Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-13 / 312. szám
\ 1977. november 13., vasárnap Dunántúli napló 3 Betonelem óriások a 6-os üt menten Cserkúton a BÉV új telepe Óriáscsarnokok; korszerű üzemek Fokozódott az ipari termelés növekedési üteme, kiemelkedő eredményeit a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1977. f-fff. negyedévéről Szükség esetén kiszolgálhatják Nemrég még földgyaluk túrták itt a földet, markolók ásták a gödröket. Most jóminőségű autóúton lehet már körbejárni a két négyzetkilométernyi területet, a gödrök, földKúpacok helyén utak, vasúti sínek és betonoszlop-óriások sejtetik a majdani telep méreteit. Kibújt a föld alól a BÉV új telepe. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat új ipari telepe épül Cserkúton, a 6-os út mellett. A 336 millió forintos beruházás munkálatai jó ütemben folynak. Az eddig elvégzett munkák értéke 55— 60 millió forint. Megkérdeztük Gauser Péter létesítmény főmérnököt, mikorra tervezik az ipari telep építésének befejezését? — 1979-re készül el, de a teljes üzemelés csak 1980-ban kezdődik. A telepen korszerű asztalos, ács, lakatos, betonacél-előregyártó és betonelőkészítő üzemrészek lesznek. Szükséges volt már az Építőipari Vállalat részére egy ilyen telep létrehozása. A jelenlegi műhelyek a városban több helyen, szétszórva, egymástól nagy távolságra korszerűtlen körülmények között működnek. Itt egy helyen a kiépített utakkal és vasútpályákkal gazdaságosabb lesz az ezernek kiszolgálása és a szállítás. A telephely tervezésénél gondoltak arra is, hogy amennyiben a VI. ötéves terv időszakában Pécsett mégis felépülne a várt házgyár, annak elhelyezésére és kiszolgálására is lehetőség nyíljon itt. a házgyárat is — A kisebb betonoszlopokat úgy szállították ide, de az óriásokat itt a helyszínen kellett készíteni — mutat Kurucz István művezető az égnek meredő betonoszlopokra, amelyek némelyikén már a födémelem ível. — Ez lesz a legnagyobb, a betonacélelőkészítő. Az 54x96 méteres csarnokban 40 méter fesztávolságú, 20 megapond teherbírású óriásdaru dolgozik majd. Itt kap helyet az a modern gépsor, melynek kiszolgálásához 9 ember elegendő." Ä szerelő- csarnokok közül először ez, majd az asztalos üzem készül el. A betonelőkészítő üzem a jövő év tavaszán költözik ide, a régi területet mór nagyon kinőtte, ezzel végre felszabadulja Mártírok úti terület, átadhatja a helyét újabb lakóépületeknek, vagy egyéb létesítményeknek. Most folynak a csarnokok szerelésén kívül a csapadékelvezető és szennyvíz- csatorna építésének munkálatai. A felvonulási épület mellett, a leendő tanműhelyen szakmunkás tanulók dolgoznak. Az 506-os Ipari és Szakmunkás- képző Iskola elsőéves kőművesei tanulják a falazást. Mellettük a legmodernebb módszerrel korszerű építkezés folyik, ők hagyományos módon, malteros kanállal, téglával ismerkednek. Szükség van erre, jóllehet, pár év múlva, talán éppen itt, az új telepen a modern építőipari gépek kezelői lehetnek. s. zs. (Folytatás az 1. oldalról) tett a termelés alakulására a jobb tömegtakarmány-minő- ség, a szakosított telepek rekonstrukciója, mely kedvezőbbé teszi a tartási körülményeket, a tejtermelésnél a keresztezések fajtajavító hatása és nem utolsósorban a közgazdasági ösztönzők fokozott érvényesítése. A két legszámottevőbb állattartási ágazatban az állomány nőtt: szarvasmarhából 5,2 százalékkal, sertésből 8,4 százalékkal volt több a megyében ez év szeptember végén, mint tavaly ilyenkor. A múlt év végi mélypont után a kisüzemedben is gyarapszik a szarvasmarhaállomány. A tehenek száma növekedésénél jóval nagyobb ütemű a tejter- termelés növekedése, a termelőszövetkezetekben éves szinten elérik a tehenenkénti 3 ezer literes tejtermelést, az állami gazdaságokban pedig a 4300 litert. A megye sertésállományának 50 százaléka a kisüzemekben volt a háromnegyedév végén, így meghatározó e szektor termelési tevékenysége. Az állami gazdaságokban 2 százalékkal, a közös gazdaságokban 16,7 százalékkal, a kisüzemekben pedig 6,8 százalékkal nőtt a sertések száma az egy év előttihez viszonyítva, s a két utóbbi szektorban az anyaállomány is gyarapodott. A mezőgazdaság áruértékesítése a termelésnek megfelelően — az országos tendenciával egyezően — kedvezően alakult. Búzából a második és harmadik negyedév folyamán történt értékesítés 16 százalékkal több a tavalyi azonos időszakinál. A zöldségfélék értékesítése számottevően meghaladta a tavalyit, ez mind a lakossági ellátáson, mind a konzervgyár kapacitás-leterhelésén érződik. A háromnegyedév folyamán mintegy 20 százalékkal több tejet értékesítettek a gazdaságok, hasonlóképpen kedvező a vágósertés, a baromfi és a tojás értékesítése. A tavalyi csökkenés folytatódásaként ismét kevesebb a vágómarha-eladás. A bérek növekedése nagyobb volt a tavalyinál A megye lakosságának ösz- szes készpénzbevétele 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme a múlt évinek közel kétszerese volt. A bér- és bérjellegű bevételek összege 7 százalékkal, a mezőgazdasági munkából származó bevételeké 8 százalékkal haladta meg a múlt évit, és ugyancsak 8 százalékkal volt több a társadalombiztosítás alapján járó táppénz-, segély- és családi pótlék együttes ösz- szege. A lakosság pénzbevételének emelkedésében a foglalkoztatottak számának változása alig játszott szerepet, minthogy a főbb ágazatokban dolgozók száma — az ágazatonként némileg eltérő létszámváltozás egymást kiegyenlítve — lényegében a múlt évivel azonos volt. Az építőipar és a mezőgazdaság foglalkoztatottjainak száma nem érte el az egy évvel korábbit, az iparban és a szállítás területén alig 1%-kal több munkavállaló dolgozott, s csak a kereskedelemben volt jelentősebb létszámbővülés (5%)A szocialista szektor anyagi ágazataiban dolgozó és teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 6—9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bérnövekedés üteme valameny- nyi ágazatban nagyobb volt a tavalyinál. Élénkült a kereskedelmi forgalom A lakosság pénzbevételének a múlt évinél nagyobb növekedése élénk kereskedelmi forgalmat. a. fogyasztási cikkek és szolgáltatások iránti kereslet számottevő növekedését eredményezte. Emellett tovább nőtt a takarékbetétállomány is. Az összes megtakarítás a III. negyedév végén meghaladta a 3,8 milliárd forintot, ami az egy év előttinél 15%-kal volt több. A kiskereskedelmi árszínvonal 4,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés a III. negyedévtől mérséklődött, elsősorban amiatt, hogy a múlt évi húsáremelés hatása már nem jelentkezett, és ez irányba hatott az idényjellegű élelmiszercikkek árának a tavaszi hónapoktól tapasztalható csökkenése is. Az egyes árufőcsoportok közül az élelmiszerek drágulása volt a legszámottevőbb, az átlaggal azonos mértékben nőtt a ruházati cikkek ára, míg a vegyes iparcikkek ára csak kis mértékben emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 11,4%-kal, összehasonlítható áron 7,0%-kal volt magasabb, mint 1976. I—III. negyedévében. A szövetkezeti kereskedelem tevékenységi részaránya a múlt évi 31%-ról 35%-ra nőtt', döntően a Kon- zum Áruház működése révén. A forgalom összetétele — az előző évitől eltérően — fokozottan az iparcikkek, azon belül főként a vegyes iparcikkek javára tolódott el, miközben az élelmiszerforgalom alig változott. Bolti élelmiszerekből - összehasonlítható áron — csupán 2,1%-kal vásárolt többet a lakosság, jóllehet e téren ellátási problémákról mennyiségi vonatkozásban nem beszélhetünk. A választéki-, és térítési hiányosságok ellenére pl. javult a kínálat húsból, húskészítményekből, melyekből főként a III. negyedévben jelentős forgalom- növekedés is kimutatható, jelezve, hogy a múlt év azonos időszakában az áremelés miatt megcsappant kereslet nagyjából visszaállt a megszokott szintre. A lakosság élelmiszer ellátásának javulásában jelentős szerepe volt annak, hogy a szezonális zöldáruk a múlt évinél valamivel nagyobb mennyiségben, de főként nagyobb választékban és alacsonyabb áron álltak rendelkezésre. Az idényjellegű élelmiszercikkek együttes árindexe az I—III. negyedévben 5%-kal, ezen belül július, augusztus és szeptember hónapokban már mintegy 10%-kal volt alacsonyabb, mint a múlt év megfelelő hónapjaiban. A vendéglátás árbevétele csak 1,1%-kal emelkedett, így az árufőcsoport részesedése az összforgalomból csökkent. A vendéglátáson belül változatlanul az alkoholtartalmú italok eladásából származó bevétel képezte a legnagyobb súlyt (48%- ot), az ételek aránya 35% volt, az egy évvel korábbihoz képest 'ényegében nem változott. A ruházati forgalom volumene a múlt évi visszaesés után az év eddig eltelt időszakában 4,5%-kal emelkedett. Ezt a fejlődést lényegében egyetlen egység, a Konzum Áruház biztosította. A tanácsi kiskereskedelem, valamint az áfészek ruházati értékesítése nem érte el az egy évvel korábbit. A ruházati kiárusítások, engedményes vásárok az I. félévben igen jó eredménnyel zárultak, a III. negyedévben viszont - így az augusztusi nyári vásár alkalmával - az érdeklődés elmaradt az egy évvel korábbitól. A fogyasztási cikkek iránt ez évben határozottan megnövekedett kereslet elsősorban a vegyes iparcikkek értékesítési lehetőségét növelte. A vegyes iparcikk forgalom összehasonlítható áron 13,0%-kal nőtt, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek eladása közel 20%-kal haladta meg a múlt évit. Az ösz- szességében javuló kínálat mellett azonban számos tekintetben nem változott a helyzet, egyes cikkeket - főként egyszerűbb vasárukat, szerelvényeket, alkatrészeket - hetekig nem lehetett kapni, a beérkezett mennyiségek a növekvő igényeket nem fedezték. 1977. év háromnegyedében 2800 üzemi baleset történt, 1,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Legnagyobb a növekedés a mező- és erdőgazdálkodásban (18%), ezt követően az élelmiszeriparban (16%), és a könnyűiparban (8%). 10 halálos kimenetelű üzemi baleset történt, hárommal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A közúti balesetek száma feltűnő emelkedést mutat, 8 hónap alatt 544 személysérüléses baleset történt, 27%-kal több, mint a múlt év megfelelő hónapjaiban. A baleseti gyakoriság ilyen mérvű növekedése az 1960-as évek közepe óta nem fordult elő, sőt a legutóbbi éveket inkább a balesetek számának csökkenése jellemezte. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma, és változatlanul magas az ittasan okozott balesetek aránya. Dinamikus beruházási tevékenység Baranyában az országos fejlődésnél még dinamikusabban fokozódott a beruházási tevékenység: a pénzintézetek beruházási kifizetései 39 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt esztendő első kilenc hónapjában. A vállalati beruházásokra teljesített kifizetéseken belül csökkent az állami támogatás részaránya, egyúttal nőtt a saját erő ösz- szege. A kivitelezői kapacitáshiány a korábban is megfigyelhető kísérő jelenségekkel párosult. Egyrészt sokfelé osztották szét a meglévő erőket, ami miatt továbbra is gyakoriak a határidő-mulasztások. Másrészt sok, főként kommunális létesítmény nem kezdhető meg kivitelezői kapacitás hiányában, vagy kivitelezése a műszakilag indokoltnál lassúbb ütemben folyik. A III. negyedév folyamán főkéni az iparban, gyarapodott számottevően az állóeszközállomány. Az ipari struktúra további, kedvező irányú változását jelzi az Egyesült Izzó új gyártócsarnokának, j Pécsi Bőrgyár sertésvelúrgyártó csarnokának és a Pécsi Kesztyűgyár 2. sz. gyáregységének üzembe helyezése. A harmadik negyedév folyamán sem készült azonban el a Pécsett üzembe he'yszendő, tavalyról áthúzódó legnagyobb értékű ipari létesítmény: az új baromfifeldolgozó. Erőteljesen nőtt a teljesített mezőgazdasági beruházások volumene: az állami szektorban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Szigetvári Állami Gazdaság fejlesztései a legjelentősebbek. (Pl. mohácsi uszálykikötő, szakosított szarvasmarhatelepek.) A termelőszövetkezetek beruházási tevékenysége is fokozódott, beleértve gépbeszerzéseiket is. Tőkés relációból viszont csökkent a gépimport. Nemcsak a termelő beruházásokra fordítottunk többet, mint az előző év azonos időszakában, hanem az infrastruktúra fejlesztésére is. Ezt szemléletesen jelzi a túlnyomó- részt kommunális feladatokat végző tanácsi beruházások volumenének növekedése. Főként a megyeszékhelyen fokozódott a beruházási tevékenység, ami megfelel a megye ötödik ötéves terve koncepciójának. Csaknem 1200 tányért, ugyanannyi bögrét és — a mérettől függően — 150—400 darab tálat készít óránként a három automata gépsor. A Zsolnay gyár új gépsorain készített edényekből — a hazai megrendeléseken kivül — jelentős mennyiséget exportra is szállítanak.
