Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-09 / 308. szám

6 Duucmtuli napló 1977. november 9., szerda A szerkesztőség postájából E o Félreértés ne essék, nem műszaki hiba miatt áll a parkosított te­rületen a felvételünkön látható Skoda személygépkocsi, csupán egy-két órára vette igénybe a zöldsávot. Úgy látszik a KRESZ- szabályokat nem eléggé ismerő vezetőt még a magas szegély­kő sem akadályozta meg a helytelen parkírozásban. A. L. Példamutató segítség Az illetékesek válaszolnak „Kényszerszünet a meszesi gimnáziumban" „Sürgős intézkedést" Vigyázzunk a Mecsek tisztaságára! Szenvedélyes kiránduló va­gyok. Ha csak tehetem, a Mecsek völgyeit járom, élve­zem a csendet, hallgatom a patakok csobogását, iszom a források üdítő vizét. Nemrég a Hősök terén, az autóbusz­ból kiszállva útnak eredtem. Első pihenőhelyem a Rigó-kút volt. „Hatalmas tölgyek tövé­ben asztalok, padok, sütés-fő­zés célját szolgáló tűztér, gyönyörűen kiépített forrás várja az üdülni vágyókat." így írná ezt minden idegenforgal­mi képes prospektus. Ám a valóság ezzel szemben elszo­morító. Félbevágott zsemle, papír- és műanyagzacskók, papírzsebkendők tömege sza­naszét szórva. Az elvezető patakban szabályos szemét­telep. A Tripammer-fa a követke­ző állomásom. A szemét itt nagyobb területen szóródik szét, tarkítva olajos dobozok­kal és flakonokkal, amiket az itt üdülő autótulajdonosok ha- jigáltak el. Azután a szépsé­ges Melegmányi völgyben az Anyák-kútjánál az asztal alatt konzervdoboz, papirsze- mét található. Tovább lefelé sétálva, a Melegmányi-forrás következik. A patakon átveze­tő híd fakorlátjait elhasznál­ták, talán tüzelőnek. A Ba­rátság-forrásnál a tisztáson hatalmas öreg fa tövében asz­tal áll padokkal, közelükben esővédő tető. Az asztalon fé­lig lerágott alma, szőlőcsutka, alatta a már szokásos papír és egyéb szemét. A forrás aj­taja nyitva, vizéből iszom: jó ízű, nem úgy, mint tavaly, mi­kor egy véletlenül benne úsz­káló vajaspapírtól kissé zsíros volt. A Zsolnay-kútnál is ha­sonló a helyzet. Közben eszembe jut, hogy tavaly a természetvédelem je­gyében tartott „Madarak és fák" napja utáni héten a Dö- mörkaputól a Kisrétig vezető úton az eldobált, töméntelen tízórais csomag, papír és egyéb szemét nyomán bárki könnyen a rendezett ünnepség helyére talált volna. Ha jól emlékszem, vagy tíz különféle méretű autógumi­köpeny is hever néhány me­cseki patakban. Ezek közül egyesek olyan helyen, hogy az odaszállítójuknak ez a tel­jesítmény valóban becsületére vált. A 39-es autóbusszal igyekez­tem haza Kertvárosba. A vágó- hídnál felszállt egy fiatalem­ber. Azért emlékszem ponto­san, hogy ott, mert mellettem állt meg és dülöngélt. Azt hit­tük, hogy ittas. Egyik pillanat­ról a másikra összerogyott. Fel­segítették az ülésre. Egy fiatal ápolónő közelhajolt hozzá és közölte, hogy nem érez alko­holszagot. Nagyon sápadt volt és megijedtünk. Valaki szólt a sofőrnek, hogy álljon meg. Es­te 7 óra felé járt az idő és a A Jókai téren lévő tejboltot a vállalat október 24-ével meg­szüntette. Tekintve, hogy a bel­városban ez volt az egyetlen tejbolt, az üzlet megszűnése komoly kiesést jelent a vásár­lóknak. A vállalat a kiesést mindössze azzal intézte el (lásd az üzlet bejáratán lévő plakátot), hogy a tejjegyeket a szomszéd csemegeüzletben kér­jük leadni. Viszont ez és a töb­bi környékbeli csemegeüzlet csak 7 órakor nyit, nem tud­busz tele volt. A sofőr oda­jött, megnézte és azonnal, nem is az útvonalon, hanem kerülő­vel odaállt a Honvéd kórház elé. A fiatal autóbuszvezető és két utas bevitték a kórházba. A busz utasai és jómagam is, jó érzéssel utaztunk tovább, hogy egy lelkiismeretes és fi­gyelmes fiatal vezetőt ismer­tünk meg. Sajnos, a nevét nem tudom, de a kocsi rendszáma GA 42-43 volt. özv. Kovács Györgyné jók a 6 órakor nyitó tejboltot pótolni. Mivel reggel 6 órakor mindennapos vásárló voltam, láttam, hogy milyen forgalmat bonyolítottak le, ami az üzlet létét feltétlenül indokolttá tette. Szeretném tudni — és gondo­lom rajtam kívül még sokan —, hogy mi tette a vállalat részé­re indokolttá az üzletnek szin­te azonnali megszüntetését anélkül, hogy annak pótlásá­ról érdemben gondoskodott volna. Köves József A szerelvények és berendezé­sek szakszerű karbantartása nem a kivitelező feladata. Et­től függetlenül négy hónapig (1975 augusztustól december 31-ig) a kivitelezést végző épí­tő üzem a helyszínen dolgo­zott a tornaterem építésén. Ez idő alatt semmiféle szerelvény vagy csatorna meghibásodás nem volt. A kivitelező többször felhívta az üzemeltető figyelmét — ennek írásos nyoma is van — a berendezések rendeltetéssze­rű használatára. A jegyzőkönyv­ben nyert rögzítést az utolsó bejelentésnél, hogy a csator­nába idegen anyagok (pl. mű­anyag zacskó) voltak, melyek természetesen dugulást okoz­nak, és távol vannak a rendel­tetésszerű használat fogalmától. A három „ijesztő” repedés közül a gondnoki lakásban le­vő 6-os válaszfal — tehát nem szerkezeti falak — nyeregala­pozással készültek terv szerint, bár feltárásuk még nem tör­tént meg, nagy a valószínűsé­A „Kertváros1* Lakásfenntartó Szö­vetkezet igazgatósága a hatásköré­be tartozó Gyöngyös és Júlia utcák­ban az ablakok ügyében több intéz­kedést tett. Ideiglenesen minden nyitható lépcsőházi szellőző vagy vi­lágító ablakot rögzítettünk. Elláttuk a ^házmestereket a kitört ablakok azonnali befedésére szolgáló méret­re vágott farostlemezlappal. Annak felhasználásáról és egyéb baleset­megelőzési teendőkről ismételten ki­oktatást tartottunk valamennyi érin­tett házfelügyelőnek. A végső megoldásra Is történt in­tézkedés, amely az ablakok előtti védőkorlát vagy — amint azt a levélíró írja —, feszített vascső felszerelésére. Hadd jegyezzem meg, hogy a levélben említett drótüveg- megoldás sem jelent kellő bizton­ságot, éppen a keretmegoldás kor­szerűtlensége, hibái miatt s az még veszélyesebbé tenné egy esetleges keretkieséskor az okozott balesetet. Nem szólva arról, hogy lényegesen csökkentené az amúgy sem túl vilá­gos lépcsőházban a természetes (nappali) megvilágítást, ami újabb balesetveszély forrása. Helyi járataink útvonalával, valamint megállóhelyeivel kap­csolatos változásokról a Dunán­túli Naplóban megjelent közle­ményünkön felül még a kérdé­ses megállóhelyre egy-két na­pig kihelyezett és a megálló­oszlopra felerősített úgynevezett információs táblával is tájékoz­tatjuk az utazóközönséget. Ez a módszerünk a gyakorlatban is bevált. Sajnos, a 39/G jel­zésű járatok legutóbbi útvonal­változásánál a főpályaudvari megállóoszlopra megfelelően ge, hogy a feltöltés .megsüly- lyedése az okozójuk. Ameny- nyiben a feltételezést a feltá­rás igazolja, úgy a repedése­ket a kivitelező megszünteti. A többi „ijesztő" repedés terve­zett dilatáció, melynek éppen az a szerepe — azért tervezik -, hogy a több egységből álló épület egymástól független, el­kerülhetetlen mozgását biztosít­sa. A „gyanúsan döngő pado­zat” süllyedését, „gyanús dön­gését" a 6 cm vastag aljzatbe­ton eltörése okozta, mivel a tervtől eltérően az iskola büfét választott le a zsibongóból. A büfé falait a padozatra falaz­ták alapozás nélkül. Ezt a tényt a padozat süllyedése, továbbá a feltárás is bizonyította, me­lyet a jegyzőkönyv is dokumen­tál. Klausz Gyula területi főmérnök, Mecseki Szénbányák igazgatósága Az érintett lépcsőházat említve, felmerül a kérdés, az ott lakó több mint 10 család felelősségével kap­csolatban, melyek mindegyikében egy vagy több gyermek van. Egyet­len lakónak sem jutott eszébe, hogy a saját gyermekének veszélyeztetett­ségét szüntetné meg, ha bármilyen módon, alkalmilag egy léccel, vagy bármilyen eszközzel elzárná a tá­tongó mélységre nyíló ablaknyílást. Számos helyen fedeztünk fel azután ugyanilyen, be sem jelentett köz­vetlen veszélyforrást. A kérdéses ab­lakot eddig három alkalommal üve- geztettük újra. Havonta 8—10 ab­lakot törnek ki gondatlanságból vagy figyelmetlenségből, de a kárt akozó személye mindig ismeretlen marad. Vajon soha senki nem látja, nem veszi észre a kitört ablakot? Saját magunknak lennének kellemesebb éj­szakái, napjai, ha nem tűrnénk el a rongálásokat, nem mennénk el szó nélkül a társadalmi tulajdon meg­károsítói mellett. Ne csak másoktól várjuk a megoldást, tegyünk mi is valamit a megoldás érdekében. „Kertváros" Lakásfenntartó Szövetkezet igazgatósága felerősített információs táblán­kat illetéktelen kezek fellazí­tották, így az információs táb­la az eredeti helyéről lecsúszva eltakarta a 39-es járatok relá­ciótábláját. Az esetből a ta­nulságot mindenesetre levon­tuk és a jövőben hasonló vál­toztatásoknál fokozottabban el­lenőrizzük, hogy a kihelyezett információs tábla a valós hely­zetről tájékoztasson. Laki Pál igazgatóhelyettes Nem tudják a tejboltot pótolni /I Ügyességi verseny MM Hozzászól az olvasó Ki volt Hrabecz Miklós? Mi lesz ezután? Megáll ez a folyamat? Mit tudunk tenni megszüntetésére? A Mecseki Erdőgazdaság valóban meg­tesz mindent, hogy a termé­szetet kedvelők a természetet valóban élvezhessék is. Ha vi­szont azt szeretnénk, hogy fiaink és unokáink is élvezze­nek még e szép vidékből va­lamit, akkor a Mecsek csend­jébe áhítattal lépjünk, s a hulladékot vagy égessük el, vagy vigyük haza, mint azt va­lamikor meg is tették, akik e hegységet becsben és tiszte­letben tartották. Hellényi Miksa „A Patyomkin története” Lapunk október 26-i számá­ban „Eizenstein bizonyított a világnak” című cikk mellett nem SZ. M. Eizenstein szovjet film­rendező fényképe jelent meg, hanem A. Einstein Nobel-díjas tudósé. Sok olvasónk jelezte a cserét, amiért ezúton is köszö- netünket fejezzük ki. Sajnáljuk, •hogy így történt. H ivatkozással f. hó 20-án a Dunántúli Napló f. hó 20-i 289. számában „Csillago­sok, katonák ... A turkesztáni vörös magyarok." c. alatt meg­jelent cikkére, ill. többek között az abban szereplő Vrabecz Miklóssal kapcsolatban, a kö­vetkezőkre szeretném felhívni a figyelmet. Hrabecz Miklós (és nem Vra­becz!) velem együtt volt a szko- belevi (ma Fergama) hadifo­goly tiszti tábor lakója. 1918 őszén - októberben - alakult meg ugyanott a „Külföldi Kom­munisták Pártja", melynek tit­kára lettem, s ezzel egyidejű­leg kezdődött el Közép-Ázsiá- ban, ill. az időben még Tur- kesztánban, az üzbég és tad- zsik bégek (földesurak), meg fehér orosz tisztek s muzulmán papok vezetése alatt álló ellen- forradalmi bandák elleni harc is. Ezek a nagybirtokos bégek: Madamin és Holhodzsa vezeté­se és irányítása alatt álló ban­dák nemcsak a Vörös Hadse­reg ellen hajlottak végre rajta­ütésszerű támadásokat, de a bennszülött szegény parasztság és a különböző üzemekben dol­gozó hadifoglyok közül is ir­galmatlanul mészároltak. Pl. a Szkobelev és Amdizsán közti vasútvonalon dolgozó magyar, osztrák és cseh pályamunkások egy 16 tagból álló csoportját is. Ezek ellen a martalócok el­len szerveztük meg az elsősor­ban hadifoglyokból álló, de orosz és bennszülött üzbég és tadzsik szegényparasztok csat­lakozásával az ún. expedíciós lovas különítményt, melynek a közel 500 fős tiszti táborból ná­lam — a „Külföldi Kommunis­ták Pártja"-nak titkáránál, el­sőnek jelentkező tiszttársam és barátom: Hrabecz Miklós — a 13-as pozsonyi honvédgyalog­ezred hadapródja lett a pa­rancsnoka. Eredetileg tanító volt, halk- szavú, csendes, de elmélyülten gondolkodó, keménykötésűnek látszó fiatalember, aki azzal a kijelentéssel lépett be hozzám, hogy mint katona akar az orosz forradalom szolgálatába állni. Az az érzése, hogy ezzel egy olyan folyamat indult el, mely nem áll meg Oroszország ha­tárainál; folytatódni fog, s még otthon is szükség lehet ránk! Természetes, hogy örömmel üdvözöltem elhatározását. Érint­kezésbe léptem a Szkobelevben állomásozó orosz katonaság ve­zérkari főnökével és az ő tá­mogatásával Hrabecz Miklóssal mint parancsnokkal az élen, meg is alakult a közel félezer, elsősorban magyar és osztrák hadifoglyokból, (köztük Pa- lásthy István, pécsi 19-es hon­védfőhadnagy és a nemrég el­hunyt Dobszay István kürtös, egyébként pécsi bányász) to­vábbá oroszokból, bennszülött üzbég, tadzsik fiatalokból álló, jól felfegyverzett egység, mely „Expedíciód különítmény" elne­vezéssel komoly katonai erőt jelentett. Az azideig szinte bün­tetlenül garázdálkodó ellenfor­radalmárokat a terep óriási ki­terjedése miatt megsemmisíteni ugyan nem tudták, de a he­gyek közé szorították vissza, a Dzsalabádban 1920-ban kitört kulák-lázadást is leverték, s mint a villám csaptak le ott, ahol fehér orosz tisztek vagy a bőrükbe nem férő muzulmán papok, vagy bégek bújtogatá- sára ellenforradalmi mozgoló­dás lángolt fel. Az „Expedíciós különítmény” fogalommá lett az egész akkori Turkesztán több mint 2 millió négyzetkilométernyi területén. 1921-ben a feudalizmus leg­utolsó közép-ázsiai bástyájá­nak, a despota bukharai emir székvárosának ostroma alkal­mával Hrabecz Miklós rohamra vezényelte különítményét, s megsarkantyúzva lovát vágtat­ni kezdett a város falai felé. Ekkor érte egy golyó, s oltotta ki életét. Egy hős katona és nagyszerű forradalmár nemes életét, aki mindenkori példaképként szere­pelhet minden, a haladásért, a társadalmi és kulturális felemel­kedésért küzdő ember előtt. Dr. Boros István «»9K közlekedünk mi" A Komló lakott terület kez­detén lévő helységnévtáblát valójában díszbokor takarja, melyet a Komló városi Tanács helyeztetett el. Intézkedtünk a bokor lenyírásáról. Mázaszászváron a Mágocs felől érkező utca „Stop"-vo- nal felfestése nem megfelelő. Intézkedtünk azok megfelelő helyre való áthelyezéséről. A Má­gocs után lévő 40 km-es sebes­ségkorlátozó tábla már a Tolna megyei Közúti Igazgatóságé, így a társigazgatóságot értesí­tettük a tábla eltávolításáról. Kardos Imre osztályvezető, KPM Közúti Igazgatóság, Pécs T. l-t a közeljövőben szociális otthonban helyezik el. Kérdése: kit köteleznek a gondo­zási díj fizetésére? Elsősorban magát a szociális ott­honban elhelyezett személyt, ha jö­vedelemmel, készpénzzel, ingatlan­nal vagy ingó vagyonnal rendelke­zik. A jogszabályi előírások értelmében a jövedelemmel, keresettel, a gondo­zási díj szempontjából figyelembe vehető jelentős készpénzzel, ingat­lannal vagy ingósággal és tartásra köteles és képes hozzátartozóval, il­letve eltartóval NEM rendelkező gondozottat INGYENES ellátásban KELL részesíteni. Másodsorban a tartásra köteles és képes házastársat, gyermeket vagy szülőt, illetve azt — aki a szociális intézményben el­helyezett személy eltartására köz­okiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kötelezett­séget vállalt, vagy akinek tartási kötelezettségét a bíróság meg­állapította. A hozzátartozók jövedelmi, vagyoni viszonyait és az általuk eltartottak számát a gondozási díj megállapítá­sánál figyelembe kell venni. Több, egysorban kötelezhető hozzátartozó esetében a gondozási díj teljes ösz- szegét vagy hiányzó részét a hozzá­tartozók jövedelmi, vagyoni helyzet© alapján megosztva állapítják meg. A szerződésben, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat­ban, bírósági ítéletben megállapított tartásdíjat teljes egészében be kell fizetni gondozási díj címén. A rendelkezések szerint a gondo­zási díj fizetésére szerződés vagy bírósági ítélet alapján kötelezett személy által fizetendő díj összegét úgy kell megállapítani, hogy a szer­ződésben vállalt, illetve a bírósági ítéletben meghatározott kötelezett­ség összegét — mértékét — ne ho­ladja meg. Növényvédelmi tanácsadó A klaszterospóriumos levéllyuko- sodás az őszibarack, cseresznye, m®99Y. szilva és mandula gyakori betegsége. A gomba az enyhe téli napokon — amikor a hőmérséklet 0 "C feletti — fertőzőképes. A betegség a vesszőket, rügyeket, tenyészidőszakban a leveleket, a kaj­szinál és őszibaracknál a gyümölcsöt is — károsítja. Legszembetűnőbb a leveleken a betegség tünete, ahol kezdetben néhány milliméter nagy­ságú piros foltok láthatók. A foltok később megnagyobbodnak, a köze­pük bámul, elszárad, de a szélükön a piros szegély a későbbi időszakban is jól látható. Más kórokozó, vagy permetezési hibákból adódó perzse- lés esetén a foltok körül piros sze­gély nincs. A védekezést fagymentes napokon a fertőzött területeken réz- oxidklorid 50 WP 0,3 százalékos, vagy bordói lé 2 százalékos oldatával le- mosásszerüen végezzük. A két aján­lott szer közül a bordói lének a ho- tástartama hosszabb. „ Dr. Frank József Szerkesztői üzenetek „Anya szeretnék lenni" jeligére üzenjük, hogy örökbefogadás esetén is megilleti a gyermekgondozási se­gély, ha ehhez az egyéb feltételek megvannak. P-né, Pécs: A levelében leírtak alapján közölhetjük, hogy a gyer­mekgondozási idő alatt a vállalat munkaviszonyát nem szüntetheti meg, szolgálati lakásából nem teheti ki. S. T-né, Pécs: A levelében emlí­tett összeget kezelési költség címén kell fizetnie. Ebből fizeti a szövetke­zet a szemétszállítást, szárító fűté­sét, lépcsőházi, alagsori világítást, házfelügyelői munkabért, kisebb ja­vítási költségeket stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom