Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-23 / 352. szám
1977. december 23., péntek Dunántúli ncmio 3 Akik a Eperjesi Ferenc A dolgozók valós érdekelnek védelmében Eperjesi Ferenc húsz év óta függetlenített szakszervezeti titkára a Volán 12. sz. vállalatnak. Tagja a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának és a vállalat pártbizottságának. November 7-e alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Kitüntetésével a hosszú idő óta végzett kiemelkedő munkáját ismerték el. • Mikor az irodájában beszélgetünk, többször telefonál. Felveszi a kagylót, bemutatkozik: Eperjesi. Olyan hangsúllyal, mintha ezt mondaná: tessék, itt vagyok, lehet beszélni. Egy- egy szóra benéz a vállalat igazgatója, aztán a párttitkára. A szakszervezeti és a pártiroda egy előszobából nyílik — nincsenek távol egymástól. — A munkában sem — mondja Eperjesi Ferenc. — Minden jelentős feladatnál egyeztetjük az elképzeléseinket, egyeztetjük munkatervünket és együttműködünk a rendezvények megszervezésében is. — A szakszervezetnek a gazdasági vezetéssel azonosak a céljai, csak a megközelitésben mutatkozik a különbség ... — Igen, partnerek vagyunk, és kapcsolatunkra jellemző, hogy a gazdasági vezetés minden olyan esetben és kérdésben kéri a véleményünket, amely összefüggésben van a dolgozók élet- és munkakörülményeivel. — A szakszervezet egyik alapvető feladata a dolgozók érdekeinek . védelme. A valós és vélt érdekek között esetenként nem könnyű különbséget tenni... — Nálunk a munkaidő-csők kentéskor adódtak nézetkülönb ségek. Valamikor a gépkocsi vezetők havi 400 órát dolgoz tak. A szakszervezet csökken teni akarta ezt a munkaidőt, Maguk a dolgozók voltak az ellenlábasaink — mondván — „nem számít mennyit dolgozunk, csak minél több legyen a kereset.” Ma 198 órát dolgoznak és belátják, hogy szükség van pihenésre, szabadidőre. Saját érdekükben. — Mivel a Volán szolgáltató vállalat, önöknek számolniuk kell az utazóközönség igényeivel is. Miként tudják egyeztetni ezeket a vállalati dolgozók érdekeivel? — Mérlegelünk. Pár évvel ezelőtt sok gondot okozott a városi közlekedésben az autó- buszvezetők hiánya. Képtelen helyzet lett volna ha azt mondjuk a lakosságnak, hogy nincs autóbuszvezetőnk — kérjük a megértésüket. Nem tehettünk mást, mint más dolgozók bérfejlesztését rövid idő-* re háttérbe szorítva növeltük az autóbuszvezetők bérét. — A Volán 12. számú Vállalat dolgozói évről évre nagyobb feladatokkal találkoznak. Mit jelent ez a lépéstartás a vállalat kapuin belül? — Naponta 220 000 embert utaztatunk. Az utóbbi években — részben az új autóbuszok érkezésével, részben a meglévők felújításával — javult az utaztatás kulturáltsága és a dolgozóink munkakörülménye. A jegykiadógépekkel lényegében megszüntettük a jegykezelők hiányát. Az alkalmazotti állományban lévő dolgozóink irodáinak nagy részét korszerűsítettük. A vállalat műhelyeinek többségét is felújítottuk. Nagy a változás a szakmai képzésben, továbbképzésben is. Saját erőből megoldottuk a tehergépjármű-vezetők képzését és utánpótlását. Szakszervezetünk kezdeményezésére indítottunk olyan tanfolyamot, melynek elvégzésével gépjármű vezetői és karbantartói szakmákból kapnak bizonyítványt a résztvevők. Jövőre a dolgozóink 20 százaléka rendelkezik majd ezzel a végzettséggel. — Munkaerőgondjaik vannak? — Valótlanság lenne azt állítani, hogy nincsenek, de az évi létszámnövekedésünk 6 százalékos, a fluktuáció pedig 7 százalékos, tehát ezek nem égető gondok. Részben a jó munkakörülmények, a tanulási lehetőségek, részben pedig az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel bővítjük a törzsgárdánkat. Az utóbbi két évben 16 százalékos béremelés volt a vállalatnál. Az átlagbér most évi 35 000 forint, s csökkentettük a munkaidőt. * Ez utóbbi egyébként nem vonatkozik a szakszervezeti bizottság titkárára. A munkaidő Mar hü» a falakat Enyhítenek a nyugati városrész garázsgondjain Pécs nyugati városrészének garázsgondjain kíván segíteni az újonnan megalakult Kovács- telepi Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet A két ütemben felépülő, ■ mintegy ötszáz garázst a tagság építi fel a már korábban elkészült tervek alapján. Az első szakaszban 108 tároló építését irányozták elő, melynek megvalósulása a közeljövőben történik a Páfrány utcától délnyugatra eső zöldsávban. A kijelölt területeken szorgos kezek húzzák a falakat, rakják a hullámpalákat A jelenlegitől nyugatabbra eső területen, az ürögi-fasor, Jácint utca és a budapest- pécsi vasútvonal által határolt részen további négyszáz garázs építését kezdik meg a közeljövőben. A tervek szerint emeletes garázsok készülnek majd ide. A garázsszövetkezeti tagok igényjogosultságál a II. kerületi Hivatal igazgatási osztálya bírálja el. már rég lejárt, s mikor elköszöntem, egy jelentés elkészítésébe kezdett. Aznap este még egyszer összefutottunk, a Ivov- kertvárosi ABC-ben, s míg a bevásárló kosárba pakolt: — Valószínű, hogy 1980-ban már kizárólag az Ikarusz 200- as családjába tartozó korszerű és tetszetős buszok közlekednek majd Pécsett — ezt elfelejtettem elmondani. Török Éva Veszélyes borospincék A szőlőtermesztés Szek- szárdon másfél ezer éves múltra tekint vissza. Ez alatt a szőlővidék dombjait — pinceépítés céljára — összefurkálták a szőlősgazdák. Valóságos alagútrendszer húzódik ott, ahol most a domboldal új lakótelepei emelkednek. A pincék máris sok gondot okoztak. Tíz magasépület közvetlen veszélybe került, úgyhogy a lakókat ki is kellett költöztetni. A Szekszárdi városi Tanács megrendelésére a pécsi Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei megkezdték a munkát: először a közvetlenül fenyegetett tíz épület alapjait rögzítik, utána hozzálátnak a többi pincerendszer feltárásához és a védelmi munkákhoz. ló ajánlatok és propaganda Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke megnyitja a VII. Magyar—Jugoszláv Idegenforgalmi Konferenciát a hévízi Thermái szállóban. Magyar-jugoszláv idegenforgalmi együttműködés A magyar és jugoszláv utazási irodák, utazási szövetségek, légitársaságok és szálloda- ipari képviseletek vezetői az elmúlt napokban Hévízen elemezték a két ország idegen- forgalmi együttműködését, annak gazdasági eredményeit és a jövő feladatait. Mindkét részről elmondották, közös törekvés, hogy a két-három nyári hónapra korlátozódó szezont igyekezzenek széthúzni és minden évszakban ajánlatokat, programokat biztosítani. A jó ajánlatok és propaganda mellé segítőszándékú állami intézkedésekre is szükség van. Éppen ezért üdvözölték örömmel a január elsején életbelépő intézkedést, mely szerint a magyar határokon megszüntetik a kötelező valutabeváltást. Hazánk turizmusában nagyon jelentős Jugoszlávia súlya, 1976. évi 9,9 millió fős forgalmunknak 15 százaléka volt jugoszláviai vendég, a kiutazó magyarok 18 százaléka látogatott Jugoszláviába. A beutazóforgalmunkban magas a tranzit- és kirándulóforgalom aránya, 57 százalék, ugyanakkor a turisták is rövid ideig tartózkodnak nálunk, mindösz- sze 3,9 az egy főre eső vendégéjszakáknak száma. Ebből is adódik, hogy 1976-ban az idegenforgalmi egyenleg Magyarország számára passzív maradt. Magyar turisták jugoszláviai tartózkodásáért 1976- ban 16,7 millió dollárt fizetett ki az MNB, ugyanakkor 6,8 millió dollár volt a hazai bevételünk. A számok azt mutatják, hogy mindkét ország állampolgárai részéről nagy az érdeklődés a másik ország iránt, annak ellenére, hogy idegenforgalmi adottságaink eltérőek. A hozzánk irányuló turizmus rövid, hétvégekhez és ünnepekhez kötött, Budapestre és a határmenti területekre .koncentrálódnak és számunkra alacsony bevételeket eredményeznek. Magyarországról a Jugoszláviába irányuló turistaforgalom üdülő jellegű és magas egy főre eső költés jellemzi. A két jelleg csak akkor tud közeledni egymáshoz, ha a magyar idegenforgalmi kínálat többre lesz képes, és ez nem rövid folyamat. Továbblépni csak akkor lehet, ha idegenforgalmi bevételeink nagyobb arányban nőnek, mert csak azok bizonyos hányadát tudjuk évről évre a magyar lakosság külföldi utazásainak finanszírozására fordítani. A továbblépés érdekében az utazási irodáknak jobban meg kellene ismerniük a jugoszláv turisták idegenforgalmi motivációit. A motivációnak mindig egy látnivaló vagy egy adott cselekvési lehetőség felel meg, és a szoros értelemben vett idegenforgalmi szolgáltatásnak ez az alapja, a szállás és étkezési, valamint egyéb lehetőségek erre kell hogy épüljenek. Ha ezt az alapvető szolgáltatást az illetékesek jól értelmezik, akkor a turisták könnyen elfogadják azt is, hogy ne szállodákban, hanem fizetővendég-szobákban lakjanak és ezzel kapacitásunkat máris háromszorosára tudjuk növelni. Ezért van szükség különösen a határmenti megyékben arra, hogy az utazási irodák és idegenforgalmi hivatalok szorosan együttműködjenek jugoszláv partnereikkel, mert így szerezhetik meg az alapvető információkat arról, hogy a turisták egyes rétegei mit igényelnek, és ha annak alapján a megfelelő terméket kialakították, hogyan lehet a célbavett rétegeket elérni velük. A magyar—jugoszláv idegen- forgalom továbbfejlesztését mindkét nép igényli és az út egyengetése az utazási szakemberek feladata. Új forgalmi rend Pécsett (4.) Közúti tájékoztatás ■ A veszélyes helyek jelzése ■ A táblák legyenek épek, tiszták és jól láthatóak A közlekedők az út és forgalom egyes előre nem látható adottságairól, a fontosabb útmenti területek, létesítmények jellegéről a közúti tájékoztatás révén szerezhetnek tudomást. A tájékozódástól elvárjuk, hogy kellő részletességű, egyértelmű, könnyen áttekinthető és egységes szerkezetű legyen. A tájékoztató rendszerben a tájékoztatást adó és a veszélyt jelző táblák töltenek be fontos szerepet. Hazánkban a közúti tájékoztatás még kiforratlan. A külföldön alkalmazott módszereket hibáik miatt nem vehetjük át: ugyanakkor az ország sajátosságainak legjobban megfelelő jelzésrendszer kialakításának kutatásai még nem hoztak minden tekintetben megnyugtató eredményt. Az egyetlen, hivatalból következetesen megoldott kérdés az országos utak útirányjelző rendszere. Az új forgalmi rend bűvül, mind az úticélok, mind a veszélyes helyek jelzése. A célnak megfelelően a tájékoztató jelzések elsősorban a főútvonalakon helyezendők el, a mellékútvonalakon csak a forgalom biztonsága érdekében feltétlenül szükséges táblák létesülnek. A „kijelölt gyalogátkelőhely”, „autóbuszmegálló”, „besorolás rendjét jelző" táblák minden adott esetben elhelyezendők. A terelőút jelzőtábláit főútvonal lezárása esetén kell elhelyezni, a kerülő útirány jelzőtábláját pedig főútvonalra vagy tájékoztató táblával jelölendő úticél felé vezető útra való tiltott kanyarodás helyettesítő útvonalának jelzésére kell elhelyezni. Nem várható azonban lényeges növekedés a piktogramos (ábrákat tartalmazó) jelzőtáblák számában. Ezek a táblák elsősorban a külső útszakaszokra alkalmasak. Lakott területen belül az általuk jelölendő létesítmények száma - örömünkre Pécsett is — oly magas, hogy azt már csak a várostérkép képes hiánytalanul jelezni. ' A főútvonalak számának gyarapodása következtében jelentősen megnő a veszélyt jelző táblák száma, mert az elsőbbséggel rendelkező útvonalon haladókat tájékoztatni kell mindazon veszélyekről, amikre a vezető az adott körülmények között nem biztos hogy számítani tud. A jelzőtáblák akkor képesek közlekedésbiztonsági és tájékoztató szerepüket betölteni, ha épek, tiszták és jól beláthatóak. A táblák fenntartásáról az útfelügyelet gondoskodik. Ennek során az elhasználódott, megsérült jelzéseket kicserélteti. A láthatóságot a kövilá- gítás fejlesztésén kívül az az újdonság is elősegíti, hogy ezentúl a forgalomtechnikai hatóság is részt vesz az útmenti növényzet gondozásában. Ennek során egyrészt ügyelni fog arra, hogy a Iák ne takarják el a közúti jelzéseket, másrészt biztosítani fogja, hogy a sövények ne takarják el a járműveket vagy az óvodáskorú gyermekeket. (Következik: A közterületi munkákkal kapcsolatos forgalomszabályozás). Lovas Attila Rendelet a szeszesitalértékesítés korlátozásáról Január 1-től a vendéglátóipari üzletekben — a szállodák éttermeinek kivételével — munkanapokon 9 óráig az egész országban tilos mindenfajta szeszárusítás. A vasút- és hajóállomások, autóbuszpályaudvarok bisztróiban, büféiben ezentúl egyáltalában nem hozható forgalomba égetett szeszesital. 1978. július 1-től megszüntetik a kisebb palackos italok gyártását és üzleti árusítását. Ezek a legfontosabb előírások a belkereskedelmi miniszter most kiadott rendeletében, amely a szeszesital-értékesítést tovább korlátozza. A rendelet az eddigi szabályozásokon túlmenően szűkíti a szeszesitalt árusító üzletek körét, amennyiben előírja, hogy például a zöldség-gyümölcs üzletekből, a húsboltokból mindennemű szeszesitalt száműzni kell. Egyes üzlettípusokban csökkentik az árusítható italok fajtáját is. Eszerint például az édességboltokban, a kávé-, tea- szaküzletekben ajándékozás céljából kizárólag minőségi likőr, csemegebor, vermut, brandy, pezsgő árusítható, cukrászdában is ezek mérhetők ki: a vendéglátás önkiszolgáló éttermeiben csak sör, a tömegközlekedési eszközök mozgószolgálatában — távolsági autóbuszon, a vonatok kosaras árusainál és büféiben — csak palackozott sör árusítható. Szigorítás az is, hogy a nagyobb üzemek 200 méteres körzetén belül italbolt, kocsma, presszó, poharazó, termelői borkimérés nyitására nem adnak engedélyt. Szabályozza a rendelet a mezőgazdasági kistermelők — akik természetesen csak saját borukat árusíthatják — értékesítési tevékenységét is. Miután a rendelet a reklámtól az értékesítésig, az italkimérés engedélyezéséig korszerűsítette és egységesítette a szeszesital-értékesítéssel kapcsolatos eddigi szabályozásúkat, megerősíti a korábbi előírásokat is. Ennek megfelelően változatlanul tilos a szeszesitalok reklámozása, hirdetése. Ugyancsak érvényes a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalma, a szeszesitalkimérés szabályai — például az, hogy a harmadik és negyedik osztályú üzletekben csak hitelesített poharak használhatók valamint az élelmiszerüzletek eladóterében, kirakatában tartható ital meny- nyiségére vonatkozó előírás. A Belkereskedelmi Minisztérium az adminisztratív intézkedéseken túlmenően számos kereskedelempolitikai elgondolást is érvényesíteni kíván. Ezek egyik legfontosabbja, hogy a vendéglátóhelyeken fokozzák az ételforgalmat, főleg a reggeli ételek és italok kínálatát. Ezzel egyébként hosszú ideje megoldatlan társadalmi kötelezettségét is rendezheti a vendéglátás. Forgalmi, gazdálkodási érdek, s egyben ellátási feladat továbbra is a kulturált italértékesítés. A követelmény annyiban új, hogy egyrészt az alkoholmentes italok választékát, kínálatát, másrészt az alacsonyabb alkoholtartalmú italok értékesítését kell növelni. A minisztérium szerint ehhez új — vagy csak „elfelejtett” — módszerekre van szükség. Kívánatosnak tartja például, hogy minden étteremben legyen ivóvíz az asztalokon: a vendéglátó üzletekben biztosítani kell, hogy szóda vagy ásványvíz akár deciliterenként is kapható legyen, s az éttermekben ne csak palackozott bort, hanem kimértet — kisfröccs vagy nagyfröccs, netán hosszúlépés formájában - is árusítsanak.
