatási mi­niszterhelyettes, Molnár Gyula, Kanczler Gyula, dr. Kardos Jó­zsef, a minisztérium főosztály- vezetői, Lukács János, a megyei párt-vb tagja, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titká­ra, Horváth Lajos, a megyei párt-vb tagja, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, Czente Gyula, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke, továbbá dr. Földvári József, a Pécsi Tudo­mányegyetem rektora, dr. Kát- mánchey Zoltán, a Pécsi Tanár­képző Főiskola főigazgatója, valamint Juhász Jenő, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kola főigazgatója. Az aktivaértekezleten részt vevő szakemberek egy csoportja Az Országházban megkezdődtek a tárgyalások (Tudósítás az 5. oldalon) 9Y évvel ezelőtt nem kisebb feladatra vál­lalkozott az ország és ezen belül megyénk élelmiszer- gazdasága, mint arra, hogy az év végére teljesíti az ötödik ötéves terv első két esztendejének együttes fel­adatait. Nos, az ágazat tel­jesítette, sőt több vonatko­zásban túlteljesítette tervét, amihez Baranya mezőgaz­dasági eredményei is hoz­zájárultak. Ezekről és a megye élelmi­szer-gazdaságának 1978. évi feladatairól tanácskoztak teg­nap délelőtt Pécsett, a Fegyve­res Erők Klubjában a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, az erdészeti és az élelmiszeripari vállalatainak vezetői és párttitkárai. A ta­nácskozáson részt vettek a já­rási párt- és tanácsszervek, szakigazgatási intézmények, a termelési rendszerek és az érin­tett kereskedelmi szervek veze­tői, a MÉM képviselői is. Az értekezleten megjelent és felszólalt Czégény József, a me­gyei párt-vb tagja, a pártbi­zottság titkára, Piti Zoltán, a KISZ-megyebizottságának tit­kára. Ragyogó eredmények A bevezető előadást dr. Földvári János, a Megyei Ta­nács általános elnökhelyettese tartotta, aki elöljáróban rámu­tatott: megyénk mezőgazdasá­ga egy sor területen eddigi legjobb eredményét érte el a szocialista átszervezés óta, s mindez nem egyetlen kiugró esztendő, hanem egy hosszú időszak óta tartó folyamat, pár­tunk következetes agrárpolitiká­jának eredménye. Rendelkezés­re álltak a feladat teljesítésé­hez szükséges alapok, az ered­mények átlagos időjárási fel­tételek között születtek. Orszá­gosan is kimagasló eredményt ért el a megye a búza, kuko­rica, cukorrépa, a napraforgó és burgonya termesztésében. Nagy lépést tett a megye zöld­ségtermelés területi és hozam­fejlesztésében. Sokan túlterme­lésről beszéltek, holott nem a zöldség volt sok, hanem a me­gye átvételi és feldolgozó ka­pacitása kevés. E kapacitások növelése egyik fontos felada­tunk. A megye állattenyésztésének legszebb eredménye: egy év Megyei tanácskozás az ágazat 1978. évi feladatairól alatt 405 literrel nőtt a tehe- nenkénti tejtermelés, a 3319 li­teres átlagban az állami gaz­daságok 4480 literes és a ház­táji gazdaságok 3050 literes átlaga is benne van. Javult az ágazat jövedelmezősége, me­gyei szinten 14,4 százalékkal több tejet vásároltak fel közel­látásra, és az üzemek 107 mil­lió forint tejprémiumot kaptak az ipartól. Nőtt a sertés- és baromfihús-termelés, s kismér­tékben fejlődött a juhtartás is. Lemaradás van még a tö- megtakarmóny termelésében. S a múlt év egyik negatívuma, hogy nőtt az üzemek közötti differenciálódás. Az 1978. évi célok —_ egy rekordév után — még a tava­lyinál is nagyobb erőpróba elé állítják az üzemeket. Az ötéves terv teljesítéséhez a megye me­zőgazdasági termelését átlag 2—3 százalékkal szükséges nö­velni. Ezen belül — átlagos időjárást alapul véve — az ál­lami gazdaságokban hat, a ter­melőszövetkezetekben hét szá­zalékkal szükséges növelni a termelést. A háztáji és kisegítő gazdaságoknál pedig az eddi­gi szintet kell stabilizálni. Hatékonyság, minőség A termelés mennyiségi növe­lése mellett legalább annyira fontos a hatékonyság, a minő­ség javítása. El kell érni, hogy az 1978-as év a megye mező- gazdaságában is a minőség éve legyen. A termelő, a fel­vásárló és feldolgozó ágaza­tok eddiginél jobb együttműkö­désével magasabb értékű, kül­földi piacokon is jól eladható termékeket kell előállítani, il­letve a hazai fogyasztókhoz el­juttatni. Ezeket a célokat a ren­delkezésre álló feltételek jobb kihasználásával érhetik el az építkezések Pécsett üzemek. Mindenekelőtt a jobb, racionálisabb földhasználattal a parlagföldek — közel 2000 hektár van a megyében — mű­velésbe vonásával, az anyagi, műszaki bázis javításával, vagy­is a gépberuházások növelésé­vel, a termelési rendszerekben rejlő lehetőségek — az üze­mek 80 százaléka tartozik va­lamilyen termelési rendszerhez — jobb kiaknázásával, és az üzemek közötti együttműködés kiszélesítésével teljesíthetők a megye előtt álló feladatok. Lé­nyeges strukturális változásra nincs szükség, az 1300 hektár­ral kisebb búzaterületet a ku­korica vetésterületének növelé­sével kell pótolni. (Folytatás a 2. oldalon) Hatalmas betoncső-piramisok magasodnak Pécsett, a Boszor­kány utca torkollatában, mögöt­tük hórihorgas kotró-markoló­gép hasítja a földet, legalább két méter mélyen. Vági Aladár és Komáromi Imre nehézgépke­zelők, mint a rakoncátlan lovat, óvatosan, mindenre figyelve ülik meg a gépet az állandóan imbolygó, csikorgó vezető-fülké­ben. Folyik a Bálicsi út felújí­tása, most már a Műszaki Főis­kola főbejáratának vonalában. — Szem előtt vagyunk, ez nem is baj, de a betonkemény szik­lák ugyancsak megkínoznak. Sziklába ütközni a legrosszabb, fenntartja a munkát és csak centiről centire cammoghatunk előre. Ilyenkor a kompresszorok lépnek be. A Sörgyártól jövünk lassan két éve, eddig már kész minden, vagyis az úton is köz­lekedhetnek. Most már sejtjük, hol bújik ki a tiszta, könnyű ho­mok a feltöltődött hullámvöl­gyekben és a hullámhegyeket viszont szikla borítja be. A szennyvíz- és a csapadékcsator­nát fektetjük le egy mély árok­ba, majdnem két méter széle­sen és a donátusi elágazásig akarunk felérni, persze minden a szikláktól függ. Közben hat­van aknát is bújtatunk le. Gyónó Zoltán, a DÉLVIÉP mű­vezetője: — Április elejére sze­retnénk végezni, csak most a sziklákon kívül fenntart minket egy, a Sörgyárat jó minőségű vízzel ellátó vezeték is, mert nem találjuk a nyomvonalát, elég lesz kibogozni az útját. Korábban elhelyezték az ivó­víz-vezetéket, az utcai világítás kábeleit, most hétszáz métert haladnak előre és ezután az aszfaltozok következnek. Vég­leges átadás ez év első felének a végén. Bár nem zavarja majd az utcai forgalmat, mégis gond a kis- és középnyomású gázve­zetékek kiépítése, egyebek kö­zött azért is, mert minősített he­gesztőből kevés akad a város­ban. Ez a munka el is marad későhbre. A rekonstrukcióra azért van szükség, mert ezen az úton juthatnak el könnyen és gyorsan az autók és buszok a Nyugat-Mecsek oldalában ké­szülő új lakótelephez. Az Alkotmány utcában is a DÉLVIÉP dolgozik, az utolsó si­mításokat végzik a csapadék- és szennyvízcsatornán. Csonka Sándor kubikos nagyon is jól informált, érti az idegen mun­katerületeket is: - A fekete, kát­ránnyal borított vosvégek a gá­zosoké, villogó is áll mellettük, míg léckerítés veszi körül a víz­csap fejrészét, ezekre ügyelnem kell, ahogy temetem be az ár­kokat. A fővezetéket már temet­jük, még néhány aknát helye­zünk el és bekötjük az oldal­ágak víznyelőrácsait. Itt is egymást érik a kis és nagy buckák, kotrógépek her­nyóznak át rajtuk és nagyot billennek egy-egy keményre fa­gyott kátyúban. Január végére átadja a területet a DÉLVIÉP az aszfaltozóknak a Pepsi-üzem- től a Xavér-templomig. A Ko­dály utcai csomópont is elké­szül február közepére. Azért lassultak -le korábban, mert a régi közműveket nehezen talál­ták, nehezen emelték ki, úgy el­öregedtek a csövek. A gázveze­ték-fektetés kétszáz méteres szakaszon itt is komoly gondot jelent hegesztők hiányában. Az utca teljes hosszában ez év júliusában megindulhat a for­galom. A 6/A úton teljes erővel dol­goznak: a DÉDASZ új közvi­lágítást alakít ki, az Aszfaltút­építő Vállalat a Petőfi utca és a Megyeri út között szegélyt épít, szélesíti az úttestet, a Gázmű a házi bekötések aknáit mélyíti, a DÉLVIÉP a főgyűj­tőérre csatolja be a víznyelőket. Amennyiben a Pécsi Vízmű már­cius 20-ig a víznyomó-csővezeté­ket új nyomvonalra helyezi, a május 31-i, végleges útáiadási időpont nem módosul. Ekkorra a 48-as tértől a Tüzér utcáig kétszer két nyomon folyamatos lesz a közlekedés. — Csuti J. — Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 20. szám 1978. január 20., péntek Ára: 80 fillér Nyárra kész az Alkotmány utca, a Bálicsi út és a 6 A út újabb szakasza Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A DÉLVIÉP egyik munkahelye a Xavér-delta csatornázásánál Fotó: Erb János Közmű- és út Hazánkba érkezett a JNDK kormányelnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom