Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-13 / 13. szám

1978. január 13., péntek Dunántúli napló 5 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Bumedien Moszkvában Csütörtökön Moszkvába ér­kezett Huari Bumedien, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság államfője. A hi­vatalos közlés szerint Bume­dien baráti látogatásra, egy­ben megbeszélésekre jött Moszkvába. Az algériai államfőt Moszk­va vnukovói repülőterén Ko­szigin miniszterelnök és Gro- miko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­jai, Vaszilij Kuznyecov, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének első helyettese, a Po­litikai Bizottság póttagja és más hivatalos személyiségek fogadták. Bumedien látogatását moszkvai megfigyelők a közel-keleti helyzet alakulásával hozzák összefüggésbe. Az algériai államfő az elmúlt na­pokban számos arab ország főváro­sában járt és megbeszéléseket foly­tatott a Szadat-Begin tárgyalások nyomán kialakult helyzetről. A szov­jet sajtó ezeket a megbeszéléseket úgy értékelte, mint Bumedien arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megva­lósuljanak az egyiptomi—izraeli tár­gyalásokkal szemben álló arab or­szágok Tripoliban megtartott tanács­kozásán elfogadott határozatok, megteremtődjön az arab egység a különutas kísérletekkel szemben. Mint ismeretes, a Szovjetunió nyo­matékosan leszögezte, hogy szem­ben áll az ilyen kísérletekkel, az ál­talános és átfogó rendezést kívánja elősegíteni, a genfi konferencia összehívására törekszik, támogatja a palesztin arab nép törvényes jogait, beleértve az önálló állam megte­remtésének jogát is. Az algériai ál­láspont nagyjából azonos ezzel: Al­géria ugyancsak ellenez mindenfaj­ta különmegállapodást. Bumedien 1973 októberében, a kö­zel-keleti háború kiújulása idején tett látogatást a "“Szovjet fővárosban. Bumedien akkor kétnapos megbe­szélés-sorozatot folytatott a szovjet vezetőkkel, mindenekelőtt Brezsnyev- vel és Gromikóval. ítéletidő Anglia keleti partjain csü­törtökre virradó éjjel 25 éve nem tapasztalt hevességű ára­dás söpört végig. Maga Lon­don is csak kevés híján kerül­te el az árvízi riadót. Délebbre, Norfolk, Suffolk és Essex gró'ságban, ahol a múlt héten forgószél pusztított, most negyedszázada nem ta­pasztalt sebességű áradás sö­pört végig a parton. Időnként 120 km-es sebesséqű széllöké­sek közepette a tengerár 130 cm magasságig mindent elle­pett: az álmukból felriadt la­kók rémülten menekültek az emeletekre a víz elől. Ember­életben nem esett kár, de hí­rek szerint sok szarvasmarhát elsodort a víz. ♦ SANTIAGO: Chile külföl­di adóssága tavaly 5,2 milliárd dollár volt, vagyis semmivel sem csökkent az előző évhez képest, az ország legnagyobb hitelezői az Egyesült Államok, Franciaország, Nyugat-Német- ország, Nagy-Britannia, Argen­tína, Japán és Brazília. Harry Ott, az NDK moszkvai nagykövete (jobbra) átadta Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB PB tagjának, a KB titkárának a Kari Marx érdemrendet.--------------------------------------------------­+ DJAKARTA: Súlyos diák­zavargások törtek ki Indonézia második legnagyobb városa, Surabaya egyetemén. A refor­mokat követelő fiatalok tömeg­gyűlését katonák oszlatták fel gumibotokkal és szuronnyal. Hat egyetemista megsebesült. A diáktanács tiltakozott a kor­mánynál a katonák brutális beavatkozása miatt. Indonéziá­ban már csaknem egy éve tartanak a reformokat követelő egyetemisták megmozdulásai. ♦ RAWALPINDI: Az erede­ti tervektől eltérően szombatig meghosszabbították Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni mi­niszterelnök feleségének házi­őrizetét - jelentette be Ziaul Hak, az ország katonai veze­tője. Mint elmondotta, az in­tézkedést azért hozták, hogy ily módon elkerüljék a zavar­gásokat Callaghan brit kor­mányfő látogatásának idejére. + BELGRAD: A dimitrov- gradi bolgár-jugoszláv határ­átkelőhelyen a múlt évben ösz- szesen 115 kábitószercsempészt füleltek le a jugoszláv vám­őrök, s 2400 kilogramm hasist, ópiumot, heroint és morfiumot koboztak el tőlük. A csempé­szek többsége török, libanoni és iraki állampolgár, de akadt közöttük jugoszláv, osztrák, nyugatnémet és svájci is. A jugoszláv hatóságok a csem­pészárun kívül 80 személygép­kocsit is elkoboztak és magas pénzbüntetéseket szabtak ki. + GENF: Újabb megbeszé­lést tartott csütörtökön Genf- ben a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség. Ok nélkül rejtőzködött 33 évig Egy sxlovéniai hegyi faluban, Zalnán 33 éven át nővére házá­ban rejtőzködött Janez Rus ci­pész. Ezalatt egyetlen egyszer sem lépett ki a házból . . . Rus 1943-ban három hónapig szolgált a „Cankar-brigád" ju­goszláv partizán alakulatnál. Egy összecsapás során a néme­tek fogságba ejtették és ezt kö­vetően beállt a nácikat szolgáló szlovéniai „Fehér gárdá”-ba. A felszabadulás után félt, hogy felelősségre vonják és esetleg halálra ítélik. Ezért nővére be­jelentette, hogy öccse eltűnt. . . A faluban időnként szárnyra- keltek olyan hírek, hogy Janez Rus él. Ezeket a híreket látszott igazolni a közelmúltban az, hogy nővére a falusi boltban néhány borotvapengét is vásá­rolt. A boltos értesítette a rend­őrséget. A házkutatás során a rendőrök az istállópadláson rá­találtak a három évtizede rej­tőző, most 63 éves emberre. Közölték vele, hogy nem köve­tett el olyan bűncselekményt, amiért bírósági felelősségre kel­lene vonni. Rus most tovább folytatja majd régi szakmáját, javítgatja a fa­lubeliek lábbeliit. V VI. Pál pápa fogadta a Rómában tartózkodó Moshe Dajan iz­raeli külügyminisztert. Négy pólus lesz a francia választásokon A kormánytöbbség két szár­nyának, a giscardista és a gaulleista erőknek az össze­csapását hozza a márciusi vá­lasztások első fordulója — vált nyilvánvalóvá szerdán es­te, miután az RPR, Chirac ex- miniszterelnök pártja, felmond­ta a többi kormánypárttal a választási harc „szervezett pluralitásáról" szóló egyez­ménynek a közös jelöltek ál­lítására vonatkozó részét. A vá­lasztási harc tehát nem a ko­rábban várt konfrontáció lesz a francia jobboldal és a bal­oldal között, hanem, miután a közös programot 1972-ben alá­író pártok frontja már előző­leg felbomlott és a kommu­nisták és szocialisták egymás­sal vetélkedve kívánják erősí­teni súlyukat, a tavaszi politi­kai küzdelem most már négy pólus körül fog kikristályosod­ni. A kommunisták és a szocia­listák között a választási csata első fordulójában kialakuló erőviszony határozza meg, hogy az FKP — mint azt hétvégi pártértekezletén leszögezte — lát-e esélyt arra, hogy megnö­vekedett súllyal lépjen fel a szocialistákkal folytatandó tár­gyalásokon a közös program tartalmának megőrzéséért. Ha az FKP növeli szavazati ará­nyát és ezzel megerősíti hely­zetét, javaslatainak tömegtá­mogatására hivatkozhat. Érté­kelése szerint lehetséges egy baloldali győzelem, ami azt is jelenti, hogy lehetséges a kö­zös front kialakítása a márci­us 19-i második fordulóra. A szocialisták viszont arra szólít­ják a választókat, hogy rájuk szavazva, legalább hétmillió voksot biztosítva tegyék lehe­tővé a szocialista győzelmet, s leszögezték, hogy a maguk ré­széről készek a kormányzásra az általuk egyoldalúan „idő- szerűsített” — a kommunisták által elfogadhatatlannak minő­sített — szöveg alapján. + BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége — amely Katona Ist­vánnak, a Központi Bizottság tagjának, a KB osztályvezető­jének vezetésével részt vett a Svéd Baloldali Párt Kommu­nisták XXV. kongresszusán — csütörtökön visszaérkezett Bu­dapestre. ♦ STOCKHOLM: Az elmúlt évben született svéd csecsemők több mint tíz százalékának édesapja otthon maradt, hogy gondját viselje gyermekének - adta hírül szerdán a svéd kor­mány. Az újszülöttekről való gondoskodás céljából kivehető 210 napos szabadságról ren­delkező törvény adta lehető­séggel tavaly 6000 apa élt, át­lagosan negyven napig. + HÁGA: Január 20-22-én Amszterdamban tartja 26. kongresszusát a Holland Kom­munista Párt. A LEMP II. konferenciája az életszínvonal euneléséért Kommentár A gazdasági feladatok megoldása és ezzel összefüggésben az élet- színvonal emelésének problémái áll­tak a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. országos konferenciája tanácsko­zásainak középpontjában. A konfe­rencia célja az volt, hogy elemezze és értékelje a párt legutóbbi, VII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását, megvalósítását. A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy a kedvezőtlen külgazdasági helyzet, valamint a lengyel mezőgazdaság objektív aka­dályai nem tették lehetővé a nem­zeti jövedelem 1976—77. évre terve­zett szintjének elérését. A LEMP KB V. és VI. plénumán új programot fogadtak el a fejlődést akadályozó tényezők leküzdésére. 1977-ben már érezhetők voltak a program végre­hajtásának első eredményei, na­gyobb változásokat azonban csak az elkövetkezendő években lehet várni. Az eredmények között első helyen 1,2 millió fiatal munkába állítása és több mint félmillió új munkahely létesítése szerepelt: ez jelentős hoz­zájárulás a munkaerő tartalékok hasznosításához. A lakosság pénzjö­vedelmei 26 százalékkal, a társadal­mi juttatások 32 százalékkal emel­kedtek a két év alatt. Az ipari ter­melés 20 százalékkal nőtt, a mező- gazdasági termelés viszont 3,5 szá­zalékkal csökkent. Az elmúlt évek nagy beruházásai közül kiemelkedik a szovjet közre­működéssel épült katowicei óriás­kohó, az új gyártmányok előállítá­sával foglalkozó hatalmas vegyi­üzem, 35 új házgyár; négy új bútor­gyár, sok más új ipari, közlekedési és kommunális létesítmény. Ezzel együtt sok még a kiaknázatlan lehe­tőség az iparban, több helyütt gaz­daságtalan a gyártási folyamat, nem mindig megfelelő a termékek minősége és mindez növeli a ter­melési költségeket. A beszámoló a fejlesztésben első­séget biztosított a mezőgazdaság­nak, a lakásépítésnek és az export növelésének. A lakosság jobb ellá­tása érdekében tovább kell fejlesz­teni az élelmiszeripart, az építő­ipart; a beruházásokat a legfonto­sabb célok érdekében kell összpon­tosítani. Javítani kell a pénzügyi fegyelmet, súlyt kell helyezni az anyagtakarékosságra, a gépek jobb kihasználására, a tudomány ered­ményeinek, a dolgozók javaslatai­nak és tapasztalatainak hasznosítá­sára. A párt első titkára javasolta a minimális bérek 200 zlotys emelését, a nyugdíjasok házastársi pótlékának és a kisgyermekes anyák segélye­zésének bevezetését. A hozzászólók részletesen elemez­ték a problémákat és konkrét ja­vaslatokat tettek a fogyasztási cik­kek termelésének javítására, a mun­kaidő és a nyersanyagok ésszerűbb felhasználására az építkezéseken, a mezőgazdaságban pedig a tech­nikai és szervezeti lehetőségek jobb és ésszerűbb hasznosítására. Ez a feltétele annak, hogy több áru ke­rüljön a boltokba, nagyobb legyen a választók, hogy több lakás épül­jön. A konferencia nagy figyelmet szen­telt a nemzetközi kapcsolatoknak. Edward Gierek, a párt első titkára hangoztatta: az ország feladatai­nak megoldása egyre nagyobb mér­tékben függ a nemzetközi munka- megosztástól és azon belül a szo­cialista országokkal való szoros kapcsolattól. Lengyelország mai és jövőbeni fejlődését a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szovjetunió­val való együttműködés biztosítja. A LEMP II. országos konferenciája megszabta az utat a párt soron kö­vetkező Vili. kongresszusáig, a fel­adatok megvalósítására mozgósítot­ta a párt 2,7 millió tagját, az egész népet. A tanácskozás méltán kel­tett széles körű érdeklődést, mert a lengyelek tudják: a célok és a kö­vetelmények megfelelnek az egyes ember és az egész ország érdekei­nek. Gáti István ENSZ-szervezetek Európában (IV.) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) impozáns palotája Genfben. Európa egyik legkorszerűbb középülete. Az amerikai lépés A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1975-ben fel­avatott 12 emeletes genfi pa­lotája a genfi közvélemény szerint Európa legkorszerűbb és legszebb középülete. A be­tonüveg épületcsoda nemcsak külsőségeiben, de funkcionáli­san is példaszerű. Igaz, építé­se nem kevesebb, mint 143 millió svájci frankba (mintegy 1 milliárd 200 millió forintba) került. A belső építészet is íz­léses, a tárgyalótermek harmo­nikusak. A legfelső emeletről csodálatos kilátás nyílik az ENSZ-palotára, a pompás parkokra, a Genfi-tóra és a mögötte húzódó hegyóriások­ra. Az épületek alatt három- szintes garázs. Hatalmas, szá­mítógéppel ellátott könyvtár elégíti ki az ott dolgozók és tanácskozók igényeit. A világ számos országának ajándékai díszítik a termeket, folyosókat: faliszőnyegek, bútorok, szob­rok. A folyosókon sétálva sze­membe tűnik a magyar kor­mány, illetve a SZOT által ajándékozott Bartók Béla port­ré (Róka Ferenc alkotása), Pa- taky Lászlónak a budapesti al­kotmánynapi tűzijátékot meg­örökítő festménye és Nyilassy: Kapás embere. A nagyteremben éppen az igazgató testület ülésezik. A a testület, ugyanúgy, mint az ILO valamennyi szerve, hár­mas tagozatú. A középső, szé­les padsorokban a kormányok képviselői, a baloldali, keske­nyebb padsorokban a mun­kásszervezetek, a jobboldali padsorban a munkáltatók kép­viselői foglalnak helyet. A tes­tület tanácskozását — fenn­állása óta első ízben — mun­kás tagozatú, kanadai elnök vezeti. Nos, éppen ez a hármas tagozatú összetétel, valamint a testület tagjainak választási módja képezi jelenleg a leg­nagyobb vita tárgyát. Ezt az összetételt a szervezet a múlt­ból örökölte. Az ILO-t ugyanis 1919-ben, a Népszövetség autonóm szer­veként hozták létre. A győztes nyugati nagyhatalmak ezzel kí­vánták — az osztálybéke szel­lemében — a háborút követő társadalmi feszültségeket fel­oldani, S bár az ILO most az ENSZ szerveként működik, az akkori alapszabályokat igye­keznek rákényszeríteni a szer­vezetre. (gy például az igaz­gató testület nem kormány- tisztviselő tagjait név szerinti szavazással választják. A mun­kásszervezetek .képviselőinek többsége így még ma is a jobboldali szakszervezetekhez, például — a legutóbbi időkig — az ultrareakciós amerikai AFL-CIO-hoz tartozik. Arra pe­dig »még nem volt példa, hogy a munkáltatók padsoraiban szocialista ország képviselője ült volna. (Magyarországot g szervezetben egyébként a Ke­reskedelmi Kamara képviseli.) A szocialista és a fejlődő or­szágok az idei évi közgyűlésen júniusban felvetették, hogy a szervezet összetételét és a vá­lasztási rendet a realitásoknak megfelelően módosítani kelle­ne. Az Egyesült Államok viszont azt követelte, hogy a szervezet kizárólag szorosan vett mun­kaügyi kérdésekkel foglalkoz­zék. Azt kifogásolta ugyanis, hogy a haladó országok napi­renden kívül — amire az alap­okmány módot ad — szóvá tették például, hogy a Dél­afrikai Köztársaságban a né­ger munkásokkal szemben hát­rányos megkülönböztetést al­kalmaznak. Ez, az USA szerint, nem munkaügyi, hanem politi­kai kérdés — tehát nem tar­tozik az ILO-ra. A júniusi közgyűlés úgy ha­tározott, hogy a kérdéseket egy munkacsoport megvizsgál­ja és a jövő évi közgyűlés számára megfelelő jelentést készít. Az amerikaiak, amikor látták, hogy akaratukat nem képesek keresztülvinni, novem­ber 1-én bejelentették az ILO- ból való kilépésüket. A kilé­pés anyagilag érzékenyen érin­ti a szervezetet, hiszen 22 szá­zalékkal, évi 20 millió dollár­ral csökkenti bevételét. Máris hozzáfogtak az ILO program­jának felülvizsgálatához, a megfelelő takarékossági intéz­kedések végrehajtásához. Az apparátúsból mintegy 230 tisztviselőt elbocsátanak, s számítanak a tagországok ön­kéntes hozzájárulására is a költségvetési hiány pótlásához. A szervezet alapvető tevé­kenysége nemzetközi munka­ügyi egyezmények létrehozása, a munkafeltételek és az élet- színvonal javítása, a minimál­bérek emelése, a társadalom- biztosítás kiszélesítése. Leg­utóbb például az ápolósze­mélyzet munka- és életkörül­ményeinek javítására tettek ajánlásokat a kormányoknak. 1976-ban világfoglalkoz­tatási konferenciát tartottak. A korábbi gyakorlat ugyanis csak a gazdasági növekedés mutatóit vizsgálta, most ezt kiterjesztették a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a jöve­delmek igazságosabb elosztá­sának vizsgálatára. Külön hangsúllyal foglalko­zott az ILO közgyűlés a ven­dégmunkások helyzetével. Konkrét ajánlásokat nyújtottak be az érintett kormányokhoz arról, hogy a vendégmunkáso­kat a fogadó ország munká­saival azonos jogok illessék meg a foglalkoztatás, a bére­zés és a társadalombiztosítás területén. Több ország, a fel­ajánlások alapján máris jog­szabályokat hozott a vendég- munkások javára. Mint ILO-körökből megtud­tuk, most azt vizsgálják, hogy a hazatérő vendégmunkások hogy illeszkedhessenek be az otthoni társadalomba, ho­gyan hasznosítsák a szerzett magasabb ismereteket. Az amerikai kilépés nem ta­lált követőkre, még a legszo­rosabb szövetségesei körében sem. Nyugati körökben egyéb­ként azzal magyarázzák Carter lépését, hogy arra belpolitikai okokból volt szüksége. A Pa­nama-csatorna szerződést és az energia-törvényt ugyanis nem lenne képes keresztülvinni az AFL-CIO szakszervezetek tá­mogatása nélkül. Ezért volt szüksége az elhamarkodottnak látszó döntésre. Nyilván ezt vette tekintetbe az ILO fran­cia főigazgatója, amikor sqj- nálkozással jelentette be ugyan az amerikai kilépést, de azt a reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok hamarosan visszatér a szervezetbe. Gáti István (Következik: V. Bécs —új sze­repben)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom