Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-15 / 15. szám
1978. JANUÁR 15. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE I I a Lukács József Izgalmas levelezés egy Déry-regény körül Csonka felsorolás egy színészpályáról: Aranyember, Viktor (Rozov: Varsói melódia), Tóth János (Szabó Magda: Kígyómarás), Vig Gusztáv (Kertész Ákos: Névnap), Kajafás úr (Magyar Passió), Józsi (ez ősbemutató volt, vagyis Örkény István: Macskajátékának szolnoki premierje), Cassio (Shakespeare: Otelló), Fejedelem (Csongor és Tünde), Kupás Tódor (Tamási Áron: Boldog nyárfalevél), Tiborc... csonka sor,' hiszen Lukács József tizenhat esztendős színészpályáján még vagy kétennyi szerep volt, s ugyanilyen rangú szerep. Augusztustól elszerződött Békéscsabáról ide Pécsre, s most, szerdán 18-án, este 7 órakor az itteni Spot Színházban Déry Ti bor-estet ad. Műsort szikár, okos gondolatokkal, holott Lukács József egy „csupatűz jelenség." — Ezt ki is használták szereposztások alkalmával, de szerencsére nem skatulyáztak be ebbe a szerepkörbe — mondja a Déry-bemutató előtt. Kicsit szokvány, de alapvető kérdés: — Mi a színészi hitvallása? — Régi dolog a mi pályánkon, hogy ha egy színész kapott szerepeiben nem tud igazán megnyilvánulni, akkor segítségül hívja az irodalmat és maga állít össze belőle egy estet... Én a művészi hitvallásomat Déry Tibor és Örkény István műveivel fejezem ki. A Spot Színház kísérleti alkotóműhelynek szánt kis intézmény, így beleillik az előadásba, hogy ezúttal erősebb zenei aláfestést kap, Papp Zoltán zeneszerző alkotó és adaptáló munkássága révén. A szerzett zenei anyag mellett megszólal például a „Képzelt riport” ide alkalmazott muzsikája is. Színészkörökben az est legizgalmasabb részének a Felelet című regényről szóló fejezetet érzik, annak ellenére, hogy abban egyetlen mondat sem hangzik el a regényből, csak a körötte kialakult levelezést ismerteti Lukács József. Földessy Dénes Hangverseny A műsor önmagáért beszél, legalábbis a zene világában ismerős olvasónak. Január 18- án, szerdán este fél 8 órakor a D-Kamarabérlet keretében a Pécsi Filharmonikus Zenekar Vivaldi: F-dúr oboaversenyét, Vitali: Chaconne című művét, Bach: C-moll versenymű oboára, hegedűre és vonószene- karra című alkotását, valamint Corelli: G-moll concerto gros- so-ját játsszák a Liszt-teremben. Breitner Tamás, a Pécsi Filharmonikus Zenekar vezetője, s a hangverseny karmestere, mondja: — A kamarazenekari koncertsorozatban, már évek óta rendezünk évente egy hangversenyt, amelyen kizárólag pécsi szólóművészek lépnek fel. Ez az alkalom kissé mindig ünnepi, hiszen a város zeneművészeinek szólókoncert lehetőségét gyarapítja, azon kívül a város közönsége is érezheti és élvezheti saját művészeti életének eredményeit. A mostani műsor nagyon szép. Alkalmat ad arra, hogy Vass Ágnes hegedűművésznő és Kircsi László oboaművész nemcsak kiváló hangszertudását, hanem virtuóz képességeit is megmutathassa. Érdekesség: Vitali: Chaconne című művét, amelynek kottaanyagában zenekari po- ritutúra nem volt, Kircsi László hangszerelte. A műsort 23-án Komlón is bemutatják. Pódium: Lőte Attila Pécsett Csütörtökön, január 19-én este fél 8 órakor Lőte Attila mutatja be irodalmi estjét a meszesi József Attila Művelődési Házban. Bíró Attilának, a Fővárosi Operettszínház karmesterének zongorakíséretével kedves dalait is elénekli. A világirodalmi válogatásban főként Csehov művei szerepelnek, rajta kívül Szofoklész, Eurüpidész, Shakespeare, Schiller, Tennessee Williams művei. Szerdán: zenés magazin Szimbolikus jelentőségű is ez a cím: a Pécsi Stúdió negyedszázad alatt összeková- csolódott kollektívája dolgozik így, túl az ünnepek, jubileumok reflektorfényén, a hétköznapok műsorain, hogy minden este felcsendüljön a rádiókészülékekben a Pécsi Stúdió szignálja. A keddi riportműsomak is ez a címe: „Azonos célért — közösen”. A Pécs városi távközlési üzem egyik szocialista brigádjának, a Rákóczi szocialista brigádnak egy napját mutatja be Nógrádi Erzsébet. Elkíséri munkája során ezt a brigádot, mely elsőnek csatlakozott tavaly a csepeliek felhívásához, ugyanakkor felhívta a távközlési üzem valamennyi szocialista brigádját a versenyhez való csatlakozásra. Az 1959-ben alakult munkacsapat vezetője Trinn János és jelenleg az újmecsekaljai körzetben dolgoznak. Voltaképpen komplex brigád, melynek tagjai a kubikos munkát éppúgy elvégzik, mint a legbonyolultabb szereléseket. Valameny- nyien szakmunkások, ketten középiskolai végzettségűek. A brigádtagok szívesen helyettesítik most is továbbtanuló társaikat és arról nevezetesek, hogy szükség esetén szabad szombatjaikon is dolgoznak. Rengeteg társadalmi munkát végeznek: legutóbb ők készítették el a bőrklinika telefonhálózatát. Nagyszerű kis kollektíva ez, és Nógrádi Erzsébet az ő társaságukban, egy nap ezernyi feladatának teljesítése közben bizonyára olyan riportot készít róluk, mely igazolja a műsor címét: „Azonos célért — közösen". Szerdán László Lajos szerkeszti a „Hét közben” című aktuális zenés magazint, melyben szólnak a Pécsi Tervező Vállalat új feladatairól, a bólyi hibridvetőmag-üzem exportjáról, Hallama Erzsébet mongó- liai útinaplójáról. Tiszay László csütörtöki „Muzsikával falu- ról-falura” című műsorában azokra a falvakra emlékezik, amelyekben az elmúlt évtizedekben szívesen járt. Sztuka Emil népszerű tudományos ösz- szeállítása a zenegépekről szól. Szombaton a „Hang-ár” című popzenei összeállítás jelentkezik, majd az „Ismerőseink közelről” sorozatban Horváth Tivadart hallhatják. A mikrofonstaféta vasárnapi vendége Nagy Ferenc tabi faragóművész, akivel Lenk Irén beszélget. A német műsorban hétfőn hangképekben számolnak be a svábbálról, szerdán a Leő- wey gimnázium végzős növendékeivel beszélget Reil József, a szűri dalénekeseket pedig Wolfart János mutatja be a pénteki műsorban. Vasárnapa Tanárképző Főiskola német irodalmi színpadának tagjai Fath György költő verseit szólaltatják meg. Fekete Mária írását olvassák fel a hétfői szerb- horvát adásban. Frankovics György szerkeszti a keddi ifjúsági műsort. És néhány riport címe: Mohácsi mozaik. Tél a Dráva mentén. Aranylakodalom ... A vasárnapi szerb- horvát műsorban nótafákat mutat be riportjában Filáko- vity Branko. Könyu A bölömbikák éjszakája Ha 1967-ben megszavazták volna az év regényét, a pálmát minden bizonnyal Gabriel Garda Marquez műve, a „Száz év magány" vitte volna el. Megjelenése után egy- csapásra a világirodalom legrangosabb alkotásai közé emelkedett, írójának valamennyi földrészen hírnevet szerzett. Ritka az ilyen gyors siker manapság az irodalomban, ráadásul egy olyan regénnyel, mely súlyos mondanivalója mellett a korszerű megírásmód igen bonyolult technikáját alkalmazza. Garcia Mar- queznek azonban sikerült azt megvalósítania, amit csak kevesek tudnak; megmutatta a cseppben a tengert, egy kis falu életének krónikájában az emberiség fejlődésének történetét. A regény 1975-ben jelent meg magyarul, s nálunk is az év legkeresettebb műve lett. Azóta fokozott figyelemmel kísérjük a most ötvenéves columbiai író valamennyi megjelenő alkotását. „A bölömbikák éjszakája", mely eddigi elbeszéléseinek reprezentatív válogatása, bizonyára további olvasókat toboroz az írónak. A kötet tizenhét elbeszélésében sajátos dél-amerikai világ tükröződik. Erőszak, nyomor, elesettség, heves szenvedélyek — rövid címszavakkal így jellemezhetnénk a válogatás egy-egy darabját. Az író a legmélyebb rétegekből hozza fel történeteit, a valóság bonyolult ösz- szetettségébői bontja ki az emberi sorsokat, ezért megragadó, ezért hiteles minden sorában, minden szavában. IC. S. Susannák, ha hatan vannak Figaro szerelme, hatféleképpen .. . Ettől izgalmas a televízió 18-i, szerda esti műsora, amelyet 21 óra 50 perckor közvetítenek. Mozart: Figaro házassága című operájának keresztmetszetét adják, s egyben bemutatják a remek dalmű összes magyar Susanna szereplőjét. Az ötletet az adta, hogy ritkaság, ha egy-egy operaszerepet az országban többen énekelnek azonos időszakban. Mivel pedig Susanna ízig-vérig nő — így vélekedett a magyar televízió alkotógárdája — s kedves, megnyerő, furfangos is, ezért annyiféle alakban kel életre, ahányon eléneklik, illetve eljátsszák, így szerkesztették egy műsorba a jelenleg hat magyar Susan- nót: Ágoston Editet, a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüttesének művésznőjét, továbbá Berdál Valériát, Csengery Ad- rienn-t, Kalmár Magdát, Kincses Veronikát és László Mar- gitot. Közülük a pécsiek nyilván Ágoston Editre kíváncsiak legjobban, aki ebben a városban énekelte Susannát. — Az én felfogásom szerint Susanna Figarónak nemcsak menyasszonya, hanem afféle „szelleme” is, aki néha mögötte is áll. Az arisztokratákkal szemben az életerős polgári-népi figura. Igazi nagy nő, csak nem finomkodó, magát kellető, hanem tűzrőlpattánt, raffinált, aki a ^grófnak a gondolatait előre tudja, Azt hiszem, hogy egyben ő Figaro női megfelelője is, sőt, kissé az irányítója. Amikor például súg neki Cherubin megszökte- tése ügyében. Tehát az életerő, az életképesség, az irányító szellem — ez Susanna az én felfogásomban. De úgy érzem, ilyen Mozart többi operájának a népi-női alakja is, például Zerlina a Don Jüanban, vagy Blonde a Szöktetés a szerájból című. Ágoston Edit és öt társa tehát megszólal, Baranyi Ferenc műsorvezetésével. Amint a tv- ben hallottuk: e filmben rendhagyó módon keveredik Mozart csodálatos zenéje, a fordulatos meseszövés és a riportok. Utóbbiakban például külföldi Figaró-rendezésekről hallanak majd a nézők, aztán Abody Béla emlékezik vissza régi Susannákra. Majd —afféle ellenpont képpen — vendég énekesnő: Mirella Freni is elénekli Susanna egyik dalát, a Rózsaáriát. A műsort Apró Attila rendezte, a Magyar Állami Operaház zenekarát Lukács Ervin vezényli. A férfipartnerek: Gáti István és Sólyom Nagy Sándor. F. D. Ady prózájával ismerkedhetnek meg a nézők az Ady-novellák a képernyőn című összeállításban. A novellafüzért — melyben a Nem, a Terka számlája, Mihályi Rozália csókja és a Répakapálás című művek feldolgozása szerepel —keretbe foglalja az 1902-ben megjelent, Ady egyetlen befejezett, rövid színpadi alkotása, a Műhelyben. Az egyes jeleneteket a novellák témájára utaló publicisztikai részlet köti össze. (Képünkön: Jelenet a Répakapálás cimű novellából. A pécsi Susanna (Ágoston Edit)
