Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-19 / 19. szám

Blonyben a füsftürö fák Az év végéig 900-féle mérőműszer-alkatrészt készít a Ganz Műszermüvek vajszlói gyára a jelenlegi 200 helyett. Képünkön az automata gépekkel felszerelt forgácsolóműhely. Nyitott vállalatok „Innovációra orientált válla­latokra van szükség” — mond­ják a szakemberek, s bármeny­nyire elszörnyesztö is e meg­fogalmazás, a megállapítás igaz. Ez a műszaki fejlesztés­ben, kutatásban használatos kifejezés azt jelenti, hogy sza­porítani kell a műszaki újdon­ságok gyors befogadására al­kalmas gyárak számát, amelyek „nyitottak" a jobb eredménye­ket ígérő változtatások, a mű­szaki tudományok előtt. Például az újdonságok „meg­kopva", nagy késéssel jutnak a piacra, amikor már csak a ki­bocsátó vállalatnál számítanak újdonságnak. Vagy nem az jön napvilágra, ami a saját vagy a megvásárolt kutatási ered­ményből következne. Ezért el­marad az újdonságoktól várt haszon, s a vállalat nem éri el a megfelelő bevételt, amire a kutatáskor, illetve a külföldi szabadalom meghonosításához számított. Egy-egy új gyártmány előál­lításának átlagos átfutási ide­je a laboratóriumi munkáktól a sorozatgyártás megkezdéséig ágazatonként és vállalatonként eléggé eltérő. A műszeriparban például a becslések szerint je­lenleg 4—5 év az újdonságok átlagos átfutási ideje. Ez Nyu- gat-Európában másfél—két év. A szerszámgépiparban ennél na­gyobb, a vegyiparban (főleg az igen hatékony gyógyszeripari kutatások hatására) kisebb a különbség a hazai és a külföl­di vállalatok átlagos fejlesztési ideje között. Több szakember szerint, ha­zánkban a kutatások átfutási ideje vagy a külföldi szabadal­makat meghonosító kutatások időtartama nagyjából megegye­zik a nemzetközi átlaggal. A műszeriparban a jelenlegi tel­jes, 4—5 évet kitevő átlagos átfutási időnek körülbelül az egyharmada jut a laboratóriumi munkálatokra. A többit a pro­totípus elkészítése, kipróbálá­sa, a „nuH"-széria-gyártás elő­készítése köti le. Az átfutási időknek ez a szakasza jelentő­sen meghaladja a nemzetközi­leg is elfogadható mértéket, időt. Mindebben (tehát, hogy a prototípus elkészülte és a gyár­tás megindítása között túl sok idő telik el) sok minden közre­játszik. Például a nem megfe­lelő érdekeltség ugyanannál a vállalatnál (másban érdekelt a kutató, másban a technológus, és a termelő üzem gárdája); késleltetik az újdonságok gyár­tásba vételét az anyagbeszer­zési nehézségek vagy a szüksé­ges gépberuházások fedezeté­nek szűkös volta és igy tovább. Valamennyit könnyebb lenne el­hárítani az útból a jelenleginél pontosabb és körültekintőbb tervezéssel: a műszaki fejlesz­tés egész folyamatának össze- hangoltabbá tételével. Napjainkban ugyanis a ter­vek többnyire nem egyszerre ké­szülnek az egész folyamatra. Kü­lön készül a kutatási, külön és később a gyártásba vételi terv. Ez látszólag csupán tervezés­módszertani kérdés. Pedig ha így készülnének a fejlesztési tervek, tehát hogy azoknak utolsó fejezete egyben már a gyártási terv is, akkor ez a mód­szertani megoldás egymagában is azt eredményezné, hogy a ter­melők és a fejlesztők egyugyan­azon időpontra, ugyanannak a tervnek a teljesítésében válná­nak érdekeltté. Három tudományág tervei Ez évi első ülését tartotta az I. sz. Társadalomtudományi Szakbizottság Szakbizottsági ülés a PAB-székházban Idén egy pécsi kutató már „itthon” védi disszertációját Heten ülték körül az asztalt tegnap délután a Pécsi Akadé­miai Bizottság székházában: az I. számú társadalomtudományi szakbizottság tagjai. Ez a szak- bizottság a filozófia, a peda­gógia és a pszichológia tudo­mányának jeles dél-dunántúli képviselőiből áll. A PAB más bizottságaihoz hasonlóan szak­területén szervezi és összefogja a régió tudományos erőit, kon­ferenciákat, vitaüléseket ren­dez, publikációs lehetőséghez segíti a szakcikkek szerzőit, s nem utolsósorban támogatja a tudományos fokozatok aspirán­sainak felkészülését. A tegnapi ülésen az elmúlt év értékelése, s az 1978-as ter­vek ismertetése volt napiren­den. Ami a tapasztalatokat il­leti, a szakbizottság tagjai megállapították, hogy a tava­lyi évre tervezett munkát na­gyobb részt sikerült elvégezni, a három tudományágat össze­fogó szakbizottság országos tekintélye növekedett. Szüksé­gesnek tartották azonban meg­jegyezni, hogy különösen a fi­lozófiai és a pedagógiai tu­dományos közéletben még erős főváros-centrikusság uralkodik, jóllehet a vidéken élő kutatók már hosszú ideje ugyanolyan jelentős eredményeket produ­kálnak, mint budapesti kollé­gáik. Örömteli változást jelent ezen a téren, hogy az idén egy pécsi kutató már „itthon”, a PAB-székházban védheti meg kandidátusi disszertációját. Vi­déken erre még vajmi kevés példa akadt. Említésre méltó az a tény, hogy jól alakulnak a szakbi­zottság kapcsolatai a Debrece­ni Akadémiai Bizottság nevelés- tudományi munkabizottságával, különösen ennek pedagógiai és pszichológiai részlegével. Márciusban együttes kerekasz- tal-konferenciát rendeznek a pedagógiai kísérletek témakö­réből. Megállapodás született egy közösen szervezett káder- utánpótlási tanfolyam indításá­ról, kiadványok cseréjéről és publikációs lehetőségek kölcsö­nös biztosításáról. A szakbizott­ság idei tervei között jelentős helyet kapott egy őszi, orszá­gos szintű filozófiai konferen­cia megrendezése is Pécsett. H. J. Fényképezés a Szaljut-G ról ; Újabb szakmát tanultak szer­dán a Szaljut—6 személyzeté­nek tagjai, Romanyenko és Grecsko. Voltak már biológu­sok, geológusok, csillagászok — ezúttal a különleges légifény­képezést gyakorolják, az NDK világhírű optikai üzemének, a jénai Carl Zeiss gyárnak külön­leges fényképezőgépével. Az MKF—6m típusjelű fényképező­gép annak a korábbi gépnek módosított változata, amellyel 1976 szeptemberében a Szojuz— 22 űrhajóról Bikovszkij és Aksz- jonov készített felvételeket Föl­dünk felszínéről. A szovjet és NDK-beli szakértők által elké­szített gép kifejezetten arra ké­szült, hogy segítségével a világ­űrből lehessen olyan képeket csinálni, amelyeket a népgaz­daság és a tudomány egyaránt jól hasznosíthat; Kirakják a betonjárdákat, rendezik a terepet a pécsi, Petőfi utcai lakótelep új házainál. Ezt követően füvesítik, növényekkel telepitik be a szabad területeket. Erb János felvétele Parkosítás, fásítás, ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ cserjetelepítés Pécsett r Újfajta egynyári virág a parkokban Kertészbolt a faiskolai lerakatban és a juharféléket részesítik előnyben, amelyek tűrik a füs­töt. A pécsi medencében ősho­nos hársból kevesebbet ültet­nek, mivel nehezen viselik el a füstgázokat. Cserjéből ötven­ezret telepítenek, harmincezret az új lakótelepek köré, első­sorban szárazságtűrő somfélé­ket. A Kertészeti Kutató Inté­zet és egy holland virágkutató intézet újfajta, egynyári, rend­kívül szép színű, változatos for­májú virágait az országban köztereken először ültetik el, sikeres meghonosodásuk utón árusítják is. Környezetvédelmi szempontok miatt legkedve­zőbb, ha egy hektárnyi zöld felületen legalább 110—130 fa áll és 15 százalékán cserje él. Ezt még csak Meszesen érték el. Nehézséget okoz a sűrű közműhálózat, ezért az ilyen helyeken sövényt és cserjéket nevelnek. Lvov-Kertvárosban a Melinda utcában a körzeti park kivite­lezése kezdődik, a Budai vám­nál a téglagyári gödör egy ré­szét parkosítják, átadják a Tü­zér utcai grundot kalandjátszó­val, akadálypályával. A malom­völgyi kirándulóközpontban el­készül az első autóparkoló, a Szigeti városrész rönkvárat, a Rókus utca labdapályát, játszó­teret, játékkölcsönzőt kap. Fel­újítják a SZOT-üdülő parkját is. Parkrekonstrukciókra húsz­millió forintot fordítanak. Lvov-Kertváros készülő új ré­szében már automata öntöző rendszert létesítenek, így rend­szeresebb lesz a parkok öntö­zése. Újabb öntözőkocsit állí­tanak munkába, ezzel mind­egyik kerületben elvégezhetik a rendszeres öntözést. A lom­bot, a kaszálékot, a parti sze­metet hatvan, jól zárható kon­ténerben gyűjtik össze és ön­rakodó gépkocsikkal szállítják. A faiskolai lerakatban ker­tészboltot nyitnak, ahol műtrá­gyát, magot, kerti szerszámokat, virágföldet, tápsót árusítanak. Arra törekednek, hogy mind több szocialista brigád vállal­jon védnökséget a parkok gon­dozására, főleg a lakó- vagy munkahely közelében. Újdon­ság, hogy másodállásban is alkalmaznak parkgondozókat. Cs. J. Mind több esztétikus, a tájba jól illő parkra van szükség Pé­csett: az újak létesítésére idén hatvanmillió forint értékű meg­rendelés érkezett a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalathoz, amiből csak negyvenmillió fo­rint értékű munkát végezhet­nek. Ugyanis nem győzik mun­kaerővel, kénytelenek a vidéki parképítéseiket, felújításaikat gyorsítani és Pécsen kívül nem is vállalnak munkát. A növekvő parképítési igényt elsősorban a pécsi lakásépítkezés üteme ha­tározza meg Lvov-Kertváros­ban, a Szigeti városrészben, va­lamint a Nyugat-Mecsekben. Jelenleg a megyeszékhelyen a gondozott zöldfelület nagy­sága 1 600 000 négyzetméter, ami ebben az évben 150 ezer­rel lesz nagyobb. Ennek hatvan százaléka gyep. Az utóbbi öt évben három négyzetméterrel emelkedett az egy pécsi lakos­ra számított zöldfelület-nagy­ság : jelenleg 9,7 négyzetméter. Idén kiültetnek ötezer fát, eb­ből háromezer kerül a régi te­rületekre. Az ostorfát, platánt Lázár György fogadta Angelo Miculescut Lázár György, a kormány elnöke szerdán hivatalában fogadta Angelo Miculescu román miniszterelnök-he­lyettest, mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztert. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Romany Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Vic­tor Bolojan, Románia buda­pesti nagykövete. Havasi Ferenc, a kor­mány elnökhelyettese szer­dán a Parlamentben meg­beszélést folytatott Angelo Miculescuval, a két ország közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműkö­dés időszerű kérdéseiről. Púja Frigyes Kongóban Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere szerdán baráti lá­togatásra Brazzavillebe, a Kongói Népi Köztársaság fővárosába érkezett. A ma­gyar külügyminiszter az or­szág vezetőivel a magyar— kongói kapcsolatok megszi­lárdításáról és továbbfej­lesztéséről tárgyal. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 19. szám 1978. január 19., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom