Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-17 / 17. szám
1978. január 17., kedd Dunántúlt napló 3 1 kai — magasabb biológiai alapokról I Versenyfutás a költségekkel Fémzárolt vetőmag A mezőgazdaság 1977-ben összességében jó évet zárt, tovább emelkedtek a növényi hozamok is. Az ágazat jövedelmezősége mégis alacsony. A növénytermelési szakemberek visszatérő panasza: „Versenyt futunk a költségekkel, mert a ráfordítások a hozam- növekedést meghaladó mértékben emelkednek". Ezt húzza alá az az országos statisztika is. 1971. és 1975. években pl. az őszi búza-, a cukorrépa-, a rizs- és lucernatermelés költsége évente 2—7 százalékkal, a napraforgó- és a kukoricatermelés önköltsége pedig 5—11 százalékkal emelkedett. S bár az utóbbi két év statisztikája még hiányzik, a közbejött gép- és műtrágyaár-emelkedések hatására a növénytermelési költségek 1976-ban és 1977-ben tovább emelkedtek. Érthető, hogy a mezőgazda- sági üzemek azokat a fajtákat igénylik, amelyek a növekvő anyagi ráfordítás mellett számukra az eredményesebb gazdálkodást biztosítják. Vagyis olyan magas genetikai értékű fajtákat kell a köztermesztésbe vonni, amelyek többlet jövedelemmel hálálják meg a ráfordításokat. Bár az utóbbi 10 évben 535 növényfajta részesült állami elismerésben, a hazai növényfajták nem tudtak lépést tartani a termelés igényeinek nöEz a felismerés készteti az egyes termelési rendszereket is a nagy teljesítményű fajták beszerzésére, elterjesztésére. Jó példáját láthattuk ennek a múlt év őszén megrendezett háromnapos bábolnai bemutatón, ahol a házigazda IKR az új gépek és új technológiák mellett az új növényfajták seregszemléjét is megrendezte. Itt első ízben hazai és külföldi kutató intézetek mutatták be legújabb nemesítéseiket. Az IKR a világ számos kutató intézetével felvette a kapcsolatot azzal a céllal, hogy a különböző új hazai és külföldi kukoricahibrideket versenyeztesse. Rendkívül előremutatóak az MTA Martonvásári Kutató Intézetében levő közös IKR— Martonvásár-kísérletek, melyek öt éve tartanak. Az őszi bemutatón különösen nagy érdeklődést váltott ki a 300 kukoricából válogatott 90 fajtajelölt, amelyeket további válogatás után az OMFI minősít majd, s ezek egy-két éven belül már nagyüzemi termesztésibe kerülhetnek. A Martonvá- sárral közös kutatások alapján az IKR-ben már köztermesztésbe kerültek olyan kooperációs hibridek, mint az NKPX—20, az NKPX—50, NKPX—32, vagy az ez év tavaszán elvetésre kerülő Jacyues, Jx 62, Jx 92, a Jx 177-es hibridek. A négy Jacyues-fajtát az idén már 25 000 hektáron vetik el az IKR partnereinél. ígéretes fajtajelölt még a Pfister 7 és az új magyar és jugoszláv fajtajelöltek. Dr. Todor Misic professzor, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet ma már világhírű növénynemesítője, akivel ugyancsak a bábolnai bemutatón találkozhattunk, elmondta, hogy három új búzafajtájának — az NSZ 2568/2, NSZ 2630/1 és az NSZ 2699, melyekre ez ébben kér állami elismerést — potenciális terIKR fémzárolt kukorica vetőmag kiszállítása Görcsönyben vekedésével. A magyar vetőmag elvesztette egykori vonzerejét, visszaszorult a hazai termesztésben és a külföldi — főként nyugati — piacokon egyaránt. 1971-ben a 440 milliós vetőmag-exportunk 50 százaléka hazai nemesítésű fajta volt és az import vetőmag, szaporítóanyag értéke nem érte el a 195 milliót, 1975-ös vetőmagexportunk értéke 527 millió, a hazai fajták aránya alig haladta meg a 10 százalékot. Ekkor már 531 millió forint értékben kellett külföldi nemesítésű vetőmagot importálnunk. A behozatalra szükség volt a termelés növeléséhez. A nagy biológiai értékű fajták vetőmagja iránt felfokozódott kereslet annak a felismerése, hogy a költségek közül a legkisebb hányadot még mindig a fajta, illetve annak vetőmagja képezi, és a jelenlegi közgazdasági viszonyok között a jó fajta, a kiváló vetőmag a leggyorsabban megtérülő befektetés. mőképessége eléri a hektáronkénti 100 mázsát. A martonvásári pavilonban az intézet nemesítői elmondták, hogy mai kukoricahibridjeik potenciális termlőképessége hektáronként jóval meghaladja az egy. vagont. Ezek a hibridek potenciális körülmények között 120 —130 mázsa termésre képesek. Ugyanakkor az országos átlagtermés kukoricából 50 mázsa körüli. A szegediek elmondották, hogy pillanatnyilag a gyakorlat részéről nincs semmi érdeklődés az intézet új, ún. durumbúzái iránt — GK—BASA, GK—Raineri, GK —Minaret — pedig a hazai tésztaipar szempontjából nélkülözhetetlenek. A nyugati országokban ugyanis a tojással készült tésztáknak nincs piacuk. A szegediek olyan makaróni búzákat állítottak elő, amelyek tojás nélkül gyárthatók. Egyelőre azonban ilyen gyár nincs Magyarországon, a székesfehérvári tésztagyár fog ilyen technológiával épülni. Ezek csak kiragadott példák, az új, nagy teljesítményű fajták egész listáját sorolhatnánk, amelyek mind azt igazolják, nálunk is történt egy és más a biológiai alapok emeléséért. A hazai kutatások eredményei azonban valahogy nehezen találnak utat a gyakorlathoz. Ezért mutat a megoldás felé a bábolnai IKR kezdeményezése, mert azt példázza, hogy a termelő üzemnek, de a kutatásnak is csak haszna származik abból, ha a gyakorlat is bekapcsolódik a kutató munkába. — Rné — Megfogható milliók ovember 30-án széles körű villamos biztonság- technikai vizsgálat kezdődött Somogy megye termelőszövetkezeteiben. Baranyában pedig idén 60 létesítményt vett és vesz nagyító alá az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet pécsi körzete. Az eddigi tapasztalatok szerint gyakran fordulnak elő szakszerűtlenségek a milliós értékű gépek karbantartásánál. Jóllehet, szabványok írják elő milyen egységek, alkatrészek szükségesek egy- egy villamos-berendezéshez és azok működtetéséhez, ipari és mezőgazdasági üzemeink sok esetben mégis eltérnek a szabályoktól. Példa erre a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet, amely újabb létesítményeket villamosított egyik telepén, de sem a kábelek bevezetése, sem a tömítések nem voltak megfelelőek. A helytelen telepítésből, kezelésből, javításból keletkező Gazdálkodásunk „fehér foltja károkat s a bekövetkező termeléskiesést senki sem tartja nyilván. Az egykor milliókat érő, de idő előtt elhasználódott gépekről, a szükségesnél nagyobb mennyiségben és gazdaságtalanul felhasznált energiáról sehol sem vezetnek statisztikát. Mint az Energiafelügyelet ellenőrzéseiből kiderül, esetenként a gázfelhasználók vagy éppen a DDGÁZ munkatársai hagyják figyelmen kívül az előírásokat. Az olajfogyasztó berendezések biztonságos üzemeltetése is rendkívül fontos. Ám nehézséget okoz, hogy javításukat fővárosi szerelők végzik, emiatt sok a veszteségidő. A gazdaságosság szempontjából nem közömbös: milyen kazánokhoz milyen olajégőt szerelnek fel, károsodnak-e a drága berendezések az előírások be nem tartása, avagy a helytelen kezelés miatt. Egy-egy berendezés mennyire szennyezi a levegőt, milyen az olajfelhasználás hatásfoka. Ezért az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet hatásfokmérő műszereket rendelt. A jövőben az .Energiafelügyelet villamos, valamint gáz és olajbiztonság technikai csoportja rendszeres mérésekkel, műszeres vizsgálatokkal, szakértői munkával, az ellenőrzések további szigorításával igyekszik okosabb, takarékosabb gazdálkodásra kényszeríteni a vállalatokat, a kommunális létesítményeket, a mezőgazdasági üzemeket. A bank a gépvásárlásokat Ösztönzi Építkezésekre csak indokolt esetben adnak hitelt Új mezőgazdasági gépek Az építőipari vállalat is jelentős összegeket fordít az új. technológiai berendezésekre ~r Lépéstartás a Gamma Művekben Korszerű fúróberendezések A Gamma Művekben a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakítása során leszűkítették a geofizikai mérőműszerek választékát, s a szénhidrogén-kutatásoknál alkalmazott eszközök közül a mélyfúrási vizsgálatok úgynevezett karrotázs készülékeinek gyártására specializálódtak. A kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárásához ugyanis egyre mélyebbre kell a föld mélységébe hatolni, egyes helyeken nem ritka a 10 ezer méteres fúrás sem. A Gamma ma már olyan berendezéseket gyárt, amelyek 8000 méter mélységben is megbízhatóan mérnek. Ilyen készülékeket a KGST-or- szcgok közül, sőt egész Európában, a Szovjetunión kívül csak hazánk gyárt. A Gamma Művek az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek rendszeresen szállít műszereiből, Nagykanizsán, Szolnokon és másutt jó néhány már működik belőlük. Új berendezések a szentlőrinci sütőüzemben 1978. február 12., Gödöllő Tudományos ülésszak a mezőgazdaság gépesítéséről Február elsején kétnapos tudományos ülésszak kezdődik Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság gépesítéséről, a MÉM Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia műszaki bizottsága és a Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Bizottsága (CIGR), Magyar Nemzeti Bizottság, az ATE, az ÉRTI, a MEFI és az MGI közös rendezésében. A tudományos ülésszak plenáris és kilenc szekcióülésén 109 — nyolc külföldi — előadás hangzik el és 68 konzultációs kérdés kerül napirendre a két nap során. A tudományos ülésszak kiemelten a mezőgazdaság gépesítésének megoldásával — fejlesztéssel, gyártással — foglalkozik úgy, hogy a téma felöleli a gépesítéssel ősz- szefüggö tevékenységet is. A kutató és fejlesztő intézetek munkatársain kívül a rendezők több üzemi szakembert is felkértek előadónak, hogy az egyes témák a gyakorlati szakembe/ek nézőpontjából is napirendre kerülhessenek. Külön érdeklődésre tart számot dr. Burgert Róbertnek, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójának első napi előadása, amelyben — a kiadott program szerint — a mezőgazdasági iparszerű termelési rendszerek működésének kritikai elemzését adja. Jó zöldségellátással számol az idei terv Az 1976. évi kormányintézkedések nyomán tavaly fellendült a zöldségtermelés, amely kiegyensúlyozott piaci ellátást biztosított, és a tartósítóipar is hosszú évek óta először hiánytalanul átvehette a megrendelt alapanyagot. Idén az elmúlt évihez hasonló termelési eredményekkel számol d terv; 2,2 millió tonna zöldséget várnak a termelőktől, pontosan annyit, mint az elmúlt évben, ebből 1,8 millió tonnát szántóföldön termelnek meg. A tervek szerint azonban az országos zöldség- termelő területet mintegy 4 ezer hektárral csökkentik, ezek szerint 1978-ban kisebb területről kell a termelőknek ugyanazt az árumennyiséget biztosítaniok. Az elmúlt esztendőben 18 százalékkal több volt a vállalati beruházás, mint 1976-ban. A milliárd értékű beruházás (az állami nagyberuházások ebben nem szerepelnek, mint ahogy a budapesti központi nagyvállalatoké sem) még csaknem 50 százalékban építési fejlesztés volt. Bár Baranyában az építési beruházások magas arányát magyarázni lehet, mégsem helyeselhetjük, hogy Baranya gazdaságában még mindig nagy súllyal a létesítmények bővítését, az új munkahelyeket tekintik fejlesztésnek, a műszaki fejlesztés, a korszerű technikai berendezések csak másodrangú szerepet játszanak. A Szigetvári Konzervgyár például néhány új raktárral, a természetesen korszerű technológiai berendezésekkel kétszeresére tudná növelni termelését. Az elmúlt esztendei beruházások 48 százaléka volt egyébként a gépi beruházás 1446 millió forint értékben. A Mecseki Szénbányák összes beruházásából már 54 százalék volt a gépvásárlás 291 millió forint értékben. A Volán 12-es Vállalat 128 millió forintot költött járművek és gépi berendezések vásárlására, a Pécsi Bőrgyár és a Kesztyűgyár a jelentős építések mellett is 115 millió forintot, az összes beruházás 55 százalékát gépek beszerzésére fordította. Baranya gépiparában az MNB Baranya megyei Igazgatósága csak a Cserkúti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat beruházásait tudja figyelemmel kísérni, a többi gépipari vállalat ugyanis budapesti központhoz tartozik. Ök a fejlesztésre rendelkezésre álló összeg 74 százalékát gépek vásárlására fordították. Az építőipar beruházásainak 73 százalékát fordította gépvásárlásra, amelyből a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a november végéig rendelkezésre álló adatok alapján egymaga 72,5 millió forinttal részesül. Az esztendő utolsó napjaiban újabb nagy mennyiségű, csaknem 30 millió forint értékű gép érkezett új ipari telepének technikai felszerelésére. A termelőszövetkezetek 2 százalékkal növelték gépbeszerzésüket, az állami támogatást nem számítva, 355 milliót költöttek, ebben az öáz- szegben azonban nem szerepel 31 SZK—5-ös és-10 SZK— 6-os kombájn, melyeket csak az idén kell fizetni. Az állami gazdaságok 17%-kal növelték gépbeszerzésüket. Az erdő- gazdasággal együtt 116 milliót fordítottak a gépi beruházásokra, összes fejlesztésük 43 százaléka ez. Baranya gazdasági egységei egyébként az elmúlt esztendőben az MNB Baranya megyei Igazgatóságán megnyitott állami támogatásból 350 milliót fordítottak gépbeszerzésre, hitelt pedig ugyanerre a célra 180 millió forintot kaptak. Az 1978-as országos gazdasági feladatokkal összhangban a bank építésre a jövőben csak nagyon indokolt esetben ad hitelt, az állami támogatást pedig még szigorúbb feltételek között lehet csak kapni. L. J.
