Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-28 / 327. szám

1978 végéig az összes régi buszt lecserélik I Of tablók a járatokon és a megállókban B Fél éu múlva felszerelik az úf taxiórákat Forrponton a helyi közleke­dés. Ezt monja az utas, ezt a szakember. Amíg a kelet­nyugati forgalom a hatosra fi­gyel — a többi utak lezárva — lassabban jutunk haza, s ez ellen nincs apelláta. Mond­hatnám, hogy ez ma Pécs „tü­relmi rendelete": ezt kérik a tanácson, ezt a Volánnál, s ne­künk nincs más dolgunk, mint megértve a pillanatnyi helyze­tet, várjunk. Az útépítések előbb-utóbb befejeződnek, a lezárt utak megnyílnak. S ak­kor majd jobb lesz annak a kétszázezer embernek is a köz­érzete, akik a naponta induló 3200 Volán-járatra felkapasz­kodnak. Megszűnik a 20/G járat Úgy gondolom, felesleges el­sorolni a helyi közlekedés „vá­rosnéző járatait” — bár ezért a kifejezésért haragszanak a Volánnál —, csupán egy adat kívánkozik ide: napi 500 kilo­métert futnak autóbuszaink pluszban az eltérítések miatt. Erről — a későbbiekben olvas­ható információk mellett — azért kellett szót ejteni, mert a közlekedési vállalatot ost­romló, néha nyomdafestéket nem tűrő panaszáradat, ha tet­szik, égbe kiáltott fohász; hiába állítanának be több autóbuszt, kocsit kocsi hátára, a forgalmat gyorsítani nem tudnák. Kezdjük tehát az érdekes­ségekkel. Rövidesen 23 új autóbusszal gyarapodunk; a napokban ebből 8 csuklós már megérkezett — az Újmecsek- alja és Fehérhegy között köz­lekedő 20-as vonalára —, a többi amolyan „szóló" kocsi. Beállításukkal csúcsidőben nyolcpercenként startol egy a végállomásról, s e miatt a 20/G-járatok eltűnnek, nincs rájuk szükség. A kocsipark cseréjét egy előírás is szor­galmazza: 1978 végéig az ösz- szes régi típusú autóbuszt le kell cserélni. (Ezzel a vállalat szállítási kapacitása is meg­nő, hiszen az új buszokban több a férőhely.) A jegyauto­maták maradnak; megszoktuk őket. Csupán egy változtatás: felkerül melléjük a használati utasítást rögzítő táblácska, mondván, jobb később, mint soha. A perselyek jól működ­nek; napi 45 ezer kétforintos ellenében adnak ki jegyet, s nem vitatkoznak az utassal. Rövidesen új táblákat kap­nak a járatok — a számozás marad. A Volán szakemberei elismerik; a legnagyobb jóin­dulat ellenére sem váltották be a jelenlegiek az utastájé­koztatásra vonatkozó reménye­ket. A múlt héten utaztak el az illetékesek, hogy győri vagy dunaújvárosi mintát véve el­döntsék: milyen tábla kerül majd a kocsik elejére, oldalá­ra, végére. Hasonlóképpen megkezdődik jövőre a meg­állókat jelző oszlopok, táblák cseréje, a KRESZ előírásának megfelelően. Az akció orszá­gos, elég sokba kerül, de kitér­ni előle nem lehet. A pécsi megálló-rekonstrukció nyomán hírlik, hogy egy-két megállót összevonnak, mint ahogyan azt a magasháznál tették. (Ezt csak zárójelben: Pé­csett a forgalomszervezést, a járatok vonalvezetését a bér­let-rendszer gátolja. Furcsa el­lentmondás. Azért nem lehet egy-két megállóvdl kibővíteni mondjuk a 30-as vonalát, mert akkor a 30-asra szóló bérletek árát is emelni kéne. Kérdés: ki vállalja az áreme­lés ódiumát? .. . Inkább ma­rad a vonal hossza. A pécsi, négykategóriás bérletrendszer elavult, gátolja a közlekedési vállalatot a lakossági kérések megvalósitásában. Sokan ped­zegetik e miatt — s ez az új­ságíró véleménye is —, hogy egységesíteni kellene a bérle­teket, létrehozva a csak össz- vonalas kategóriát.) r Átszámítási táblák Végezetül jöhetnek a taxik. Fél éven belül kicserélik a régi órákat, s az új taxaméte­rek 472 méterenként ugranak majd 2 forintot. (A régi óra 296,5 méterenként egy forinttal mutatott többet.) Az új vitel­tarifát megszokjuk, s nem el­lenkezünk az átszámítási táb­lát nézve. S fizetünk hat fo­rint helyett hetet, 38 helyett 46-ot, 99 helyett 119-et. Az új órával felszerelt kocsi vezető­jétől a sorszámozott átszámí­tási táblát bevonják majd, s így a „dupla-átszámítás” ve­szélye nem fenyeget. Egyelőre táblát még nem vontak be: a szegedi „taxióra-gyáron” mú­lik, hogy mikorra fejeződik be az óracsere-akció. Kozma Ferenc A Mecseki Szénbányák felvesz: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti CSILLÉS, SEGÉDVÁJÁR, VÁJÁR, LAKATOS munkakörbe. 35 ÉVES­NÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pé­csett 1,5-2 év múlva KÉSZPÉNZ BEFIZETÉSE NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ. A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk Komlón, illetve Pécsett. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Mennyi is a viteldij? Felkészültek a gyógyszertárak Jöhet az influenza! Járványra utaló jel nincs Az esős, hűvös ősz bekö­szöntővel gyakoribb a megfá­zás, egyre többet köhögünk, tüsszentünk, sűrűbben kotorá­szunk zsebünkben zsebkendő után. Egyesek véleménye sze­rint meghűlés ellen nincs oi- vosság, a velejáró kellemet­lenségek legfeljebb csak „ka- lapkúrával” ellensúlyozhatok, a többség azonban inkább bí­zik a porok, pirulák csodatevő hatásában. Mintegy százra tehető azok­nak a gyógyszerkészítmények­nek a száma, amelyek a meg­hűléses betegségek megelő­zését, gyógyítását szolgálják. Közülük is a Chinacisal, a Kalmopyrin és a C vitamin drazsé a sláger, elsősorban ezekért állnak tömött sorok a gyógyszertárak pultjai eiőtí. Az elmúlt években lezajlott influenzajárványok idején is zökkenőmentes volt Baranya gyógyszerellátása, a megyei gyógyszertári központ tájékoz­tatása szerint fennakadás idén sem várható. A felkészü­lést már a nyár végén meg­kezdték, egyrészt a készlet és az alapanyagok megfelelő fel­halmozásával, másrészt a gyógyszergyártó kapacitás mind teljesebb kihasználásá­val. Tartalékként 4 hónapi készlettel rendelkeznek a- me­gyében. A pécsi Galenusi la­Meghozattam télre a brikettet és a Kalmopyrint boratóriumban akár 80 ezer tablettát is készíthetnek na­ponta, ellátva ezzel Baranya 56 gyógyszertárát éppúgy, mint a szomszédos Tolna me­gye patikáit. Csomagolóanyagok — üve­gek, tégelyek, tubusok — szin­tén megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre, ami mind azt ígéri: gyógyszerekben vár­hatóan nem lesz hiány, A jelenlegi készletek influ­enzajárvány esetén is ele­gendőnek látszanak, bár ma még sem hazánkban, sem ha­tárainkon kívül nincsenek olyan jelek, amelyek járványra utalnának. Kalmopyrin és társai sokat segítenek, de csak akkor, ha már köhögünk, tüsszentünk vagy éppen sebesre fújjuk or­runkat. De minden gyógyszer­nél többet ér a megelőzés: sapka, sál, az időjárásnak megfelelő több rétegű öltöz­ködés, a sok C vitamin. Hiá­ba megnyugtató, amit a je­len és a közeljövő gyógyszer- ellátásáról megtudtunk, azért az a legjobb, ha saját ma­gunkra és egymásra vigyá­zunk. Mégiscsak az a legbiz­tosabb orvosság. H. L. KERESSE A SARGA. A KÉK ÉS A rózsaszín BETÉTES SZÓLÓ- KUPAKOT I SO, 100 és 500 Ft-os AJANDÉK- \ UTALVÁNYT * NYER, I ha ajánlott ’ levélben, pontos lakcím megjelölésével 1977. december 31-ig beküldi a BORGAZDASAGI VÁLLALATOK TRÖSZTJÉNEK 1054 BUDAPEST, SZÉCHENYI RKP. 6. FŐNYEREMÉNY: ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSI. Színesedő képernyő Color Star és Munkácsy Color M ár nyolc éve annak, hogy 1969. március 21-én először su­gárzott — igaz kísérleti jel­leggel — színes műsort a Magyar Televízió. Akkor még csak kevesek kiváltsága volt, hogy élvezhessék a képernyő színes forgatagát. Ami min­denki szemében csak dédel­getett ólomnak tűnt, ma va­lósággá vált, bárki hozzájut­hat — ha viszonylag borsos áron is — színes tévékészü­lékhez. Ma még ugyan húszezer ilyen „varázsdoboz” műkö­dik az- országban, de ez jó­val több nézőt jelent, hiszen a Munkácsy Colorok, Color Starok nagy hányada klub­szobákban, kultúrházakban, vállalati üdülőkben találha­tó, ahol egyszerre akár öt- venen is nézhetik a képernyő sokszínű kavalkádját. Nem mentes e csodálatos látvány­tól az a közel ezer baranyai tévétulajdonos, aki ilyennel egészítette ki háztartását. Az igény napról napra növek­szik, egyre többen kacérkod­nak a vásárlás gondolatával. A déli országrészben elsősor­ban a Munkácsy Colort kere­sik, mivel a jugoszláv színes adás vételére egyelőre csak ez a típus alkalmas. A várható karácsonyi csúcs- forgalomra az eladást lebo­nyolító pécsi Centrum és Konzum Áruházak, valamint a BARANYAKER boltjai felké­szültek, fennakadás előrelát­hatóan nem lesz. És hogy a műsort minél előbb és job­ban élvezhessék a tulajdo­nosok, arról a GELKA és a Videoton márkaszerviz gon­doskodik, egy hét alatt be­állítva az antennát. A hazai színes tévékészü­lékeket a Videoton gyártja. A Color Star 20 ezer 300, a Munkácsy Color 26 ezer fo­rintba kerül. Mindkettő 1978- tól a jelenlegi 58 centi- méteres helyett 61 cen­timéteres képátmérővel kerül forgalomba — változatlan áron. A piackutatások alap­ján a gyár az idén megsok­szorozta a belföldi piacra ké- . szülő tévék számát: a tavalyi 9 000-ről több mint 25 ezerre. A Videoton főkonstruktőrétől kapott tájékoztatás szerint a havonta gyártott kétezer da­rab készülék a hazai piac igényeit fedezni tudja. A ter­melést akár évi 40 ezerre is bővíthetnék, ha az alkatrész- ellátás nem akadozna. Bár a Tömegkommunikáci­ós Kutató Központ legújabb vizsgálata szerint Magyaror­szágon a felnőtt lakosság 54 százaléka még sohasem látott színes tévékészüléket műkö­dés közben, egyre több csa­lád gondol arra, hogy a kö­zeljövőben színesre cseréli ki fekete-fehér Favoritját, Kéke­sét, Tündéjét és társait. Min­den bizonnyal fokozza majd a vásárlási kedvet az 1979. elején piacra kerülő Videoton típus — neve és ára még nincs —, amelyet modulele­mekből állítanak össze s így a szervizek a hibás alkatrészt elemenként kiemelhetik és a javítás idejére pótolhatják. Ugyancsak serkentheti a vásárlási kedvet, hogy nő a színes adások aránya. 1970- ben 167 199 perc volt az összműsoridő, ebből 7 061 perc a színes, az elmúlt év­ben 219 230 műsorpercből már 65197. A tévéfilmek, té­véjátékok hetven százaléka már most is színes, két-három éven belül valamennyi ilyen lesz. A jövő év közepére elké­szül az új színes tévéstúdió, attól kezdve mindhárom tévé­híradót színesben is láthat­juk. Angliából megérkeztek a műszaki berendezések, most már csak a 23. sz. Épí­tőipari Vállalaton múlik, hogy tartani lehessen a határidőt. Horváth László Szennyhiflláittoir a Duna vizében Idén negyedszer került veszélybe a Pécsi Hőerőmű a Duna szennyeződése miatt Feloldották az ipari gőz fel- használásának időszakos kor­látozását Pécs 14 ipari üzemé­ben: megszűnt a mérsékelt fű­tés és a technológiák kevesebb gőzzel való ellátása. Eközben a termelés zavartalan maradt, de nagyon szigorúan takarékos­kodtak a bőr- és dohánygyár­ban, a húsüzemben, a Zsolnay- ban, valamint az AFIT-nál, A szigorú intézkedésre azért ke­rült sor, mert a Sión október 29. és november 2. között sú­lyos szulfit-, nitrát- és ammó­nia-szennyeződés vonult le, ami november 8-ra érte el Pécset a dunai vízvezetéken keresztül és a Pécsi Hőerőműben komoly, csaknem két héten át tartó gon­dot, zavart okozott. Az erőmű csak Duna-vizet használ fel na­ponta 15 ezer köbmétert, ami­ből a vízben oldott sókat ké­miai úton távolitják el, a só- talanító berendezések segítsé­gével. November 8-tól oly nagy mértékben fordultak elő oldott sók az ipari célra felhasznált Duna-vízben, hogy nem győz­ték azok eltávolítását, hiába adagoltak több tonna speciális vegyszert. A sótalanító beren­dezések kapacitása felére csök­kent és óránként csak 50 tonna gőzt tudtak adni az igényelt 70 helyett. Szerencse, hogy ak­kor viszonylag enyhe időjárás uralkodott Pécsett és így az üzemek fűtésére szánt gőzener­giából takarékoskodhattak. A sótalanítók most már ismét ere­deti kapacitásukkal dolgoznak. A lakossági hőellátást nem za ­varta a korlátozás. Gondot oko zott, hogy a Duna vízállása rendkívül alacsony volt, így ke­vés vízben nagyon töményen oldódlak a különféle szenny­anyagok. A hőerőmű gazda­ságtalanul, megfeszítve üzemelt Ez idén a negyedik eset, hogy szennyeződés miatt akadozik a megfelelő minőségű pót-tápviz előállítása. Ezért a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kémiai tanszékét, hogy végezzen vizs­gálatot az erőműbe érkező víz minőségével kapcsolatban há­rom éven át, hogy milyen szeny- nyező anyagok okoznak prob­lémát, hatásukat miként küszö­böljék ki. A felmérések már megindultak. Az erőműben né­hány napja belső átalakítás kezdődött, a sótalanító oszlo­pokba új gyantákat tesznek be. Úgy alakítják át a csővezeték- rendszert, hogy egyszerre leg­alább három sótalanító oszlop regenerálása legyen lehetséges a jelenlegi kettő helyett, így fo­kozható a kapacitás. Az eset arra is figyelmeztet, hogy a Sión, majd a Dunán lefutó szennyeződések nemcsak a la­kossági, de mindinkább az ipa­ri fogyasztókat is zavarják. És sajnos, a szennyhullámok csak sűrűsödnek, minden ellenkező ígéret ellenére. — Csuti J. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom