Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-13 / 312. szám

1977. NOVEMBER 13. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. A tizenötéves kapitány Verne is örök téma a filmművészet számára. Ezúttal a spanyolok vették celluloidszalagra Jesus Franco rendezésében. Ebből a vál­tozatból, amelyet máskülönben a.jövö héten vetítenek a mozik­ban — mutatunk be ezúttal egy képet. A Skorpió utcai olajügy — Pécsett A házmester nagy úr. Még Hitler-bajusszal is, sőt, talán úgy igazán félelmetes. Meg a tarkójáig húzott micisapkában is, ami viszont a divat és egyéb világi hívságok semmibevételét jelenti. Ö a „házmesterúr!” — Ha pedig ennek a foglalkozás­nak néhol még élő ritkább kép­viselőjét egy jóhumorú, remek színész játssza, mint Vallai Pé­ter, akkor a házmesterlét kari­katúráját egyetlen tekintettel is képes felvázolni. Márpedig ő alakítja a magyar mozik ka­rácsonyi és szilveszteri kísérő- filmjének főszerepét. Ezt a fil­met forgatták a napokban Pé­csett, mint a fiatal rendező, Gárdos Péter mondta, legalább három pécsi színész kedvéért. Vagyis az ő egyéniségüket tar­totta a legalkalmasabbnak a három szerep megformálására. — Ki volt a három művész? — Nem hiszem, hogy a ne­vek lényegesek, Pécsett sok a jó színész, — ez a lényeg! Celluloidszalagra került te­hát a Pannónia Szálló külön­terme, ahol egy szép lánnyal diskuráltak, de rákerült a PlK egyik udvara — no persze, házmester a főszereplő! — meg a Kossuth Lajos utca kö­zepén a Vasvári udvar is. A szép lány: Budai Ilona, a Pécsi Nemzeti Színház rendezőasz- szisztense, aki kulcsszerepet ját­szik a filmben. — Engem minden este más fiú kísér haza, s ebből aztán nagy pletyka keveredik a bér­házban — mondja. — Apám, akit máskülönben Huszár Lász­ló alakít, dühében kalapácsot hajít egy pletykázó lakóhoz. A kalapács az udvarra esik és nyomában folyadék tör fel. Ké­sőbb kiderül: olaj van a föld­ben azon a helyen. Végül is közéleti útra fordul a film, s azt mutatja fel, hogy a rosszértelmű hivatalnok gon­dolkodás útvesztőiben hogyan tűnnek el fontos, # közérdekű dolgok. Hiszen az olaj: na­gyon fontos valami. A hivata­lok viszont nevezett házban szobrot akarnak felállítani, mi­vel valamikor ott született egy középszerű költő. Győz a szo­borelmélet, veszít a közérdek, vagyis az olajkút kialakítása. Persze, van a végén egy poén, amit majd karácsony és újév hetében remélhetőleg egyetér­tő fejcsóválással és nevetve él­veznek a mozinézők. A film mindössze húsz per­ces lesz, címe még nincs, de alcíme van: A Skorpió utcai olajügy. Pécsi színészek egész sora kapott benne szerepet. Takács Margit egy finomkodó úriasszonyt játszik például, aki mindenkit kihallgat. De játszik Labancz Borbála, Péter Gizi, Faludi László, Faluhelyi Mag­da, Bobor György. Operatőr: Máthé Tibor. Jó szilveszteri szó­rakozást ígér, ami hozzá még közérdekű gondolatokat is tá­maszt. Földessy Dénes Erzsébet-nap muzsikával A Pécsi Stúdió Vass Béla „Utazzon velünk" sorozata hétfőn a szerb egyházművé­szeti emlékekhez kalauzolja el a hallgatókat, kedden arról lesz szó, milyen az anyanyelvi oktatás jelene és jövője Ká- tolyban. Wolfart János német nyelvű riportjában szerdán azt mutatja be, mit tesznek a fia­talok a nemzetiségi kultúra ápolásáért. Csütörtökön ismét a szerb-horvát nyelvű adós foglalkozik érdekes kérdéssel: bemutatja a névadási szoká­sokat a nemzetiséglakta Drá- vasztárán. „A Dráva közös gondunk és reményünk" — erről beszélgetnek pénteken Branko Bergmannal, a Hor- vát Szocialista Köztársaság Vízügyi Hivatalának elnökhe­lyettesével. A bácskai tanyá­kat mutatja be szombaton Fi- lákovity István riportja, vasár­nap pedig Frankovics György gyűjtésében horvát népmesék szólalnak meg. A magyar nyelvű műsorban ismét jelentkezik hétfőn Vár­nai Ferenc népzenei összeál­lítása: „Emberek és dalok” címmel. Kedden Kovács Péter olyan „kontárokkal” beszélget, akiknek tevékenységére szük­ség lenne a lakosság ellátá­sában. A „Zenélő Dél-Dunán- túl” három megye zenei ese­ményeit foglalja össze. Soka­kat érdekel és érint Kovács Imre pénteken elhangzó ri­portja, mely a pécsi szanálási terveket ismerteti. A „Szombat délután" című élőadás ezút­tal az Erzsébet-nap jegyében zajlik le — riportokkal, sok­sok muzsikával, Hídvégi József szerkesztésében. Könyv A Corvina Kiadó gondozá­sában látott napvilágot — a varsói Arkady kiadóval együt­tes kiadásban — A -krakkói Wawel gyűjteményei című al­bum. A kötet gazdag, részben sziríes képanyagával kitűnő át­tekintést ad a krakkói királyi palota lelbecsülhetetlen kultu­rális-művészeti értékeiről. Magyar Elektra, Bál a Savoyban, Janika A jövő héten nem lesz Pé­csett színházi bemutató, de a „legnagyobb magyar színház", vagyis a televízió több izgal­mas előadással pótolja a pé­csi és baranyai nézők színhá­zi igényét. Kedden — ez év­ben utoljára — jelentkezik a Világszínpad című műsor, mégpedig 22 óra 30 perckor. Most az 1977. évi párizsi Nem­zetek Színháza eseménysoroza­tából tallózva, három előadást elevenítenek fel, és megszó­laltatják a művek alkotóit is. Szerdán 20 óra 55 perckor Bornemissza Péter: Magyar Elektra című tragédiáját köz­vetíti a -Budapesti Nemzeti Színház előadásában felvétel­ről. A klasszikus történet egyetlen magyar szerző írta feldolgozásában, a főbb szere­peket Avar István, Gelley Kor­nél, Máthé Erzsi, Törőcsik Ma­ri, Moór Mariann, Gobbi Hil­da, Szacsvay László és Major Tamás alakítják. A darabot Major Tamás rendezte. Csütörtökön a második mű­sorban 21 óra 5 perckor Szá­raz György: Császárlátogatás című színes tévéjátékát láthat­ják, a Még egyszer! című összeállításban, amelyben si­keres októberi műsorokat is­mételnek meg. Végül az operettkedvelők szombaton 21 órakor az Ope­rett dióhéjban című sorozat keretében Ábrahám Pál: Bála Savoyban című operettjének keresztmetszetét adják. A főbb szerepekben Berkes János, Zsadon Andrea (képünkön), Felföldi Anikó, Bodrogi Gyula, Tiboldi Mária, Lőte Attila és Némethy Ferenc látható majd. De gazdag műsort kapnak a képernyőn a filmkedvelők is. Kedden 18.30-kor a Horizont Szerkesztőség műsorában egy színes szovjet dokumentumfil­met vetítenek, melynek címe: Poseidon gyöngye — Szaha- lin. A film a Szahalin szige­tén lakó nyivkek életét és az ott található növény- és ál­latvilágot mutatja be. Csütör­tökön 20 óra 40 perctől a Franciaország madártávlatból című színes francia rövidfilm­sorozat újabb része a Cham­pagne és az Ardenek vidékén szerepel, oda „utazhatnak” azok, akik fantáziájuk * révén karosszékben ülve, képernyőt nézve is tudnak utazni. Ezután egy szovjet rövidfilm pereg, „A szajáni tajga kutatói"-ról, a zord Szibéria erdőségeiről. A nem egészen fiatal né­zők nagy örömére vasárnap délután 13 óra 5 perckor a Latabár Kálmán-sorozatban ve­títik a Janika című magyar filmet, régi, népszerű művé­szekkel a főszerepben: Turay Idával, Szabó Sándorral, Me­zei Máriával, Gázon Gyulával és Gobbi Hildával. Végül még egy filmcsemege: vasárnap es­te 20 óra 5 perckor pereg A Szent Péter hadművelet című magyarul beszélő olasz—fran­cia—NSZK filmkomédiát mu­tatják be, amelyet Lucio Fülei rendezett és a világhírű sztár, Jean-Claude Brialy játsza az egyik főszerepét. Sportérdekességek a jövő hét tv-műsorából: szombaton 16 órakor színesben közvetítik a ritmikus sportgimnasztika X. Intervíziós Kupa elsőnopi ese­ményeit Miskolcról. Riporte­rek: Vitár Róbert és Szőnyi Já­nos. A második nap esemé­nyeit vasárnap 10 óra 5 perc­kor láthatják a nézők. A könnyűzene kedvelői pe­dig bizonyára nagyon élvezik majd szombaton 21 óra 30 perckor a második műsorban az Eurovízió Dalfesztiválról ké­szített angol zenei filmet. A Magyar Televízió csütör­tökön 20 óra 01 perckor is­métli meg a legsikeresebb ok­tóberi adásokat a második csatornán. Képünk: a somogy- vámosí középkori templom romjai, a Pécsi Körzeti Stúdió Látiátuc feleym című filmjé­nek kezdő képsorából. Ezt a filmet ugyancsak megismétlik a jelzett időpontban. Csembalóhangverseny Josef Hála estje Szerdán este a Liszt Ferenc hangversenyteremben Kiállítás „A kő megbabon Yilláminterj'ú Kígyós Sándorral A barokk kor kedvelt hang­szere, a csembaló szólal meg szerdán este fél 8-kor a Liszt Ferenc hangversenyteremben, a csehszlovák vendégművész: Jo­sef Hála ujjai alatt. Bach-mű- veket játszik — elsőnek a g- moll concertót. Bach weimari évei alatt több itáliai mester versenyművét írta át csembaló­ra, hogy egyetlen hangszeren valósítsa meg e műfaj jellemző hangzáskontrasztjait. A 16 wei­mari átirat közül hat Vivaldi művei nyomán készült, így a koncerten felhangzó g-moll concerto is. Ezután Josef Hála Bach hat partitája (a variáció szó olasz neve, a német zene­szerzők, így Bach is, néha a szvit helyett használták ezt a címet) közül játszik kettőt. A koncert második részében Bach tartalmában, technikájában és harmóniai szerkesztésében egyik legmerészebb művét, a Kromatikus fantázia és fúga címűt szólaltatja meg Josef Há­la, akinek zongoraművészi pá­lyafutása már ifjú korában megkezdődött. Tizennyolc éve­sen adta elő első önálló hang­versenyét, ugyanebben az év­ben érettségizett és lett a Prá­gai Zeneakadémia növendéke. Zongoristája volt a nagyhírű Suk Triónak, majd a Cseh Trió­nak. 1961 óta mint csembaló­játékos az Ars Redidiva Kama­raegyüttes tagja. Hosszabb időt töltött Japánban, ahol ta­nított és hangversenyezett. — Mi a titka a kőnek? — Romantikus?! — gondol­kodik el. — Azt hiszem, min­den vérbeli szobrász a lelke mélyén egy kicsit vonzódik eh­hez az ősi anyaghoz. Persze a kő hideg, rideg, kellemet­len .. . De mégis, a kő alkal­mas arra, hogy olyan dolgok­ról meséljen, ami nem saját­ja. A kőből alakított, csavart, hajlított, gyűrt formáim önnön anyaguknak mondanak ellent. Kígyós Sándor szobrászmű­vész plasztikáit legutóbb 1975- ben, a Kisgalériában láthat­tuk. Most újra kiállításra ké­szül. Ezúttal az Ifjúsági Ház galériájában mutatja be szob­rait. Ezeken alkotói vizsgálat alá vette azokat a láthatatlan erőket, amelyek akár a ter­mészetben, akár a művész ke­ze nyomán alakítják az anya­got. Az izgatja, hogy miként lesz a törékeny, rideg már­ványból a képlékenység ér­zetét keltő hajlított, lágy for­ma? — Mire tanítja a kő a szobrászt? — Munkára. A szó valódi értelmében fizikai munkára. Folyamatos, kitartó küzdelem­re. A kő még kellő technikai felszereltség mellett is csak igen lassan, nagy erőfeszítés­sel alakítható. Időigényes, de éppen ez ad a művésznek le­hetőséget az elmélyedésre. Kigyós Sándor kiállítása no­vember 15-én, kedden délután 6 órakor nyílik a IH-galériá- ban. Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom