Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-15 / 15. szám

1978. JANUÁR 15. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE I I a Lukács József Izgalmas levelezés egy Déry-regény körül Csonka felsorolás egy szí­nészpályáról: Aranyember, Viktor (Rozov: Varsói meló­dia), Tóth János (Szabó Mag­da: Kígyómarás), Vig Gusz­táv (Kertész Ákos: Névnap), Kajafás úr (Magyar Passió), Józsi (ez ősbemutató volt, vagyis Örkény István: Macs­kajátékának szolnoki premier­je), Cassio (Shakespeare: Otelló), Fejedelem (Csongor és Tünde), Kupás Tódor (Ta­mási Áron: Boldog nyárfa­levél), Tiborc... csonka sor,' hiszen Lukács József tizenhat esztendős színészpályáján még vagy kétennyi szerep volt, s ugyanilyen rangú sze­rep. Augusztustól elszerződött Békéscsabáról ide Pécsre, s most, szerdán 18-án, este 7 órakor az itteni Spot Szín­házban Déry Ti bor-estet ad. Műsort szikár, okos gondo­latokkal, holott Lukács József egy „csupatűz jelenség." — Ezt ki is használták sze­reposztások alkalmával, de szerencsére nem skatulyáztak be ebbe a szerepkörbe — mondja a Déry-bemutató előtt. Kicsit szokvány, de alapvető kérdés: — Mi a színészi hitvallása? — Régi dolog a mi pá­lyánkon, hogy ha egy szí­nész kapott szerepeiben nem tud igazán megnyilvánulni, akkor segítségül hívja az iro­dalmat és maga állít össze belőle egy estet... Én a mű­vészi hitvallásomat Déry Ti­bor és Örkény István művei­vel fejezem ki. A Spot Színház kísérleti al­kotóműhelynek szánt kis in­tézmény, így beleillik az elő­adásba, hogy ezúttal erősebb zenei aláfestést kap, Papp Zoltán zeneszerző alkotó és adaptáló munkássága révén. A szerzett zenei anyag mel­lett megszólal például a „Képzelt riport” ide alkalma­zott muzsikája is. Színészkö­rökben az est legizgalmasabb részének a Felelet című re­gényről szóló fejezetet érzik, annak ellenére, hogy abban egyetlen mondat sem hangzik el a regényből, csak a kö­rötte kialakult levelezést is­merteti Lukács József. Földessy Dénes Hangverseny A műsor önmagáért beszél, legalábbis a zene világában ismerős olvasónak. Január 18- án, szerdán este fél 8 órakor a D-Kamarabérlet keretében a Pécsi Filharmonikus Zenekar Vivaldi: F-dúr oboaversenyét, Vitali: Chaconne című művét, Bach: C-moll versenymű obo­ára, hegedűre és vonószene- karra című alkotását, valamint Corelli: G-moll concerto gros- so-ját játsszák a Liszt-terem­ben. Breitner Tamás, a Pécsi Filharmonikus Zenekar vezető­je, s a hangverseny karmes­tere, mondja: — A kamarazenekari kon­certsorozatban, már évek óta rendezünk évente egy hangver­senyt, amelyen kizárólag pécsi szólóművészek lépnek fel. Ez az alkalom kissé mindig ün­nepi, hiszen a város zenemű­vészeinek szólókoncert lehető­ségét gyarapítja, azon kívül a város közönsége is érezheti és élvezheti saját művészeti éle­tének eredményeit. A mostani műsor nagyon szép. Alkalmat ad arra, hogy Vass Ágnes he­gedűművésznő és Kircsi László oboaművész nemcsak kiváló hangszertudását, hanem virtu­óz képességeit is megmutat­hassa. Érdekesség: Vitali: Cha­conne című művét, amelynek kottaanyagában zenekari po- ritutúra nem volt, Kircsi László hangszerelte. A műsort 23-án Komlón is bemutatják. Pódium: Lőte Attila Pécsett Csütörtökön, január 19-én este fél 8 órakor Lőte Attila mutatja be irodalmi estjét a meszesi József Attila Művelő­dési Házban. Bíró Attilának, a Fővárosi Operettszínház kar­mesterének zongorakíséretével kedves dalait is elénekli. A vi­lágirodalmi válogatásban fő­ként Csehov művei szerepel­nek, rajta kívül Szofoklész, Eurüpidész, Shakespeare, Schil­ler, Tennessee Williams művei. Szerdán: zenés magazin Szimbolikus jelentőségű is ez a cím: a Pécsi Stúdió ne­gyedszázad alatt összeková- csolódott kollektívája dolgozik így, túl az ünnepek, jubileumok reflektorfényén, a hétköznapok műsorain, hogy minden este felcsendüljön a rádiókészülé­kekben a Pécsi Stúdió szignál­ja. A keddi riportműsomak is ez a címe: „Azonos célért — közösen”. A Pécs városi táv­közlési üzem egyik szocialista brigádjának, a Rákóczi szoci­alista brigádnak egy napját mutatja be Nógrádi Erzsébet. Elkíséri munkája során ezt a brigádot, mely elsőnek csatla­kozott tavaly a csepeliek fel­hívásához, ugyanakkor felhívta a távközlési üzem valamennyi szocialista brigádját a ver­senyhez való csatlakozásra. Az 1959-ben alakult munkacsapat vezetője Trinn János és jelen­leg az újmecsekaljai körzet­ben dolgoznak. Voltaképpen komplex brigád, melynek tag­jai a kubikos munkát éppúgy elvégzik, mint a legbonyolul­tabb szereléseket. Valameny- nyien szakmunkások, ketten kö­zépiskolai végzettségűek. A bri­gádtagok szívesen helyettesítik most is továbbtanuló társaikat és arról nevezetesek, hogy szükség esetén szabad szom­batjaikon is dolgoznak. Ren­geteg társadalmi munkát vé­geznek: legutóbb ők készítet­ték el a bőrklinika telefonháló­zatát. Nagyszerű kis kollektíva ez, és Nógrádi Erzsébet az ő társaságukban, egy nap ezer­nyi feladatának teljesítése köz­ben bizonyára olyan riportot készít róluk, mely igazolja a műsor címét: „Azonos célért — közösen". Szerdán László Lajos szer­keszti a „Hét közben” című aktuális zenés magazint, mely­ben szólnak a Pécsi Tervező Vállalat új feladatairól, a bólyi hibridvetőmag-üzem exportjá­ról, Hallama Erzsébet mongó- liai útinaplójáról. Tiszay Lász­ló csütörtöki „Muzsikával falu- ról-falura” című műsorában azokra a falvakra emlékezik, amelyekben az elmúlt évtize­dekben szívesen járt. Sztuka Emil népszerű tudományos ösz- szeállítása a zenegépekről szól. Szombaton a „Hang-ár” című popzenei összeállítás je­lentkezik, majd az „Ismerő­seink közelről” sorozatban Hor­váth Tivadart hallhatják. A mikrofonstaféta vasárnapi ven­dége Nagy Ferenc tabi fa­ragóművész, akivel Lenk Irén beszélget. A német műsorban hétfőn hangképekben számolnak be a svábbálról, szerdán a Leő- wey gimnázium végzős növen­dékeivel beszélget Reil József, a szűri dalénekeseket pedig Wolfart János mutatja be a pénteki műsorban. Vasárnapa Tanárképző Főiskola német iro­dalmi színpadának tagjai Fath György költő verseit szólaltat­ják meg. Fekete Mária írását olvassák fel a hétfői szerb- horvát adásban. Frankovics György szerkeszti a keddi if­júsági műsort. És néhány ri­port címe: Mohácsi mozaik. Tél a Dráva mentén. Aranyla­kodalom ... A vasárnapi szerb- horvát műsorban nótafákat mutat be riportjában Filáko- vity Branko. Könyu A bölömbikák éjszakája Ha 1967-ben megszavazták volna az év regényét, a pálmát minden bizonnyal Gabriel Garda Marquez műve, a „Száz év magány" vitte volna el. Megjelenése után egy- csapásra a világirodalom legrango­sabb alkotásai közé emelkedett, írójának valamennyi földrészen hír­nevet szerzett. Ritka az ilyen gyors siker manapság az irodalomban, rá­adásul egy olyan regénnyel, mely súlyos mondanivalója mellett a kor­szerű megírásmód igen bonyolult technikáját alkalmazza. Garcia Mar- queznek azonban sikerült azt meg­valósítania, amit csak kevesek tud­nak; megmutatta a cseppben a ten­gert, egy kis falu életének króniká­jában az emberiség fejlődésének történetét. A regény 1975-ben jelent meg ma­gyarul, s nálunk is az év legkere­settebb műve lett. Azóta fokozott figyelemmel kísérjük a most ötven­éves columbiai író valamennyi meg­jelenő alkotását. „A bölömbikák éj­szakája", mely eddigi elbeszélései­nek reprezentatív válogatása, bizo­nyára további olvasókat toboroz az írónak. A kötet tizenhét elbeszélésében sajátos dél-amerikai világ tükröző­dik. Erőszak, nyomor, elesettség, he­ves szenvedélyek — rövid címsza­vakkal így jellemezhetnénk a válo­gatás egy-egy darabját. Az író a legmélyebb rétegekből hozza fel történeteit, a valóság bonyolult ösz- szetettségébői bontja ki az emberi sorsokat, ezért megragadó, ezért hiteles minden sorában, minden szavában. IC. S. Susannák, ha hatan vannak Figaro szerelme, hatfélekép­pen .. . Ettől izgalmas a tele­vízió 18-i, szerda esti műsora, amelyet 21 óra 50 perckor köz­vetítenek. Mozart: Figaro há­zassága című operájának ke­resztmetszetét adják, s egyben bemutatják a remek dalmű összes magyar Susanna sze­replőjét. Az ötletet az adta, hogy ritkaság, ha egy-egy operaszerepet az országban többen énekelnek azonos idő­szakban. Mivel pedig Susanna ízig-vérig nő — így vélekedett a magyar televízió alkotógár­dája — s kedves, megnyerő, furfangos is, ezért annyiféle alakban kel életre, ahányon eléneklik, illetve eljátsszák, így szerkesztették egy műsorba a jelenleg hat magyar Susan- nót: Ágoston Editet, a Pécsi Nemzeti Színház operaegyüt­tesének művésznőjét, továbbá Berdál Valériát, Csengery Ad- rienn-t, Kalmár Magdát, Kin­cses Veronikát és László Mar- gitot. Közülük a pécsiek nyil­ván Ágoston Editre kíváncsiak legjobban, aki ebben a város­ban énekelte Susannát. — Az én felfogásom szerint Susanna Figarónak nemcsak menyasszonya, hanem afféle „szelleme” is, aki néha mö­götte is áll. Az arisztokraták­kal szemben az életerős pol­gári-népi figura. Igazi nagy nő, csak nem finomkodó, magát kellető, hanem tűzrőlpattánt, raffinált, aki a ^grófnak a gon­dolatait előre tudja, Azt hi­szem, hogy egyben ő Figaro női megfelelője is, sőt, kissé az irányítója. Amikor például súg neki Cherubin megszökte- tése ügyében. Tehát az élet­erő, az életképesség, az irá­nyító szellem — ez Susanna az én felfogásomban. De úgy érzem, ilyen Mozart többi ope­rájának a népi-női alakja is, például Zerlina a Don Jüan­ban, vagy Blonde a Szöktetés a szerájból című. Ágoston Edit és öt társa te­hát megszólal, Baranyi Ferenc műsorvezetésével. Amint a tv- ben hallottuk: e filmben rend­hagyó módon keveredik Mo­zart csodálatos zenéje, a for­dulatos meseszövés és a ripor­tok. Utóbbiakban például kül­földi Figaró-rendezésekről hal­lanak majd a nézők, aztán Abody Béla emlékezik vissza régi Susannákra. Majd —af­féle ellenpont képpen — ven­dég énekesnő: Mirella Freni is elénekli Susanna egyik da­lát, a Rózsaáriát. A műsort Ap­ró Attila rendezte, a Magyar Állami Operaház zenekarát Lukács Ervin vezényli. A férfi­partnerek: Gáti István és Só­lyom Nagy Sándor. F. D. Ady prózájával ismerkedhetnek meg a nézők az Ady-novellák a képernyőn című összeállításban. A novellafüzért — melyben a Nem, a Terka számlája, Mihályi Rozália csókja és a Répakapálás című művek feldolgozása szerepel —keretbe foglalja az 1902-ben megjelent, Ady egyetlen befejezett, rövid színpadi alkotása, a Műhelyben. Az egyes jeleneteket a novellák témájára utaló pub­licisztikai részlet köti össze. (Képünkön: Jelenet a Répakapálás cimű novellából. A pécsi Susanna (Ágoston Edit)

Next

/
Oldalképek
Tartalom