Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)
1978-01-13 / 13. szám
1978. január 13., péntek Dunantmt napló 3 Sokrétű tevékenység a fő célokért Gazdája területének a községi pártvezetőség Egyik legfőbb feladatunk a gazdasági munka segítése... Gondok a drávaszabolcsi lengyárban „Pártveztőségünk sokrétű tevékenységet végez. Négy alapszervezetünk van: a drávaszabolcsi, a gordisa—mattyi és a drávapalkonyai. Az utóbbihoz tartoznak a Drávacsehiben lakó párttagok is. Területükön a mezőgazdaságot a Dózsa termelőszövetkezet - az ipart a drávaszabolcsi lengyár képviseli, ott is működik egy párt- alapszervezet.'' Molnár István, a drávaszabolcsi pártvezetőség titkára kezdte ezekkel a mondatokkal területének bemutatását. Arról beszélgettünk, hogyan igyekszik egy községi pártvezetőség „a terület gazdája" követelménynek megfelelni. Gazdasági eredmények — Az elmúlt évben legfőbb feladatunknak a gazdasági munka segítését határoztuk meg. Cselekvési programunk is erre irányította tevékenységünk nagy részét. Hat alkalommal tűztük napirendre és vizsgáltuk meg a gazdaságpolitikai munkát. — Az eredmény? Válaszként először a termelőszövetkezet tevékenységéről szólt. — Búzából és kukoricából is, termelőszövetkezetünk a korábbi években az átlag alatt termelt. 1976-ban hektáronként búzából 27 mázsát — kukoricából pedig — jobb nem is említeni, annyira alacsony volt a hozam. Felmértük a tennivalókat a hozamok növelése érdekében és meghatároztuk: 1977- ben búzából a hektáronkénti termést 34 mázsára, a kukorica hozamát pedig 47 mázsára kell növelni. — Mit tett e feladat megoldása érdekében a pártvezetőség? A pártmegbízatások döntő többségét a gazdasági munka hatékonyságának növelésében határoztuk meg. A pártmegbízatást vállalókkal megbeszéltük, mit kérünk tőlük, mire ügyeljenek. Figyelemmel kísértük a pártmegbízatások teljesítését. A kötelességvállalás és a szorgos munka meghozta eredményét. Búzából a tervezett 34 mázsa helyett 40, kukoricából a tervezett 47 mázsa helyett 56 mázsa lett 1977-ben, de sikerült hústermelési eredményeinket is növelni. Egyik főfeladatunk most a tejtermelés növelése. — Korántsem csak a párt- megbiaztásokkal kívánnak hozzájárulni a gazdálkodás eredményessége fokozásához. — Szakmájukban alaposan jártas dolgozók nélkül nem oldhatjuk meg növekvő feladatainkat. Ezen a télen — most először—, megszerveztük a traktorosok. szakmai továbbképzését. Messze a központ — A pártvezetőség területén működik a drávaszabolcsi lengyár.- Igen, illő volna pártvezetőségünknek a gyár gazdasági munkájával behatóbban foglalkozni. — Mi az akadálya?- Budakalászon van a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatósága. Ehhez tartozik a Komáromi Lengyár, amelynek gyáregysége a drávaszabolcsi. Nagyon nehéz körülmények között dolgoznak itt a munkások, de sem az itteni gyári pártalapszervezet, sem a pártvezetőség nem tud ezen segíteni. Mindössze annyit tudott elérni a pártalapszervezet, hogy meghívta a budakalászi vezetőséget egy beszélgetésre. Lejöttek, de érdemi intézkedés, ami a munkakörülmények javítását segítette volna, nem történt. Fejlesztésre ebben az ötéves tervben semmit sem fordítanak. Pedig az üzemnek 230 dolgozója van. A mi pártvezetőségünk sem tud érdemben intézkedni, képtelenek vagyunk felügyeleti szerveikkel kapcsolatot teremteni. Egy feljegyzést mutat. Varga István gyárvezető írta. „A sok gond, probléma fásulttá teszi a dolgozókat, de a vezetőket is . . ." — A géppark korszerűsítése és a szakember-utánpótlás elsősorban megoldásra váró feladat — folytatja a pártvezetőség titkára. — A gyárban dolgozók hangulata rossz, ennek hatása van a környékre is. Meg kell találni a módját, miként lehet ezen segíteni. A falvak gyarapodása- A pártvezetőség a terület gazdája. Figyelemmel kell lennie a községek lejlődésére. — A XI. kongresszus óta Drávacsehiben, Gordisán korszerűsítettük az orvosi rendelőt, Drávaszabolcson, Mattyon és Drávapalkonyán javult a közvilágítás, felújították a klubkönyvtárt Drávapalkonyán, Gordisán és Drávaszabolcson új tűzoltószertár épült. Drávaszabolcson 1976-ban megalakult a vízműtársulás, minden remény megvan arra, hogy a tervidőszak végére jó ivóvízzel lássuk el a községet. Mi úgy ítéljük meg, hogy a környező községek alapellátása megoldott. Ez természetesen nem jelenti azt; hogy nincs tennivaló. — Mindezekről részletesebben tárgyalnak majd a beszámoló taggyűléseken?- Ebben az évben is főfeladatunknak a gazdasági munka segítését jelöljük meg. De a pártépítésben, a pártmunkában is tevékenységünk további javítására van szükség. Az élet minden területén környékünk jó gazdájává akar lenni a párt- vezetőségünk. G. F. Kender „szoknyával" borítják a lenkailat a beázás ellen ## Ezt mi csináltuk" Évek múltán is büszkék lehetünk rá Segítés a gyermekotthonnak Kirándulásból üdülőépítés Közösen az új üzemért A MÉV IV-es Bányaüzem dolgozói közül hárommal beszélgetek. Mészáros István üzemi KISZ vezetőségi titkárral, Pallai Zsolt föld alatti operátorral és Solti László föld alatti géplakatossal, mindketten alapszervezeti titkárok. Zsoltnak három, Istvánnak, és Lászlónak két-két gyermeke van.- Mi az, amire évek múltán is büszkén gondolnak majd vissza, mondván: ezt mi csinál, tűk? Szükség van az akos szóra Kire hallgat az igazgató? Jól vezetni, jó munkahelyi légkört teremteni Egy gyárat, intézményt jól vezetni, megteremteni azt a munkahelyi légkört, amelyben a tevékenységüket fegyelmezetten és becsülettel végző emberek jól érzik magukat — nem kis feladat. A megoldáshoz kollektív munka szükséges. A kollektív vezetés, egyszemélyi felelősség mechanizmusáról beszélgetve két igazgatóval a címben szereplő kérdést is feltettem. Gerbecz Jivadar, a Mohácsi Öntöde igazgatója — Hogy kire kell az igazgatónak hallgatni? Ha én most válaszként elkezdeném önnek felsorolni, még egy jegyzetfüzetet elővehetne. Ezt megelőzően tizenhárom évig voltam a Sopiana Gépgyár igazgatója, és így mintegy negyed évszázados igazgatói múltam van. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy volt időm gyakorlatot szerezni a döntések meghozatala előtti vélemények meghallgatását illetően. — A felsőbb határozatok kötelezik az igazgatót.., — Ez természetes. Ahhoz, hogy a népgazdasági terv realizálódjon, minden gyárnak teljesítenie kell a saját feladatait. A helyi munka hogyanját az üzem politikai, gazdasági, társadalmi szervezetei határozzák meg. Döntenie az igazgatónak kell, de ahhoz, hogy a lehető leghelyefebb döntést hozhassa, sok információval kell rendelkeznie. Be kell menni az üzembe, beszélgetni az emberekkel, már amennyi idő erre van . . . De kell rá időt szakítani. Egy brigád, egy munkacsoport, a művezető véleménye, javaslata mindig meghatározó . . . — Vagy egy idősebb, tapasztaltabb „szaki" javaslata... — Ezt a szólásmondás úgy fejezi ki, hogy „jó az öreg a háznál” ... A szólásmondásnak igaza van. Minden üzemben vagy műhelyben számos tapasztalt munkás van, akinek a véleményére különösen figyelni kell. — A hangadók? — De a jó értelemben vett hangadók! Minden üzemrészünkből nem is egy nevet tudnék mondani. Csak egyet a sok közül: például Károlyi Sándor mintakészítő asztalos... Károlyi Sándor magas, szikár ember, 26 éve ebben a gyárban dolgozik. — Azt mondja az igazgató, hogy az ön véleményére különösen odafigyel... Meglepődés nem tükröződik az arcán, nyugodt mozdulattal gyújt cigarettára. — Az biztos, hogy meghallgat bennünket, kikéri az én véleményemet is. Ide a mintakészítő műhelybe is úgyszólván nap mint nap bejön és érdeklődik. A mintakészítő műhely jó vagy rossz munkája alapvetően határozza meg az egész gyár tevékenységét. Mások is, én is elmondjuk a meglátásunkat, örömmel észleljük, hogy a mi véleményünk alapos figyelembe vételével készülnek az utasítások, — A közvetlen termelésen kívül szót ért az igazgatóval más dolgokról is? — Igen. Például az egyik műhelyben az órabéresek és az időbéresek keresete közt aránytalanságok voltak. Én is megemlítettem ezt. Intézkedés követte, rendeződött a dolog. Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója — Minden okos szót meg kell hallgatni ahhoz, hogy a termelés a lehető legjobban menjen. Hadd említsek egy adatot, ami minden szónál világosabban mutatja a feladat nagyságát: termelési értékünk mintegy félmilliárd forint, az összes értékesítés 80 százaléka export. Látható: itt kollektív munka szükséges. Ha pedig kollektív munka szükséges, akkor a különböző problémák megoldása érdekében a kollektívához kell fordulni. Gondok pedig különösen a szezonban bőven voltak. Nyolc héten keresztül szombaton, vasárnap is termelnünk kellett. — Az üzemben járva meg- állapitották-e, hogy igazgató elvtárs, itt és itt sürgős segítségre van szükség? — Nem is egy helyen. És akkor bizony oda kell figyelni. A mi dolgozóink jelentős száma tapasztalt munkás. Károlyi Sándor Matán Istvánná — A sok közül mondjon egyet, akinek a véleményét különösen nagyra értékeli. — Például Matán Istvánná. * Matánné a délutános műszakban dolgozik ezen a héten, most délelőtt tizenegy óra van, mégis bent találom. — Brigádgyűlésünk lesz, azért jöttem be korábban — mondja. — Meg kell beszélnünk néhány dolgot, hogy az év hátralevő részében is eredményesen dolgozzon a brigád. Mondom, amit az igazgatótól hallottam: Matánné nem marad szótlan, ha valami nincs lendben a szalagnál. — Nem bizony. A múltkor is hiba volt a zárógéppel. Hiába kértem a lakatosokat, javítsák már meg, mert így nem lehet tisztességesen dolgozni. Csak úgy javítgatták . . . Jött az igazgató elvtárs, megláttam, aztán amolyan jó paprikáson megmondtam a véleményemet ott helyben. — Nem neheztelt? Csodálkozva néz rám. — Nem szókása. Sőt azonnal intézkedett. Garay Ferenc Mészáros István: — Legjobban a bükkösdi patronálásunkra vagyok büszke, amit 1972-ben mi, fiatalok kezdtünk. Akkor figyeltünk fel az ott lakó gyerekekre. Az ifjúsági brigádok valamennyien vállalták, hogy patronálnak egy-egy gyereket. Rendszeresen kihoztuk őket a szünetekre, könyveket, jutalmakat, ajándékokat adtunk. Aztán ahogy fokozatosan az üzem is beszáltt, úgy nőttek a lehetőségek. — Ez az „üzemi szint" mit jelentett? — Energiánkat mór meghaladta a tenni és a segíteni való. Elkezdtük egy játszóudvar kialakítását a mocsaras, gazos terület feltöltésével. A következő évben, 1975-ben átadtuk a salakos foci-kézilabda kispályát, és teljesen felújítottuk a használaton kívüli fürdő- medencét. A szabadtéri színpad is sok szabad időnket vitte el. Ástunk, betonoztunk, szereltünk. Még az évben bányaüzemünk is társadalmi szerződést kötött, melyben évente 20 000 forintos támogatást, munkáskezet, de más segítséget is biztosít. Könyvtár, klubszoba, a belső fürdő teljes rekonstrukciója, festés, tornaterem kialakítása, sorolhatnám, de a lényeg az emberi kapcsolatokban van, hogy az ott élő gyerekek benne élhetnek a családi közösségekben. Feleségem negyedik éve „mamás- kodik” a Szigecsán Zsuzsi felelt, ki most elsős a Komarov- ban. Pallai Zsolt: — Nyolcéves hagyomány üzemünknél a Korvin Ottó túra a fiataloknak, mely tulajdonképpen tízpróba. A hét utolsó délutánján a sportágak zömét a pályáinkon rendezzük, a szabad szombaton pedig családostul nagy túra Magyarher- telendre, ott úszással, majd szabadtéri főzéssel, beszélgetéssel fejezzük be az egészet. Annyira megszerettük a környezetet, a friss levegőt és a strandot, hogy fejünkbe vettük: üzemi üdülőt építünk. — És? — Egy 400 szögöles területet kaptunk bérbe a tanácstól, ezzel indultunk. Felajánlottuk az anyagi induló alapot, szombat-vasárnaponként kimentünk alapozni, csatornázni, bevezetni a vizet és attól — tavaly májustól — fogva az szb koordinálásával kialakítottuk az üzemünk ifjúsági táborát. Áll az öt faház, már csak utómunkálatok vannak hátra és nyártól benépesül a négyes üzemiek gyerekeivel. A gyermeküdültetésen kívül kem- pingezni is lehet. Solti László: — Megyei és természetesen vállalati KISZ védnökséggel készül az ötös bányaüzem beruházása. Fejünkbe vettük, hogy jóval a határidő előtt el kell készülnie és ehhez mi is minden tőlünk telhetőt megteszünk. Ifjúsági brigádjaink felajánlása is e célok körül mozgott: az új üzemhez vezető út nyomvonalának kiszabadítása az erdő öleléséből, a kettes üzem fiataljaival gallyaztunk, kitermeltük a tuskókat társadalmi munkában. A sűrítettlevegős hálózat és a mozdonyok felsővezetékeinek kiépítése az új bányában éppúgy a gépészeti fiatalok kezemunkáját dicséri, mint a bükkösdi és magyarhertelendi szakipari munkák megtervezése és kivitelezése. Mi készítettük el a balatonmáriai új vállalati üdülő úszó stégjét is. — Miért csinálják? Mészáros István mondta: — Ha mi is elérjük a kevésbé fiatal, vagy az idős életkort, akkor elmondhassuk, ezt mi csináltuk. Murányi László
