Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-06 / 306. szám

NAGY ALBERT BORS LÁSZLÓ A Siklósi SE el­tevé­kenykedik immár 15 éve. Felelős­ségteljes beosz­tásban dolgozik, nagy elfog­laltsága ellenére mindig jut ideje a sportra. Nem­csak a szakosztályok fejleszté­sét tartja szem előtt, a sporto­lók ügyes-bajos dolgaival is törődik. Következetes sportve­zető, jó kapcsolatot teremtett a helyi sportvezetőkkel, a já­rási, megyei szövetségek ve­zetőivel, a nagy megyei sport­egyesületekkel. 1964-ben a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitün­tetésben részesült, most a Ma­gyar Népköztársaság Sport Érdemérem ezüst fokozatát kapta. Nagy, levegős séták Egy Edzett Ifjú turkálja a rőt avart elmélyülten, kiszik­kadt faággal babrál a pergő cserlevelek között. Gombát lelt, természetesen borvörös susulykát, a háromkeresztes mérgesgombák között is egyik legmérgesebbet. Diadalmasan nyújtja felém, kiabál: „Hatal­mas gomba!!!” Kis kezében valóban hatalmas az aprócs­ka rozsdabarna színű gomba. Hároméves fiamnak ugyan hiába magyarázom, hogy ez mérgesgomba, nem szabad megenni, és leszedni sem kell, inkább jól ismerni ezt is, a többit is. Csak néz, sírásra görbült szájszéllel ejti földre a gombát, s csak akkor vi­gasztalódik, amikor újabb ka­landokat ígérek. Járjuk az őszi erdőt. Nem­csak magunk, éppen most — és valószínűleg máskor is — igen népes errefelé az er­dő. Három tizenéves forma fiúval találkoztunk, nagy büsz­kén mutogatták a gombát, amit találtak, és meg is kér­dezték: — Tetszik ismerni a gom­bát? Megállapodtunk, hogy van, amit ismerek, van, amit nem. Néhányat ezen az alapon ki­selejteztünk a kosárkából, de a többi jó volt. örömmel ma­gyaráztam nekik mindazt, amit tudtam, s még nagyobb öröm volt, hogy a gyerekek érdek­lődéssel, figyelemmel hallgat­ták a természettudományos ér­tekezést. Pasztellkék égbolt alatt, cserfa illatú levegőben, a feketén kirajzolódó faág­szövevények közt áttűnő na­rancssárga napsugár fényé­ben ekkora sikerélményt sze­rezni mellett dagasztó érzés, egy pillanatra el is tűnődöm, nem kéne-e kandidatúrát csi­nálnom gombaismeretből. Az­tán a fiúk tovább igyekeznek. Hetvehelyen is voltak — gya­log! — egyébként pécsiek mindhárman. Az ürögi völgy­ből . indultak, a Jakabhegy érintésével, Petőcön át lyu­kadtak ki az erdőt átszelő hetvehelyi országútra, ott az­tán mentek, mendegéltek, míg Hetvehelyre nem értek. Ha Hetvehely felé igyek­szünk, balfelé megy egy kis földút. Ott indulunk el, amer­re az út visz. Az erdő csodá­latos, parányi neszek állíta­nak meg percenként: fekete­rigó piszkálja a zörgő leve­leket vagy áhítatos csendben várjuk az őzike előbukkaná­sát... Nem bukkan. Óriási tisztásra bukkanunk viszont mi, s találkozunk a konfor­mista kirándulóval. Korall színű Zsiguli mellett pokrócra parancsolt nebulók, olyan­formák, mint akikkel két ki­lométerrel odébb találkoztam. Szigorú tekintetű papa, gyö­nyörűen kipucolt mama, teljes vasárnapi díszben, ezüstkék aláfestéssel, zsabós blézerrel, etceterá. Azok a gyerekek rokonszen­vesebbek voltak. Azok, ha fel­nőnek, jobban bírják a stra­pát, és ismerni fogják az er­dő neszeit, a gombákat, sós­kát, tücsköt, bogarat. Kampis Péter Pécsett megvalósult iskolások úszásoktatása Kétezren tanulnak úszni i Kitüntetett sportvezetők es A moszkvai olimpia A moszkvai olimpia sokban különbözni fog az eddigiektől. Moszkva mindenkit szí­vesen lát, a világ bár­mely tájáról. Még három esztendő választ el a moszkvai olimpia megnyitójától, de máris világszerte nagy az érdeklődés. De nagyon nagy az igény a jegyek iránt a hatalmas szovjet- országban is. Hiszen most végre hazai földön lehet olimpiát látni. Egyszóval mindenki arra készül, hogy bejuthasson a ren­dezvényekre. Nem lesz könnyű feladat a jegyek elosztása. De az is bizo­nyos, hogy nem lesz olyan előfutam és selejtező sem, ahol ne lenne zsú­folt nézőtér. Ez nem is csoda, a világ legsport­szerűbb közönsége lesz jelen. Tízeves hagyomány A labdarúgó­sport önzetlen társadalmi mun­kása. A Megyei Labdarúgó Szö­vetség aktívája. Irányítja a Sport­iskola gyermek- és serdülő labda­rúgó-csapatait, mérkőzéseinek lebonyolítását, az ő kezében van a Pécs vá­rosi és járási serdülő-bajnok­ság. Ha kell, mérkőzést vezet. Mindig ott van, ahol tenni kell valamit a labdarúgás ér­dekében. Értékes, rendszeres társadal­mi munkája elismeréséül a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta. ( Pécsett ebben a tanévben megvalósult az általános is­kolások úszósoktatása. A tan­terv szerint minden harmadik osztályosnak 16 óra. a test­nevelés tagozatosoknál első­ben és másodikban 45—45 óra az előírás. Nyomasztó gyermekbalese­tekkel, orvosok, testnevelő ta­nárok, edzők kesergéseivel lehetne bizonyítani, hogy mekkora szükség volt erre. De helyette csak annyit: az egyik Meszesről behozott 60 fős csoportban mindössze négyem voltak olyanok, akik — nem éppen úszni tudtak — de volt valamennyi vízibiztonságuk. A belvárosi gyerekek között, akik közelebb vannak az uszo­dákhoz, talán valamivel jobb a helyzet, de ott sem sokkal. Az előbb említett arányt Bencze Lajosné, a meszesi általános iskola igazgatóhe­lyettese mondta a Hullám­fürdőben, miközben a kisme- dencében, Ma/ef/cs György oktató körül csak úgy pezs- gett a víz a lubickoló gyere­kektől. Meszesi kisiskolások járnak most ide, a pécsszabolcsiak, fehérhegyiek már végeztek, összevonnak nekik két test­nevelés órát, egy pedagógus kíséretében felülnek a busz­ra, aztán irány a Hullámfür­dő. A belépőt az iskola fize­ti, a gyerekeknek csak annyi­ba kerül, hogy ha jön az el­lenőr, előveszik a bérletüket. A Hullámfürdőbe az I. és a II. kerület diákjai járnak. Az úszásoktatás másik „tá­maszpontja” a Karikás Fri­gyes úti iskola tanmedencé­je, mely 1973 óta üzemel. A vízforgatóval ellátott, nemrég felújított kis uszodába a hely­béli diákokon kívül a III. ke­rületi iskolákból, valamint a testnevelés tagozatos osz­tályokból jönnek oktatásra, — Amikor átadták a me­dencét, szenzációnak számí­tott az úszás, — mondta Or­mai Ferenc igazgató. — Ma már nem az, a gyerekek úgy mennek úszni, mint bármely más órára. Ennek örülünk a legjobban, ezért vállaljuk szí­vesen az üzemeltetéssel járó többletmunkát. Mert úszómester híján, a testnevelőtanárok az üzemel­tetők: klórozzák a vizet, en­gedik le, töltik fel a meden­cét. Persze oktatnak is, ötük­nek megvan a szakképesíté­sük erre. Párkányiné szemé­lyében van külön úszásokta­tásra szakosodott testnevelő- tanáruk. Ö most kisgyermekét neveli, addig két fiatal úszó­edző, Szarnék Kati és Fari Imre helyettesíti. így meg tud­ják oldani, hogy az iskolá­ban minden gyerek heti egy testnevelési órát a medencé­ben tölt. Az uszodában Füzesi József és Kovács Lívia testnevelő­tanárokkal beszélgettünk ar­ról, könnyű-e úszni tanítani a gyerekeket? — Általában igen. Kivéve, ha a szülők, bár jószándék­kal, de alaposan elijesztették a víztől őket. Mert ha elfogy a türelmük és víz alá nyom­ják — hadd szokja a gyer­mek! — akkor utána nehéz becsalogatni a medencébe őket.­Idén mintegy kétezer pécsi kisiskolás vesz részt az okta­tásokon. Egyedül a vasasiak maradnak ki, utazási nehéz­ségek miatt, de remélhető­leg mielőbb segítséget kap­nak és ők sem „ússzák meg szárazon". Belénessy Csaba Több mint 20 éve oktatja, ne­veli a PVSK ököl­vívóit. Vezetésé­vel OB l-ben sze­repelt csapata volt a vasutas sportegyesületnek. A sportág, a szak­osztály hanyatlása után megtalálta az előrelépés legeredményesebb módját, Jó szervező, oktató-nevelő mun­kával kiváló utánpótlás-bázist teremtett Pécsett az ökölvívás­nak. Országos bajnokokat, vá­logatott versenyzőket nevel. Tanítványaival egész fiatal korban kedvelteti meg az ököl­vívást. A PVSK serdülő-, ifjú­sági és junior ökölvívói a leg­jobbak közé tartoznak az or­szágban. 1965-ben a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója, 1969-ben a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapta, most a Magyar Népköztársaság Sport Érdem­érem bronz fokozata kitünte­tésben részesült. Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek í Báling József és Hallama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: 7601 Pécs, Hunyadi út 11. sz. Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda 7630 Pécs, Engel János u. 8. Tel: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 21 Ft Indexszám: 25 054 ISSN 0133—2007 HORVATH GÉZA W­Baranya és Lvov sportkapcsolatai Közel 10 éves múltra tekint vissza Baranya és Lvov egyre gyümölcsözőbb sportkapcsolata. Baranya és Lvov között kiala­kult baráti, párt-, állami, gaz­dasági és kulturális kapcsola­tok mellett évről évre bővülnek a két testvér megye sportkap­csolatai. 1968-ban vetődött fel, hogy a Kárpáti Lvov labdarúgó-csa­pata a szovjet bajnokság tava^ szí mérkőzéseire a mostoha he­lyi téli felkészülési lehetőségek miatt Pécsett készüljön fel. 1969 februárjában látogattak először Pécsre a Kárpáti Lvov labdarúgói, azóta évről évre A sakkozók következnek Pécsett alapoznak a szovjet já­tékosok. A Ivovi labdarúgók baráti látogatását 1969-ben a Pécsi Dózsa viszonozta, a kö­vetkező évben a Bányász és a Komló, ezt követően az Ércbá­nyász labdarúgói látogattak el Lvovba. A labdarúgás mellett később tornászok, vívók, ököl­vívók, sakkozók, kerékpárosok, úszók is versenyeztek. Baranya megye és Lvov test- nevelési és sporthivatalai évről évre megállapodást kötnek, mi­kor, hol, melyik sportágban ta­lálkoznak a két terület sporto­lói. Ebben az évben a PMSC labdarúgói jártak Lvovban, a kerékpáros Mecsek Kupán szov­jet versenyzők indultak. Az Uni­versitas PEAC tavaszi versenyén is ott voltak a Ivovi vívók, az egyetemisták az elmúlt napok­ban viszonozták a látogatást. Pécsi ökölvívók, tornászok és úszók jártak nyáron Lvovban, és még ebben az évben pécsi sak­kozók utaznak baráti látoga­tásra. Ezeknek a versenyeknek nem­csak sportszakmai jelentőségük van, de jól szolgálják a népek közötti barátság ápolását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom