Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-18 / 347. szám

977. DECEMBER 18. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. Amíg a gyertyák csonkig égnek — Műsor a műsor után — Az iskolában nincsenek gyertyák, legalábbis a tanórákon semmiféle gyertyás hangulat nem létezik .A színház büféjében most — van. A lányok először pisszegnek ettől, ami köztudottan a tisztelet, a megille- tődés jele. Mégis beülnek vagy fél- százan a Perzsák és a Trójai nők előadása után a színház kedves invitációjára, hátradőltek a bőrfote­leken és megint megkezdődik vala­mi új Pécs színházkultúrájában. Egy új műsor, vagyis tulajdonképpen műsor a műsor után. De lássuk csak sorra: Bejönnek tehát a lányok, a Ja­nus Pannonius Gimnázium és Szak- középiskola tanulói. Bejön Nógrádi Róbert igazgató, a színház több ve­zetője és lengyel szavakat is hal­lunk, mivel közéjük ül két vendég: Roman Kordzinski, a Poznani Nem­zeti Színház igazgatója és rendező­je, meg Zbigniew Bednarovicz, a színház díszlet- és jelmeztervezője. Simon István, a színház művészeti titkára megnyitója után „hírnök jő", azaz hírnökök jönnek. A Perzsák Hírnök szerepét felváltva alakító Lukács József és Horváth István szín­művészek mondják el két-két ked­ves versüket. Máris látszik a jó szer­vezés, mert a négy vers éppen ele­gendő idő arra, hogy a két görög dráma főszereplői lemossák arcuk­ról a színpadi festéket, civilbe vág­ják magukat és odasiessenek a fél- száznyi kislány közé, akik alig ne­gyed órája még nézők voltak. Néhány feszélyezett másodperc múlik el csupán és a gyertyák fé­nyében színész és diáklány nyelve egyaránt megered. Beszélgetnek a két darabról, az előadásról, a szín­házművészet néhány dolgáról. - amíg a gyertyák csonkig égnek. Jó tizcentis gyertyák, tehát erős másfél óráig tart ez a találkozó, ahol a „Janus Pannonius” diákjai bizony kevés iskolás kérdést tesznek fel: inkább kijelentenek, véleményt for­málnak, néha bírálót is. Aztán a színészeket sem igen feszélyezi, hogy ott ül az igazgatóság néhány tagja. A lányok-mondta jelenet ér­telmezési homályról, például Mikló- sy Judit tisztességgel kijelenti, hogy ilyenkor nem a nézőben van a hi­ba, hanem valahol a színházban. Persze szóvá tette azt is, hogy egy- egy tragikus jelenetnél sok diák­előadáson kuncognak a gyerekek. A válasz: mert amíg a művésznő tragédiát játszik, a háta mögött egy statiszta lelketlenül rágcsál egy szal­maszálat. Hát... szóval jó ügy ez a gyertyás közönség—művész talál­kozó. Éppen attól jó, hogy nem akarja megváltoztatni a színház lényegét, vagyis azt, hogy az előadásnak a nézőtéren kell a nézőre hatnia. Ér­zelmileg is, értelmileg is. Ha tudo­mányos, nagy szavakat használnánk, akkor a találkozónak ez a formája a művészet hctáslélektani kutatása körébe tartoznék. De hát ennek csak egy kellemes, gyertyás hangu­latú gyakorlata indult most meg. Műsor a műsor után, rendszeresen, sok előadás végeztével. A cél: ki­egészítő rendezvénnyel elmélyíteni a hatást. A kezdeményezés értékéről egy pártatlan kívülálló, hozzá egy nagy színházi kultúrájú ország képviselő­je, Roman Korzinski mondja: — Nálunk sok'egyéb között nagy gond, hogy a művészet modern ágát, amely Lengyelországban való­ban nagyon „megszaladt”, hogyan értessük meg a közönség széles ré­tegeivel. Ezt a pécsi módszert igen jónak érzem és már most elhatá­roztam, hogy Poznanban is meg­szervezzük. Ennyit erről. Vagyis: jó ügy, ér­demes beülni a színházi büfébe, a műsor utáni műsorra, amíg a gyer­tyák csonkig égnek. Földessy Dénes Hangverseny Budavári Te Deum Hétfőn, december 19-én, es­te fél 8 órakor tartja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intéze­te pécsi tagozatának szimfo­nikus zenekara és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus közös Bach- és Kodály-hangversenyét. Fellépé­sük kapcsolódik a pécsi ama­tőr énekkarok e héten lezajlott hangversenyeihez, melyeket Ko­dály Zoltán születésének 95. évfordulója tiszteletére rendez­tek. A hétfői hangverseny első felében Johann Sebastian Bach műveit hallhatjuk. Elsőként a III. Brandenburgi versenyt, majd a d-moll kettősversenyt mutatják be Gyermán István és Gy. Vass Ágnes közreműkö­désével. A koncert első részét a „Lasst uns sorgen ..." kezde­tű kantáta zárja majd a kó­rus és zenekar közös előadá­sában. Szünet után kerül sor az est főműsorának, a Budavári Te Deum-nak a bemutatására. Ko­dály Budavár visszafoglalásá­nak 250 éves jubileumára kom­ponált remekművét húsz évvel ezelőtt, 1957-ben hallhatta elő­ször a pécsi közönség a Liszt Ferenc Kórus előadásában. Antal György, aki a bemutató­nak is karmestere volt, a na­pokban kapta meg eredményes munkája elismeréseként a Mun­ka Érdemrend arany fokozatát. Munkája nyomán eddig sorra szólaltak meg a Händel- és Bach-oratóriumok; Mozart-, Cherubini- és Verdi-requiemek, egészen századunk sok kiemel­kedő oratőrikus alkotásáig; a Psalmus, a Cantata Profana című műve, vagy a Dávid-ki- rály; mind emlékezetes hang­versenyek felidézői. Ebből a sorozatból hallhat­juk a hétfő esti hangversenyen a Budavári Te Deumot. „A Te Deumban - mondja Tóth Aladár, a kivételes ízlésű és kultúrájú pályatárs - a hő­si szenvedély és szelíd álmodás, az apokaliptikus égrekiáltás és a csendes panasz csodálatos képei vonulnak fel előttünk. De ami ezeket a képeket a Te Deumban végső soron össze- • tartja, mesteri egységbe fog­lalja, az mindenekelőtt egy nagy és mélyen meggyőző kul­turális gondolat (a zeneszerző egyéni világának és magyar­ságának egybeforrasztása a nagy klasszikus kultúrákkal), s mely végigvonul Kodály egész költészetén. Ennek leggazda­gabb, legmonumentálisabb megnyilatkozása éppen ez a kompozíció, a Budavári Te Deum”. Jobbágy Valér Hárságyi Margit riport közben a kaposvári színházi gyermekmegőrzőben FQ-4 A fiatalok műsorával kezdődik a hét (FG-4, hétfőn, 17.05), majd a pécsi diákkollégiumok életét bemu- tatá riportműsorral folytatódik (Kol- légisták, kedden, 17.30). Ez a színes összeállitás nemrég már elhangzott a Petőfi rádióban. A vidéki stúdiók ugyanis hetenként felváltva, csütör­töki napon a kora délutáni órákban jelentkeznek önálló műsorukkal a Petőfi adón. Egy-egy tájegység, vá­ros vagy megye sajátos problémái­val, eredményeivel, ipari létesítmé­nyeivel, kulturális életével, idegen- forgalmi nevezetességeivel ismerte­tik meg e riportműsorok az ország más vidékén élőket is. Ezért készítik minden stúdió munkatársai fokozott gondossággal és szeretettel e ripor­tokat. Hiszen ez az az alkalom, ami­kor kiléphetnek egyébként néhány megyére terjedő hatósugarukból. Emlékezetes téli estékről beszélget­nek a jelképes ,.kandalló" mellett a Hét közben című aktuális zenés ma­gazin adásában (szerdán, 17.05). A falu téli élete elevenedik meg Ti-' szay László riportösszeállításában (Muzsikával faluról falura, csütörtö­kön, 17.05). A tél egyik öröme a disznóvágás és a disznótor a témája a keddi német nyelvű riportnak, pén­teken pedig a mecseknádasdi német tájházba látogat el mikrofonjával Wolfart János. Már a szilveszteri „koncertet" készíti elő a papírcsá­kókról, trombitákról szóló riportjával Görgényi Zoltán (csütörtök, 17.40). Békés, boldog karácsonyt I Ezzel a címmel csendül fel vers és muzsika - gyermekek és felnőttek örömére — szombaton, december 24-én este. E műsorukkal kíván a Pécsi Stúdió mindhárom nyelvű szerkesztősége hallgatóinak örömteli, békességes ünnepeket. Teletiízíö Három kép a karácsonyi műsorból a nézők, énekesként és színész­ként is, a Broadway Melody című, 1939-ben készült ameri­kai filmben. A budapesti tv gazdag kará­csonyi műsorából három fotót választottunk ki, előzetes hír­adásképpen. Karácsony esté­jén, a családok ünnepén a gyer­mekek élvezhetik majd Kézdi Kovács Zsolt: Süsü, a sárkány című színes, zenés, bábmusi- calját, melyben a jószívű, ba­rátságos sárkányfiú. Süsü ka­landjaival ismerkedhetnek meg a gyerekek (18 óra 40-kor). Karácsony este 20 óra 5 perces kezdettel rangos műsor még Beethoven IX. szimfóniája. A Berlini Német Opera Énekkarát és a Berlini Filharmonikus Ze­nekart Herbert van Karaján ve­zényli, a szólót Gundula Jano- witz, Christa Ludwig, Jess Tho­mas és Walter Berry énekli. Másnap délután 14 óra 25 perckor az amerikai táncosfil­mek legünnepeltebb csillagát, Fred Astaire-t viszontláthatják Herbert von Karajan «apceEi Három színházról, kulisszák nélkül Egy jó színházi előadás sok kisgyermekes fiatal szülő ál­ma. De mit csináljanak a ki­csivel vagy c kicsikkel? Kapos­várott, a Csiky Gergely Színház­ban próbálkoznak valamivel... Más: Szekszárdon állandó szín- társulat nincs, színházbérlete­sek viszont szép számmal van­nak. De hogyan juthat be egy előadásra az, akinek már nem jutott bérlet? — Végül: világje­lenség, hogy a közönség ér­deklődése megnőtt az intim műfajok iránt. Ez hozott létre nagyon sok stúdiószínházat, köztük a pécsit is. Az elmúlt évben még csak a Doktor Sán­dor Művelődési Központ keze­lésében, idén már a Pécsi Nemzeti Színházzal közösen működik a Spot Színház. Ezekre a színhelyekre ka­lauzolják el nézőiket a pécsi körzeti stúdió munkatársai (szerkesztő: Bükkösdi László, rendező: Radó Gyula, riporte­rek: Hárságyi Margit, és Füzes János, vezető operatőr: Bárány György, gyártásvezető: Kerényi István), a december 20-án 18 órakor kezdődő műsorukban, melynek címe: Kulisszák nélkül. Ambrus György Hanglemez Muszte Anna második meselemeze Tart a vita az irodalomelmé­letben a meséről. Mostanság főképpen arról, hogy kell-e, szabad-e ijesztő históriákat is tartalmaznia vagy sem. Némely kiadó már odáig jutott, hogy Andersent rövidítette meg a ré­mítőbb részletekkel. Mindegy: a mese kell. Mióta pedig a technika is segít a mesének, s egyre több családban van le­mezjátszó, azóta egyre több meselemezt is igényelnek. Pécs művészeti életének rangját most e tekintetben is növeli kissé egy hír: a színház fia­tal művésznőjének, Muszte An­nának megjelent a második meselemeze. Nem önálló lemez persze, hanem más művészek­kel közösen játszanak el a hangjukkal mesejátékot, vagy mondanak mesét. Mindkettő j Illyés Gyula gyűjtéseiből ké­szült, s mindkettőnek a címe: A magyar népmese. A két nagylemez közül Muszte Anna az egyikben a Tündérszép Ilo­na és Argyélus, valamint az Arany szóló pintyőke című me­sejátékokban szerepel. A má­sikon A loncsos medve című játékban a kisgyerek szerepét mondja el, ezen kívül két me­sét: A három vándorló és Az állatok nyelvén tudó juhász cí­műt. A sok filmből ismert mű­vésznő most lemezeinek felhasz­nálásával új meseműsort állít össze sok pécsi, baranyai üzem kérésére. A Muszte Anna hangját is megszólaltató lllyés-gyűjtésű meselemezeken kívül még Be­nedek elek meséi, aztán a Hó­fehérke és a hét törpe, Milne: Mici-mackó című műve (Gá­bor Miklós, Mensáros László és Dómján Edit hangján), továbbá Andersen-lemez és Halász Judit önálló meselemeze is kapható. Karácsony előtti rémálom Feleség: — Danii Ez itt az én han­gom, lemezen I Ezentúl akkor is hall­gathatod, ha nem vagyok itthoni Fuuoskoncert Éves bérleti műsor bányászoknak A pécsi Puskin Művelődési Ház sorra hívja fel magára a figyelmet ötletes, eredményes kezdeményezéseivel. Mostani újdonsága: fúvóshangverse­nyekből álló éves bérleti soro­zatot rendez a többnyire bá­nyász közönségnek. Háry Ba­lázs, a Mecseki Szénbányák Központi Fúvószenekarának karmestere mondja: — A Mecseki Szénbányák­nak ebben a kultúrházában két évig kísérleteztünk, évente 2—3 fúvóshangversennyel. Kiderült: a bányászkörzet közönsége sze­reti ezt a zenét. Erre most megszerveztük az éves bérleti sorozatot. Mivel azonban a mi zenekarunk amatőrökből áll, akiknek elfoglaltsága miatt minden hónapban teljesen új műsort nem tudunk megtanulni, ezért meghívtuk Pécs és a me­gye számos fúvószenekarót, il­letve a műfajhoz közelálló együtteseit. így a Mecsek Fú­vósötös, a Reneszánsz Együt­tes, a Pécsi Úttörőegyüttes, a Komlói Zeneiskola Ifjúsági Út­törőegyüttese lép fel a Puskin­ban. A nagy fúvószenekarok: a Mecseki Ércbánya Koncertfú- vós-együttese, a Komlói Bá­nyász Zenekar, a Komlói Út­törő Fúvószenekar, a Gyárváro­si Úttörő Fúvószenekar. Mind egy-egy koncerten lép fel, a saját zenekarunk pedig két hangversenyt ad. így havonta egyszer lesz koncert, és egészen májusig tűrt a sorozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom