Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-16 / 345. szám
1977. december 16., péntek DunQntuli napló 3 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Olyan éves terv és költség- vetés jóváhagyását javasoljuk, amely a legfontosabb arányok központi szabályozása mellett teret ad a vállalatok rugalmas kezdeményezéseinek. Szabó Kálmán (Bp. 36. vk.) a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy gazdasági életünk két legérzékenyebb pontja ma a külkereskedelmi mérlegben és a beruházások területén kialakult helyzet. Tőkés külkereskedelmünkben a növekvő export sem tudta megakadályozni a jelentős passzívumot, másik gondunk, hogy az 1976-ban visszafogott beruházások az idén nekilendültek, és erősen túllépték a terv határait. Az építkezések, fejlesztések felgyorsult üteme miatt az import is jelentékenyen nőtt, fokozva a külgazdasági mérleghiányt. Mindebből adódnak legfőbb feladataink: a termékstruktúra korszerűsítésének gyorsítása, s ezzel gazdaságos exportunk fokozása, továbbá a beruházások területén tapasztalható feszültségek lényeges enyhítése. Ezért helyesek a hatékonyabb, megfontoltabb munkára ösztönző intézkedések, egyebek között azok a követelmények is, amelyeket a költségvetési törvényjavaslat is magában foglalt. Szviridov Ivánná (Szabolcs- m. 7. vk.) arról a gondról beszélt, hogy a megnövekedett mező- gazdasági termékmennyiség felvásárlásához és forgalmazásához hiányosak a technikai feltételek. Bizonyos szempontból az értékesítés többcsatornás rendszere is hátrányos, mert a többféle felvásárlási ár a termelők egy részében elégedetlenséget vált ki. Ugyanakkor a soklépcsős, vagyis közbülső vállalatok közreműködésével történő értékesítés, az Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese az ötéves tervidőszak kezdete óta elért eredményeket elemezve kifejtette, hogy a fejlődés nem volt egyenletes. Az 1976. évi mérsékeltebb eredmények után az idén fokozódott a gazdasági növekedés lendülete, így 2 év alatt összesen a nemzeti jövedelem több mini 11 százalékkal nőtt. Messzebb is juthattunk volna, ha a gazdálkodás meglehetősen nagy területén még mindig nem hiányozna a kezdeményezés, ha nem tapasztalnánk lassúságot a fejlesztésben, igénytelenséget a beruházások előkészítésében. 1978-ban azért lassítjuk a mennyiségi növekedést, mert ez lehetővé teszi, hogy mindenütt erőteljesebben emelkedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabban alkalmazkodjunk a kül- és belpiaci kereslethez. Egész munkánk célja a népjólét emelése, még olyan körülmények között is, amikor a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket. Az ötéves terv első két évében a korábbi évek átlagánál kisebb ütemben ugyan, de tovább javultak a lakosság életkörülményei. Tavaly a tervezettnél kisebb, az idén pedig annál már valamelyest nagyobb mértékű volt a javulás. Az áruellátás kiegyensúlyozott, kevesebb a hiánycikk. — Tisztában vagyunk azzal — mondotta —, hogy olyan körülmények között, amikor a reálbérek, a reáljövedelmek viszonylag lassan emelkednek, és közben bizonyos áremelések is elkerülhetetlenek, egy-egy évben a keresők egyes csoA feladatok megoldásában egyre nagyobb tere van az üzemi demokrácia szélesítésének. A költségvetés megvalósításának sikere új forrásokat tárhat fel a fejlődés jövőbeli megalapozására, az életkörülmények javítására. áru kézről kézre adása nemcsak az árat emeli, hanem a minőséget is rontja. Véleménye szerint több állami támogatásra lenne szükség a felvásárlás és forgalmazás technikai feltételeinek javítására, s intézkedéseket kellene tenni az áru útjának rövidítésére is. Molnár Béla (Bp. 67. vk.) jogosnak tartja a lakosságnak azt a panaszát, hogy bár névlegesen bővült az élelmiszerek választéka, sokféle termék csak elnevezésében és árában különbözik egymástól, gyakran pedig a nyilvántartott választék csak papíron létezik. A választéklista csaknem 300 féle hústerméket tüntet fel, a boltokban azonban legfeljebb 10—15 féle kapható. A százféle tejtermék közül pedig még Budapesten is csupán 30-40 üzletben található meg a választék egyharmada. Javasolta, hogy a Minisztertanács időnként vizsgálja meg a törvények, így az élelmiszertörvény végrehajtásának menetét is, így hatékonyabban elejét lehet venni a jogos panaszokra okot adó hibáknak. Bankó Mihály (Békés m. 1. vk.) véleménye szerint felül kellene vizsgálni a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek besorolását, mivel ezek helyzetében az évek folyamán sok változás történt, fgy elkerülhető lenne az az eddigi gyakorlat, hogy évente újra és újra tanulmányozni kell a korábbi besorolásba már nem illő kivételes eseteket, ami nagy energiákat emészt fel, és zavarokat is előidéz. portjában, a családok egy részénél a reáljövedelmek átmenetileg stagnálhatnak, esetleg csökkenhetnek is. Pártunk életszínvonal-politikájának megfelelően azonban mindenképpen gondoskodunk arról, hogy gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öt év alatt népünk valamennyi rétegének életkörülményei érezhetően javuljanak. Az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozásával összhangban a tervezők az ötéves terv hátralevő időszakának beható vizsgálatát is megkezdték, s egyben folytatódik az 1990-ig terjedő hosszútávú tervezés. Ebben nagy segítséget jelent együttes munkánk a többi KGST-országokkal a hosszútávé együttműködési célprogramok kidolgozásában. Az V. ötéves terv megvalósításában és a hosszútávú tervezésben elért eredmények lehetővé teszik, hogy már a jövő év elején hozzákezdjünk az 1981—85 évekre szóló hatodik ötéves népgazdasági terv kidolgozásához. Ennek egységes programját már meghatározta az Országos Tervhivatal. E program egyértelműen szabályozza a tervezési feladatokat, a tervező szervek közötti munkamegosztást és együttműködést. A jövő év őszére kialakulnak a gazdaság- politikai elgondolások, 1979 őszére kész lesz az új ötéves terv koncepciója, 1980 végén pedig befejeződik a hatodik ötéves népgazdasági terv ösz- szeállítása. Lukács János (Zala m., 2. vk.), a pacsai Haladás Termelőszövetkezet üzemi állatorvosa termelési adatokkal szemléltette a megye gazdaságának fejlődését, majd elmondotta: A megyében az ötödik ötéves terv időszakában — a racionális földhasznosítási terv alapján — várhatóan 1700 hektár területet erdősítenek. Szólt arról is, hogy gondot okoz az ipari feldolgozásra szánt gyümölcs értékesítése. A megye gyümölcstermelő nagyüzemi gazdaságaiban és a háztáji gazdaságokban termelt alma és körte jelentős részét, 2800 vagonnyi árut távoli konzervgyárakba — Nagyatádra, Szigetvárra, Paksra — kell szállítani. Mesterházi Mária (Vas m„ 9. vk.), a Budapesti Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár körmendi gyáregységének gyártáselőkészítője arról beszélt, hogy Vas megyében már eddig is jelentős lépéseket tettek a termelés hatékonyságának növelése érdekében. Varga János (Győr 8. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora hangsúlyozta : a mezőgazdaság rendelkezésére álló eszközöket hatékonyabban lehetne felhasználni a tudomány és a gyakorlat jobb együttműködése révén. A mezőgazdaság termékeinek minősége ma már tudományosan kidolgozott módszerekkel javítható. Végül felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági feladatok közül kiemelkedő jelentőségű a melléktermékek hasznosítása. Ehhez azonban néhány esetben hiányzik az üzemi, vállalati érdekeltség. Gondot okoz, hogy olykor túl nagy árat kérnek a hasznosított melléktermékért, ezért megfelelőbb árképzési rendszer kidolgozása szükséges. Rétéi Lőrinc (Komárom, 7. vk.), a Dorogi Szénbányák üzemvezetője arról szólt, hogy a megye iparában meghatározó a szerepe a szénbányászatnak. A Dorogi és az Oroszlányi Szénbánya Vállalat várhatóan túlteljesíti majd idei tervét. Tatabányán viszont az évközi kisebb lemaradások csak szabadnapi termeléssel hozhatók be. A termelési feladatok ellátása mellett a bányászok nagy erőfeszítéseket tesznek a szénvagyon-pótló feltárásokra is. Sarudi Sándor (Hajdú m. 9. vk.) ÁFÉSZ gépkocsielőadó egyebek között szóvá tette, hogy választókerületében kevés a gyermekintézmény. A képviselő úgy vélte: nagyobb mértékben kellene fejleszteni a bölcsődei, óvodai, iskolai hálózatot ott, ahol hosszú idő óta egyenletes a népszaporulat. A lakosság és a gazdasági szervezetek társadalmi munkával és pénzzel járulnak hozzá ezek megvalósításához. Kivitelezők is jelentkeztek. Szolgalmazta a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat fejlesztését is. Selyem Zsigmond (Bács m. 4. vk.) mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnök egyebek között szólt arról, hogy a központi döntések hatására a háztáji és a kisgazdaságokban növekedett a termelési kedv, aminek hasznát a zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint az állattenyésztésben is le lehet mérni. Ezt követően hozzászólásában kitért a beruházásokra. Javasolta, hogy a tervezői díjakat a jövőben ne az építkezések összköltsége után, hamm a ténylegesen elvégzett tervezői munka alapján fizessék az irodáknak, vállalatoknak. Szendrei Gábor (Szolnok, 10. vk.), a Mezőgép Vállalat kunhegyesi gyáregységének gépkocsivezetője megelégedéssel szólt arról, hogy a tanácsi költségvetés az állami költség- vetésnél erőteljesebben fejlődik. Megnyugtató, hogy a törvénytervezet előkészítői a tanácsok sokrétű, társadalompo- litikailaq fontos feladatainak pénzügyi gondjait látják, (gy a városok erőteljes fejlődésével együtt lehetőséq nyílik a községekben, falvakban és a tanyákon élők egészségügyi, oktatási és közművelődési igényeinek kielégítésére, a különböző kommunális szolgáltatások fejlesztésére. Az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen az elnöki tisztet felváltva látta el Apró Antal, Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta — ezzel befejezte munkáját. A téli ülésszak pénteken a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódik. Megkezdődött az országgyűlés. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Szabolcs megyei képviselőkkel beszélget az ülés szünetében. Vita a javaslat felett Huszár István: Munkánk célja a népjólét emelése Az üléstermen kívül Parázs viták a vállalati törvényjavaslatról (Kiküldött munkatársunk országgyűlési jegyzete.) A jövő évi költségvetés nem szolgálhat különösebb meglepetésekkel. Közvéleményünk előtt ismert gazdasági helyzetünk, ismertek idei gazdasági eredményeink, a külgazdasági nehézségek és kilátások, melyek meghatározzák, vagy inkább behatárolják jövő évi lehetőségeinket. Minderről — s a jövő esztendő előirányzatairól - részletesen szó volt az MSZMP KB október végi és december eleji üléseinek közleményeiben, időközben pedig napvilágot láttak a közgazda- sági szabályzók jövő évi — a követelményekhez igazodó — módosításai is. Miután a külső — a világpiaci — feltételek várhatóan a jövő évben sem javulnak, mindent a népgazdaság és a külkereskedelmi mérleg egyensúlya javítása szolgálatába kell állítanunk. A vállalatoknak többet és az eddiginél gazdaságosabban kell termelniük és exportálniuk, fel kell gyorsítani a termelési szerkezet megváltoztatását és a termékváltást, emelni a műszaki színvonalat, a termékek minőségét és versenyképességét. Röviden és népszerűbb nyelven: továbbra is hideg a víz, még gyorsabban kell úszni. Ennek megfelelően az állami költségvetés, melynek törvény- javaslatát Madarasi Attila pénzügyi államtitkár (dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, akinek a magunk részéről gyógyulást kívánunk, pillanatnyilag beteg) ismertette az országgyűlés előtt, bevételi és kiadási oldalon is reális terveket szab a jövő esztendőre. A vita a törvényjavaslat felett tegnap megkezdődött és ma folytatódik, s a napirend kiírása szerint még a délelőtt folyamán szavaz felette a Ház. Az 1978. évi tervközlemény egyébként a napilapok vasárnapi számaiban jelenik meg. Ugyanakkor a mai napon egy másik, az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat is a képviselők elé kerül. Izgalmas előtörténete van. Aligha akadt törvényjavaslat, melynek kidolgozását oly heves és szenvedélyes viták előzték volna meg. Jóllehet, az 1967-es kormányrendelet kiadása óta sok tapasztalat halmozódott fel, megérettek a feltételek, hogy — az alkotmány előírása szerint is — törvény szülessen, amely meghatározza az állami vállalatok szervezeti és működési alapelveit, gazdálkodásukat és irányításukat, hogy hogyan gazdálkodjanak a rájuk bízott vagyonnal, mégis, már. két éve készül — széles körű társadalmi vitára, jogászok és közgazdászok elé bocsátva — a törvényjavaslat, s körötte a viták még az „utolsó órában”, az országgyűlést megelőző együttes bizottsági ülésen is összecsaptak. A múlt hét péntekén az esti tv-híradóban sokan láthatták az országgyűlés ipari, jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságainak együttes üléséről készült fiimtudósítást. Az ülésen országosan ismert szaktekintélyek, tudományos életünk jelesei — Bognár József és Szabó Kálmán professzorok, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója — is felszólaltak. A kamera gyorsan váltott, de a felszólaló képviselők szenvedélyességéből, gesztikulóciójából kitűnt, parázs vita folyik. Idézet a másnapi Magyar Hírlapból: A miniszteri előterjesztést — mintegy a társadalmi vita folytatásaként — immár a törvényalkotók körében is élénk eszmecsere követte. Miközben a szólásra emelkedő tíz képviselő méltányolta a kétéves, megalapozott előkészítő munkát és úgy vélekedett: a törvény jól szolgálja majd az irányítás és a végrehajtás tökéletesítését, fontos eszköze lesz a gazdaságirányítás fejlesztésének — egyes javasolt paragrafusokkal kapcsolatos ellenvéleményüknek is hangot adtak. Az említett képviselők szóvá tették, hogy bár széles körre terjesztették ki a vitát, a gazdaságtudomány művelőit mégsem vonták be kellő súly- lyal. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a törvényjavaslat a vállalati önállóság helyes értelmezését segíti elő, s ily módon erősíti a központi irányítás és a vállalati önállóság összhangját. Szó esett arról is, hogy a vállalati önállóság elvének csorbítása nélkül olykor szükség van a jelenleginél rugalmasabb, közvetlen beavatkozásra. A központi irányítást segíti, hogy a törvényjavaslat új jogokkal ruházza fel az ágazati minisztereket. Két képviselő — Jávorkai István és Jaz- binsek Vilmos — a szénbányászat irányítási problémáiról szólt. Megítélésük szerint, ha a szénbánya vállalatok nagy- vállalatokba tömörülnek, az nem szolgálja jól a hatékonyságot. A szénbányászatot olyan ágazatnak tartják, amely a törvényjavaslat egyik fejezetétől eltérő szabályozást kívánna ... Ennyit a Magyar Hírlap tudósításából. Ezek után Jazbinsek Vilmos baranyai képviselőnket kértem, világosítsa meg előttünk a vita hátterét. — Az ipari bizottság előzetesen, már májusban tárgyalta o törvényjavaslatot — mondta képviselőnk, aki tagja az országgyűlés ipari bizottságának. - A képviselők igen nagy aktivitást tanúsítottak, eléggé kiélezték a problémákat. Jó érzés volt, hogy az időközben elkészült törvényjavaslatba nagyon sok olyan kérdés bekerült. amit annak idején a képviselők felvetettek. Persze, nem minden került bele.- Arra a múlt heti együttes bizottsági ülésre a költségvetési bizottság tagjait nem hívták meq, de megjelentek, s kifogásolták, hogy őket az előzetes vitába nem vonták be. Mondanom sem kell. igen nagy vita kerekedett. Az ülés tíz órakor kezdődött és délután fél négyig tartott. Sok módosító javaslat hangzott el, melyeket a törvényjavaslat előterjesztő- ie, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter szorgalmasan jegyzetelt, s ezek megjelennek a módosítási mellékletben. Éles vita folyt a trösztökkel kapcsolatban. Azok a vállalatok, amelyek trösztökhöz tartoznak, úgy érzik, ez a törvényjavaslat semmi önállósági joqkört nem hagy nekik, az önállóságot, a kockázatvállalás jogát illetően visszafejlődnek, megnyirbálják jogaikat. Ezzel kapcsolatban több javaslat hangzott el. Felül kellene vizsgálni a trösztök helyzetét. Jobbnak tartjuk az ágazati irányítást, a tröszti vállalatoknak így sokkal naqyobb az önállóságuk. • Ezzel én is egyet értek, nagyjából erről fejtettem ki véleményemet. Nem feltétlenül tartom szükségesnek a trösztök meqszüntetését. de törvényes rendeletben határozzák meq joqkörüket, a vállalataik gazdálkodásába való beavatkozás formáit és mélységét, a hoqyant és a meddiqet. A trösztöknek nyilvánvalóan csak olyan dolgokba tanácsos beavatkozniuk, ami meghaladja a vállalat képességeit, például olyanba, mint a távlati koncepciók kialakítása. De itt is a minisztérium irányítását tartom szükségesnek. Mindezt ma, a törvényjavaslat vitájában Jazbinsek Vilmos baranyai képviselő felszólalásában részletesen kifejti. Miklósvári Zoltán