Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-20 / 349. szám
e Dunántúlt napló 1977. december 20., kedd ismerfájt meg a jogsíábályokpt A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról Januar elsejen elet be lepő rendelkezések Tajték, gyökér, porcelán Pipák kincse • Művészi ízlés formálta alakját • Füstölő csövek Mexikóban Komptytafatä ray at ||||| Karácsony előtti képek TÖKÉLETES REKLÁM Sokféle reklám adódik ilyenkor, karácsony táján. Hol kis angyalok néznek ki a kirakatból, hol magát a farmert rakják ki szó nélkül. Farmernek ugyanis nem kell reklám. Cégért akartam mondani, de az kell. A farmer kizárólag cégérre megy! Mondom, sok csalogató, pénzköltésre ihlető reklámmal találkoztam, de végre egy mértéktartóval is, ez a Konzum Áruház két kirakatot felölelő reklámja. Szól imigyen: „KARÁCSONYI AJÁNLATUNK - SZEREZZEN ÖRÖMET!" Az első olvasás később némi aggodalomnak adott helyet. Úgy éreztem, valami hiányzik, elmaradt belőle, az, hogy hogyan? ALAMUSZI TELEFONÁLÁS Szeretnék hazatelefonálni. A Nádortól délre, az újságosbódé mellett találok .egy fülkét. Nyúlok az ajtóhoz. Nem nyílik. — Kerülje meg a másik oldalról! — mondja egy jóindulatú nő. Ott se lehet bemenni. Ekkor megtámadom az ajtót. Cibálom, tépem. Nem reagál! Belerúgok egyet. Hasztalan, berozsdásodott! Ekkor jövök rá az egyetlen megoldásra. Nem érdemes cibálni, hiszen üveg sincs az ajtóban. Miért ne?! Benyúlok és leemelem a kagylót. Beleejtem a forintot. Búg! Tárcsázok. Bejön a lakás. Csoda! A telefon jó! Közlöm most mindenkivel! A használati utasítás a következő : „Az ember derékban elő- rehajlik. Lábát szilárdan megveti. Féltestét bedúgja az ajtó helyetti nyíláson. Azután előveszi a forintot, és beleejti a lyukon.” „Az előrehajlás 45 foknál nem lehet nagyobb. Ajánlatos gumitalpú cipőt is húzni, mert esetleg a telefonálni szándékozó esik be.” Szintén a lyukon! ÉRHET-E MÉG MEGLEPETÉS? Izgalmas, és jó kort megértem. Aligha — mondom — magamban. Mégis ért! Állok a Petőfi utcán a magasház előtt és vagy tizedmagammal várom a 30-ast. Vagy tíz percig várunk. Végre jön egy. Nem kanyarodik felénk, csak eltűnik. Vagy öten szorongtak benne. Várunk. Jön a másik. Ránk se köp, fölkanyarodik a Xavér-templom felé. Megátkozzuk. Jön a harmadik. Ez se áll meg. Most vad tanácskozásba kezdünk: — Áthelyezték a megállót. Nem itt áll meg! — Hogy hogy nem áll meg? Látta a vezető arcát? I — Most csak a Petőfi mozi előtt áll meg! — Ne halandzsázzon! Nézze, ahogy megfordul, ott kell megállnia! Nem állt meg. Nem tudtunk semmit. Van egy építő javaslatom: holnaptól kezdve a Dunántúli Napló az időjárási előrejelzést így csinálja: „Közöljük a holnapi időjárást, és a 30-as busz előrelátható útvonalát.” Szöllősy Kálmán Az elmúlt hónapban jelent meg az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról. Az alábbiakban ennek és a végrehajtással kapcsolatos Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszteri rendeletnek a legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük. Legfeljebb három hektár Az 1977. évi 27. sz. tvr. 1. §-a értelmében a külterületen — ideértve a tanyát és körülötte lévő földet is a) mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó személv tulajdonában legfeljebb HÁROM hektár, b) más magánszemély tulajdonában legfeljebb 6000 négyzetméter földterület lehet. A most ismertetett területbe a magánszemély saját belterületi és zártkerti, valamint családtagjai külterületi földtulajdonát be KELL számítani! A fentebb ismertetettek alkalmazása szempontjából 3000 négyzetméter szőlő-gyümölcsös és erdő 6000 négyzetméter földterületnek felel meg. E rendelkezések nem érintik a törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt megszerzett föld- tulajdont. A törvényerejű rendelet és a 36/1977. (XI. 3.) MÉM sz. rendelet alkalmazásában aj mezőgazdasági ingatlan: — ab) pontban foglalt kivétellel — minden külterületi és zártkerti, továbbá az építésügyi jogszabályok alapján építési teleknek NEM minősülő minden belterületi földrészlet; b) erdőgazdasági ingatlan: minden erdőművelési ágú külterületi és zártkerti földrészlet; ej családtag: a házastárs, a kiskorú gyermek, továbbá a házastársakkal együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermek. A többletterület elidegenítése A január 1. napján életbelépő rendelkezések szerint a külterületi föld tulajdonjogának megszerzése során a földtulajdon mértékébe be kell számítani a szerző fél és családtagja tulajdonában lévő, művelési ágban nyilvántartott minden külterületi földet, továbbá a A volánnál ülő nő — akit gyakran gúnyolnak és bírálnak — a kísérletek tanúságai szerint és a statisztikai adatokat vizsgálva egyáltalán nem tűnik olyan ügyetlennek, mint általában hiszik. Talán meglepő dolog, de tény, hogy az autót vezető férfiak közül háromszor annyian okoznak balesetet mint a nők. A közlekedés nagy gyakorlatú résztvevői könnyen áltajánosítanak egy-egy habozó és ügyetlenkedő női autóvezető láttán, pedig csupán arról van szó, hogy a vezetői jogosítvánnyal rendelkező nőknek sokkal kevesebb lehetőségük van rá, hogy szerző fél tulajdonában lévő, művelési ágban nyilvántartott zártkerti, valamint művelési ágban és művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi földet. Az 1977. évi 27. sz. tvr. 3. §-a értelmében, ha a tulajdonos külterületi földje ÖRÖKLÉS folytán az előbb meghatározott mértéket meqhaladja, kötelezni KELL többletterületének EGY éven belüli elideqenítésére. Abban az esetben, ha az elidegenítés nem történik meg, akkor az államot vételi jog illeti meq. A 36/1977. (XI. 3.) MÉM sz. rendelet 3. §-ának rendelkezése szerint külterületi föld öröklése esetén a joqerős hagyatékátadó végzés alapján a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatal az örököst írásbeli nyilatkozattételre hívja fel. A felhívásra az örökös nyilatkozik a meglévő föld- és egyéb inqat- lantulajdonáról, valamint élethivatás szerinti foglalkozásáról. A vételi jog gyakorlása Ha az örökölt külterületi föld a mai ismertetésben meghatározott mértéket meghaladja, a járási földhivatal a hagyatékátadó végzésben foglaltaknak az ingatlannyilvántartásban való bejegyzéséről és az örökösnek a többletföld egy éven belüli elidegenítéséről való kötelezéséről - a kötelezettség nyilvántartásba vétele mellett - egy határozattal intézkedik. Az életbelépő rendelkezések értelmében a járási földhivatal az állam vételi jogát akkor gyakorolhatja, ha a külterületi többletföld elidegenítésére előírt határidő lejárt. A vételi jogot gyakorolni kell. A vételi jog gyakorlásához nincs szükség a lelki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, valamint a vízvezetési és bányaszolgalmi jog jogosultjának a hozzájárulására. Nem lehet gyakorolni a vételi jogot, ha a) a tulajdonos kiskorú vagy gondnokság alá helyezett személy és a vételi jog gyakorlásához a gyámhatóság nem járul hozzá; b) a többletföldre az ingatlannyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalom, haszon- élvezeti jog, a használat joga, elővásárlási, tartási, életjáradéki, végrehajtási jog vagy jelzátapasztalatokat gyűjtsenek, rubint szerezzenek a közutakon és javíthassanak vezetési stílusukon. Ha autóversenyt vagy ügyességi vetélkedőt rendeznének mindkét nembeli résztvevőkkel, bizonnyal jóval több férfi szerepelne a nyertesek között, mint nő. A „gyengébb nem” — alkatánál fogva — fizikai erőkifejtésben nem versenyezhet a férfiakkal. Kétségtelen, hogy a nők — még azonos gyakorlási időt figyelembe véve is — lassabban sajátítják el a vezetéstechnikai és műszaki ügyességet mint a férfiak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni logjog van bejegyezve, és a jogosult bejegyzett, illetőleg jogszabályon alapuló jogáról nem mond le; c) ha a többletföld elidegenítése alól a tulajdonos felmentést kapott. Külterületi föld tulajdonjogát — az öröklés és az 1977. évi 27. tvr. 4. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével — csak mező- gazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó magánszemély szerezheti meg. A megszerezni kívánt föld legfeljebb 6000 négyzetméter lehet, és a meglévő földdel együtt nem haladhatja meg a mai számunkban már ismertetett mértéket. A törvényerejű rendelet értelmében a tanya és a tanya használatához szükséges föld tulajdonjogának megszerzésére az ingatjanforgalomra, illetőleg a személyi földtulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tanya tulajdonjoga üdülő célra NEM szerezhető meg. Maqánszemély adásvételi, ajándékozási, cseretartási és életjáradéki, valamint tulajdonközösség megszüntetésére irányuló szerződés alapján föld tulajdonjogát csak az arra kijelölt szerv engedélyével szerezheti meq; ez a rendelkezés nem vonatkozik a beépítetlen és beépített építési telekre. A törvényerejű rendelet és a végrehajtási rendelete 1978. január 1. napján lép hatályba. Fejlesztik a gyepgazdálkodást Huszonöt-harmincezer hektárral növelik az öntözött rét- és legelőterületet, több műtrágyát juttatnak a gyepekre és 50—70 százalékkal fokozzák a hozamokat 1980-ig — ezt irányozta elő a MÉM a mező- gazdaság egyik viszonylag gyenge eredményeket mutató ágazatának, a gyepgazdálkodásnak fejlesztésére. A gyepgazdólkodás fejlesztési terveinek teljesítése érdedében jövőre tudományos kutatók bevonásával szakmai bemutatókat tartanak majd. Biztosítják a szükséges öntöző- berendezéseket, a gyeptermés hasznosítására pedig korszerűbb legeltetési módszereket vezetnek be. azonban azt, hogy a nők egyenletesen jó autóvezetői teljesítményét a terhességgel és a havi vérzéssel összefüggő biológiai tényezők is ronthatják. A felsorolt „elmarasztalásokkal” egész sor pozitívum állítható szembe. A volán mellett ülő nők kevesebbet kockáztatnak, jellemző rájuk az óvatos vezetés. A vizsgálatok bizonysága szerint a nők csak ritkán használják ki a gépkocsi legnagyobb sebességét, s jóformán sohasem merítik ki a motor erejét. A kutatók úgy vélik, hogy a nők nagyobb élvezetet, több örömet találnak az autóvezetésben, mint a férfiak (ez azonban abból is adódhat, hogy ritkábban jutnak a volán közelébe). Megállapították a nőkről, hogy a férfiakénál nagyobb kézügyességük van bizonyos mozgássorozatok lebonyolítására. Ez a képességük az autóvezetés mechanikus mozdulatainak végrehajtásában is jól A dohányt világhódító útjára a pipa indította el. Nincs még egy eszköz a világon, amely annyiféle (ormában szolgálta volna az embert, mint a pipa. Nemcsak a célszerűség formálta alakját, hanem a művészi ízlés is. Különösen Afrikában bukkantak a pipaformák leggazdagabb változataira. A pipa eredete a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Észak-amerikai őserdők irtása során nagy mennyiségben kerültek felszínre a „mound”-ok, pipafejek, amelyek évezredekkel korábban, ott élő néptörzs maradványai. Ezek a pipák részint agyagból, palából, fából, részint különféle kövekből készültek. Vannak közöttük egyszerűek, de akadnak csodálatosan szép kivitelűek is. A pipákra általában emberi alakokat, madarakat és vadállatokat fa rágták. Amikor a spanyolok meghódították Mexikót, az ott élő népek a pipán kívül a füstölő csövet is használták, amely a pipaszár ősének tekinthető. A békepipa első hírét 1645-ben a kanadai francia gyarmatok kormányzója hozta Európába. Európába a pipázás a XVII. század elején terjedt át. Amikor a virginiai telepeseket hazaszállították Angliába, azok Boronkoi Árpád, Rácz Hajnalka, Decsi Csaba, Horváth Anita, Ede- lényi Gabriella, Pintér Timea, Tóth Renáta, Bosnyák Zoltán, Magyar László, Tombi János, Heilamann Csilla, Péterman Mihály, Hamar Anett, Nemes Zsuzsanna, Farkas János, Tóth Katalin, Kazzendorfer Krisztina, Varga Eszter, Szalántai érvényesülhet. A nők meglehetősen jó áttekintőképességgel rendelkeznek, s ennek jó hasznát veszik az autóvezetésben, amikor bonyolult forgalmi helyzeteket kell néhány pillanat alatt felmérniük. Pontosság és gyorsaság szempontjából a nők kézmozgásai jobbak a férfiakéinál, ami részben azzal magyarázható, hogy karcsúbb ujjaikhoz viszonyítva a hüvelykujjuk rövidebb. A könyöküket is jobban át tudják hajlítani, ami a kormánykerék nagy ívben való elforgatásánál van segítségükre. Érdekes, hogy a női vezetők a koncentrálóképességből is jobban ■ vizsgáznak mint a férfiak. A hosszú úton való nagy figyelmet igénylő vezetésben — például nagy ellenforgalmú sötétben való utazáskor — a nők kevésbé fáradékonyak és kitartóbbak a férfiaknál. Az elmondottakból kitűnik, hogy semmi okuk nem lehet a férfiaknak a női autóvezetők lekicsinylésére. B. I. égő pipával a szájukban léptek hazai partra. Amint elterjedt a pipázás szokása, nőtt az igény is a pipa fejlesztésére, új formák kialakítására, és újabb anyagok felhasználására. Hamarosan gyártani kezdték a pipakészítők a nagy öblű, hosszú szárú, díszes pipákat is. A pipaszár végére rákerült a szaruból készült csutora. A pipa anyagaként megjelent a tajték, majd a porcelán. Híres volt az ausztriai St. Pöltenben készített porcelánpipa, amelyre képdíszeket és tréfás rigmusokat égettek. A tajtékpipa megjelenése pedig valószínűleg a magyar Kovács Károly csizmadiamester nevéhez fűződik. A rövid szárú fapipa hazája Anglia, a gyökérpipa egy francia mester nevéhez fűződik, aki bevezette az avarfű és a hanga gyökerének a felhasználását. Nemrég nyílt meg Párizsban egy kiállítás „Pipák kincsei" címmel, ahol különböző korok és különböző tájak pipáit állították ki. Képünk két XVIII. századi pipát mutat be. Balról egy szultán feje látható, turbánnal, gyöngyházzal ékesítve, jobbról egy gazdagon faragott fából készült pipa ezüst kupakkal. Marcell, Erdösi Zoltán, Kiok Zsolt, Papp Zsolt, Szabó Agnes, Halász Éva, Trapp Zoltán, Lutz Károly, Rabb Dániel, Fodor Tibor, Szendrei Mária, Bohn Krisztina, Tóth Bálint, Somlai Evő, Papp Tamás, Lukácsi Tibor, Lichner Zsuzsanna, Simon István, Kiss Róbert, Kormos Krisztina, Vida Zoltán, Lendvai Milica, Kovács Mihály, Keszler Gábor, Murányi István, Horváth Tibor, Szentirmai Dávid, Németh Szilveszter, Lázár Ivett, Németh Veronika, Hengl Anikó, Zalai Tamás, Giesz Károly. Csendőr Ildikó, Buzády Zoltán, Böhler Viktória. házasságot kötöttek Kollát Jenő és Tóth Erika. MEGHALTAK Bakó Józsefné Kender Mária, Sóra Gábor, Peremartoni Géza, Szi- aeti Györayné. Kontra Erzsébet, Tűzkő Gyuláné Faragó Jusztina, Hir- sol Ferencné Sp:tz Mária, Kött Ferenc. Gergely Sándor. Bognár Lajos, Sárdi Andrásné Pfeifenráth Mária. Nnqy Istvánná Maróti Mária. Wass Gyuláné Gács Mária, Gédert Ferenc, Farkas Jánosné Bíró Mondatna, Wáaner Józsefné Policsek Mária, Sárics Jácint, Kelemen Imre. Gáspár Dezső. Szudi Károly, Kakas István, Gabriel Antal, Szabó Lászlóné Bácsvánv Anna, Fáy Jánosné Bártfai Szabó Margit, Kőhalmi Jánosné Duska Jozefa, Gud- lin Mihályné Molnár Rozália, Sere- aélyi Lászlóné Haraszti Julianna, Dicia Lajos, Szebényi József, Csütörtök Ferencné Véqh Rozália, Biszt- ricz Jenő, Csirke Istvánná Balatoni Ilona, Kovács Andrea. Fetter Ferenc, Kohl László, Dorn Adám, Bencze Istvánná Szabó Éva, Kasza Lajosné Böbék Mária, Novák József, Kele Károlvné Erdődi Mária, Ro- molhatatlan Ferencné Farkas Mária, Szanyi József, Kruppa Antal, Pete- rácz Mátyásáé Jakabovics Anna, Englert Józsefné Schmidt Terézia, Bujdosó Ferencné Richter Márta, Szendrői Béla, Andi Mihály, Miklós Anna, Juhász Ferenc, Herr Gyula. Nők a volánnál Jellemző rájuk az óvatos vezetés PÉCS SZÜLETTEK /
