Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-20 / 349. szám

2 Dunántúli napló 1977. december 20., kedd Elfogadták az 1978. évi költségvetést Gyerekek készítik a mindenki karácsony­fája díszeit és fejlesztési tervet 104 millió forint ér társadalmi munka Munkával, munkára nevelni A cigánylakosság foglalkoztatottsága Jelentősen javult szociális helyzetük, életkörülményeik December 24-én ünnepi dísz­be öltöztetjük a kisebb-na- gyobb karácsonyfákat, melyek most még a lakások, pincék, fáskamrák zugaiban, vagy kint az árusoknál várják az ünnepi estét. Zöldjükkel, gyertyáik, dí­szeik ragyogásával fényt és meleget lopnak a hideg téli éjszakába. A sok kicsi mellett készül egy óriási karácsonyfa is, amely mindenkié, s amelyen idén raj­ta lesz a pécsi gyerekek keze nyoma is. A számtalan pécsi vállalat, a Centrum Áruház de­koratőrei mellett a pécsi is­kolák napközis csoportjai is vállalták néhány dísz elkészíté­sét. Az előző hét így már a karácsonyi készülődés jegyében telt. Amikor tegnap ellátogat­tunk a fehérhegyi, Építők úti iskolába, már útra készen áll­tak a csillogó díszek. Harma­dikos fiúkkal-lányokkal beszél­gettünk az Építők útján a kö­zelgő ünnepről. Majd elmennek szüleikkel, testvéreikkel a Szé­chenyi térre, hogy megnézzék, vajon hogyan mutat az óriási fán a maguk készítette csillag, hatalmas szaloncukor és hó- kristály. Szó esett arról is, milyen öröm feldíszíteni a fát, s milyen öröm ajándékozni. Mert valamennyien készülnek valami apró meglepetéssel szü­leik, testvéreik számára. S amíg beszélgettünk, a kezük meg sem állt, surrogtak a színes papírok, készültek az utolsó díszek. A mindenki karácsonyfáját szállító erdőgazdaság, a da­ruskocsit adó Hőszolgáltató Vál­lalat, a kosaras autójával a dí­szítést segítő DÉDÁSZ, a Cent­rum Áruház dekoratőrjei, az utat biztosító rendőr és a vál­lalatok társadalmi munkásai meg a városi tanács mellett most a pécsi gyerekek is oda­rakják ajándékukat a minden­ki karácsonyfájára. G. O. Valamennyi üt járható Az országban valamennyi fő- és mellékútvonal járható, a fő­útvonalak burkolata száraz, helyenként a szórás hatására nedves — de nem síkos —1 volt a reggeli órákban. Az útinlorm az alsóbbrendű utak­ról jelentett síkosságot, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú, Bács és Veszprém megyéből. Álta­lában jók a látási viszonyok, ködöt csak a 6-os számú fő- közlekedési út Mecseknádasd és Pécsvárad közötti szakaszá­ról jelentettek. A síkosság megszüntetésén ■az éjszakai és a hajnali órák­ban mintegy 140 munkagép dolgozott. Az ünnepi, vagyis az év végi utazási csúcs mind a Volán­nál, mind a MÁV-nál már egy hete megkezdődött: teltek a buszok, a vasúti személykocsik, sőt állóhely is alig jut. Az ün­nepi csúcs tetőzését 20., 21., 22-én, majd december 31., il­letve január 1-én várják. Baranya megyében a Volán az állomásain meghosszabbí­totta a nyitva tartási időt, emelkedett az információkat nyújtó emberek száma, így pél­dául Pécsett, a Bacsó Béla úti pályaudvaron mozgó, karszala­gos informátor jelent meg. A megyeszékhelyen 8, míg Mo­hácson, Szigetváron, Siklóson, Komlón — településenként 2— 3 kocsit állítottak tartalékba. A távolsági járatokat úgyne­vezett részjáratokkal erősítik meg a legforgalmasabb és a legterheltebb útvonalakon, így Budapest, Szeged, Zalaeger­szeg, Dunaföldvár, Eszék Baja, Tamási, Marcali, Paks, Kadar­kút felé és természetesen ezek­ről a helyekről Pécsre. December 21-én 5 órakor, 6.20-kor Budapestre, 6.30-kor Zalaegerszegre, 5.45-kor Eszék­re indítanak részjáratot, vagyis (Folytatás az 1. oldalról) adásokra pedig a szerény fej­lesztési lehetőség a jellemző. Dr. Dányi Pál megyei tanács­elnök-helyettes felszólalásában rámutatott: — Feladatainkat úgy kell meghatározni, hogy azok a reá­lis gazdasági lehetőségeinkkel összhangban legyenek. Az igé­nyeket fontossági sorrendbe ál­lítva akkor döntünk helyesen, ha a nagyobb közösség társa­dalmi fejlődésünk követelmé­nyeiből fakadó igényeit helyez­zük előtérbe. A továbbiakban — miután a költségvetést és a fejlesztési tervet a végrehajtó bizottság nevében elfogadásra ajánlotta - a célok megvalósí­tásával kapcsolatos nagy fele­lősségről beszélt és emlékezte­tett az 1977-es qazdasági mun­kában tapasztalt néhány kedve­zőtlen jelenségre: — Az éves költségvetés és fejlesztési terv jóváhagyását követően sokan azzal foglalkoztak, hoav a terv­ben nem szereplő célok meg­valósításához szerezzenek támo­gatást. Nem szabad újabb cé­lokat elhatározni nem létező tartalékokra. Az intézmények működésének pénzüavi felté­teleiben nagyok a különbségek, de keveset foglalkoztunk ezzel, pedig ezek mérséklésében a Megyei Tanácsnak és a helyi tanácsoknak egyaránt vannak teendőik. Gondot jelent az is, hogy a megye területén műkö­dő tanácsok rendelkezésére álló pénzeszközök közel 60 száza­léka nem beruházási célokat szolgál, a különböző szervek fi­gyelme mégis elsősorban az új beruházásokra irányul, holott a településpolitikai munkában legalább ekkora jelentősége van a jó költségvetési gazdál­kodásnak. Nem hagyhatom szó nélkül azt sem, hogy sok a hi­vatkozás a különböző vezetők­re és az általuk tett ígéretekre. Úgy tűnik, hogy még mipdig vannak, akik nem hiszik el, hogy a rendelkezésre álló kész­pénzek fölött valóban a testü­letek döntenek, s e döntéseket nagyon szigorúan betartjuk. Vannak továbbá, akik az ér­deklődést, a segítő szándék ki­fejezését, a biztató szót össze­keverik a kötelezettségvállalás­sal, s feljogosítva érzik magukat utána a számla benyújtására. Eltökélt szándékunk, hogy ilyen számlákat nem fizetünk ki! Munkahelyi felajánlások A vita után a tanácsülés el­fogadta az 1978. évi költség- vetést és fejlesztési tervet. A településfejlesztést és -fenn­tartást segítő társadalmi mun­Eii uegí kisegítő buszt. December 22-én 5 óra, 6.20: Budapest, 9 óra Szeged (szükség szerint ké­szenlétben), 5.45. Eszék. De­cember 23-án 5 óra,^6.20: Bu­dapest, 9 óra: Szeged, (vissza­indul: 16 óra), 5.45: Eszék. De­cember 26-án 18.57-re Duna- földvárra küldenek egy jármű­vet a budapesti mentesítésére. December 27-én 6.20: Buda­pest. December 30: 5 óra: és 6.20: Budapest. December 31- én 6.20: Budapest. Január 1- én a visszaszállítás könnyíté­sére a következő településekre irányítanak mentesítő buszo­kat: 16.41-re: Paks, 18.57-re: Dunaföldvár, 16.41-re: Kadar­kút, 16.43-ra: Marcali, 16.30- ra: Baja, 18.15-re: Tamási. A megyeszékhely karácsonyi forgalma így alakul: December 24-én a 19 óra előtt induló káról szóló rendelet előadója. dr. Vida Sándor, a jog- és igazgatáspolitikai bizottság el­nöke volt. A vitában felszólalt dr. Haza­fi József, a végrehajtó bizott­ság titkára, aki eJmondta, hogy a kialakult mozgalmak és az állampolgárok egyéni áldozat- vállalásai nagymértékben hoz­zájárultak a települések gyor­sabb ütemű fejlesztéséhez. Ki­emelte, hogy az új rendelet szerint a társadalmi munkát megillető elismeréssel kell ke­zelni az önkéntes pénzbeni hozzájárulásokat. Társadalmi munkának számítanak azok a munkahelyi felajánlások is, amelyek a dolgozó kollektívák önkéntes akaratán alapulnak. Nem tekinthető azonban tár­sadalmi munkának a vállalatok és szövetkezetek egyéb formá­jú anyagi hozzájárulásai. Megbecsülést és rangot adni Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei titkára el­mondta, hogy A népfront ak­tivistái örömmel vettek részt a rendelet készítésében, mert en­nek hatása a települések egé­szét átfogja. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi munka a szocia­lista közélethez való kötődés alkotó eleme. A fejlődés jel­lemzéséül elmondta, hogy míg 1971-ben 19 millió forint volt a társadalmi munka értéke Bara­nyában, 1976-ban már 104 mil­lió forint értékű társadalmi munkát tartottak nyilván. A népfront támogatja a rende­letben szereplő azon gondo­latot, hogy a társadalmi mun­kával létrehozott műveken em­léktáblákat helyezzenek el. Ez­zel is rangot és megbecsülést lehet adni az önkénteseknek. Krasznai Antal javasolta, hogy a tanácstagok területi munká­juk során kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a társadalmi munkavégzés megyei és helyi alakulását. A vitában szót kért Béna Er- nőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. A rendelettervezet alapján a szö­vetségre háruló feladatokat már a következő éves akció- programjukba beépítik az ifjú kommunisták. A KISZ évek óta fontos szerepet vállalt a társa­dalmi munka szervezésében. Jó példa erre a Kulturált major, járatok a végállomásig, a 19 órakor, illetve 19 óra után in­dított buszok a Hal térig jár­nak. December 25-én a forga­lom reggel hétkor indul. Kivé­telt képeznek az alábbi jára­tok: December 24-én: a 20-as Újmecsekalja i.: 19.30, 21.00, 22.00. Fehérhegy i.: 20.00, 21.30, 22.30 Haltérig. A 40-es Újmecsekalja i.: 19.30, 20.10, 20.50, garázs, Kossuth tér i.: 19.50, 20.30. A 32/Y Újmecsek­alja i.: 20.00, 21.10, 22.50, ga­rázs, Baromfifeldolgozó i.: 20.30, 22.20. A 30-as Főpálya- udvar i.: 19.30, 20.15, 21.00, 22.00, 22.30, garázs, Kürt utca i.: 19.45, 20.30, 21.15, 22.15. A 39-es: Kertváros i.: 19.25, 20.10, 21.10, 22.10, 22.50, garázs, Kos­suth tér i.: 19.45, 20.30, 21.30, 22.30, Az M 45-ös Kossuth tér i.: 20.50, István-akaa i.: 22.20. vagy az Edzett ifjúságért moz­galom. A megyei tanács a rendelet elfogadásával azt is kimondta, hogy a társadalmi munkavég­zésben élen járó települések ta­nácsai pénzalap-kiegészítésben részesülnek. A társadalmi munkavégzés­ről szóló rendelet megalkotá­sa után a testület elfogadta a Megyei Tanács, valamint a Megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság jövő évi munkatervét. Ta­vasszal a megüresedett tanács­tagi helyek betöltésére időközi választásokat tartanak. Végül ideiglenes bizottság alakult a tanácsok családpolitikai tevé­kenysége című tanácsülési elő­terjesztés előkészítésére. Az ülés végén Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke meg­köszönte a tanácstagok 1977. évi munkáját. Bőrparádé 1977 címmel lát­ványos divatbemutatót tartott a Pécsi Kesztyűgyár és a Ma­gyar Divat Intézet tegnap dél­után és este a Pécsi Nemzeti Színházban. A négy világrész huszonkét országába exportáló Pécsi Kesztyűgyárat viszonylag keve­sen ismerik itthon. A hétfői parádék a bemutatkozás jegyé­ben zajlottak, bizonyították, nem szükséges külföldre utaz­nunk, ha praktikus, divatos, mutatós bőrruházati cikkeket szeretnénk látni vagy vásárol­ni. Harminc maneken 110 mo­dellt vonultatott fel tegnap. Valamennyi az 1978-as és az azt követő évek divatjáról „be­szélt”. Dzsekik, pelerinek, nadrágszoknyák, mellények, szoknyák, hosszú és rövid ka­bátok, safarik — mind, mind bőrből. Nappából és sertés­A 12-es 21.00 órakor Budai­állomás, Szabolcsfalun keresz­tül, István-akna, 21.20-kor: Ist- ván-aknáról a Mázsaházhoz, 21.35-kor a Mázsaháztól Ist- ván-aknára, 22.10-kor István- aknáról Mázsaházhoz, 22.30- kor István-aknáról Budai-állo­más, Újmecsekalja. Ezen a na­pon az éjszakai járatok nem járnak. December 25-én: A 32/Y-os Újmecsekalja i.: 5.15, Baromfifeldolgozó i.: 6.20. A 12-es 5 órakor Budai-állomás, Szabolcsfalun keresztül, István- akna, 5.30-kor Mázsaháztól István-akna, 6.15. István-akna, Mázsaház, 6.35. István-akna Budai-állomás. Pécsett az állomásokon több pénztár működik, ezen kívül megszervezik az utastájékozta­tó ügyeleti szolgálatot. A me­netrendben több ünnepi for­Megyénkben több mint 21 ezer a cigánylakosság létszá­ma, mely a megye összlakos­ságának 5 százalékát teszi ki. Életükről, helyzetükről és a fog­lalkoztatásukkal kapcsolatos tapasztalatok értékeléséről ta­nácskozott tegnap együttes ülésén a Baranya megyei Ta­nács foglalkoztatás-politikai bi­zottsága és cigányügyi albi­zottsága. Dr. Dányi Pál, a me­velúrból. Színben ugyanolyan változatosságot hoztak mint fazonban. A színház nézőterét megtöltők nem kis csodálko­zással látták: mi mindent lehet bőrből készíteni. De a bemu­tatóról természetesen nem hiányoztak a bőrkesztyűk és a bőrtáskák sem. Mikor és hol vásárolhatók meg? Csillag János termelési osztályvezető tájékoztatása szerint: megközelítően húsz modellből több mint 10 ezer bőrruha kerül a hazai piacra. Elsősorban a gyár pécsi, Bu­dapesten az idén megnyílt Váci utcai üzletében és a Cor­vinban lesznek kaphatók. A tervek szerint jövő esztendő­ben Szegeden és Győrben is nyit mintaboltot a Pécsi Kesz­tyűgyár. H. T. galomváltozást már előre kö­zöltek, de ezen felül újabb mentesítőjáratokat is beiktat­nak. December 23.: Kaposvár­ról a Déli-pályaudvarra a Zse- lic-expresszhez a mentesítő gyors 17.50-kor,míg Dombóvárról ugyanez 18.20-kor indul. A Dé­li-pályaudvaron a Mecsek- és a Somogy-expressz is menté­sitől kap. December 24-én a Zselic-expresszt segítik ki egy mentesítővei. December 30-án Kaposvárról 17.50-kor a Zselic- hez mentesítőt indítanak, ami Dombóvárról 18.20-kor húz ki. A Déli-pályaudvarról Gyéké­nyesig beállítanak egy mente­sítő gyorsot 13.40-kor. Decem­ber 31-én a Déli-pályaudvaron a Zselic mentesítővei egészül ki. Január 1-én Kaposvárról a Zselichez mentesítőt indítanak 17.50-kor, míg ugyancsak Ka­posvárt 13.42-kor mentesítő gyors hagyja el Budapest felé, amire Dombóvárnál 14.13-kor lehet felszállni. gyei tanács elnökhelyettese és dr. Görcs László, az albizott­ság elnökének elnökletével. A megye 308 községe közül 261-ben élnek cigányok, leg­többen a szigetvári és a sik­lósi járásban, számuk a mo­hácsi járás területén a legki­sebb. Beilleszkedésük alapfel­tétele az állandó munka, az utóbbi években egyre többen léptek munkaviszonyba. A munkaképes cigányok száma megközelíti a 8 és fél ezret, 59 százalékuk állandó, 21 szá­zalékuk alkalmi kenyérkereső, a legtöbb gondot a nem dolgo­zók jelentik. A mezőgazdasági nagyüzemek területén lakik a cigányság 38 százaléka, az ott dolgozók döntő többségében fizikaiak, növénytermesztésben, állattenyésztésben vagy egyéb munkahelyeken dolgoznak. Az iparban a szakmunkások, be­tanított munkások és alkalma­zottak együttes létszáma még a felét sem éri el a segéd­munkásokénak, a fluktuáció vi­szont pont itt a legerősebb. Egyre több férfi törzsgárdatag, vagy szocialista brigádtag, vi­szont a női dolgozók kötődése a munkahelyhez nem kielégítő, még mindig komoly gondot je­lent. Az utóbbi másfél évtizedben 106-tal csökkent a cigánytele­pek száma, egyharmadára a telepen lévő építményeké, ez a folyamat 1974 óta lelassult. 1966-tól 1104 család lakáshoz jutott, igazi otthont teremthe­tett magának. Ez növekedni fog, hisz az V. ötéves tervben 19 telep felszámolását tűzték ki célul. Egészségügyi és szo­ciális helyzetük javításáért a tanácsok sokat tesznek, min­denre azonban sem anyagi, sem egyéb energiájuk nem futja. A telepek zömében a higiénés feltételek hiányoznak. Szakorvosi, gyógyszerellátásuk általában biztosított, örvende­tes, hogy a családtervezés is bevonult a cigánylakosság szemléletébe. Idén 850 ezer forint állami céltámogatás bő­vítette a segélyezési lehetősé­güket. Tavaly az óvodáskorú cigánygyerekek 26 százaléka, 450 gyerek járt óvodába, sok helyütt megoldatlan vagy meg­oldhatatlan számukra az óvo­dai elhelyezés, mely az isko­lára előkészítő foglalkozás is egyben. A tankötelesek beis­kolázása már majdnem teljes, akad még túlkoros vagy beis­kolázásán gyermek, változatla­nul probléma, hogy sokan nem végzik el az általános iskolát, háromnegyedük lemorzsolódik. Sokan túlkorosán kezdenek, lassú fejlődésük miatt megre­kednek az alsó tagozatban vagy a gyakori igazolatlan mu­lasztás miatt egyszerűen nem osztályozhatók. A tanácskozáson hangsúlyo­zottan vetődött fel: sok még a tennivaló. Társadalmunknak szüksége van a munkáskézre, az ő munkájukra is. Elő kell segíteni a cigánylakosság mun­kába állítását, állandó mun­kavállalását, kötődését, beil­leszkedését a munkahelyi kör­nyezetbe. Értékes munkaerő­tartalékról van szó. Az, hogy dolgozzanak az ő érdekük is, hiszen csak ily módon teremt­hetnek valóban emberi kör­nyezetet maguknak. Az együttes ülés résztvevői elfogadták a témáról készített elemző anyagot, s azt javas­latokkal kiegészítve terjesztik a megyei tanács vb-ülése elé. M. L. Mentesítő buszokat és vonatokat indítanák Szafárik és nadrágszoknyák Bőrparádé, 77 utazási csúcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom