Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-02 / 2. szám
Wlindennek fele 50 százalék Százalékról százalékra Baranyában Tükörkép megyénk életéről, helyzetéről Átkelés a Weddeltengeren < Átkelt a Weddel-tengeren a 23. szovjet Antarktisz-expedíció a Kondratyev kapitány nevű Diesel-elektromos meghajtású jármű fedélzetén. Az expedíció elérte a Filchner-gleccser szelet, azt a helyet, ahol a Druzsna- ja szovjet időszaki kutatótámaszpont található. Tízhónapos szünet után ismét az új kutatógárda zászlaja lobog a támaszpont felett — erről adott rádión keresztül hirt Valerij Moszolov, a geológusokból és geofizikusokból álló csapat vezetője. A mostani kéthónapos kutatási időszak munkájában 150 kutató vesz részt. Az antarktiszi nyár rövid időszaka alatt a Weddel-tenger glecs- cserzónáját és a tenger partjaihoz közel fekvő hegység- rendszert kutatják. írjatok, pécsi gyerekekí ••• Levél Irene Oostdijktól Földrajztanulás világorientáció néven Világorientáció mozgalom. Nem új név ez a történelemben, hiszen a népek, különösen a kicsik, mást sem tesznek, mint orientálódnak. Ezúttal azonban nem hatalmi, hanem jószándékú pedagógiai mozgalomról van szó. Jött ugyanis egy levél a hágai magyar nagykövetségről a Külügyminisztériumba, onnét az Oktatási Minisztériumba, onnét a Baranya megyei Tanácshoz, végül eljutott a Pécsi Jókai utcai Általános Iskolába. Egy messzenevű hölgy irta: Sokféleképpen kaphatunk képet szűkebb hazánkról, Baranyáról. Mi most azt találtuk ki, hogy százalékról százalékra megmutatjuk megyénket. 1. Megyénkben 431 857 lelket számoltak össze legutóbb: 1%-uk aktív sportoló. 2. Lakosságunk több mint 2%-a részesült rendszeres és rendkívüli szociális segélyben. 3. Az elmúlt öt év alatt 3%- kal csökkent a falvakban lakók száma. 4. A kisgyermekek 4%-a csak az egyik szemével néz, azaz tompalátó. 5. A Boldogság Házába jelentkezők 5%-a visszalép évente: nem köt házasságot. 6. Az aktív dolgozók 6%-a mindennap táppénzen van. 7. Megyénk lakosságának 7%-a egyszerre mehet moziba. 8. Házasságon kívül születik a gyermekek 8%-a. 9. Az óvodába jelentkezők A dolgozók esti iskola- járók 31%-a 20 éven 9%-á.t utasítják el, még min-* 9e van31. jóba aluli. 32. Az elmúlt évben megyénkbe költözöttek 32%-a Somogybái és Tolnából jött. 33. A közvádas bűncselekmények 33%-a lopás. 34. Megyénkben az elmúlt öt év alatt az óvodai férőhelyek száma 34%-kal nőtt. 35. Sportolóink 36%-a labdarúgó. 36. A baranyai bíróságok a vádlottak padjára ültetettek 36%-át felmentik, az eljárást megszüntetik. 37. A fizikai állományban lévő férfiak 37%-a nem szakmunkás. 38. A Baranyában élő iparosmesterek 38%-ának városokban van a műhelye. 39. Megyénk lakosságának 39%-a megy évente egyszer színházba. 40. A munkában lévők 40%-a tud csak helyesen élni a szabad idő adta lehetőségekkel. 41. A városokban élők 41%-ának érrendszeri betegsédig. 10. A baranyai építőiparban a belső és külső vakolás 10%- át végzik még csak géppel. 11. Az OTP által folyósított hitelek 11%-a személyi kölcsön. 12. A családok 12%-ában van telefon. 13. A megyénkben élők 13%-a nem magyar anyanyelvű. (43 ezer német és 10 ezer délszláv.) 14. A magánkisiparosok 14%-a kőműves. Számuk fogyóban. 15. A házasságok 15%-ában nem születik gyermek. 16. A megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetben tavaly vizsgált tételek 16%-a nem felelt meg a szabvány előírásainak. 17. A baranyai balesetek 17%-át ittas vezetés okozza. 18. A megyénkben élők 18%-a 60 éven felüli. 19. Évente egyszer a lakosság 19%-a mentőautóban ül. 20. A középiskolások 20%-a naponta vidékről jár be Pécsre. 21. Az évente Baranyába látogatók 21 százaléka tőkés országból érkezik. 22. A kárt okozó tűzesetek 22%-át hanyagul eldobott égő cigarettavég okozza. 23. A megyénkből elköltözők 23%-a új lakóhelyéül Budapestet választja. 24. Az elfüstölt cigaretták 24%-át Pécsett gyártják. 25. A baranyai családok 25%-a rendelkezik személygépkocsival. 26. A hazánkban gyártott cement 26%-át megyénkben állítják elő. 27. A baranyai családok 27%-a nem járatja lapunkat, a Dunántúli Naplót. 28. A megyében lévő szántóföldek 28%-án búza terem. 29. A baranyai családok 29%-a kap családi pótlékot. 30. Az elvásárolt forintok 30%-át élelmiszerre költjük. (Az élvezeti cikkek nélkül!) □Hétfői 42. üzleteink 42%-a élelmiszerbolt. 43. A megyénkben termelt gyümölcsök — szőlő kivételével — 43%-át a barack adja. 44. Az elmúlt évben épített lakások 44%-a kétszobás. 45. A pécsi felsőoktatási intézményekben diplomát kapott fiatalok 45%-a esti, illetve levelező tagozatos. 46. A megyében épített lakások 46%-a hagyományos módszerrel épült, téglából. 47. A baranyaiak 47%-a falun él. 48. A baranyai vendéglátó- helyek bevételének 48%-a szeszesital-eladásból származik. 49. Kapós a taxi: tavaly 49%-kal többen utaztunk mint öt évvel korábban. 50. Mindennek fele 50% — Baranyában is! A következő 50%-ról egy hét múlva, a Hétfői Dunántúli Naplóban beszélünk... (Kozma—Miklósvári) Ahol mindig van újdonság TeatrPowszechny A lengyel titok Az életerő a művészetben fejeződik ki Maksym Gorki Modern lengyel plakát Mák-' szim Gorkij Barbárok cimű előadásához A lengyel csoda ... Kicsit patétikusan, kicsit eltúlozva, de mindenképpen szeretettel és elismeréssel emlegetjük az utóbbi évtizedekben a lengyel művészetet. A Csatorna, a Hamu és gyémánt, Andrzej Wajda, a fotóművészetük, festőik, Josef Sajna, a színpadi látvány európai rangú művésze, avagy Gro- towski, a világformátumú színházújító, aztán az új lengyel dráma — címszavak ezek, igen hiányos jelzői egy nép újat akaró, újat adó művészetének. Van pécsi OTP-pénztárosnő, aki elutazott Varsóba, hogy lássa Olbrzynski Hamletjét. Ez a lengyel színész máskülönben már Párizsba szerződött, ami magyarországi hasonlattal élve annyi, mintha Gábor Miklóst a Theátre de Paris szerződtette volna, holott nem világnyelvet beszélő művész. Vagy a lodzi színház másfél évtizeddel korábbi pécsi Szent Johanna előadása ... Végtelen a sor, végtelen az elismerés. Most az újat akaró, és újat adó lengyel művészet új képviselője dolgozik Pécsett: Roman Kordzinski, a Poznani Nemzeti Színház igazgatója és rendezője, aki az élő lengyel dráma 11 éve megszületett és lengyel viszonylatban azóta egyre igazlátóbbnak bizonyult drámáját, Jaroslav Ab- ranov: Derby a kastélyban című művét állítja itt színpadra. Benne azonban nemcsak a modern lengyel színház rangos alkotóját ismerhettük meg — már a próbák közben is —. hanem az egyetemes lengyel kultúra egyik sokoldalú egyéniségét, aki széles társadalmi összefüggésekben lát, gondolkodik és alkot. Nekünk, magyaroknak érdekes a kérdés: — Hogyan lett a lengyel művészet a szocialista világ leg- újitóbb kedvű, legsokszinűbb művészi világa? — Nekem, a művészetben dolgozó lengyel embernek az a magánvéleménye — felelte —, hogy a lengyel nagyon tűrőképes nép és társadalom. A történelem során mindig is az volt, bár történelme többnyire rosszul alakult és ma is akadnak például bizonyos gazdasági gondok. De a művészetben az a legfontosabb, hogy az ideológiát, politikát egyáltalán az érvényes elveket képes összeegyeztetni a művészet szabadságával. Ez a lengyel nép türelmességének az eredménye. Mi nagyon könnyen összeegyeztetjük az ellentéteket. Szláv nép vagyunk, tehát természetünknél fogva dialektikusok. Talán sok más lehetséges válasz volna a kérdésre és az enyém talán igen szubjektív, de így hiszem. — Milyen közéleti légkörből éledt fel az egyféle eszme szerkezetében a sokféle és gyakran az avantgarde művészet? — Nálunk a párt értékeli a lengyel nép összetettségét. Történelmileg is és ma is. Ezt érzékelnie is kell! — Mi újság a lengyel művészeti életben? — A legnagyobb újság Olbrzynski Párizsba szerződése. De a lengyel művészet mindig tele van friss újdonsággal. Azt hiszem, nem vagyok szerénytelen, ha állítom, hogy a lengyel művészek nagyon szorgalmasak, sokat és sokfélét alkotnak. Ne higgyék azt, hogy dekadensek. Minden műfajban: irodalomban, képzőművészetben, filmben harmonikusan és igen bátran fejlődnek, komoly pénzügyi gondjaink ellenére. De éppen az az érdekes, hogy a művészet maga is érzi és kifejezi ezeket a gondokat, csakhogy nem szenvedéssel, vagy szenvelgéssel. Ellenkezőleg: a művészetek teremtette legtöbb helyzet előre visz bennünket, legfontosabb gondjaink őszinte vizsgálata irányába. Persze a gazdasági problémák a lengyel művészetnek nem egyedüli meghatározó gondjai. De, ha egy művészetnek valamilyen problémája van, akkor azt szétkürtöli. Mi legalábbis ezt szeretjük. A lengyel nép életereje szépen kifejeződik a művészetekben. Földessy Dénes A szolárium nagyszerű hatása Napfiirdőzés bármikor A borús napokban bővelkedő évszakokban, ősszel és télen az emberek el vannak zárva a napsugár jótékony hatásától. Különösen a napsugár legértékesebb alkotórészének, az ibolyántúli sugárzásnak hiányát sínyli meg a szervezet. Ez ugyanis döntő hatással van az emberi test D-vitamin-hóztartá- sának alakulására, amellett pusztítja a kórokozókat is. A kvarclámpa feltalálásával sikerült ugyan mesterségesen előállítani és ekként pótolni a napfény e fontos összetevőjét, de a kvarclámpa nem hat egyszerre az egész testre és túl intenzív a sugárzása, ezért nagyon kell vigyázni a használatával. Ezért olyan függőlámpaszerű sugárzó egységeket fejlesztettek ki, amely valóságos napfürdőzésre nyújt lehetőséget. Szolárium néven több országban — főként az északi államokban — külön helyiséget rendeznek be (Finnországban közvetlenül a szaunafürdő szomszédságában), ahol ruhátlanul bárki „megfü- rödhet” a mérsékelt erősségű ibolyántúli sugárözönben. Az ibolyántúli sugárzótest mellé infravörös sugarakat kibocsátó sugarakat is beszerelnek a lámpaházba. A szolárium mértékletes használata esetén a test nemcsak egyészségesebb és ellenállóbb lesz, hanem üdén barna, napsütötte bőrszínt is kap. Az infrasugárzó által kibocsátott, a csak a bőrre jutva érezhető meleg gyógyító és fájdalomcsillapító hatású izomláz, reuma, húzódások, zúzódósok, derékzsába és megfázások esetén. Elősegíti a teljes izomzat jobb vérellátását és a salakanyagok gyorsabb eltávolítását. A képen látható programkártya vezérelte, érmebedobással igénybe vehető szoláriumot egy osztrák cég fejlesztette ki és rendezi be fürdők, szállodák, gyógyintézmények stb. számára, vagy házi használatra. Egy-egy alkalommal 5—15 percen át lehet napfürdőt venni a szoláriumban. Irene Oostdijk, a holland Zeist város iskolájának tanárnője. Ő szervezi ezt a Világorientáció nevű mozgalmat. Azt írja, hogy gyerekei — ötödik és hatodik osztályosok, 10—12 éves fiúk meg lányok — szabadon kiválasztották a világ 18 országát, hogy egy-egy ottani iskola gyerekeivel leveleznének, természetesen a világ legáltalánosabb érintkezési nyelvén: angolul. A holland gyerekek írnának a tizennyolc iskola társosztályába a maguk országáról, iskolájáról, szokásairól, s várnák a hasonló tartalmú válaszokat. Kiválasztották Magyarországot is. az Oktatási Minisztérium pedig a pécsi Jókai utcai Általános Iskolát. Gábriel József, az iskola igazgatója a téli szünet után ismerteti majd a levelet, mégpedig a 6/c angol tagozatos osztály tanulóival. Aztán jön majd a levél a hollandiai Zeist-ből. Irene Oostdijk tanárnő gyerekeitől és — orientálódnak. A holland tanárnő szerint ez a módszer jobb földrajztanulás, mint minden eddigi módszer, s ahol kérik, oda a mozgalom értékelésének egy-egy példányát is elküldi majd. F. D. Almásy Aladár grafikái Debrecenben született, gye- rekeskedett és inaskodott a gördülőcsapágygyórban; Pécsett a Petőfi laktanyában volt katona, ahol parancsnokai messzemenően támogatták — élete első kiállítása is a laktanyában volt — a rendkívüli rajztehetséggel megáldott, a főiskolai felvételről álmodozó fiú kibontakozását. Almásy Aladár azóta elvégezte a főiskolát, sokat és eredményesen dolgozott. Szerepelt kiállításokon külföldön és magyar városokban, csak — önálló kiállítással — éppen ott nem, ahol tanulmányait végezte, s ahol ma szükséglakásban él feleségével és kisfiával — Budapesten. Most, január 4-én a Stúdió Galériában (Budapest, Bajcsy-Zsilinsz- ky út 52.) kiállítás _nyílik Alm ásy Aladár 1977. évi munkáiból. A művész 24 grafikáját mutaja be. Almásy Aladár eddigi munkásságának állomásai: 1975- ben Kondor Béla ösztöndíj, 1976-ban önálló kiállítás Hódmezővásárhelyen a Medgyessy teremben, szereplés Bécsben a Collégium Hungarocum kollektív kiállításán és New Yorkban, egyéni rajzkiállításon, 1977-ben kiállításon való szereplés Bécsben, Duisburgban (kétszer is), Norvégiában, továbbá a hódmezővásárhelyi őszi tárlaton, ahol nívódijat kapott. Tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. Jelenleg Derkovits ösztöndíjas.
