Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)
1977-12-17 / 346. szám
2 Dunántúli napló 1977. december 17., szombat Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Vida Miklós (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a bizottsági vitában 11 módosítást terjesztettek elő. Az egyik módosító javaslat például az igazgató egyszemélyi felelős vezetésének megfogalmazása helyett elegendőnek tartja a felelős vezetés kifejezést, mivel maga a törvényjavaslat is utal a vezetés és az irányítás kollektív segítésének szerveire, személyeire, természetesen nem csorbítva az igazgató személyes hatáskörét és felelősségét. Az együttes bizottsági vitában olyan figyelemre méltó észrevételek is elhangzottak, amelyeket a törvény elfogadását követően is érdemes megszívlelni. Helyeselték a képviselők, hogy a vállalatokat felelősségre vonják szabálytalan vagy jogsértő tevékenységükért, ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy a vállalatok jogvédelemben is részesüljenek a felügyeleti szerv esetleges olyan beavatkozásaival szemben, amelyek nem felelnek meg a törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok előírásainak. Födi Lászlóné (Csongrád megye 2. vk.) csoportvezető nagy jelentőségűnek tartja, hogy a törvényjavaslat első ízben foglalkozik törvényszinten az üzemi demokrácia alapvető elveivel. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a törvény- javaslat nem intézkedik az üzemi demokrácia fórumairól, megalakításuk és működésük rendjéről. Javaslata szerint azt is meg kellene fogalmazni, hogy az üzemi demokrácia fórumait milyen időközönként kell összehívni, s hogy ellentétes vélemények esetén mi legyen a követendő eljárás. Sípos József (Nógrád m. 2. vk.) a Ganz-MÁVAG mátranová- ki gyáregységének előrajzolója helyeselte, hogy a törvényjavaslat az elkülönült egységekből álló vállalatok irányítási, elszámolási és érdekeltségi kérdéseit is szabályozza. — Olyan belső érdekeltségi rendszer kialakítása ajánlatos — mondotta —, amely a belső tartalékok gyorsabb hasznosítására, takarékos gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat. Fiorányiné Fehér Zsuzsa (Somogy m. 9. vk.) a Mechanikai Művek marcali gyáregységének diszpécsere azokról a törzsgyáraktól távoli üzemekről — köztük saját gyáregységéről beszélt —, amelyeknek kollektívája az eszközellátással és A parlamenti vitában felszólalt Jazbinsek Vilmos (Baranya m. 14. vk.). Az ipari bizottságon belül lehetőségem volt az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat előkészítő vitájában is részt venni ez év májusában. Helyeslem, hogy a jelenlegi törvényjavaslatban nagyon sok akkor felvetett kérdést ma végleges formába öntve, paragrafusokba foglalva látom rögzítve. Fontosnak tartom a 2. §. (2. bek.) történt megfogalmazást a vállalat feladatára vonatkozóan. A bekezdés kimondja, hogy a vállalat feladata a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, működési körében folytatott tervszerű, hatékony, gazdaságos és jövedelmező tevékenységével segítse elő a népgazdasági tervekben meghatározott feladatok teljesítését és ezáltal járuljon hozzá a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. A (33) bek. tovább folytatja, mozdítsa elő a vállalat a dolgozók tulajdonosi tudatának, szocialista életformájának, gondolkodásának és általános műveltségének fejlesztését, szakmai és politikai ismeretei gyarapítását, jóléti, szociális, kulturális igényeinek kielégítését. A leglényegesebb meghatározásnak tartom ezt, ennek van alárendelve az egész törvény, ezt kell biztosítani a a bérszínvonallal elégedetlen. A törzsgyárakban rendszerint jobbak a munkafeltételek és a bérszínvonal is magasabb, mint a távoleső gyáregységekben. Amikor ezt szóvá teszik, többnyire az a válasz, hogy a törzsgyárban szakkép- ‘zettebb emberek dolgoznak. Ha ez így van, akkor a gyáregység dolgozói joggal várják el, hogy olyan feladatokat kapjanak, amelyek újabb szakmai ismeretek megszerzésére ösztönzik őket. Nagy Mártának (Heves m. Az országgyűlés téli ülésszakának második napján felszólalt Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter kiemelte a munkahelyi és a szociális körülmények fejlesztését, aminek a többségéMakkos Antalné (Győr m. 7. vk.), a Mosonr^gyaróvári Kötöttárugyár partbizottságának titkára helyeselte, hogy az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat tovább fejleszti az üzemi demokráciát, megfogalmazza az üzemi demokrácia fórumainak és módszereinek legfontosabb kérdéseit. Törő Sándor (Borsod m. 24. vk.), a Felsőzsolcai Mezőgép Vállalat mezőcsáti gyáregysétöbbi paragrafusoknak, illetve fejezeteknek. A törvény nagyon helyesen és egyértelműen kifejezi a szocialista tervgazdálkodás központi gazdasági irányítás hatékonyságának növelési szükségességét azzal, hogy a vállalati önállóságot a népgazdaság érdekeivel összhangban növeli. A törvény nagy hangsúlyt helyez a munkahelyi, vállalati demokrácia fokozására, a szakszervezet, az ifjúság képviseletében a KISZ-vezetésben való szélesebb körű bevonására. Szabad legyen néhány megjegyzést tenni két kérdéshez. A munkahelyi demokrácia fejlesztése — A Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB a fórumok formáit, működésének rendjét, hatáskörét úgy határozza meg, hogy az igazgatói jogkör ne csorbuljon, az érdemi döntések hatékonysága javuljon. — Érvényesülhessen a gyors döntési lehetőség, az idővel való helyes gazdálkodás. — Az áttételek számát minimálisra csökkentsük az élőmunkával (fizikai, szellemi munkaerővel) való helyes gazdálkodást vegyük figyelembe. 10. vk.), az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető gyára esztergályosának tapasztalatai szerint nem ritka az olyan gazdasági vezető, aki az üzemi demokrácia fórumait csupán az utasítások ismertetésére igyekszik felhasználni. Ez a szemlélet, ez a módszer pasz- szíwá teszi a dolgozókat, s ellene szegül társadalmunk törekvésének, hogy bővüljön a munkahelyi demokrácia, kez- deményezően segítsék a dolgozók a munka hatékonyságának növelését. ben nőket foglalkoztató köny- nyűiparban különösen nagy a jelentősége. Az iparágban öt év alatt 3—3,5 milliárd forintot szánnak a munkahelyi körülmények javítására és a szociális létesítmények bővítésére. Az eltelt két év tapasztalatai bizonyítják, hogy a vezetők minden tőlük telhetőt megtesznek e kötelezettségeik teljesítéséért. Minden nehézséget azonban nem lehet pénzzel megoldani, sokszor többet jelent a figyelmesség, a jó szó, a meggyőzés, s ennek elengedhetetlen feltétele, hogy bővüljön az üzemi demokrácia. A minisztériumi munka demokratizmusát is erősíteni kívánják. Egy-egy fontosabb döntés előkészítésébe, végrehajtásának megszervezésébe a vállalati, szövetkezeti, tanácsi szakemberek minél szélesebb körét igyekeznek bevonni. Ha kell, vitatkozva a társadalom érdekeit háttérbe szorító nézetekkel, kikérik a szakemberek véleményét, ugyanakkor a minisztérium kerüli a kicsinyes beleszólást, beavatkozást az olyan vállalati ügyekbe, amelyekben a következményeket is felelősen vállalva a helyi vezetésnek és közösségi fórumainak kell dönteni. gének igazgatója a többi között arról szólt, hogy egyes vállalatok olykor megpróbálják saját érdekeiket a népgazdasági érdekek elé helyezni. Ezért fontos a tervezetnek az a megfogalmazása, amely kimondja, hogy a vállalati tervnek összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal, ugyanakkor figyelembe kell vennie a vállalati dolgozók közösségének érdekei,: is. Nagyon sok ma is a tárgyalás, ülésezés, a konkrét munkából való kivonás.- Úgy kell meghatározni a jogkört, hogy lényeges kérdések kerüljenek a fórumok elé, legyen lehetőség gyors operatív intézkedésekre is. Nagyon fontosnak tartom az üzemi és vállalati demokrácián belül a jogok és kötelességek összhangjának megteremtését. Lényeges, hogy a fórumokban olyan élenjáró dolgozók kapjanak helyet és szerepet, akik munkájukkal, szorgalmukkal, szaktudásukkal ezt ki is érdemlik. Szabad legyen néhány szót a Vili. fejezetről szólni és elsősorban teszem a Szénbányászati Trösztre vonatkozóan. A 46. § (1) bekezdése kimondja, a tröszt vállalatszerűén működő gazdálkodó szervezet. A (2) bekezdés a tröszt és az irányítása alatt működő tröszti vállalatok jogi személyek. 47. § (3) bekezdés. A tröszt vezérigazgatója nevezi ki és menti fel a tröszti vállalat igazgatóját és igazgatóhelyetteseit és gyakorolja munkaviszonyukban a munkáltatói jogokat. Pályi Sándorné (Veszprém megye 3. vk.), a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár üzemvezetője kiemelte: az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat megfelelő összhangot teremt a központi irányítás és a vállalati önállóság között. Pozitívuma továbbá, hogy hosszabb távra határozza meg az állami vállalatok tevékenységét, lehetővé teszi* a gazdasági élet változásainak figyelembe vételét. Ezt követően az elnöklő Apró Antal bejelentette: a délutáni szünetben összeült az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Bélák Sándort, a bizottság elnökét — saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemeinek elismerésével — tisztségéből felmentette. Ugyancsak saját kérésére — más munkakörbe kerülése miatt, érdemeinek elismerésével — mentette fel tisztéből Kovács Istvánt, a bi- bizottság titkárát. A bizottság elnökévé Cselőtei Lászlót, titkárává Kasó Józsefet, a mezőAz állami vállalatokról szóló törvényjavaslat vitájában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra: dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter válaszolt az elhangzott javaslatokra, észrevételekre. A felszólalásokból az csendült ki - hangoztatta a miniszter —, hogy az állami vállalatokról szóló törvény fontos eszköze lesz gazdaságpolitikai céljaink sikeresebb elérésének. A parlamenti bizottságok által előterjesztett módosító javaslatokkal messzemenően egyetértett dr. Korom Mihály, mivel — mint mondotta —azok elősegítik, hogy a törvény legyen még pontosabb, fejezze ki még világosabban az elérni kívánt célt. Elhangzottak olyan javaslatok is, amelyeket a kormánynak, a minisztériumoknak, a főhatóságoknak a végrehajtási rendeletek kimunkálásakor és a végrehajtás gyakorlati segítésében, ellenőrzésében is feltétlenül figyelembe kell venniök. Az igazságügy-miniszter ezután az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatban hangoztatta: sok még a tennivalónk, javítanunk kell a demokratikus fórumok tartalmi munkáját, s bár az elmúlt évtizedben sokat tettünk a munkahelyi demokratizmus gazda(4) bekezdés. Vezérigazgató mellett a tröszti vállalatok igazgatóiból alakult igazgatói tanács működik. A Miniszter- tanács alapító határozatában kell megállapítani, hogy az igazgatói tanács milyen esetekben gyakorol döntési és véleményezési jogkört stb ... sorolhatnám a paragrafusokat tovább. Elnézést kérek, ezeket a rendelkezéseket úgy végrehajtani, hogy a vállalatnak a törvényben lefektetett önállósága megmaradjon, nem lehetséges, ezt a jelenlegi gyakorlati élet is bizonyítja. — Kérem a kormányt, vizsgálja felül az iparág központi irányítását (tudomásom szerint ma tíz főnél kevesebb bányász szakember foglalkozik a szénbányászattal a nehéziparban) és tegye hatékonyabbá a központi irányítást. — Ugyancsak kérem a kormányt, ha szabad javasolnom egy éven belül vizsgálja felül a trösztöket, mint irányító szerveket és válassza szét jogkörüket, felelősségüket az alájuk tartozó vállalatok jogkörétől, felelősségétől. Nagyjából ezeket mondtam el az előzetes viták során — gazdasági bizottság tagjait választották meg. Apró Antal az országgyűlés nevében köszönetét fejezte ki a hosszú évek munkájáért Bélák Sándornak és Kovács Istvánnak. Fáik Miklós (Bács, , 9. vk.) üzemvezető hangsúlyozta: gyakran előfordul, hogy a vidékre telepített, pesti központú gyárakban, üzemekben csak formális az üzemi demokrácia, s a több száz, illetve több ezer dolgozót foglalkoztató egységekben a termelésről, az elosztásról gyakran nem a munkahelyen, hanem a központban döntenek. Sőrés István (Szabolcs m., 10. vk.), a Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője egyetértett, hogy a vállalati törvényben megfogalmazták: a vállalat igazgatója feladatainak ellátásában a dolgozók közösségére támaszkodik. Ez sok lehetőséget rejt magában, s ezek közül az egyik legfontosabb a munkásvezetők képzése, felkészítése, a káderek nevelése. gításáért, vezetőktől és a beosztott dolgozóktól egyaránt nagyobb erőfeszítések szükségesek, hogy ezen a téren is előre lépjünk. A törvényjavaslat előkészítéséről szólva elmondta, hogy a javaslat kimunkálását nagy érdeklődés kísérte. Jogászok, közgazdászok népes tábora formálta, s alkotó társadalmi vita gondolta tovább hosszú távra szabályozást adó rendelkezéseit. Igaz, elhangzottak kritikai észrevételek is — többek között a bizottsági előÁbrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a pénzügyminisztériumi államtitkárral egyetértésben válaszolt az interpellációra. Elmondta, hogy az ezeken a telepeken élő családok lakáskörülményeinek javítása érdekében már eddig is számos központi intézkedés született. Egyebek között lehetővé tették, hogy a rászorultak ingyen juthassanak telekhez, indokolt esetben 35 évre szóló kamatmentes hitelt kapjanak, s hogy az előtörlesztésnél csak a kölcsönösszeg 10 százalékát kelljen kifizetniük. Ennek ellenére a képviselő kérdése jogos. meg is kérdezték: „Jazbinsek elvtárs, te már védettségi korban vagy?" — válaszoltam: „nem”. Én úgy érzem, nem kell félni ma senkinek hazánkban, ha nyíltan és őszintén, építőszándékkal elmondja véleményét. Ezen javaslatokkal a törvényjavaslatot elfogadom. Köszönöm, hogy meghallgattak. adók részéről — azzal kapcsolatban, hogy a törvényalkotás és a tudomány együttműködését még szorosabbra kellene fűzni. Az igazságügy-miniszter egyetértett azzal, mondván, hogy a törvényelőkészítés módszerét tovább lehet és kell is fejlesztenünk. Ugyanakkor kérte, hogy a tudományok művelői is legyenek aktívabbak, kezdeményezőbbek. Nem kell minden esetben megvárniuk, amíg „szólnak nekik”. Szólt a miniszter arról is, hogy döntési mechanizmusunk minden szintjén javítani kell a munkát a gyorsabb, operatívabb, felelősebb döntések meghozatala érdekében. S azért, hogy visszaszorítsuk a gazdasági és az állami életterületein még fejlelhető bürokratizmust. A tervezet törvényerőre emelésével jelentős lépést teszünk, s a benne foglalt rendelkezések hatékony végrehajtása elősegíti szocialista céljaink gyorsabb elérését — mondotta befejezésül dr. Korom Mihály. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot, a bizottság által benyújtott módosító javaslatokkal együttesen, általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Varga János (Pest m„ 11. vk.), a Mononi Állami Gazdaság állatorvosa az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz terjesztett be interpellációt. Azt kérdezte: terveznek-e intézkedést a szociális követelményeknek nem megfelelő és zömmel a sokgyermekes, alacsony jövedelmű családok által lakott telepek gyorsabb ütemű felszámolására. Hozzá kell azonban azt is fűzni — mondotta a miniszter —, az érvényben lévő rendeletek lehetővé teszik, hogy a megyei tanácsok elnökei — indokolt esetben, a szociális körülményekre való tekintettel — az említett kölcsönök és törlesztések alól is felmentést adjanak. Ugyanakkor tervezzük, hogy 1978-ban — első lépésként — 20 ezer forinttal emeljük az építési és a vásárlási kölcsönök összegét. Másrészt tervezzük azt is, hogy a megvalósításhoz szükséges építési kapacitást növeljük a tanácsi költségvetési üzemek bevonásával és termelési adómentesítéssel «s. Az V. ötéves terv ezzel kapcsolatos programjának vizsgálata alapján pedig a jövő év első felében az ilyen, szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolására további intézkedéseket is kívánunk tenni. Barát Endre (Pest m. 29. vk.) kérdésére Madarasi Attila pénzügyi államtitkár a szociális, oktatási és közművelődési intézmények fenntartásához nyújtott támogatásról adott tájékoztatást. A legtöbb nehézséget a társadalmi munkával épített intézmények fenntartása okozza. Az állam és a vállalatok továbbra is jelentős támogatásokat nyújtanak, most annak lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a társadalmi munkát a fenntartáshoz szükséges anyagiak átmeneti hiányainak megszüntetésére Ss felhasználni. A VI. ötéves terv kidolgozásakor pedig egyes pénzügyi kötöttségek feloldásának, illetve a rendelkezésre álló összegek átcsoportosításának lehetőségeit is mérlegelik. Az országgyűlés és az interpellálok mindkét választ elfogadták. Ezzel véget ért az országgyűlés téli időszaka. Keserű Jánosné felszólalása Megteremteni a jogok és kötelességek összhangját Javítani kell a demokratikus fórumok tartalmi munkáját Válasz az interpellációkra