Dunántúli Napló, 1978. január (35. évfolyam, 1-31. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2 Dunántúlt napló 1978. január 1., vasárnop Mit látunk, hallunk? Szolgálatban a gépkocsivezető és a gyári munkás Az első hét műsoraiból Az év első hetének kulturá­lis-művészeti programjából ki kell emelnünk mindenekelőtt a legnagyobb tömegekhez szóló eszköz, a televízió két pécsi körzeti műsorát. Szerdán, ja­nuár 4-én, 21.01-kor jelentke­zik először a pécsi körzeti stú­dió. „Tervezte: Erdélyi Zoltán" címmel az építészet nagy fe­lelősségéről és egyben gyönyö­rűségéről vall ebben a műsor­ban a Pécsett élő Ybl-díjas építész. Vele beszélget a mű­sor szerkesztő-riportere, Pánid György, a rendező: Surányi Lili. A pécsi körzeti stúdió má­sik műsorát vasárnap, január 8-án este 15.50-kor sugározza a Magyar Televízió az 1. mű­sorban, „Disznótorban"... címmel. A disznótor vendégei énekesek, táncosok, akik egy több nemzetiségű baranyai fa­lu vidám dalait, táncait, nép­szokásait elevenítik meg. Köz­reműködik: Bízó József, Cson­ka Anna, Duga Ilona, Fábián János, Galambos György, Ke- resztúry Erika, Kersics Anka, Marczis Demeter, Nagy Józsa, Péter Gizi, Tihanyi József, a Baranya Táncegyüttes, Döröm- böző Géza és népi zenekara, valamint Peti Kovács István tamburazenekara. A műsor szerkesztője Bükkösdi László, rendező: Wiedermann Károly. A Magyar Rádió a hagyo­mányok szerint azoknak, akik a tv mellett vagy szórakozó­helyeken vagy esetleg éppen munkában töltötték a szilvesz­tert, hétfőn este ismétli meg a Rádió Kabarészinhózának ,/,BUEK 1978!" című szilveszteri műsorát, 19.08-kor. Rendező: Marton Frigyes. A pécsi művelődési házak, intézmények az első héten még nem nagyon kényeztetik el a közönséget. Igaz, a szín­házban mindennap tartanak előadást. A nagyszínházban a Cigányszerelmet, a Tanner John házasságát, a két egy- felvonásos operát, a Hosszú karácsonyi ebédet, az Opera­próbát és a Balett 1977-et láthatják. A kamaraszínházban a Pinokkióra és a Makrancos hölgyekre, a Gimnazistákra, a Nem élhetek muzsikaszó nél­kül és Illyés Gyula legújabb drámájára, a Csak az igazai­ra lehet jegyet váltani. A mo­zikban három új filmet mutat­nak be. Mészáros Márta ren­dezésében készült az Ők ket­ten című színes magyar film, melynek egyik főszerepét Ma­rina Vlady játssza. Megte­kinthető még Dugó, a csoda­csatár svéd ifjúsági film, va­lamint a Megrögzött című szovjet krimi. A Doktor Sándor Művelődési Központban a Finn—Magyar Társaság szervezetének titká­ra, Katarina Lievonen előadó- művésznek kamaraestjét ren­dezik meg. Az óév utolsó munka­napja Az óév utolsó hajnalának pirkadása olyan volt, mint a kristály. Friss és szmog nélküli. Az éjjel támadt erősebb szél­mozgások elfújták Pécs fölül a hétköznapok szürkeségét. A buszon azt mondta régi vájár barátom: „Sehol sem dolgoz­nak ma. Hacsak nem az erő­műbe, a gázműhöz, az áram- szolgáltaióhoz vagy a postára akarsz menni." Mikor leszállt, még vissza­szólt: „Persze, a buszok és a vonatok is közlekednek”. Az aj­tó becsukódott és arra már nem volt időm, hogy válaszol­jak: ami természetes, ami meg­szokott, az föl sem tűnik . . . Vagyis, hogy ezeken a helye­ken munkával telik a szilvesz­ter. • Szauer János megszokott módon maga mögé tette téli­kabátját. Gondosan végigsimí- totta, hogy ne gyűrődjön. Ép­pen most érkezett a garázsból, az első fuvarra alig tíz perc múlva indul háromnegyedhét­kor. Szauer János autóbuszvezető: — ma még jó néhányszor megfordulok Pécs és Komló között Cseri László felvételei A Sopianában szombaton déle lőtt takarítottak — Karácsony első napján is dolgoztam és most munkával fejezem be az évet. Huszonegy óra tíz perckor jár le a szolgá­latom. Addig jó néhányszor megfordulok Pécs és Komló között. Egyébként az urónoso- kat szóllilom rendszeresen, de ők ma szabadnaposak. — Mit vár az új évtől? — Huszonkét esztendeje va­gyok gépkocsivezető, eddig nem volt balesetem. Szeretném, ha 1978-ban megkaphatnám a hétszázötvenezer kilométer bal­esetmentes vezetésért járó jel­vényt. Amúgy szerintem a vál­lalat is jó évet zár. Az utasokat nem várakoztat­hatjuk, három perc múlva in­dulnia kell Szauer Jánosnak . . . A Dohánygyár szürke tömb­jét tejfehér hasábokra szabdal­ják a vaskeretes ablakok. A tágas lépcsőházba érve nem a megszokott monoton zaj fo­gad. A filterrúdgyártó részleg­ben senkit sem találok, a nyi­tott ablak előtt szerpentinként lebegő alufólia sodródik a légmozgás kedvére ... Bércesi Istvánné és munka­társai egy emelettel följebb kartondobozokat szortíroznak, egy helyre hordják a tekercsbe sodort cigarettapapírt. — Leltározunk, várjuk a bi­zottságot. Pénteken este fél tíz előtt álltunk le, a legfelső emeleti „bunkerekből” a ciga­rettákba töltöttük az utolsó grammnyi dohányt. Ezzel túltel­jesítettük az idei hatmilliárd darabos tervet. Az EIVRT Sopiana Vákuum- technikai Gyárában is köny- nyebb volt az év utolsó mun­A dohánygyári művezető leltá­rozás közben kanapja. A forgácsolócsarnok­ban éppen a nagytakarításra érkeztünk. A marósok, eszter­gályosok olajos rongyot fog­tak a kézbe: a decemberi nagy hajrá utón pihentetőként. Kétszázhárommillió forint ér­tékű vákuumtechnikai beren­dezést, továbbá különböző gé­peket gyártottak, ami egyben a terv maradéktalan teljesítését is jelenti. Stanek Antal brigádvezető éppen az esztergapadját teszi rendbe. Ö is, mint ahogy Mam- mel Rudolf, tíz esztendeje a gyár munkása. Társaikkal együtt „csak” húzós csapatnak titulálják a csoportot. De teg­nap egy kicsit ők is „pihen­hettek”. S. Gy. lifiiiiaSniadar, sarki l»»uör ésfenywescínegék Téli vendégek a sumonyi tavaknál Lék után kutatott a rétisas Ritka jelenséget figyelt meg Molnár István erdőmérnök va­sárnap a sumonyi tavaknál. Egy rétisas — Baranyában ta­lán ha öt van belőle — lék után kutatva kereste az élel­met a befagyott tavon. Madár­világunk e ritkasága a dögha­lat, sebzett récét és kacsát fo­gyasztja. A lomha mozgású, ugyanakkor méltóságteljes ré­tisas, mint idegesen kutat a lék alatt, hogy mindennapi táplálékát megtalálja. Molnár István tizennyolc éve járja az erdőt, készít feljegyzé­seket, csoportosít és számolja a megyében megjelenő madár­fajokat. A költözési időben, amely márciustól augusztusig tart a Dél-Dunántúl területén, 133 madárfajt figyelt meg. A meg­állapított 133-ból állandóan itt él 48, az ősszel vonulókból pe­dig 85 madárfaj. Baranyában 56 átvonuló fajt számolt meg. Az egész évben itt lakó tő­késréce, héja, karvaly és jég­madár otthonát a hegyek, sík­ságok és vízszegélyek környéke jelenti. A kevésbé ismert madq- rak közé tartozik a kék vércse, amely védett madár. Éles „ki- ki-ki-ki” kiáltása a vörös vércse vijjogásánál is magasabban hangzik. Csőre, szemgyűrűje és lába színe narancspiros. A kék vércse a magasban gyakran egyhelyben „szitál", miközben testét függőlegesen tartja. Táp­lálékát a repülő rovarok, rág­csálók és sáskák adják. Az idei ősz vendégmadarai közt a hozzáértők a fülesvö­csököt is és a zizegő nádasok pa in a szoborszerű nagykó­csagot is láthatták. A Földközi­tenger környékén telelnek a füstös cankók és a kárókato­nák. Hogy télen se hiányozzon a csöndet és nyugalmat adó madárzaj, erről gondoskodnak a téli vendégmadarak. Több mint húsz madárfaj élvezi ven­dégszeretetünket. A messziről jöttek közül a legfrissebbek a nagylillik, a vetési ludak, bar­kós cinegék és a viharsirályok voltak. Téli vendégként a haj­nalmadár néhány példányát is megfigyelték, a sarki búvár szintén csak néhány „képvise­lőjét” küldte le, és ugyancsak nálunk telelnek a bóbitás csonttollúak is. Az _utóbbiak Európa északi tájain honosak, telente több százas csapatok­ban lepik el Pécs parkjait. Élel­müket a díszcserjék magvai és bogyói adják. A tarkatollú, fej- bóbitós madárkák igen szelí­dek, sem az emberek közelsé­ge, sem a nagyvárosi forgalom nem zavarja őket. Takarékos gazdálkodás, növekvő termelés Újabb felajánlások az 1978. évi szocialista munkaversenyben A Pécsi Kesztyűgyár 2. szá­mú gyára nemrég lezajlott brigádvezetői értekezletén kö­szöntötte a SZOT és a KISZ KB, valamint a Láng Gépgyár versenyfelhívását. Az értekezle­ten elhangzott: a gyár dolgo­zói is csatiokozni kívánnak a felhíváshoz. Vállalják, hogy 1978-ban 130 ezer pár kesztyű­re növelik termelésüket, ezen belül 110 ezer párral többet szállítanak tőkés exportra. Az első osztályú termékek ará­nyát 0,2 százalékkal javítják, amely az év folyamán egymil­lió forint termelési értéknö­vekedést jelent a gyárnak. To­vábbi 8 százalékos termelés- növekedést várnak, és ígér­nek új gépek beállításával. Új módszerrel, termelékenyebb szabástechnikával 60 ezer pár kesztyűt készítenek el. Megte­remtik a gyárban a műszaki feltételeket 20 ezer pár sport- kesztyű gyártásához. A KMP és a KIMSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából, va­lamint a XI. VIT tiszteletére 1978-ban kommunista szomba­tot szerveznek. Ennek termelé­sével az éves termelési fel­adatok magasabb szintű vég­rehajtásához kívánnak hozzá­járulni. A Pécs Város és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói, kollektívái, gazdasági és társadalmi ve­zetői a Láng gépgyári felhí­váshoz csatlakozva egyebek közt a következő felajánláso­kat tették: 1978-ban 8,5 szá­zalékkal magasabb kiskereske­delmi értékesítési forgalmat bonyolítanak le, mint az el­múlt esztendőben. 15 száza­lékkal növelik ételforgalmukat, s 10 százalékkal több szesz­mentes italt hoznak forgalom­ba. 8,7 százalékkal növelik a termelékenységet, ezáltal az egy főre eső havi forgalmat 175 ezer forintban határozzák meg. A forgalmazás eredmé­nyességét 9,5 százalékkal kí­vánják fokozni, gazdasági eredményüket 23 millió forint­ra tervezik. Hat százalékkal kívánják növelni a dolgozók átlagkeresetét, a szövetkezet dolgozóira vetített bérszínvo­nal terveik szerint eléri a 40 600 forintot. A görcsönyi Mecsekvölgye Mgtsz szocialista brigádjai, dolgozói csatlakozva a felhí­váshoz, két kommunista szom­batot szerveznek az idei évre. Vállalják, hogy a termelé­kenység fokozásával, okszerű munkaszervezéssel a tervezett költségszinten jobb minőségű termékeket állítanak elő. A műszakvezetők vállalják, hogy mindenkor kezdeményezni fog­ják a legújabb technológiák bevezetését. A műszaki főága­zat emellett vállalja, hogy be­tartja a termeléshez kapcsoló­dó gépek időre történő üzem­biztos javítását, az anyagokkal és az energiával az MSZMP állásfoglalásának megfelelően a legtakarékosabban gazdál­kodik. — Zs — Vöröskeresztes vetélkedő Egészségügyi és családvédelmi ismereteikről adnak számot a gyerekek „A Vöröskereszt kongresz- szusa nyomában" címmel or­szágos vetélkedőt szervez a Magyar Vöröskereszt szervezési és ifjúsági osztálya, valamint a Magyar Rádió gyermekosz­tálya, a általános iskolai vö­röskeresztes csoportok részére. A vetélkedő célja, hogy a gye­rekek játékos formában adja­nak számot többek között az egészségvédelmi tájékozottsá­gukról, természettudományos, egészségügyi, családvédelmi és általános vöröskeresztes is­mereteikről. Az ötfordulós ver­senysorozat januárban kezdő­dik. Baranyában a Vöröskereszt Amikor beköszönt a csontig hatoló hideg, a madáretetők állandó vendégei a fenyves cinegék. Ezek a madarak az Alpok lakói, néhány példány belőlük itt a Mecseken fák hasadékaiban és odúiban ala­kítja ki téli „lakását”. Veres I. járási, városi vezetősége az általános iskolákkal közösen jonuár végéig rendezi meg az alapfokú — iskolán belüli — fordulót. A járási és városi ve­télkedőkre februárban, a me­gyeire március 25-ig kerül sor. A vetélkedőn öt-öt fős csapa­tok indulhatnak. Az első for­dulón — a külön pontokat je­lentő benevezési feltételek tel­jesítésén túl — kilenc feladat megoldásában mérik össze tu­dásukat a gyerekek. Többek között vöröskeresztes totószel­vényt kell kitölteniük. A totók kérdései elsősorban a vörös- kereszt V. kongresszusának ha­tározatával, a vöröskereszt fel­adataival, ozJ egészséges élet­móddal, az ifjú egészségőrök tennivalóival és az elsősegély­nyújtással kapcsolatosak. A legjobb csapatok nevez­hetnek a február 25-ig meg­rendezendő városi, járási for­dulókra. A benevezés feltéte­lei között szerepel egy olyan színes rajz elkészítése, amely az úttörő vöröskeresztes mun­káját mutatja be a családban (miként segít a kistestvér gon­dozásában, a háztartási mun­kák elvégzésében és így to­vább). A csapatok szereplését mind az alapfokú, mind a városi, járási versenyeken több tagú zsűri bírálja. Az iskolai, illetve a városi, járási és a megyei vetélkedőt követően március 25-e és 31-e között Pécsett rendezik meg Baranya, So­mogy, Tolna és Fejér megye legjobb csapatainak találkozó­ját. Az országos döntőt ápri­lis 1. és 10. között Budapes­ten, a Magyar Rádió 22-es stúdiójában rendezik meg. A döntőt 1978 májusában hang- felvételről közvetítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom