Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-30 / 358. szám
2 Dunantnii napló 1977. december 30., péntek Az elvándorlást egyelőre nem pótolja a technikai fejlődés Kevés a szakmunkás A beiskolázás és képzés hátulütői A 6—10 éves személyautók és motorkerékpárok kétévenként Rendelet a közúti gépjárművek műszaki megvizsgálásáról Az OTP vezérigazgatója Baranyában Az OTP Baranya megyei Igazgatósága 1977. évi munkájának értékelésére és az 1978. évi feladatok megjelölésére, valamint a lakásépítés V. ötéves tervben várható alakulásának értékelésére tegnap Baranyába látogatott dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója vezető munkatársai kíséretében. A megyei pártbizottság épületében dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta, majd Czégény Józsefnek, a megyei párt-vb tagjának, a pártbizottság titkárának elnökletével a megyei pártbizottság és a megyei tanács, a városi pártbizottság és a városi tanács, valamint az OTP megyei vezetőivel mevitatták a lakossági betétállomány 1977. évi alakulását, a közép- és rövid lejáratú hitelek helyzetét, értékelték a lakásépítés — ezen belül az állami és magánlakásépítés — teljesítését, továbbá a tanácsi pénzgazdálkodást, végül az OTP megyei fiókjának 1978. évi feladatait. A vitában felszólalt dr. Nagy József megyei első titkár, Czégény József megyei titkár, Petőházi Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság titkára, dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese, Balatonyi Dezső, az OTP megyei igazqatója, dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója. Mentesítő szerelvények szilveszterre és újévre Szilveszterre és újévre mór kevesebb, de meg mindig a szOKÓsosnál jóval több utasra számit a MÁV. Ezért 92 többletvonat közlekedését tervezik. Pénteken 10, szombaton 22 mentesítő vonatot indítanak a fővárosi pályaudvarokról. Ezenkívül szombaton például a Déli pályaudvarról Induló Zselic expressz „kettéosztva" önálló vonatként megy külön Kaposvárra és külön Pécsre. Zsúfoltság várható január elsején, amikor viszont 45 mentesítő szerelvény közlekedik. Akárcsak az előző hétvégén oda, ezúttal vissza már most elkelt a Szabolcs expresszre minden hely- jegy, ezért nem nagy időküiönbség- gel mentesítő gyorsvonatot indítanak Nyíregyházáról Budapestre. Gondoltak arra is, hogy a karácsonyi szünet után, január 3-án kezdődik a tanítás, ezért elsősorban az iskolások zavartalan visszaszállítására még hétfőn is indítanak 15 kisegítő vonatot. Gondoskodtak az NDK-ban dolgozó, s az ünnepekre hazalátogató több ezer fiatal szakmunkás zavartalan visszautazásáról is. Részükre a Nyugati pályaudvarról január 3-án 11 óra 35 perckor indítanak Greifs- waldba, 22.25-kor pedig Lipcsébe, január 3-án, 4-én és 13-án 22.25-kor ugyancsak Lipcsébe különvonatot, amelyekre nem kötelezően helyjegyek is válthatók. Baranya megye mezőgazda- sági termelőszövetkezeteiben az elmúlt esztendőben csaknem ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A huszonnégy és fél ezres dolgozó tagsághoz viszonyítva a munkaerőmozgás elérte a negyven százalékot, ami igen magas, és nem elhanyagolható munkaerő-gazdálkodási gondokat takar. A kilépők többsége a nagyobb vagy legalábbis azonos kereset reményében, a jobb munkakörülmények miatt vállalt másutt állást. A mező- gazdaságnak hátat fordítók zöme fiatal, szakképzettséggel rendelkező: sok közöttük a gépkocsivezető, a szerelő, a szakiparos. A gondokat csak súlyosbítja, hogy az eltávozottak helyébe lépők szakmai fel- készültsége alacsonyabb: a fluktuáció tehát hátrányosan befolyásolja a munkaerő minőségi összetételét. A mezőgazdasági üzemek rohamos technikai fejlődése, a termelési rendszerek mind szélesebb körű elterjedése, a kemizálás, az öt—tízezer hektáron gazdálkodó nagygazdaságok kialakulása igen dinamikus volt. E gyors ütemű fejlődés közepette viszont nem fordítottak kellő figyelmet a tudatos munkaerő-gazdálkodásra, a nyugdíjba vonulók megfelelő pótlására. Ha a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben továbbra is ilyen arányú lesz a foglalkoztatottak számának csökkenése, néhány éven belül — a technikai, technológiai fejlesztés ellenére — súlyos létszámgondokkal találják megukat szembe az üzemek. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap tartott ülésén az egyik hozzászóló tragikusnak ítélte meg a bekövetkezhető helyzetet. Állítását több gyakorlati példával igazolta, amit a testület elé terjesztett vizsgálati anyag is sok tekintetben alátámasztott: legalábbis ez derült ki azokból a tényekből és a javasolt intézkedésekből, amiket a felsőbb szervekhez is eljuttatnak. A népi ellenőrök tizennyolc helyen vizsgálták meg — a megye termelőszövetkezeteinek egyharmadában — a munkaerő-gazdálkodással, a szakmunkásképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos kérdéseket. Elemezték, összhangban áll-e a korszerű technika az üzem- és munkaszervezés kihasználásával, a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelményekkel. A vizsgálódás során kiderült, hogy a termelőszövetkezetek a tervidőszak végéig tizenöt százalékos munkaerőcsökkenéssel számolnak, a szóródás viszont igen eltérő: kettőtől harminc százalékig terjed. Azokban a tsz-ekben, ahol nagyobb arányú a nyugdíjba vonulók száma, a trend szerint kedvezőtlenül alakul majd a férfiak aránya. Ugyanakkor azt te megállapították, hogy a munkaerő-gazdálkodás színvonala elmarad a kívánalmaktól, a termelőszövetkezetek nem rendelkeznek kellő felkészültségű munkaügyi szakemberekkel. A tizennyolc gazdaságban mindössze három munkaügyi szak- képzettséggel bíró személy dolgozik a feladatokkal összefüggő beosztásban. Következésképp időszerű lenne mielőbb megoldani a mezőgazdasági munkaügyi szakemberek képzését: enélkül nem alakulhat ki az olyannyira kívánt munkaerő-gazdálkodási szemlélet. A gondokat csak tetézi, hogy az intenzív műszaki-technológiai fejlődés ütemével nem tartott lépést a kellő felkészültségű szakemberek képzése, munkába állítása. A munkaerőhiány elsősorban a műszaki szakmákban jelentkezik, de ez alól a korszerű állattenyésztő telepek sem kivételek. Kevés a szakképzett állatgondozó, emiatt képtelenek szabadnapot biztosítani a gazdaságok az „istállókban" dolgozók részére. Általános az is, hogy egyes munkakörökben — traktoros, gépkocsivezető, szerelő, kombájnos, takarmányos és a felsorolást folytathatnánk — a napi átlagos munkaidő 10-12 óra, a betakarítási időszakban pedig eléri a tizenhat órát is: ilyenkor hónapokon át nincs lehetőség a szabadnapi pihenésre. A többletmunka a kampányfeladatok időszakában rendszeressé vált a munkaerő- hiány miatt, ugyanakkor ennek következtében nő az egy főre eső jövedelemszínvonal, amiért jelentős többletadót kénytelenek fizetni a gazdaságok. A vizsgált termelőszövetkezetek emiatt idén mintegy 27 millió forinttal „károsodnak". Gondot okoz az érvényben levő jövedelemszint szabályozás rendszere is, amely nem ismeri el a változatlan, vagy csökkenő élőmunka ráfordítással előállított többlettermelést és a jövő évtől tervezett szabályzómódosítás sem ad kellő lehetőséget a feszültség feloldására. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben foglalkoztatottak 27 százaléka szakmunkás, 58 százaléka betanított munkás, 17 százaléka segédmunkás az 1976. évi statisztikai felmérés alapján. A vizsgálatba bevont gazdaságoknál ennél kedvezőtlenebb a kép a szak- és betanított munkások arányát tekintve. Az alaptevékenységnek számító állattenyésztésben és növény- termesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültsége a legalacsonyabb. A technikai és termelési szint növeléséhez legalább hetven százalékkal több szakmunkásra lenne szükség. A megye termelőszövetkezetei akár holnaptól négyezer szak- képesítéssel rendelkező dolgozót alkalmazhatnának. Mindez azzal a hibás szemlélettel is összefügg, miszerint nem sikk a mezőgazdaságban dolgozni: az általános iskolát végzők kis hányada választja ezt a munkát, s akik a különböző szakiskolák tanulói lesznek, más lehetőség híján kerülnek később az üzemekbe. A továbblépés záloga a hatékonyabb felnőttképzésben, továbbá abban keresendő, hogy a termelőszövetkezetek is magukénak érezzék a fiatalok szakmunkássá nevelését. Salamon Gyula Hosszúhetényben nemrég új kispostahivatalt avattak. A Pécsi Postaigazgatóság és a A személyi tulajdonban levő gépjárművek műszaki állapotát a kocsi életkorától, a közhasznú és a közületi járművekét pedig a futásteljesítménytől függően az eddiginél gyakrabban kell vizsgálni — írja elő egyebek között a közlekedés- és postaügyi miniszter most megjelent — öt másik érintett tárcával egyetértésben hozott — rendelete. A közúti gépjárművek műszaki megvizsgálásáról február 1-én életbe lépő rendelet — trolibuszokon és külföldi rendszámú járműveken kívül - minden közúti járműre, személy- és teherautóra, autóbuszra, taxira, motorkerékpárra, lassú járműre, mezőgazda- sági vontatóra, segédmotoros kerékpárra egyaránt vonatkozik. A rendelet szerint az első belföldi forgalomba helyezés előtt minden gépjárművet be kell mutatni az autófelügyeletnél műszaki vizsgálatra. A forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kijelölt gyártó és kereskedelmi vállalat maga is elvégezheti, az autófelügyelet jogosult azonban a vizsgálatok helyi tanács közös erővel létesítette az egymillió három- százezer forint értékű postát. A hosszúhetényi nem az egyetlen, melyet idén adtak át rendeltetésének. Ez évben készült el a pellérdi, a véméndi, illetve a pécsi 27 emeletes lakóházban levő 4-es számú posta is. Bővítették, felújították a mágocsi, illetve a heles- fai kispostahivatalt. Elkezdődött a baranyajenői posta rekonstrukciója, valamint az egy- hózasharaszti hivatal építése. Jövőre — a tanácsokkal közösen — Dunafalván, Szabadszentkirályon és Görösgalon építenek új kispostát és bővítik a magyarszéki hivatalt. A tervek szerint ugyancsak 1978- ban kezdődik annak a pécsi, Ivov-kertvárosi szolgáltató komplexumnak az építése, melyben egy postahivatal is helyet kap. Baranyában jelenleg 136 postahivatal és 42 fiókposta van. Közülük 34 — elsősorban az ott dolgozók munkakörülményeinek megváltoztatása érdekében —• vár új épületbe való költözésre. További 13-at pedig a megnövekedett forgalom miatt, kellene bővíteni, áthelyezni. ellenőrzésére A műszaki feltételeknek megfelelő járművek igazolást kapnak, megjelölve benne az első műszaki felülvizsgálat határidejét, amelyet egyúttal a gépjármű szélvédő üvegén is fel kell tüntetni. A gépjármű forgalmi engedélyét az autófelügyelet időszakos műszaki vizsgálat alapján hosszabbítja meg. Eddig egységesen háromévenként került sor a műszaki vizsgálatra, amely ezentúl gyakoribb lesz. A személyi tulajdonban levő, hat évnél nem öregebb járműveket háromévenként, a 6—10 éves személyautókat és motorkerékpárokat kétévenként, a tíz évnél idősebbeket pedig évenként kell kötelező műszaki vizsgára vinni. A közhasznú járművek — autóbusz, taxi — műszaki állapotát évente vizsgálják. Az egyéb járműveknél — közületi személygépkocsik és teherautók — hat éven belül kétévenként, azon túl évenként kötelező a műszaki vizsgálat. Kedvez a gépjármű-tulajdonosoknak a rendelkezés, amely szerint az autófelügyeleten kívül a kijelölt autójavító vállalatok, szövetkezetek, műszaki vizsgáló állomások is jogosultak az időszaki vizsgálatra, s ha a jármű mindenben megfelel az előírt műszaki követelményeknek, a qépjárművek forgalmi engedélyének meghosz- szabbításáfa. A közüleleknek is könnyítés, hogy a kötelezően előírt időszakos műszaki vizsgálatot az autófelügyelet ellenőrzésével saiát műhelyben a karbantartással. a javítással együtt elvéqezhetik. Űj rendelkezés az is, hogy csak olyan jármű vehet részt a belföldi közúti forgalomban, amelyre az autófelüqyelet típusbizonyítványt adott ki. Ezentúl tehát minden forgalomba kerülő új iórműtíoust alaposan megvizsgálnak, hogy megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi stb. feltételeknek. Egyes esetekben — például ha az új típusból egy év alatt 50 vagy három év alatt 100 darabnál többet kívánnak forqalomba helyezni — megvizsgálják azt is, hogy gazdaságos-e hazai üzemeltetése, valamint biztosít- hatók-e a jármű üzemeltetésének, karbantartásának és javításának hazai feltételei. A rendelet egyébként megtiltja az olyan járművek behozatalát, amelyek nem felelnek meg a magyar jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek. Ezentúl az autófelüqyelet jo- qosult a iórművek műszaki állapotának telephelyi ellenőrzésére, s arra is. hogy a közúti forgalomban részt vevő járműveket esetenként vizsgálatra rendelje be. Végül a rendelet intézkedik arról, hogy a február i-e előtt kiadott forgalmi engedélyek érvényességi határideje változatlan marad. Január l-től emelik az életbiztosítási járadékot Az Állami Biztosító 1978-tól első ízben, s utána minden évben 2 százalékkal növeli a folyósított járadékok összegét. Számos életbiztosítási forma — például „gondoskodás”, „családi", nyugdíjkiegé- szítő"-biztosítás — alapján nyújtanak havi járadékot, a legtöbb járadékos közlekedési vagy egyéb baleset sérültje, akinek felelősségbiztosítás alapján jár a szolgáltatás. A biztosító ügyfelei egy részének elsődleges jövedelemforrása a járadék, amelynek növelésével most igyekeznek követni a nyugdíjak rendszeres emelését. Kati néni nyugdíjba ment A nagycsarnokból tíz lépcső vezet fel a remix műhelybe, ahol Gyimesi Istvánná a rangidős. A hosszú asztalsor közepén ül, mert ő mindent látni szeret, ami körülötte történik. A brigádtagok ezt el is várják, hogy tekintetével néha végigpásztázzon rajtuk. * Betanított munkás, több mint tíz évet dolgozott a porcelángyárban Kati néni és a masszamalomban végzett sokéves nehéz fizikai munka után került új munkahelyére, egy csendesebb, tisztább üzemrészbe. A reggeli munkakezdéskor munkatársai közül ő érkezett elsőnek. Pontossága egész életét végigkísérte. Köpenyén kis madzagra fűzve hordta a lakatkulcsot, és ki tudja hányszor kattintottá ki a zárat, hogy kevéske szerszámát a munkapadra tegye. Asztalán most is ezerszám hevernek a félkész biztosítékok, de ezeket már nem ő szereli össze. Ez a nap számára nem úgy telt el, mint az a számtalan, amit a Zsolnayban töltött. * Utolsó munkanapján elköszönt azoktól, akikkel olyan jól érezte magát. Nemcsak a műhelyben, hanem a gyárkapun kívül is. Kirándulásokat szervezett, programokat állított össze, mellyel összehozta, együtt tartotta a 15 tagú kollektívát. Négy éven keresztül vezette az Ady Endre sokszorosan kitüntetett szocialista brigádot. , Idei legnagyobb vállalásuk a NOSZF évfordulójának tiszteletére szólt. Hat műszaknak megfelelő óramennyiségben gyártották a biztosítékokat — tízezer darabot — és ezt a többletet becsomagolva, késztermékként adták át a raktárnak. Megszervezte az „Egy napot Pécsért" mozgalomban való részvételt is. A kempinget takarították. A városi tanács aranydiplomával jutalmazta a társadalmi munkát. * Az óramutató szerint rövidesen vége a műszaknak, az utolsónak. A szerszámokat őrző fiókról lekerül a lakat, hazaviszi, elteszi emlékbe. És mielőtt a csengő megszólal, hosszan tartó öregkort kívánva búcsúznak munkatársai és a munkahelyi vezetők Gyimesi Istvónnétói, a Porcelángyár kiváló dolgozójától. E pár perces megemlékezést követi majd januárban egy kedves kis ünnepség, ahol végleg elköszönnek majd a brigádvezetőnőtől. Müller István Új kisposta Hosszúhetényben Jövőre következik Dunafalva, Görösgal, Szabadszentkirály és Magyarszék
