Dunántúli Napló, 1977. december (34. évfolyam, 330-359. szám)

1977-12-14 / 343. szám

© Dunántúli napló 1977. december 14., szerda A cserjék metszése A díszcserjék metszésének a célja, hogy biztosítsuk a folya­matos, évenkénti virágzást, sza­bályozzuk a cserjék nagyságát, valamint a cserje egészséges fejlődését elősegítsük. A bokrok mesterséges ido­mokra, formákra való metszé­sétől tartózkodjunk. A növény természetes formája a leg­szebb, legváltozatosabb. Az agyon metszegetéssel a termő­rügyektől is megfosztjuk a cser­jét, tehát a virágpompa is el­marad. A barokk kor kertjei­ben metszették piramis, kocka, gömb, sőt állatformákra is a növényeket, főleg a cserjéket és örökzöldeket, óriási munka- ráfordítással. Ezek a mesterkélt formák csak a barokk műemlé­ki környezetben helyénvalók. A bokrok laza lombozatúak legyenek, hogv kellőképpen át­szellőzhessenek. Ebben az esetben a károkozók és kóroko­zók is nehezebben tudnak meg­telepedni. A díszcserjék metszése főleg a ritkításból áll. Először a be­teg, törött részeket távolíljuk el. Ezt követően a földre le- hajló ágakat (kivéve az elte­rülő cserjéknél) metsszük le, ugyanis útban vannak. Az el­öregedett ágaknál a táp­anyagszállítás akadozik. Minél több az elágazási csomópont, annál inkább csökken a cserje tápanyagszállító-képessége. A legszebb virágok a két-, illet­ve hároméves gallyak vesszőin vannak, ezért a 4—5 éves vagy annál idősebb részeket vágjuk ki fokozatosan, mely egyben periodikus ifjítást is biztosít. Az idős részeket tőből távolít­suk el, apró csonkokat, nyársa­kat ne hagyjunk. A metszés hatására a tőből sarjak törnek elő, ezek a kö­vetkező évben termőrügyes vesszőkkel rendelkeznek már és ismét kialakul az új virág. Ha a metszést évenként végezzük, a periodikus ifjítás automati­kus. Több éves kihagyás nehe­zen hozható rendbe. Elhanya­golt cserjénél csak részleges metszést végezzünk. Néhány nagyobb idős rész kivágását a cserje nem érzi meg. Túl erős visszavágásra a növény nagy sarjképződéssel reagál, és ter­mőrügyeitől megfosztva 1—2 évig virágot sem hoz. Ha a bokor túlságosan tere­bélyes és a méreteit is csök­kenteni kívánjuk, először visz- szavágással kezdjük és csak utána ritkítsuk, nehogy a fon­tos ágakat is eltávolítsuk. A bokor egyharmadánál többet ne vágjunk vissza, mert erős növekedés követi, és a bokor mérete sem csökken, de a vi­rágzás is elmarad. A METSZÉS IDEJE: EGYÉVES VESSZŐK OLDAL- RÜGYEIBŐL VIRÁGZÓ CSER­JÉK esetében (melyek kora ta­vasszal virágoznak) megvárjuk a virágzást és azt követően metszünk. Ebben az esetben még gyönyörködhetünk a tava­szi nagy virágpompában. Ter­mészetesen korábban metszhe­tünk, de a levágott virágrü­gyekkel szegényebb lesz a ta­vaszi virágzás, pl. Forsitia sus- pensa (aranyvessző), Jasminum nudiflorum stb. A virágzás utáni metszés esetében a nö- . vény élettevékenysége már fel­fokozódott (kambiumlevékeny- ség), a metszésen ejtett sebek gyorsan beforrnak. EZ ÉVI HAJTÁSOK VÉGÉN VIRÁGZÓ FAJOK, azaz a ké­sőn virágzó díszcserjék tartoz­nak ide. Ezek metszését fel­tétlenül kora tavasszal végez­zük. Kalla Gábor HORGÁSZAT Oxigénmérés, lékelés Megyénkben a horgászvizek szokatlanul korán, november 29-én reggelre befagytak. Je­lenleg a vizeken az összefüggő jégtakaró vastagsága 8—12 cm közötti, tehát időszerű, hogy a horgászvizek téli gondozásáról beszéljünk. A feladatokat az oxigénvizs­gálattal kezdeném. Oxigén­hiányt okozhat hosszan tartó, nem átlátszó jégtakaró, a víz fenekén rothadó takarmány, fenékgázok. Veszélyesek lehet­nek az igen iszapos, vízinövé­nyekkel erősen benőtt tavak. Az oxigén legegyszerűbb mé­résére a Winkler-féle módszert ajánljuk. Kell hozzá egy 100 gr-os fehér üveg. Az üvegre a tófenék mélységétől függően perionzsinórt rögzítünk, míg az üveg aljára kívülről ólomne­hezéket erősítünk. Az ólom fel­erősítése szigetelő szalaggal történhet. Az üveg és az oxi­gén méréséhez szükséges vegy­szerek — nátriumhydroxid és mangánklorát — gyógyszertá­rakban szerezhető be. Á vegy­szereket jól zárható üvegben, fénytől és levegőtől elzárva kell tartani. Az üveget a telelő hal­raj környékén leengedjök a tó­fenékre, amikor az üveg meg­telt vízzel, felhúzzuk. A vízzel telt üvegbe 3-4 szem nátrium- hydroxidot teszünk, majd meg­várjuk míg a vegyszer elolvad, ezután a mangánklorátból egy jó késhegynyit teszünk a folya­dékba. A folyadékot összeráz­zuk. A vegyület barna színt ad. Minél barnább a folyadék, an­nál több a jelenlevő oxigén. Ha egészen világos színt ta­pasztalunk, kevés az oxigén, beavatkozásra van szükség. Ha az oxigén mérését jégen végezzük, sose a halraj felett mérjük, hanem annak környé­kén, mivel a lék kivágásával zajt okozunk és megzavarjuk a telelő halcsapatot. Mikor kell lékelni és bizton- ságos-e a jégen való közleke­dés? A 7 cm-es jégen már lehet nyugodtan közlekedni, ha az acélos. Ha a jégre megyünk, vigyünk magunkkal jégvágó fejszét és ezzel kopogtassuk magunk előtt a jeget. Ha a kopogtatás acélos csengést ad, megfelelő jégvastagság mellett nyugodtan mehetünk. A vastagabb jég is lehet ve­szélyes, főleg a tavaszi idő­szakban. Ha a jégből kivágott lék ránézésre függőlegesen gyertyás, ráütésre apró dara­bokra esik szét, már ne men­jünk a jégre. A legfontosabb szabály, sose egyedül menjünk az oxigénmérést vagy a léke­lést végezni. A balesetek elkerüléséért Az év végéhez közeledve — a vadgazdálkodási ter­vek teljesítése érdekében is — nagyobb ütemben folynak az egyéni és társas vadászatok. Ez egyben nö­veli a vadászati balesetve­szélyt is. A vadászati baleset-meg­előzésnek sok feltétele van. A vadászati jogszabályok, a MAVOSZ Vadászati Sza­bályzatának betartása, az oktató, nevelő és ellenőrző munka. A baleset-megelőzés akkor a legeredményesebb, ha az ismert követelmények a vadásztársaság egész te­vékenységét áthatják. Leg­lényegesebb feladat a va­dászatok szervezése és irá­nyítása, amelyet a vadász- társaságnak kell — a va­dászmester útján — végeznie. A vadászati baleset megelő­zése természetesen végső soron a vadászokon mú­lik. Ezért külön ki kell emel­ni, hogy vadászaton csak idegileg és fizikailag kifo­gástalan állapotban lehet megjelenni. Végül úgyszin­tén fontos összetevő a lő­fegyver viselésére, töltésére és ürítésére vonatkozó elő­írások pontos betartása. A társasvadászatok közül a legnagyobb veszélyt a rosszul szervezett vaddisznó­hajtások jelentik. Kevesebb veszéllyel jár, de könnyű sé­rüléseket okozhat a fácán­vadászatok rendjének be nem tartása. Megkülönböztetett figye­lemmel és fokozott gondos­sággal kell eljárni az aláb­bi esetekben: a biztonsági körzetek határa közelében leadott lövéseknél; forgal­mas gazdasági és földutak közelében folytatott vadá­szat során; éjszakai lesva­dászaton; terepakadályok leküzdésénél; csúszós, jeges talajon történő áthaladás­nál, meredek és havas te­repen; sebzett nagyvad utánkeresésénél. A vadászat és a fegyver- használat jellege minden va­dásztól — függetlenül a va­dászat módjától — min­denkor magasfokú felelőssé­get és állandó éberséget követel meg. E szép sport­nál is elsődleges az emberi élet, testi épség és egész­ség védelme. A vadászer­kölcs nem független az ál­talános erkölcstől, s a va­dászetika ma megköveteli a vadászok írott és íratlan szabályainak maradéktalan tiszteletben tartását és kö­vetkezetes betartását. Ezek biztosítják a kollektivitást, a magas fokú felelősségérze­tet és a jó hangulatú, sport­szerű vadászatot. Farkas János megyei fővadász A tükrös jég átlátszó, hor­gászvizünk kap elég fényt. Ilyen jég esetén a horgászvíz, ha egyéb probléma nincs 50— 60 napig is bírja a jégtakarót lékelés nélkül. Problémát okozhat, ha a tük­rös jégre hó esik. Elégséges, ha a porhót hótoló lapátokkal hosszú, 50—100 m-es csíkok­ban a telelő halraj felett a jégről letoljuk, lékelés nélkül ablakot nyitunk a fénynek. Hosszú jégtakaróra lehet számítani ez évben horgászvi­zeinken. Ha a vízkezelő egye­sületek problémát észlelnek, kérjék az intéző bizottság hor­gászmestereinek tanácsát. Misota István Autoujdonsag téli «feze A francia autóipar gyártmá­nyai három szóval jellemezhe­tők: gazdaságosság, kényelem, biztonság. Mindez felsőfokon a Citroen SX 2400 GTi, a fran­cia csúcsmodell. Persze nem az átlag pénztárcájú vásárlóknak készül. Árából két 1500-as La- da-ra is futná. Azonban ettől az „apróságtól" eltekintve, egy valóban jó kocsiról van szó. Az esztétikai és az aerodinamikai követelményeket ötvöző kocsi- szekrény több olyan megoldást takar, amely a Citroen techni­kusainak kiemelkedő szaktudá­sát dicséri és több tekintetben meghaladja a kor technikai színvonalát. A GTi motorja kü­lön műszaki csemege. A kocsi premierjén a gyár sajtófőnöke, Jacques Wolgensinger így jel­lemezte: olyan négyhengeres motort terveztünk, amely telje­sítményével és kiegyensúlyozott járásával egyenértékű egy hat­hengeres erőforrással. És ez valóban így van. A 2,347 literes motor 4800-as fordulatnál is, amikor eléri a 96 kW (130 LE) maximális teljesítményét, olyan simán, vibrációmentesen pörög, mint üresjáratban. Az alacsony fordulaton leadott nagy teljesít­ménynek természetesén ára van. Az üzemanyagot a jelen­leg ismert legdrágább megol­dás, a minikomputerrel vezérelt Bosch L—Jetronic befecsken­dező juttatja a hengerekbe. Terheléstől függő igen pontos mennyiségben. Hasonló pontos­sággal működik a megszakító nélküli elektronikus gyújtás is. Részben ez magyarázza az alacsony fogyasztást, amely 11 —12 liter 100 km-re és a kímé­letlen tesztpróbák alatt sem lépte túl a 13,4 literes átlagot. (Az azonos teljesítményű Mer­cedes 250 tesztfogyasztása 16,8 I.) Más tekintetben a mo­tor konstrukciója teljesen ha­gyományos: oidalvezérelt, felüi- szelepes. Ugyanez nem mond­ható el a futóműről. Az első felfüggesztés egy, a mellső ke­rekek elé helyezett segédkar­hoz kapcsolódik. Ez egyaránt kedvezően hat a kocsi úttartá­sára, lengéseire és a futómű­zaj távoltartására az utastértől. Az utasok egyébként sem pa­naszkodhatnak a zajra, amely 100 km-es tempónál 69 phon (dBA). (összehasonlításul: La­da 76 phon.) Kényelem: min­den irányba állítható elsőülé­sek, hidropneumatikus rúgózás, szervokormány, elektromotorral mozgatott elsőablakok és külső tükör. Biztonság: mellsőkerék-meg- hajtás (tengelyterhelés aránya: 900/430 kg), belső hűtésű fék­tárcsák, halogén fényszórók és ködlámpák, kifogástalan irány- és menetstabilitás az elérhető 195 km/ó sebességnél is. A kocsi 100 km-re 10,8 mp alatt gyorsul fel és a motor ru­galmasságát bizonyítja, hogy a váltó ötödik fokozata 35 km/ó sebességtől biztosít kielégítő vonóerőt. Azért egy ilyen kocsi­nak is van szépséghibája. Leesett az első hó és a biz­tosító előtt sorakozó sérült ko­csik jelezték, hogy milyen so­kan nem tudtak,alkalmazkodni a kedvezőtlen útviszonyokhoz. Minden .autósnak figyelembe kellene vénni, hogy csúszós úton a jármű stabilitása, fékez- hetősége jelentősen romlik. Havas, jeges úton például 70 km/ó sebességről olyan hosszú szakaszon lehetne megállítani a kocsit, mint száraz úton 150 —200 km/ó tempó esetén. De csak lehetne. Mert ilyenkor a legkisebb zavaróhatás (oldal­szél, útdomborulat, egyenlőtlen fékhatás, féloldalas kocsiterhe­lés, stb.) elegendő ahhoz, hogy a járművet eltérítse a kívánt irányból. Semmivel sem jobb a helyzet kanyarban vagy más manőverek végrehajtásánál. De még az egyenes út is rejteget­het alattomos veszélyeket. Ugyanígy a száraz út is: erdőn átvezető szakaszon, vizek, ipar­telepek közelében, hidakon, út- bevágásoknál, ahol lefagyott pára vagy zúzmara teheti sí­kossá felületét. Ilyen helyzet­ben csak egy biztonságos meg­oldás lehetséges: a sebesség alapos mérséklése. Csúszós úton egyébként a gumik tapa­dása kedvezőbb, ha belső nyomósuk a szokásosnál 3—4 tizeddel nagyobb. A mellék- és hegyiutakon, ahol a hóeltakarí­tás vontatottabb, szinte az egyetlen megbízható megoldás a hólánc felszerelése a meg­hajtott abroncsokra. Búsbarna László Új bélyeg- sorozat December 16-án kerül for­galomba a „Mosómedve és medvefélék”-et bemutató 5 címletből álló 12 forint név­értékű sorozat. Valamennyi bélyeg keskeny fekete keret­ben, két függőleges oldalán sárga szegéllyel egy-egy mo­sómedvét vagy medvefélét áb­rázol. A sorozat 337 000 foga­zott és 3 800 fogazatlan pél­dányban, többszínű ofszetnyo­mással készült Gál Ferenc gra­fikusművész terve alapján, 50 bélyeget tartalmazó ívekben. A posta tájékoztatása szerint a Duna—Majna—Rajna-csa­torna népszerűsítését szolgáló 22 forint névértékű blokkot de­cember 22-én adják ki. Novemberi rovatunkban be­számoltunk a területi vándor- kiállítás előkészületeiről. A ki­állítást november 26-án szép számú érdeklődő jelenlétében dr. Németh Lajos, a városi ta­nács elnökhelyettese, a MA- BÉOSZ Dél-Dunántúli Területi Bizottsága elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a párt, az állami és társadalmi szervek megjelent képviselőit, a szö­vetség képviselőit, valamint a testvérváros Eszék filatelista küldöttségét. Méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jelentőségét, a MABÉOSZ 25 éves jubileumát, a szövet­ség szerepét és elért eredmé­nyeit. A kiállított gyűjtemények ér­tékelését dr. Zboray Béla (Bu­dapest) végezte dr. Dömötör Gyula (Szigetvár) és Kardhor­dó Kálmán (Pécs) közreműkö­désével. A bíráló bizottság I. díjjal jutalmazta Szabó Kál­mán (Pécs) szovjet gyűjtemé­nyét, dr. Danis László (Pécs) klasszikus bélyegekkel bér­mentesített leveleit, Tegzes Jó­zsef (Pécs) magyar munkás- kásmozgalmi gyűjteményét, Hózer Imre (Siófok) magyar légiposta leveleit és Vörös Vince (Bakonya) 1945—-46-os magyar postatörténeti tanul­mány gyűjteményét. II. díjban részesült Kántor József (Pécs) magyar bélyeg előtti levelek gyűjteménye, dr. Herrfurth Er­nő (Pécs) „Baranya" felülnyo­másé bélyegek tanulmánya, Harmath János (Keresztes­puszta) ENSZ-gyűjteménye és és Szabó Lajos (Pécs) első légijáratok levelei c. gyűjte­ménye. Ezen kívül 5 gyűjte­mény ért el III. helyezést és ugyancsak 5 gyűjtemény okle­vélben részesült. • A Pécs városi Bélyeggyűjtő Kör és az eszéki Filatelisticki Klub között már több mint 10 esztendeje tart az együttmű­ködés. Az eszéki klub küldött­sége, Stanko Novakovic el­nök, Josip Sereglye alelnök és Vladimir Cicek titkár novem­ber 26—27-én a Városi Kör meghívására Pécsre látogatott. Az első napon részt vettek a területi kiállítás megnyitásán és megtekintették a kiállított gyűjteményeket. Másnap a Városi Kör összejöveteli helyi­ségében közös tanácskozást folytattak. Dr. Danis László el­nökletével értékelték az elmúlt időszak eredményeit és hiá­nyosságait, majd megálla­podtak a legközelebbi teen­dőkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom