Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-01 / 301. szám
6 Dunántúli napló 1977. november 1., kedd rovat Vasúti csodabogár Egy jogászfcislány mesélte a következőket: — Ketten váltottak nekem jegyet Pestről Pécsre. Az egyik fölösleges volt. Odamentem a kalauzhoz, az kilyukasztotta az egyiket, a másikra adott egy igazolást, hogy visszakaphassam a pénzemet. Eddig a történet. Megnéztem a papírt, hátlapján a következő szöveg található. Idézem: 1. Az útmegszakítást és a továbbutazásról való lemondást az érkezéstől számított egy órán belül kell igazoltatni. 2. Az útmegszakítás a menetjegy érvénytartalmát nem hosz- szabbithatja meg. Útmegszakítás igazolása esetében az út- megszakítás'! állomástól a jegy szerinti célállomásig esedékes menetdíjrészlet visszatérítése csak akkor igényelhető, ha az útmeg- szakítási állomás tovább utazásról való lemondásról a jegy érvénytartalmán belül igazolást ad. Ilyenkor az útmegszakításról kapott igazolást az új igazolás kérésekor be kell mutatni és a menetdíjrészlet visszatérítésére vonatkozó igény benyújtásakor mind a két igazolást be kell nyújtani. 3. Útmegszakításról és továbbutazásról való lemondásról a jegyvizsgáló igazolást csak akkor adhat, ha az útmegszakitá- si állomás, megállóhely vagy ott a vonatérkezéskor a forgalmi szolgálat szünetel. Egyéb esetekben azt az útmegszakí- tási állomástól kell kérni. 4. A 3. 4. 5, és 6. pontokban említettekről a jegyvizsgálótól kell az igazolást kérni. A kapott igazolást a megérkezéstől számított egy órán belül az állomáson hitelesíttetni kell. 5. A továbbutazásról való lemondás esetében a jegyet áthúzással érvényteleníteni kell. Útmegszakítás esetében a jegyre „Útmegszakítás" megjegyzést kell írni. Értik ezt? I Megpróbálom magyarra lefordítani : Ha valaki meg akarja szakítani az utazást, jelentse be azon az állomáson, ahol leszáll. Ha ott véletlenül nincs szolgálat, elég ha a kalauz igazolja. (Bár az a gyanúm, hogy amíg az utas ezt megállapítja, addigra a vonat elment, ö meg mehet az ENSZ-hez.) A sumák utas egy pillanatig se higgye azt, hogy megrövidítheti a MÁV-ot, a jegy nem érvényes tovább, mintha meg se szakította volna az utat. Mindezt egy órán belül kell az „ipsének" megtennie. Ha nem akar tovább utazni, és a pénzét vissza akarja kapni, akkor még egy igazolást kell kérnie, hogy az utazás további részéről végleg lemond. Amikor a pénzért megy, mindkét igazolást oda kell adnia. Na, ennyi az egész. Van itt még szó célállomásról, a jegy áthúzásáról, de ez már a kalauz dolga. Sajnos az előbbi rendelet hiányos, nem tér ki arra, hogyan kell az utasnak eljárnia, amikor egyszerűen csak jegyet vált és utazik. Ezt a paragrafust pótolom: Ha az utas nem szakítja meg az útját, akkor nem köteles az utazásról igazolást kérni, elég, ha az erre a célra rendszeresített vasúti alkalmazottnak bemutatja a jegyét. Ezt úgy kell tartania, hogy a vasúti közeg elérhesse, és a megfelelő helyen kilyukaszthassa (megfelelő hely az, ahová a lyuk kerül). Ha valami előre nem látható esemény (WC, büfé) miatt az útmegszakítás nélküli jegykezelés elmarad, az utasnak nevezett egyén köteles a fülkéjére illetékes, jegyvizsgálással megbízott vasúti alkalmazottat felkeresni, és jegyét a további következmények elkerülése végett felmutatni. Szerencsére, ha a kalauzok a fenti szöveget egyszer meg is tanulták, rég elfelejtették, és csak annyit mondanak: — Jó reggelt. Kérem a menetjegyeket! Hogy a kislány megkapta-e a pénzét? Nem, mert eldobta azt a jegyet, amivel utazott. Még szomorúan megjegyezte: — Én így nem tudnék fogalmazni! — Megnyugtattam: — Ne keseredjen el, majd ha végzett jogász lesz, tudl Szöllősy Kálmán Válaszok közérdekű kérdésekre A telefonnál I. Lugastelepítés, musttartósítás, szőlő- és barackfa metszés, szerves- és műtrágyázás A múlt héten tartott tele- fonügyeletünkön a szőlőtelepítéssel, gyümölcsös előkészítésével, metszéssel, borkezeléssel, őszi kertápolási munkák elvégzésével, trágyázással stb. kapcsolatos kérdésekre adtak választ a szerkesztőségünkben megjelent illetékesek. A közérdekű válaszok közül az alábbiakban közlünk néhányat. Dr. Diófási Lajos válaszai Dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója a következő kérdésekre adott választ: Kérdés: Szeles dombháton ültetett lugasra milyen fajta szőlőt érdemes telepíteni? — Korai vagy középérésű fajtákat. A csemegeszőlők közül például a Csabagyöngye, a Favorit, a Narancsízű, a Cardinal, a Pannónia kincse, az Attila, a Chasselas és Zala- gyöngye ajánlható. A fehérbort adó szőlőfajták közül az ilyen termőhelyen is általában jól beérik a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini, a Chardon- nay, a Fűszeres tramini, a Tramini, a Királyleányka és a Zenit. A vörösbort adó fajták közül pedig a Pinot noir, az Oportó, a Merlot, a Kékfrankos, a Kék Zweiget és a Medea adhat jó minőséget. Szép és tartós lugas azonban csak termékeny talajon nevelhető. Kérdés: Mustot hogyan lehet tartósitani? — A must legegyszerűbben szalicillal tartósítható. 100 liter musthoz 5 deka szalicilt adjunk és azt jól keverjük el. A tartósított mustot 10—12 C°- os helyiségben (pincében) tároljuk. Több havi tárolás esetén a mustot havonta fejtsük le az üledékről. A must tartósításának másik módja a pasztőrözés. Az ülepített tiszta mustot palackba töltjük, du- gaszoljuk és a dugót zsineggel a palack fejéhez kötjük. Az így előkészített palackokat vízfürdőben (mint a háziasz- szonyok a befőttes üveget) 70 -75 C° fokig hevítjük. A palackokat 20 percig tartsuk ezen a hőfokon. A palackokat ezután asztalra kirakva lehűlni hagyjuk. Ezt követően a palackok fejét paraffinozzuk és pincében, fektetve tároljuk. Kérdés: A pécsi szőlőkben ősszel vagy tavasszal érdemes-e metszeni? — A mecseki borvidéken a védett, melegebb fekvésű hegyoldalakon a szőlő a lombhullástól kezdve egészen a rügy- fakadásig, ősszel, télen és tavasszal aránylag nagyobb kockázat nélkül metszhető. Télen azonban azokon a napokon a szőlőt metszeni szigorúan tilos, amikor a levegő hőmérséklete —5 C° alá hűl le. Kiskertekben, ahol a munkaerő nagyobb gondot nem jelent, a szőlő metszésére a rügy- fakadás előtti időszakot tartom a legoptimálisabbnak. Ennek naptári ideje sok év átlagában március 10. és 25-e közötti időszak. Kérdés: Miért nem érik be az összes szőlővessző egyes tőkéken?- Ennek számos oka lehet, amelyből néhányat felsorolok: nitrogén túltrágyázás, káliumvagy foszforhiány, általában a rosszul tápláltság, az aszály. Helytelen metszés, szakszerűtlen zöldmunka, a hajtások rossz megvilágítottsága. Kevés fény és hő vagy sok csapadék. A fajta genetikai tulajdonsága: például a kései érésű fajták, Afuz Ali, Itália, Kadarka, Furmint hajtásai az évek többségében hiányosan érnek. Ez a jelenség néhány korai és közepes érésű fajtán is megfigyelhető, például Szőlőskertek . királynője, Cirfandli. A harmonikus tápanyagellátás, a szakszerű növényápolás a vesszőbeérést és ezzel együtt a termésbiztonságot növeli. Dr. Timon Béla javaslata Kérdés: Barackfákat mikor célszerű metszeni, tavasszal vagy ősszel? Dr. Timon Béla, a Pécsi Állami Gazdaság főkertésze a következő választ adta:- Az őszibarackfákat vegetációs stádiumban célszerű metszeni. Ez annyit jelent, hogy rügyfakadás után vagy lombhullás előtt jó a metszést elvégezni. Legkevésbé alkalmas időpont a téli mélynyugalmi állapot. Szakmailag leginkább indokolt augusztus végén, szeptember elején teljes metszést végezni. Ha ez valami oknál fogva nem végezhető el, akkor tavasszal, a rügyfakadás és a virágzás között pótoljuk. Sió György tanácsa Kérdés: Házikertekben, szőlőkben istállótrágya mellé kell-e műtrágyát is adagolni? Egyes növényeknek miből mennyi műtrágyát adjunk? A kérdésre Sió György, a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat növényvédő és műtrágya osztályának vezetője válaszolt:- Kisüzemek trágyázási tanácsadásánál a szakszerűségnek korlátot szab, hogy nem áll rendelkezésre laboratóriumi talajvizsgálati eredmény, bár ennek beszerzésére módot biztosít a Szőlő-Gyümölcs ÁFÉSZ. Az eljárás kissé körülményes és költséges, azonban feltétlenül megéri, hiszen a növények helyes tápanyagellátása nemcsak a termés mennyiségét növeli, hanem nagymértékben hozzájárul a jó minőség eléréséhez, továbbá megkönnyíti a betegségek leküzdését is. — Növényeink számára elméletileg a tápanyagokat szerves és szervetlen anyagokkal egyaránt biztosíthatjuk, azonban a nagy termések eléréséhez elegendő mennyiségű szerves trágya nem áll rendelkezésre, továbbá a műtrágyák alkalmazása gazdaságosabb, így azt javaslom, hogy aki teheti, használjon szervestrágyát, mivel az javítja a talaj biológiai életét, ezáltal javul annak szerkezete, vízgazdálkodása, csökken az erózió mértéke, mindamellett felvehető tápanyagot is tartalmaz. A szervestrágyázás eredményesebb, ha azt gyakrabban végzik el, kisebb adagokban, mint ellenkezően. — A műtrágyák is javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, hiszen a nagyobb hozamok mellett növelik a növényi maradványok mennyiségét is, ezáltal több szervesanyag kerül a talajba. A leírtak alapján helyes az a megoldás, amikor a két trágyaféleséget együttesen alkalmazzák, azok fokozzák egymás hasznosulását. Az arány helyes megválasztásánál azt tartom célszerűnek, ha a szervestrágyákat a talaj aktív tevékenységének fokozásához szükséges mennyiségben adagolják, míg a műtrágyákkal elsősorban a növényeket szándékoznak táplálni. — Jó szerkezetű, magas humusztartalmú talajokon hosz- szabb távon is megoldható a tápanyag-visszapótlás csak műtrágyák formájában is, növekvő terméseredményekkel. Most az ősz folyamán kell a foszfor és kálium tartalmú műtrágyákat a talajba mélyen bedolgozni. Nitrogén műtrágyákból az éves szükséglet felét, egyharmadát kötött, középkötött talajon szintén kijuttathatjuk, azonban azt sekélyen kell bemunkálni. Szervestrágyázás esetén is javaslom a teljes műtrágya adag kijuttatását, hiszen 1 mázsa istállótrágya csupán 1—2 kiló nitrogén, foszfor, kálium hatóanyagot tartalmaz és hatása 2—3 évreel- oszlik. (A virágok, évelőnövények ültetésével, fagytól való védésével, különböző gyümölcsfák betegségével kapcsolatos válaszokat a következő keddi számunkban közüljük.) A műtrágyázás végrehajtásának megkönnyitésére készült az alábbi táblázat, mely átlagos körülmények között jól alkaP mazható. Az adagok egy évre vonatkoznak. Mértékegység: dekagramm,'négyzetméter Növény Pétisó 28% Ammon- Karbamid nitrát 34% 46% Foszfor 18% Kálisó 60% Összetett műtrágya 8—16—24 Kukorica 6—8 4—6 3—4 8—10 2,5—3 — Burgonya 5—8 3—5 2,5—3 6—10 3—4 5—15 Szőlő 6—8 5—6 3,5—4,5 6—11 4—6,5 5—15 Gyümölcs (nem termő) 12—13 6—12 4—9 4—6 3—4 5—15 Gyümölcs (termő) 3—7 2,5—5 2—4 4—6 1—2 5—15 Paprika 5—6 4—5 2,5-3,5 4—5 2,5-3,5 — Paradicsom 5—6 3,5—5 3—3,5 4—5 1—2 — Borsó 1—2 0,5—1 — 2—3 0,5—1,5 — Bab 10—11 6,5—7 4,5—5 10—15 10—11 — Hagyma 3—4 2—3 1,5—2,5 1—2 0,5-1,5 — Gyökérzöldség 3—4 2—3 1,5-2 3—3,5 2,5—3,5 5—15 Szamóca 4—5 3—4 2—3 2—3 3,5—4 5—15 Csillagosok, katooák... A krasznojarszki mártírok A cári hatóságok Kraszno- jarszk mellett rendezték be az egyik legnagyobb hadifogolytábort. Ebben a táborban 1917 végén már mintegy 15 ezer legénységi és 3300 tiszti állományú hadifogoly élt. A táborban Forgács Dezső — aki korábban a szabadkai szociáldemokrata pártszervezet titkára volt — indította meg a forradalmi szervezkedést. Ebben a munkában egyik legjobb segítőtársa Pataki Ferenc zászlós volt. Itt, a krasznojarszki táborban élt Gyóni Géza költő is, aki 1917. június 25-én tífuszban meghalt. A tábor katonai parancsnoksága az 1917 februári polgári demokratikus forradalom után — az ideiglenes kormány idején — ugyanúgy tiltotta a foglyok forradalmi szervezkedését, mint korábban a cári időben. Forgács Dezső és Pataki Ferenc azonban kijátszot- ták a tilalmat. Erős forradalmi szervezetet építettek ki. A szervezet munkájának irányításában kapott szerepet Dukesz Artúr, Dornbusch Ri- chárd, Gáspár Albert, Lengyel Kálmán, Ludwig Kálmán, Molnár Lajos, Pap János, Pável György, Krasovszky Albin is. A hadifoglyok helyzete lényegesen megváltozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. 1917. november 7-ét követően a tábor orosz katonai parancsnokának a helyére Weinmann komisszárt — a lett származású bolsevikot nevezték ki. Ö természetesen mindent megtett a hadifoglyok helyzetének, életfeltételeinek a javításáért és támogatta a forradalmi szervezkedésüket. A magyar hadifoglyok szervezete a krasznojarszki tábor lakóinak politikai felvilágosítását és a forradalom mellé való állítását tartotta legfontosabb feladatának. E cél eléréséhez alkalmas eszközök egyikének a sajtót találták. 1918 márciusában Fáklya címmel adtak ki lapot. Az újságon kiadónak „a külföldi munkások kommunista szociáldemokrata szervezeté”-t jelölték meg. Krasznojarszkban Előre címmel is jelent meg forradalmi újság, ezt Pataki Ferenc szerkesztette. A krasznojarszki magyar forradalmárok a két lapban őszintén tájékoztatták a hadifoglyokat az imperialista háború valódi okairól, a háború megszüntetésének lehetőségeiről. Széles körben ismertették az oroszországi szocialista forradalom sikereit, a bolsevikok politikáját, a földek, gyárak kisajátítására vonatkozó rendeleteket. A forradalmi szervezet felvilágosító és meggyőző munkája nyomán a magyar hadifoglyok közül sokan álltak be a Vörös Hadsereg soraiba, s odaadóan harcoltak a szocialista forradalom, a munkáshatalom ügyéért. A csehszlovák légió lázadása nehéz helyzetbe sodorta Szibériában a szovjetek hatalmát. Az orosz fehérgárdistákkal és az intervenciós csapatokkal szövetkezett ellenforradalmi légiósok több helyen időleges sikereket értek el. Krasznojarszk a fehérek kezére került. Pataki Ferencet és több társát harc közben fogták el és bebörtönözték őket. A hadifoglyok kommunista szervezete illegalitásba kényszerült. Omszkban a Vörös Újság 1921. augusztus 1-i számában cikket adtak közre, amely a krasznojarszki eseményeket írta le: ,,A krasznojarszki hadifogolytáborban, mely az ellen- forradalmi csehszlovák katonai hatóság parancsnoksága alatt állt, 1919 januárjában egy kicsiny csoport alakult, melynek az volt a célja, hogy a forradalmi marxizmus tanainak terjesztésével kiépítse a hatalmas tábor munkás, földműves és proletár intelligens lakosságának osztályöntudatát, s hogy ezen az úton kellő pillanatban harcba vigye őket a tanácshatalomért. 1919. január 28-án alakult meg formálisan ez a szervezet, és hosszú hónapokon keresztül folytatta kommunista felvilágosító és szervező munkáját a legridegebb viszonyok között, kémek és provokatőrök hadseregeitől körülvéve, a tábor arisztokrata és burzsoána- cionalista elemeinek szervezett támadásai közepette." Az illegális szervezet a roppant nehéz körülmények és veszélyek ellenére jó munkát végzett. Előadásokat tartottak a kapitalizmus politikai gazdaságtanáról, a tudományos szocializmusról, Marx Károlyról, a nacionalista nézetek bírálatáról. A táborban élő reakciósok vallásos agitációjá- val szemben természettudományos felvilágosító előadásokat állítottak szembe. Sikerült ösz- szeköttetést is kialakítaniuk a városban működő illegális bolsevik szervezettel. Segítségükkel rendszeresen anyagi támogatást nyújtottak — élelmiszert, gyógyszert, ruhaneműt stb. küldtek — a krasznojarszki városi börtönbe zárt kommunistáknak. Ismét az omszki Vörös Újság cikkéből idézünk: „A szervezet kiadott egy kéthetenként 50— 80 oldal terjedelemben megjelent kommunista folyóiratot .Jeniszei’ címmel, mely a proletár osztályharc szempontjából világította meg az eseményeket, tárgyalta a magyarországi társadalmi kérdéseket, a magyarországi osztályharcokat, szociológiai és természettudományi cikkeket közölt stb. Ez a folyóirat óriási forradalmi munkát végzett, rohamosan gyorsította a forradalmárok számát, új világot nyitott meg azok előtt, akikkel az 1918-as események nem tudták eléggé megértetni osztályhelyzetüket." Ezt a cikket-— amelyből idéztünk — minden bizonnyal Dornbusch Richárd írta az omszki Vörös Újságba. A krasznojarszki eseményeket ő jól ismerte, hiszen maga is átélte azokat. A folyóirat megalapításában Dukesz Artúr, Forgács Dezső, Lengyel Kálmán, Ludwig Kálmán és Dornbusch Richárd vett részt. A lap címének adásáról így emlékezett meg: „Jenyiszej, ez egy nagy folyó Krasznojarszk mellett, a folyóiratnak nem lehetett forradalmi címet adni a dühöngő fehérterror miatt.” Dornbusch írta még ezt is: „A Jenyiszej megjelenése ünnepszámba ment a tábor proletárelemeinél, kézről kézre járt, és osztályharcos szellemével jelentékenyen hozzájárult forradalmi káderek neveléséhez. A csoport engem bízott meg, hogy a Jenyiszejt’ politikai cikkekkel lássam el.” A bolsevikok krasznojarszki földalatti bizottsága fegyveres felkelést készített elő. A fegyveres felkelés eredetileg kitűzött időpontját azonban — különféle okokból — megváltoztatták. A munkások tudomást szereztek erről, s az orosz katonai tábor illegális bizottsága viszont nem. így a 31. és a 3. orosz lövészezredek forradalmi érzelmű katonái az eredetileg meghatározott időben, az 1919. július 29-ről 30-ra virradó éjszaka megkezdték az akciót. A felkelésben hadifoglyok is részt vettek. Amikor a felkelést vérbefoj- tották, a kolcsakisták a hadifogolytábort is megszállták. Rövid kihallgatások és látszateljárások után „bolsevik agitációért és a bolsevik titkos szervezkedésben való részvételért” 1919. augusztus 1-én a tábor mellett dr. Forgács Dezsőt, Dukesz Artúrt, Ludwig Kálmánt, Pável György fémmunkást, a szociáldemokrata párt 1906-os tagját, Papp János ékszerészsegédet, a munkásmozgalom régi résztvevőjét, Gáspár Albert hadapródot, magántisztviselőt, Molnár Lajost, Krasovszky Albint és Skoff Bélát agyonlőtték. Tímár Ede (Vége)
