Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-06 / 335. szám

Ha tömören kívánjuk jelle­mezni a Központi Bizottság ta­nácskozásáról kiadott közle­ménynek a népgazdasági terv­re és az állami költségvetésre vonatkozó részét, akkor azt kell leírnunk: a következetesség kö­vetelménye, az egységes cselek­vés félreérthetetlenül megfogal­mazott igénye csendül ki az állásfoglalásból. Összességüket tekintve, a népgazdaság 1977. évi eredmé­nyei összhangban vannak a ta­valy decemberben jóváhagyott éves népgazdasági tervben fog­laltakkal. Meggyorsult a nem­zeti jövedelem, az ipari terme­lés növekedése, a mezőgazda­ság a feszítettnek Ítélt felada­tokat nemcsak teljesiti, hanem több tekintetben valamelyest meghaladja. Az összkép tehát megfelelő. A részleteket szem­ügyre véve azonban — muta­tott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmondásos ténye­zőkkel is szembe kell néznünk. Egyebek között a külkereskedel­mi forgalomban a kivitel össze­tételének alakulásával, a be­ruházási tevékenység tervezettet jóval meghaladó mértékével, a termelési és a termékszerke­zet kivánatosnál lassúbb válto­zásával. Megmaradva a mondat be­fejező részénél: igaz ugyan, hogy az ipar 1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bővitette a termékkibocsátást, de sajnos, korántsem kizárólag korszerű, keresett árukból. Hasonló a hely­zet a beruházásoknál. A fejlesz­tések megélénkülése nem baj, sőt a népgazdasági terv egye­nesen kívánatosként számolt az­zal. A gyakorlat azonban úgy tért el a programtól, hogy a többlet befektetések már nem állnak arányban a népgazda­ság jelenlegi teljesítőképessé­gével. Örvendetes, a mezőgaz­dasági üzemek túlnyomó több­sége teljesíti, egy részük túltel­jesíti terveit — elsősorban a növénytermesztés több terüle­tén —, ám az öröm sem feled­tetheti a mind szembetűnőbb különbségeket az azonos ter­melési adottságú üzemek egy hektárra számított átlagtermé­seiben, akár a kenyérgabonák­ra, akár a kukoricára, burgo­nyára gondolunk. Valamennyi termelőhelyen készülnek a jövő évi tervek, s bár igaz, a Központi Bizottság útmutatásának megfelelően, mindenütt a hatékonyság ja­vításának kell e programok kö­zéppontjában állnia, a ho­gyan azonban cégenként más és más. A tervezés lényege an­nak előtérbe helyezése, ami ott, az adott termelői közösségben a legfontosabb, s egyben a legtöbb eredményt ígérő. A ki­vitel bővítése, a versenyképes áruk arányának növelése, az eszközök kihasználásának ja­vítása, a fajlagos költségek csökkentése csak addig tűnik általánosan fogalmazott fel­adatnak, amíg a cselekvések­nek e bonyolult szerkezeti vá­zára föl nem rakjuk a helyi valóság ereit, idegszálait, izom­rostjait. Abban a pillanatban a feladat feladatunkká lesz, az érte viselt felelősség széles kö­re hirtelen szükebbé válik, s hiába is várnánk másokra, ne­künk kell megtennünk mindazt, ami egyszerre lehetőségünk és kötelességünk. Más szavakkal, a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvasha­tókkal élve: „a népgazdasági terv teljesítése egységes szem­léletet, kezdeményező maga­tartást, következetes és fegyel­mezett végrehajtást igényel minden munkahelyen”. Megkezdődött az MPU kongresszusa Agostinho Neto terjesztette elő a KB beszámolóját Az angolai fővárosban, Luandában vasárnap megnyílt az MPLA (Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom) első kongresszusa. A megnyitóban Lucio Lara, a mozgalom politikai bizott­ságának tagja először arról a harcról szólt, amelyet az MPLA folytatott a független­ségért és az ország területi egységének megvédéséért. A kongresszus előkészítésé­ről Lara elmondta, hogy az valóságos népi mozgalommá szélesedett, szocialista mun­kaversenyekkel, felajánlásokkal és más kezdeményezésekkel. A szónok, miközben bemu­tatta a kongresszus külföldi vendégeit, az MPLA köszöne­tét tolmácsolta mindazon pártoknak, országoknak, szer­vezeteknek, amelyek felbecsül­hetetlen értékű támogatást nyújtottak a felszabadító moz­galom harcához és a nemzeti újjáépítéshez. Külön kiemelte a Szovjetunió és Kuba segít­ségnyújtásának jelentőségét. A Központi Bizottság kong­resszusi beszámolóját Agos­tinho Neto, az MPLA elnöke terjesztette elő. Neto először részletes áttekintést adott a mozgalom eddigi történetéről. A beszámoló szólt arról is, mennyi veszteséget, kárt oko­zott a mozgalomnak a belső frakciózás és a szeparatista szervezetek ellenséges tevé­kenysége. A Központi Bizott­ság számvetése az idei máju­si elvetélt ellenforradalmi kí­sérlettel kapcsolatban rámuta­tott, hogy az MPLA számára az a következő tanulságokkal járt: világosabbá kell tenni mindenki számára az eszmei, gazdasági, szociális és külpo­litikai célokat, és a szervezeti kérdésekben nagyobb fegyel­met és éberséget kell tanúsí­tani. Neto beszámolójában rész­letesen foglalkozott a mun­kásosztály élcsapatpártja lét­rehozása szükségességének el­vi kérdéseivel. Neto hangsú­lyozta: az**MPLA, amely győ­zelemre vitte a nemzeti fel- szabadítási harc ügyét és megkezdte Angolában a szo­cializmus építése anyagi alap­jainak lerakását — betöltötte történelmi hivatását. Hangsú­lyozta: az angolai forradalmi folyamat előrehaladása dik­tálja azt, hogy jöjjön létre egy egységes és tudományos ideológiával felvértezett párt Angolában. A jövőbeni párt belső életét szabályozó legfontosabb szem­pontok — hangoztatta — a demokratikus centralizmus, a szabad vita, ugyanakkor a többségi döntések vállalása. A beszámoló a továbbiak­ban behatóan foglalkozót* a népi hatalom helyi szervei, a népi bizottságok és az állami szervek közötti kapcsolattal, munkamegosztással. A beszámoló Kiemelte azt a hatalmas katonai és anyagi támogatást, amelyet a Szov­jetunió és Kuba adott a népi köztársaságnak. A töboi szo­cialista ország — így Magyar- ország —, a világ demokra­tikus erői és több afrikai or­szág segítségnyújtása ól is megemlékezett. Angola külpolitikájának alapelvei és célkitűzései ké­zül kiemelte a szocialista or­szágokkal és az afrikai orszá­gokkal való kapcsolatok szo­rosabbra fűzését, valamint ez el nem kötelezettek mozgal­mában való aktív részvételt a közös antiimperialista-és gyar­matosításellenes célok érde­kében. A beszámoló részletesen tár­gyalta a gazdasági helyze­te* is. FfStfőn Luandában folytatta munkáját az MPLA első kong­resszusa. Délelőtt a küldöttek szek­cióüléseken vettek részt. A kül­földi vendégek hétfőn jelen voltak a luandai történelmi emlékmúzeum ünnepélyes megnyitásán, majd gyárláto­gatáson vettek részt, Délután plenáris ülést tar­tottak több külföldi küldöttség vezetőjének felszólalásával. A magyar sajtó napja alkalmából Koszorúzás Magyar Lajos pécsi és Barta Lajos kistapolcai emléktáblájánál magyar sajtó napja íból a Magyar Lljság- rszágos Szövetségének soportja tegnap délelőtt zási ünnepséget rende- csett, Újmecsekalján. A úli Napló, az Universi­Mnnvnr Rád diója és a baranyai hírközlő szervek képviselői lerótták ke­gyeletüket Magyar Lajos pécsi újságíró, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom, a kommunista újságírás kiemel­kedő harcosának emlékére állí­tott emléktáblánál. Koszorúzási ünnepség volt tegnap Kistapolcán is, ahol a MÚOSZ pécsi csoportjának tagjai, a baranyai hírközlő szer­vek képviselői koszorút helyez­tek Barta Lajos, kistapolcai születésű, sokáig emigrációban élő író, újságíró és irodalom- szervező emléktáblájánál. Boros Attila, a Ki nyer ma? játékvezetője a Nádor kávéházban Ünnepélyesen megnyitották a pécsi zenei hetet Gazdag eseménysorozat Tegnap este a sportcsarnok­ban ünnepélyesen megnyílt a pécsi zenei hét rendezvénysoro­zata. A program nagyzenekari koncertje előtt Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke rövid ünnepi megnyitó­jában a zenei hét jelentőségét méltatta. Ezután került sor a Breitner Tamás vezényelte Pécsi Filhar­monikus Zenekar hangverse­nyére, ahol három zeneművet mutattak be. Az első különö­sen jelentős: Maros Rudolf Tö­redék című szimfonikus kom­pozíciójának ősbemutatójával indult a zenei hét programja. Ezt követően Beethoven G-dúr zongoraversenyét, majd Bartók Cantata Profana című szerze­ményét adták elő. Az est folya­mán közreműködött Borisz Pet- rusanszkij zongorán, Fülöp At­tila és Sólyom Nagy Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió énekkara. * „Bár kár egy ilyen nagy lángelméért, de mégis jó ne­künk, hogy meghalt. Mert ha még tovább él, akkor a világ egy darab kenyeret se juttatott volna nekünk szerzeményein­kért" — idézett Boros Attila, a Ki nyer ma? tegnapi kérdező­je egy bécsi zeneszerzőt. A kér­dés. hogy a 186 éve, 1791. de­cember 5-én elhangzott mondat kire vonatkozik. És segítségül máris fölhangzolt a zene a már több mint kétezredszer meg­rendezett „játék és muzsika” rejtvényműsorán. A pécsi zenei hét nyitánya volt a tízperces játék a Nádor kávéházban, amely még kétszer — ma és holnap — lesz a Ki nyer ma? színhelye. Miközben a kávéház vendégei ebédeltek, halkan beszélgettek, vagy éppen a játékosnak szur­koltak, a kisorsolt versenyző, dr. Csanádi Attila orvos a felhang­zó zenét hallgatta s biztos tu­dással, pontoson válaszolt a feltett kérdésre — az elsőre csakúgy, mint az utána követ­kező háromra. Az ötödik kér­désre dr. Bábeli Hubertné ta­nár válaszolt, s jutalma egy szép Schubert-lemez lett. Az időközben megsokasodott ven­dégek, akik kabátban állták körül Boros Attilát és a játéko­sokat, lelkesen tapsoltak, s las­san lazulni kezdett az ember­gyűrű az asztal körül. Az egyre erősödő zajban még hallani lehetett, ahogy a Wagner-nyitány elhalkul és visszakapcsoltak Budapestre. Koszorúzás Pécsett Magyar Lajos és Kistapolcán Barta Lajos emléktáblájánál . Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 335. szám 1977. december 6., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Egységes cselekvést A felszabadítást mozgalom betöltötte történelmi hivatását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom