Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-12 / 311. szám
6 Dunántúli napló 1977. november 12., szombat ff 3 óízűen falatozott a násznép. Egyszer- csak valaki belökte az utca felőli ablakot és verebeket dobott a szobába. Köhögés, prüszkölés, tüsz- szentés váltotta fel a jókedvet. A verebeket ugyanis előzőén alaposan meghintették borssal, paprikával. A kis állatok összevissza röpködtek, a falakhoz csapódtak miközben a tört bors és az erős paprika felhőjét szórták... A lakodalmi eszem- iszomot az a néhány fiatalember ugrasztottá széjjel, akiket nem hívtak meg ..." — Nem tréfálok ám, ez megtörtént — mondja Pápai Jenő, nyugdíjas postamester. „Ha Sellye, vagy az Ormánság múltjáról akar hallani, akkor Pápai Jenőt keresse fel Sellyén a Dráva utcában” - javasolták. így jutottam el Jenő bácsihoz. — A Draskovich grófé volt ez a terület — mondja. — A több tízezer holdnyi nagybirtok ura nagyon udvarias ember volt. Előre köszönt, kezet fogott mindenkivel — de pénzt tőle még fogóval sem lehetett kihúzni. Egyszer vonaton utazott, az állomáson hordár cipelte bőröndjeit. Titkára néhány fillért adott a hordárnak. Észrevette ezt a Az iskola az ormánsági szoborral gróf; „Mit' csinál maga? Költi a pénzemet? Nem fizetni, kezet fogni! Érti?" — Honnan származik az Ormánság elnevezése? — Többféle variáció van erre. Nekem legmeggyőzőbb az, amely az orom szóból származtatja. Itt a Dráva környékén a lapos területekből kissé kiemelkedő részek voltak az ormok. Ezekre építkezett a lakosság. Orom, ormán, Ormánság ... Sellye? Régi település. Egy 1292-ből származó okirat említi először. — Az előszoba polcain köveket, kisebb vastárgyakat láttam. — Szívesen régészkedem is, néhányat itt a közelben talált leletek közül összegyűjtöttem —mondja és levesz a polcról egy vas lándzsafejet. „A XVI- XVII. századból való lehet — Séta Sellyén innen a környékről”. „Ez a kis sima felületű élben végződő kő — kővéső — mintegy ötezer, hatezer éves." „Ez a cigaretta hosszúságú, kétujjnyi vastag csont pedig az úgynevezett Hipparion - ormánsági ős lófog, Hegyszentmártonból való. Körülbelül kétszázezer éves . . .” A község főterén az Ormánság múltját bemutató múzeum, mögötte a harangláb és az ormánsági talpas ház. „Megépítették" ide, hadd lássa az utókor, milyen volt régen ennek a területnek jellegzetes lakóépülete. A talpas ház előtt virágágyásban muskátli, az ágyás szélén pedig egy szál mályva — gyilkos növény. Nem véletlenül ültették ide. Az ormánsági „egyke vagy egyse” „csinálója”. A nem kívánt terhesség megszakítására használták . . . Sehol másutt annyi fiatalasszonyt nem temettek, mint errefelé. — A statisztika szerint 1933-ban mindössze 21, — 1934-ben 25 gyerek született Sellyén. De ez még kedvezőnek volt mondható. Mert ezt a községet régen jobbára iparos és kereskedő emberek lakták, akik kevésbé féltek az örökösödés földfelosztó rémétől. * — Óvodagondunk van! — fogad a tanácson dr. Sághi Mihály tanácselnök és dr. Kasza Gyula vb-titkár. ötven óvodáskorú gyereknek nem jutott hely. A jelenlegi 115 személyes óvoda nem elég! Újat akarnak építeni. Az első lépcsőben 150 fősre tervezik, aztán fokozatosan 200 fősre lehetne bővíteni. Csakhát nincs elég pénz. „Pedig valahogyan meg kell építeni” — mondják. Hétmillió forintba kerülne. Már számításba vették a megyei támogatást, a községi összefogást, a tanács saját anyagi lehetőségeit . .. — Meg kell oldanunk — ismételgeti a tanácselnök. A „hogyan és miből^ élnek a sellyeiek” kérdésre már derűsebb arccal válaszolnak. A község lakói helyben találják meg munkalehetőségeiket. Egy sor üzem — a termelőszövetkezet, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat - foglalkoztatja az embereket. Ingázók? Talán ha húsz—huszonötén vannak. A 3300 lakosú községben 210 személyautót, 90 motorkerékpárt tart nyilván a statisztika. A 900 lakással rendelkező településen 740 televíziót kapcsolnak be esténként. A postán, az OTP-ben és a takarékszövetkezetben több mint 60 millió forint a betétállomány. Igaz, a betétesek nem mind sellyeiek. — A másik nagy gondunk a víz! — folytatják a tanács vezetői. — A 3-as számú kutat most az eliszaposodás fenyegeti. Nem üzemeltethetjük, mert a víz minőségét vastalanító beszerelésével kellene javítani. A vastalanító sokba kerül. Honnan vegyük a forintot? * A község főterén az Ormánság étterem. Mellette a presz- szó. Fagylaltot nyaló gyermeksereg zsibong körülötte. Egy fiú a nagy ívben meglóbált iskolatáskáját csapja pajtása hátához. Az viszonzásul a tölcsé- res fagylaltját vágja hozzá .. . Reggelente több mint 400 általános iskolás igyekszik az iskolákba. Iskolapadba ültek a Sellyéi Szakmunkásképző és Munkás- továbbképző Intézet hallgatói is. A nyolc általános után három évi képzést nyújt az intézet és a legények növénytermesztő szakmunkásként kerülnek ki. — Nem volt beiskolázás gondunk, a tervezett létszám jelentkezett — mondja Győri János igazgató-helyettes. — Tanulóink közül sokan kapnak ösztöndíjat azzal a feltétellel: az ösztöndíjat adó gazdaságban vállalnak munkát tanulmányaik végeztével. A felnőttoktatásra Baranya, Somogy, Tolna, Fejér megyékből érkeznek. Va- lamenniyüket a volt Draskovich- kastély kollégiumában helyeztük el. Intézetünk, tanműhelyünk jól felszerelt. Közvetlenül a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium alá tartozunk. Jól gondoskodnak ^rólunk, illetve a jövő szakmunkásairól. A „Kastélykollégium” körül elterülő nagy park — a védetté nyilvánított „sellyei arborétum" évszázados fenyőkkel, cédrusokkal. A tanács szívesen alkalmazna ide szakképzett kertészt. aki rendben tartaná ezt az idegenforgalmi nevezetességet. Ha lenne vállalkozó. * „Az éjszaka a betyároké"! Nem, nem Sellye közrendjét, közbiztonságát jellemzi ez a mondat, hanem a mozi műsorára tűzött színes, bolgár film címe. — Nálunk nincs különösebb rendzavarás, botrányokozás — mondja Wunderlich István, a tanács igazgatási csoportjának vezetője. — Ebben az évben 42 szabálysértési feljelentés érkezett a tanácsra. Legtöbbje kisebb kárértékű, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett fa-, kukorica-, szénalopás... A rend, a dolgos hétköznapok községe ez. Igaz, megtörténik, hogy egy-egy bál alkalmával elcsattan néhány pofon, dehát aztán elsimulnak a nézeteltér rések ... «V Az újtelepi részen több mint hatvan lakás épült — kétszintes szövetkezeti, OTP és társasház — és mintegy 120—130 kertes családi ház. Szépen parkírozott terület ez - bármelyik város elfogadhatná. Jól ellátott ennek a területnek az ABC áruháza. A hús- és hentesáru pultnál két nagy edényben májat, vesevelőt is látok .. . * Ajánlom, hogy akik még nem látták, és ha arra visz útjuk nyáron, feltétlen nézzék meg a sellyei strandot. Nagy medencéjében 30 fokos termálvíz — körülötte labdarúgó-pálya nagyságú park, jól gondozott pázsittal. Szomszédságában most készül a csónakázótó, ebben horgászni is lehet már.. Friss, tiszta levegő, kellemes környezet - kirándulásra, pihenésre kitűnően alkalmas. A községből távozó vendégnek a fűutca két oldalán buksi-fejű gömbakácok és a házak elé ültetett rózsabokrok intenek viszontlátást. Garay Ferenc nem tudjuk kihasználni. Fúrása nem kis' pénzbe került és Az új lakótelep Erb János felvételei Tiltakozás a háború A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tükröződése a „Munkásában Cikkünk célja, hogy bemutassuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeinek értékelését a „Munkás”- ban, a Pécsi Szociáldemokrata Párt hetenként megjelenő lapjában. 1917. november 10.: „Az orosz forradalom”. Tudósítás arról, hogy Pétervárott a munkás- és katonatanács forradalmi bizottsága magához ragadta a hatalmat. Az orosz hadsereg azonnali békét követelt. 1917. november 17.: „Az orosz forradalom”. Oroszországból még igen ellentmondásos hírek érkeztek. Egy tény azonban már világos volt. Lenin forradalmi kormányának békére való törekvése. Le- ninék kiáltványt intéztek az összes hadviselő hatalomhoz, melyben háromhavi fegyver- szünet elfogadására szólították föl azokat. „Mondani sem kell — írja a „Munkás" tudósítója —, hogy Leninék forradalmi kormányának ez a télag elfogadta a határozati javaslatot, amelyben az orosz forradalmárok tetteit méltatták. A „Munkás" ugyanebben a számában felhívás jelent meg a pécsi munkásokhoz, amely így szólt: „Munkások, Elvtársak! Folyó évi december 2-án vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Nagy-Vigadó (Uránia- mozi) termében béke-gyűlést tartunk a következő napirenddel: A munkásság és a háború. Előadó: Budapestről. Elvtársak! Pécs és környéke munkássága is a békét akarja, mégpedig a minél gyorsabb békét. Hogy ezt közös akaratnak nyilváníthassuk, ezért mindnyájan jelenjünk meg e gyűlésen. Agitáljatok a gyűlés- sikere érdekében. Munkatársi üdvözlettel: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt pécsi szervezete." 1917. december 8.: „Végre ...” A központi hatalmak fegyverszünetet kötöttek a fiatal forradalmi állammal. Ez a nye az egész világ békét óhajtó népei előtt szimpátikus és nagy örömet keltő volt." A cikkíró ezután elemzi a Népszava és a Vorwärts híreit. Az utóbbi a „Munkás" testvérlapja volt. 1917. november 17.: „Az orosz forradalom és a béke". A „Munkás" egy másik tudósítója szerint az orosz események tisztázódtak. Pétervárott már egyre halkabban szóltak az ágyúk és a gépfegyverek. A cikkíró leszögezi, hogy Leninék tevékenysége nagy lehetőség az eljövendő békére nézve. 1917. november 24.: „Miért hallgatnak még?" Az írás címét és lényegét így is megfogalmazhatnánk: Vádak és követelések. „A vér- és könnytengerben fuldokló világ feszült érdeklődéssel tekint e napokban Pétervár, Berlin és Bécs városok felé. A békét só- várgó, megszenvedett népek lélegzet-visszafojtva figyelnek minden mozzanatot, mely némi kis reményt is nyújthat arra, hogy az immár negyedik éve dúló szörnyű vérontásból kivezető utat találhasson az emberiség. ... És ezzel a nagy, általános békeóhajjal szemben még mindig azt kell szomorúan tapasztalnunk, hogy azok az államfők és kormányférfiak, kiknek kezében van milliók sorsa a kormányhatalom birtoklása révén, még mindig úgy viselkednek, mintha a népek egykedvű nemtörődömséggel húznák a háború igáját." 1917. december 1.: „Békét és demokráciát!" Az oroszországi események nagy jelentőséggel bírtak. Megadták az alkalmat arra, hogy a központi országok szociáldemokrata pártjai egységesen álljanak ki a béke mellett. November 25- én, amely a béke napja lett, több mint százezer ember vonult fel Budapest utcáin az Iparcsarnokhoz, ahol hatalmas békegyűlésen fejezte ki akaratát a „tisztességes, foglalás és kártérítés nélküli béke" ügyében. A gyűlés egyhangútény azonban nem szüntette meg a munkásság körében a borúlátást. Féltek, hogy a béke nem fog megszületni, ráadásul Anglia, Franciaország, Olaszország és az USA továbbra is a béke ellen propagáltak. A pécsi békegyűlésen 2500 ember vett részt. Az előadó Farkas István volt Budapestről. A gyűlés magáévá tette a budapesti munkásság határozatát és tiltakozott a háború további folytatása ellen. 1917. december 22.: „A béke hajnala". A cikk címe is sejteti a reménykedő, a békében bizakodó hangulatot. A tudósító leszögezi, hogy az egyes államok társadalmi berendezkedésében rejlik a bajok forrása. „Ha az államokon belül elkövetkezik a kommunizmus rendszere és az államok egymáshoz való viszonyában a népek demokráciája lesz az irányító hatalom, akkor önmaguktól meg kell szűnniük a háborús okoknak és ezzel a háborúknak is sikerült egyszer s mindenkorra elejét venni.” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására az egész világon tüntetések, tiltakozások kezdődtek a háború ellen. A szocialista forradalom kitörésétől az év végéig Pécsett a december 2-i békegyűlést emelhetjük ki. Az események gyorsan peregtek. A béke iránti vágy 1918 májusában a katonai lázadásban csúcsosodott ki. A „Munkás"-ban a szocialista forradalomról napvilágot látott tudósítások, az eseményeket taglaló cikkek a nagyfokú békevógyról tanúskodnak. Először a világháborúnak kellett véget érnie. Az Októberi Forradalom, majd a béke létrejötte már maga után vonta, hogy nemcsak Oroszországban, hanem Európa más államaiban, így Magyarországon is az események egyre inkább balra tolódtak. Erdődi Gyula
