Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-31 / 359. szám
Dunántúlt napló 1977. december 31., szombat Ételek, italok, ünnepek Szinte mór nem is több évszázados, hanem inkább évezredekre nyúló hagyomány az, hogy ünnepeinket különös gonddal tervezett, társas étkezésekkel kapcsoljuk össze. Az események — névnapok, lakodalmak, keresztelők — „rangját" elsősorban mindig az fejezte ki, hogy mekkora lakmározással jártak együtt. A mai embernek is megvannak azok a hagyományos ünnepei, amelyek alig képzelhetők el több fogásos ebéd vagy vacsora és többnyire kiadós italozás nélkül. Kezdődik mindez a szüreti mulatsággal, folytatódik a disznótorokkal, azután következnek a karácsonyi ünnepek, majd a szinte kötelező szilveszteri alkoholmámor és végül a farsang. S közben néhány névnapra, születésnapra, illetve esküvőre is hivatalosak vagyunk. A heveny gyomorhurutot, a gyomorrontást leggyakrabban túlzott mennyiségű étel vagy ital okozza. Ráadásul ünnepi alkalmakkor nemcsak többet eszünk a szokásosnál, hanem egyben tartalmasabb, a gyomrot jobban megterhelő, nehezebben emészthető is az, amit elfogyasztunk. Előnyben részesítjük a zsíros ételeket, a kövér sonkát, a csípős tormát, a tejfölös töltött káposztát és süteménnyel, édességekkel is bőven ellátjuk magunkat. Szilveszterkor, farsangi mulatságon keverednek gyomrunkban a rövid italok a vermutféleségekkel és a pezsgővel. Aztán, ha elmúlik az ünnep, másnap jön a gyomorfájás, a hányinger, a hasmenés és 3—4 napig alig lézengünk a gyengeségtől. Mire vigyázzunk tehát most az ünnepeken? Hogyan biztosítsuk az ideális családi légkört és a vidám, baráti hangulatot az említett káros következmények nélkül? A terített asztal, a finom falatok és a koccintás mellőzésére, valamiféle „aszketizmusra” természetesen nincs szükség. A rádió, a tv, a magnetofon, a közös éneklés, a tánc és az ízes magyar humor mellett ezek — mint egyenrangú eszközök — szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Nem feltétlenül szükséges ragaszkodni a hagyományos nehéz ételekhez sem. A töltött káposzta helyett például egyeseknek talán jobban esne a grill-csirke. Anélkül, hogy most részletekbe bocsátkoznánk: az ünnepi étrendet is össze lehet állítani úgy, hogy gusztusos, ízletes, változatos és az egészséges táplálkozás szempontjainak is megfelelő legyen. Amiről még feltétlenül szólni kell az ünnepek kapcsán, az a szeszes italok kérdése. Bizonyára mindenki tudja, hogy a mértékletlenség ezen a téren különösen ártalmas az egészségre. Azt is tapasztalhattuk azonban, hogy a túlzott mértékű alkoholfogyasztás már az oldott, fesztelen, jó hangulatot sem szolgálja. Sok kedélyes, vidámnak induló ösz- szejövetel fulladt botrányba vagy vált szánalmas, közös óbégatássá csak azért, mert a társaság ki- sebb-nagyobb része alaposan „elázott". Minden amellett szól tehát, hogy az ünnepeken is meg kell és meg lehet tartani a józan határokat. Megyei Egészségnevelési Csoport szakmunkástanulók segítése, támogatása Á ltalános a gond, amivel a megyei ipari szövetkezeteink egy része is küzd. Bizonyos szakmák iránt kevéssé érdeklődnek a fiatalok, illetve az általános iskolában gyengébb tanulmányi eredményt elérők jelentkeznek ezekbe a szakmákba, szakmunkástanulónak. A hiányos elméleti tudás miatt pedig nagy a lemorzsolódás a szakmunkástanuló intézetekben — állapították meg tegnap, a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége elnökségének ülésén, a szakmunkásképzés helyzetét megvitatva. Követésre méltó kezdeményezések Illést tartott a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége elnöksége A szövetkezetek egy része épp ezért már megszervezte a fiatalok elméleti felkészítésének érdekében — a tanulók korrepetálását, illetve a KIS2- szervezetek védnökségével műszakiak segítik a szakmunkás- tanulókat. Ezek a kezdeményezések követésre méltó példák — állapították meg az elnökség tagjai, s valamennyi szövetkezetnek érdemes fontolóra vennie a szakmunkástanulóik ilyen jellegű támogatását. Ugyanis hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy ezek a fiatalok a gyakorlati tudnivalókban megállják a helyüket. Az elméleti és gyakorlati tárgyakból szinte minden tanuló legalább egy jeggyel jobb eredményt is ér el. A baranyai ipari szövetkezetek jelenleg 25 szakma gyakorlati fortélyait oktatják, egyrészt tanműhelyekben, másrészt tanudvarokon, de nem ritka a brigádokon belüli, illetve az egyéni oktatási forma sem. A szövetkezetek jelenleg 10, a követelményeknek megfelelő tanműhellyel rendelkeznek — és 1978—79-ben a pécsi villamosipari, faipari, ruházati, a mohácsi szabó, a mohácsi építőipari és a sásdi építőipari szövetkezetnek nyílik lehetősége — központi támogatással — tanműhelyek építésére, illetve korszerűsítésére. A szakmunkásutánpótlás érdekében a felnőtt dolgozók képzését szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamokkal segítik a szövetkezetek. Az elmúlt három évben 263 dolgozó szerzett így szakmunkásbizonyítványt. A már elsajátított szakmai ismeretek szinten tartása, felfrissítése érdekében pedig évről évre továbbképzéseket szerveznek. Az elnökség tagjai megvitatták a szakmunkásképzés jelenFotókiállítás Pécsett A Mecsek és környéke Apró vízesések, kanyargós patakok, ormánsági templomok, kilátók, a mohácsi emlékpark, erdőrészletek láthatók tegnap óta Pécsett, a Déryné utcában, a Mecseki Fotóklub kamarakiállító termében. A kiállítás témája a Mecsek és környékének változatos természeti szépségei, idegenforgalmi, turisztikai érdekességei. A kiállítás létrehozását a Mecseki Foióklub vállalta a megyei, illetve a városi tanács művelődésügyi osztálya, az IBUSZ, a Mecsekvidéki Intéző Bizottság és a Doktor Sándor Művelődési Központ patronálásá- val. A zsűri 197 képet nézett meg és ebből választotta ki azt a nyolcvannyolcat, melyet kiállítottak. Tizennyolcán pályáztak, közülük tizen nem tagjai a klubnak. A fotóknak majdnem a fele helyezést is ért el; húsz első és húsz második díjas kép „született". Mindegyik kiállított fotót felhasználják a későbbiekben, vagyis mindegyik falra kerül a rendező szervek helyiségeiben. Az első és második díjasok közt szerepel több ismert pécsi fotóművész, pl.: dr. Lajos László, Tóth Károly, Lantos Miklós fekete-fehér, valamint Körtvélyesi László színes fényképekkel. Tervezik a jövő évben egy fotóalbum megjelentetését is, melynek szintén a „Mecsek és környéke" lesz a címe. A mostani kiállítás a majdani album alapképeinek is tekinthető. A Medicina Könyvkiadónál 1978-ban lát napvilágot A Mecsek és környéke c. útikalauz. Ennek képanyagát ugyancsak a kiállítás fotóiból válogatják ki. A kiállítást tegnap este dr. Oppe Sándor, a Mecseki Fotóklub nemrégiben nyugdíjba vonult elnöke nyitotta meg. Január végéig látható hétfőn, szerdán és pénteken 16-19 óráig. légi helyzetét és határozatokat hoztak az utánpótlás biztosítása érdekében szükséges teendőkről, majd egyéb napirendi pontokról tanácskoztak. Az ülésen részt vett Molnár Zoltán, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Heim György, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. Acélmű-alapkőletétel Diósgyőrben Lázár György helyezte el az alapító- levelet tartalmazó acélhengert Kettős ünnepség színhelye vaft pénteken Miskolc legnagyobb munkáslakta negyede, Diósgyőr. A hazai vaskohászat legrégibb üzemében, a több mint kétszázéves diósgyőri Lenin Kohászati Művekben került sor a gyár újabbkori történetének legjelentősebb eseményére, az új kombinált acélmű alapkőletételére. Ez alkalommal adták ót a diósgyőri Vasas Művelődési Központot is. Több száz vasgyári dolgozó előtt Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára méltatta a hazai vaskohászat jelenkori történetében egyedülálló, mintegy tízmilliárd forint értékű beruházás jelentőségét. Kiemelte, hogy a beruházást a Telefonoskisasszonyok Láttak már egylapos telefonkönyvet, amelyen tizennégyezer előfizető neve szerepel? Megvallom, én tegnap vehettem először kézbe: balga módon a fény felé fordítva, hunyorogva küszködtem a mikrobetűkkel, hátha leolvashatok legalább egy nevet a fél gépírólap nagyságú filmről. Természetes, hogy próbálkozásom kudarcba fulladt. Viszont ismét meggyőződhettem arról, hogy csodálatos a technika: netán az is előfordulhat, hogy évek múlva sutba dobjuk a vaskos telefokönyveket és az előfizetők mikrofilmhez csatolt nagyító segítségével kereshetik az ismeretlen számot ... Dr. Hoványi Árpádnétól — aki beteg kolléganőjét helyettesíti a pécsi nagyposta tudakozójában —• a balatonfüredi pedagógusüdülő száma után érdeklődnek: a MINOX vetítőernyőjén pillanatok alatt kikeresi az előfizető számát, majd a mikrofilm a helyére kerül. Rosszkor érkeztem. Ho- ványinénak szusszanásnyi ideje sincs. Amúgy óránként tíz percre leteheti a fülhallgatót, ilyenkor a szem is pihenhet. De mindezt Venczel Györgyné, a távközlési osztály vezetője mondja el, miközben azt is hozzáteszi, hogy a MINOX- nál dolgozóknak — egyébként ketten vannak egy műszakban — félévenként kötelezően előírt az orvosi vizsgálat. Ugyancsak egészségvédelmi okokból napi hét órát ülnek a kapcsolóasztal előtt a szomszédos teremben dolgozó telefonközpont-kezelők, a halláskárosodás megelőzése céljából, ötvenöt asszony és lány hozza össze itt a beszélgető partnereket a korszerű távközlési technika segítségével. Kovács Endréné, a Pécs l-es hivatal helyettes vezetője szerint napi átlagban legalább két és félezer vidéki hívást jegyeztetnek a központhoz tartozó előfizetők. A kezelők száma ugyan elegendő lenne, de a magas hiányzási arány miatt — betegség, szabadság, gyermekgondozási segély és még sorolhatnánk — sokszor előfordul, hogy a társaknak kell többletmunkát végezni. Az elmúlt hónapban is kétszázha- van munkanap esett ki a felsoroltak miatt. Tegnap viszont nem sok dolga volt az automata bejelentőnek, ami a szabad vonalakra irányítja az interurbán hívásokat. A kézilabdapálya nagyságú teremben a szokásosnál jóval kisebb volt a kívülállónak tűnő bábeli hangzavar. — Ma sokkal kevesebb a vidéki hívás, mint egyébként — mondja Éppel Józsefné. Talán kibeszélték magukat az emberek: no, meg év vége is van. Plisztner Lászlóné huszonegy éve dolgozik a postán. Agya- kornoki idő letelte után távirdász volt. Tulajdonképpen 1960 óta van a távközlési osztályon. Az imént éppen egy eszéki hívót kapcsolt... — Megélénkült az eszéki forgalom, a szilveszter miatt. Harkányt, Siklóst, Szigetvárt kérik, meg a pécsi Nádort, a Pannóniát: valószínű asztalfoglalás céljából. — De gondolom, néha különleges kéréseket is teljesítenek. — Hogyne! Tegnapelőtt például azzal fordultak hozzám, hogy értesítsünk egy kővágó- szöllősi szülőt: gyermeküket megműtötték. Amikor visszahívtak, hogy átadták az üzenetet, megnyugodtam. S. Gy. v Diósgyőri Lenin Kohászati Művek termelőegységeinek folyamatos működése mellett kell megvalósítani. Az ünnepi beszédet követően a kombinált acélmű központja alatt kiképzett üregbe Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Szeppelfeld Sándor, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója helyezte el az üzem acélművében gyártott acélhengert. Ebben elhelyezték többek között a gyár több mint tizennyolcezer dolgozójának névsorát, az új acélmű alapítólevelét és a gyár több mint kétszázéves történetére utaló dokumentumokat. Az alapkőletételt megelőzően a Diósgyőri Lenin Kohászati Művekbe érkező Lázár- Györgyöt Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, valamint Szeppelfeld Sándor, a gyár vezérigazgatója fogadta, akik tájékoztatták a diósgyőri gyár történetéről és napjaink termelési feladatairól. A beruházás két ütemben valósul meg. 1980-ig többek között elkészül a nyolcvantonnás oxigénes konverter, az üstmetallurgiai berendezés és az óránként ezer tonna kapacitású oxigéngyár. A második ütemben, 1982 végére üzembe helyezik a nyolcvantonnás ívfényes kemencét és a folyamatos acélöntő művet. Ugyancsak pénteken került sor Miskolc új művelődési intézménye, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ átadására is. A vasgyár két nehézipari üzeme, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár megközelítőleg 30 000 munkásán kívül a város harmadik kerülete mintegy 140 000 lakosának kulturális igényeit fogja majd kielégíteni az új intézmény. Rendelet a közúti útvonalengedélyekről A közutak, az utak mellett és felett levő berendezések, felszerelések védelme, a közúti forgalom biztonsága érdekében rendeletet adott ki a közlekedés- és postaügyi miniszter a közúti útvonalengedélyekről. A rendelet végrehajtása a KRESZ 51. paragrafusának, amely kimondja, hogy túlsúlyos, túlmé- retes és lánctalpas járművek közlekedéséhez az útügyi hatóság engedélye szükséges. Eddig ugyanis egy 1974. évi miniszteri rendelet csak a tengelyterhelés szerinti túlsúlyos járművek forgalmát szabályozta. A mostani rendelet szerint túlsúlyos az a jármű, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a tengelyek számától függően a 20—38 tonnát meghaladja. Változatlanul túlsúlyos - tengelytúlsúlyos — a korábbi rendelkezéseknek megfelelően az egyes tengely esetében a 10 tonnán, a kettős tengely esetében a 16 tonnán felül terhelt jármű. Túl- méretesnek azok a járművek számítanak, amelyek szélessége a rakománnyal együtt a 2,5 métert, magassága a 4 métert, hosszúsága pótkocsi nélkül a 12 métert, járműszerelvény esetében pedig a 22 métert meghaladja. A túlsúlyos, a túlméretes és a lánctalpas járművek közúti közlekedéséhez előzetes engedély szükséges; az engedély kijelöli a megfelelő útvonalat és meghatározza a járművek mozgásának feltételeit. Az engedély nélkül közlekedő túlsúlyos járművek üzemeltetőit megbüntetik, a túlsúlyért járó díj tízszeresét kell fi- zetniök. Könnyítés viszont, hogy ezentúl csak egy hatóságtól kell engedélyt kérni. Eddig ugyanis ahány megyén, városon keresztülhaladt a jármű, a közúti igazgatóságokon kívül annyi tanács engedélye volt szükséges, s még meg kellett szerezni a vasút hozzájárulását is, ha a szállítmány vasútvonalat keresztezett. Ezentúl az engedélyt az indulás helye szerint illetékes közúti igazgatóság vagy a főváros, illetve az illetékes megyei tanács adja ki, mégpedig nem a korábbi 30 napon, hanem legfeljebb 8—15 napon belül. A rendelet 1978. március 1-én lép életbe.
