Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-27 / 326. szám

Dunántúli napló 1977. november 27., vasárnap Baranyai vadászok közgyűlése A mezőgazdaságban a nagy teljesítményű beta- korító-gépek megjelenése, a szántóföldek tömbösíté- se, az erdős ligetek kiir­tása kedvezőtlenül hatnak az apróvad-gazdálkodás- ra, míg a szarvasmarha- és juhlegelők telepítésével a nagyvadállomány szorul vissza. Többek között ezek­kel a problémákkal fog­lalkozott tájékoztatójában Farkas János megyei fő­vadász a megye vadász- társaságainak küldött­közgyűlésén tegnap dél­előtt Pécsett, a Honvéd utcai Vadász-klubban. A beszámoló a jövő fel­adatait körvonalazva, leg­sürgetőbb tennivalóként a vadállomány téli etetésé­nek megszervezését, a sze­mes, szálas és lédus ta­karmányok beszerzését sür­gette. A jövő évi konkrét tennivalók között a leg­fontosabb az apróvadál­lomány megmentése. A vadásztársaságok gondos­kodnak elhelyezésükről, csökkentették a kártevőket. Nagy veszély a dúvad túl- szaporodása; főként a kó­bor ebek, macskák és ró­kák terjedtek el. A részt­vevők határozatba foglal­ták, hogy 1978-ban a me­gyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezési osztálya, valamint az intéző bizott­ság által meghatározott vasárnapon társas dúvad- irtást szerveznek. A MA- VOSZ távlati programja szerint 1980-ra 35— 40 000 főre emelik a va­dászok létszámát. Az alap­elvek között szerepel a tu­dományos fejlesztés, vala­mint az apróvadállomány mennyiségi, illetve a nagy­vadállomány minőségi fej­lesztésének szükségessége. Dr. Gyöngyösi János, a megyei intéző bizottság titkára a baranyai vadász- társaságok eddigi munká­ját értékelte. Elismeréssel szólt a klub munkájáról. A tanácskozáson határo­zatot hoztak arról, hogy 1978 márciusában, hazánk felszabadulása 33. évfor­dulója alkalmából, a Va­dász Szövetség centená­riuma jegyében kiállítást rendeznek. Megszervezik a sportvadászok továbbkép­zését, folyamatosan 1980- ig, és a Vadász Klubot tovább-bővítik egy újabb helyiséggel. G. M. Égő Polski Fiat a 6-os úton ha a hómagasság eléri a sín­korona fölölti 15 centiméter vastagságot. A DÉDÁSZ fel­ügyeletéhez tartozó 120 és 35 kilovoltos vezetékrendszerben sem volt hiba, mindvégig jól működött. Baranya megyében a KPM nagy csatát vívott a sáros, csú­szós utakon, így a 6-oson, va­lamint a Pécsről Kaposvár, Drávaszabolcs és Mohács irá­nyába vezető utakon. Dolgozlak a Szigetvár—Kaposvári útvona­lon is. Délelőtt mégcsak 15 só­szóró tevékenykedett, míg dél­után a VOLÁN-tól megérkezett a segítség: 14 salakozó és hó­eke, az úgynevezett kétéltűek. Reggeltől csak a 6-oson és a kaposvári úton kellett ekézni. A mellékutakra csak késő dél­után került sor. Gondot a he­gyi falvak jelentettek, így Mán. fa, Turony és Mecseknádasd, mivel itt az erős viharban tel­jesen megmaradt a hó, sőt je­ges páncéllá fagyott össze. Tegnap a KPM mellett a mentőknek és rendőrségnek okozott különösen sok gondot az időjárás. A legtöbb baleset okozóia a csúszós út volt. Teg­nap Szigetvár és Pécs között, Kacsóta közelében Tóth László balatonújlaki lakos a havas úton megcsúszott, áttért az út bal oldalára és a szembejövő tehergépkocsival összeütközött. Tóth László és utasa, Rálkai Jó­zsef dombóvári lakos súlyos sé­rülést szenvedtek, az anyagi kár is jelentős, harmincezer forint. Ugyancsak megcsúszott sze­mélygépkocsijával Ábrányi Éva 19 éves pécsi lakos a pécs-mo- hácsi úton és a jobboldali árok. ba borult. A személygépkocsi két utasa súlyos sérülést szen­vedett. Mohács és Udvard kö­zött egy jugoszláv kamion és egy ugyancsak jugoszláv sze­mélygépkocsi ütközött össze. A pogányi reptér közelében egy személygépkocsi megcsúszott és egy villanyoszlopnak ütközött, míg a kővágószöllősi benzinkút­nál egy Wartburg csúszott az árokba. Lángokba fojtott lelkiismeret? A lángokban álló Polski Fiat­tól megdermedtem. Irtózom a vértől, és mégis abban a pil­lanatban, amikor megpillantottam az égő autót, feltéptem a kocsi ajtaját és elindultam a füstben és lángnyelvekben burfcolódzó Polski felé . . . Reménykedve arra gondol­tam, talán már senki sem ül a volán mögötti A kocsi üres volt. Úgy éreztem, hogy a szakadó hó­esés felerősíti a dukkó pattogását, a gumik zsírszerű sercegését. A kár­pit teljesen kiégett csak az ülések váza, a vetemedett karosszéria em­lékeztetett a néhány perce koráb­ban történt tragédiára. Álltam az út szélén Hirdtől alig néhányszáz méterre a hatoson: gépkocsivezetők, utasok jöttek egymás után, meg­nézték a roncsot, aztán beültek a Zsigulikba, Volgákba, Ikaruszokba, teherautókba, mikrobuszokba és csúszkálva tovább indultak Pécs vagy Budapest irányába ezen a kora délelőtti szombaton. Álltam az út szélén, és közben azon tépelődtem, hogy senki sem érkezett oltókészülékkel. Csak zseb­re tett kézzel, izgalmat kereső te­kintettel. A szemekből éreztem: hál isten, nem velem, nem velünk tör­tént. Közben szólított meg N. J. Pécs-Hirdi lakos, tehetetlenül állt a Moszkvicsa mellett, s miközben vér­ző kezefejét törölgette, arra kért, szóljak már mielőbb telefonon, hogy a vele összeütközött Polskit oltsák már el. Elmondta, hogy Pécs felől jövet a lejtőn megcsúszott a dr. G. I. budapesti lakos által veze­tett autó, ami átperdült a másik sávba: nem kerülhette el a karam­bolt. A Polski hátsó része ütközött az N. i. által vezetett autóval és dr. G. I. kocsija azonnal lángba borult . . . A budapesti autóst és N. J.-t a megyei kórházba vitték könnyebb sérülésekkel. Am azóta is az forog a fejemben, hogy mennyire nem törődünk egymással. S ha eddig nem volt lelkiismeretfurdalásuk azoknak a gépkocsivezetőknek, akik autójában ott volt a tűzoltó palack, ezekután legyen a segítségadás elmulasztása miatt. S Gy. Művészeti bemutatói tartottak tegnap a pécsi Ifjúsági Ház­ban. A bemutatón a MÉV és a komlói bányászok fúvószeneka­ra vett részt, valamint a Ta­nárképző Főiskola Szélkiáltó együttese. A Pécsi Nemzeti Színházban december 18-án gálaestet rendeznek, melyen a tegnapi és a korábbi megyei bemutatókon fellépett együtte­sek adnak műsort, meghívás alapján. Mimit# *£ művelődés Decemberben gálaest a színházban Bélyeggyűjtők területi kiállítása Tizenkét brigád a elöntőben Az időpont 1917 szeptem­bere, októbere, a helyszín a forradalmi feszültséggel teli Oroszország. A bolsevikok és mensevikek parázsló vitákat folytatnak a forradalomról, a hatalom átvételének mikéntjé­ről. Mégis helyesbítenem kell, mert mindennek tegnap vol­tam tanúja a Pécsi Nemzeti Színházban, a Munka és Mű­velődés-akció döntőjén. A színpadon a középdöntőkben leges célja volt, hogy a folyó­irat szerkesztő bizottságának tagjaival együtt tájékozódjon, mennyire jut el a Szemle a történelemmel komolyabban foglalkozókhoz. Élőbb, szoro­sabb kapcsolatot akarnak ki­alakítani azokkal a történészek­kel is, akik saját maguk nem kutatnak, de munkájukban fel­használhatják az olvasottakat. Ez évben indított új rovatuk pe­dig a végzős tanárok szakdol­gozatának, doktori disszertá­ciójának ad publikálási lehető­séget. Barlahidai Andrea legjobban szerepelt brigádok képviselői vitatkoztak, maguk­ra vállalva a fenti szerepkö­röket. De nemcsak John Reed: Tíz nap, amely megrengette a vi­lágot című könyvének és a történelemnek az ismeretéről tettek tanúságot a versenyzők, hanem képzőművészeti, külpo­litikai jártasságukról is. Kinek küldjem a levelet? töprenghet­tek a brigádtagok, s nem volt könnyű dolguk, mert a cím­zettek között az ENSZ és más világszervezetek szerepeltek. Meghallgattak megzenésített és elszavalt Ady-költeményeket, megfejtették a versek szimbo­likáját, keletkezési időpontját, körülményeit. Folytassa kérem! — intézték a felhívást a játékvezetők a színház páholyaiban helyet foglalt csapatoknak, s ők be­fejezték az elkezdett gondo­latmenetet különféle termé­szettudományos törvényekről, igazságokról. A tegnapi döntőbe — a több száz jelentkező közül tizenkét szocialista brigád került be. A Mecseki Szénbányák, a Me­cseki Ércbánya Vállalat, a Ba- ranyaker, a Hőerőmű, a Táv­fűtő, a Dohánygyár, a PIK, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság, a Volán 12. számú Vál­lalata és a kesztyűgyár egy vagy két csapata vett részt a versenyben. A tíztagú zsűri és az elnöki tisztséget betöltő Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkára 0—5 pontig jutalmazhatta a válaszokat és a teljesítménye­ket. Első helyezést a Volán 12. sz. Vállalat Kossuth-brigádja ért el, második lett a Hőerő­mű Jedlik Ányos 1. sz. brigád­ja, harmadik a Távfűtő Válla­lat Bánki Donát brigádja, ne­gyedik a Szénbánya Elektron '73, ötödik a Vízügy Türr Ist­ván és hatodik a PIK Vásár­helyi Pál brigádja. B. A. Az 1850 és 1915 között ki­adott ritka, már klasszikusnak számító magyar bélyegeket mu­tatja be dr. Danis László „Bér- mentesítések több bélyeggel magyarországi leveleken, levél- darabokon” című gyűjteménye; s egy postatörténeti szempont­ból jelentős anyagot, A ma­gyar bélyegelőtli leveleket, Kántor József gyűjteményét lát­hatják többek között az érdek­lődők a tegnap megnyílt kiállí­táson. A Színház téri kiállítóterem­ben elrendezett vándorkiállítást tizenhét gyűjtő magángyűjte­ményéből állították össze. Az anyagot előzőleg Kaposvárott és Szekszárdon már bemutatták, s most kibővítve került a pécsi közönség elé. A vándorkiállítást december 4-ig tekinthetik meg az érdek­lődők. A helyszínen november 27-én, valamint december 3-án és 4-én alkalmi posta- hivatal működik. Szeminárium az időszerű számviteli feladatokról Az ötödik ötéves tervidőszak fokozott követelményeket tá­masztott a vállalatokkal szem­ben, változtak a közgazdasági szabályzók, módosult az anya­gi érdekeltségi rendszer. A vál­tozásokat követnie kell a szám­vitelnek is, e téren viszont a helyes könyvelést a rendeletek eltérő értelmezése helyenként megnehezíti. Az egységes gya­korlat megteremtését elősegí­tendő, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete a számvitel időszerű feladatairól szemináriumot ren­dez, melyre november 29-én, délután 2 órai kezdettel kerül sor a pécsi Technika Házában. A konzultációs lehetőséget biz­tosító szemináriumon A gazda­sági pénzügyi revíziós tevékeny­ség eredményei, gondjai és a továbbfejlesztés irányai címmel dr. Sütő Dezső, a Pénzügymi­nisztérium bevételi főigazgató­ja ; A pénzügyi revízió számvite­li elszámolása és az 1977. évi mérlegbeszámoló sajátos voná­sai címmel dr. Scholcz Rezső főosztályvezető tart előadást. Az SZVT minden érdeklődőt vár. Amatőr zenekarok művészeti bemutatója llendegünk tvolt Ránki György akadémikus özgozdásznak indult, de időközben a történelem is megragadta Ránki Györgyöt, s mivel nem tudott és nem is akart választani, úgy oldotta meg a kérdést, hogy végül mindkét szakból doktorált. Az egyetem elvégzése után a Történettudományi Intézetbe került, azóta dolgozik ott, ma már az intézet ügyvezető igaz­gatójaként. Tizenkét év óta pe­dig a debreceni tudományegye­tem professzora, hetente jár le Pestről megtartani az óráit. Számos könyve jelent meg, így például A magyar gazdaság száz éve, Magyarország gazda­ságtörténete a második világ­háború alatt, Kelet-Európa gazdaságtörténete a XIX.-XX. században, Magyarország né­met megszállása. A tízkötetes Magyarország története soro­zat nyolcadik kötelének ő a fő- szerkesztője. Ez a kötet tárgyal­ja az 1918-1945 közötti idő­szakot. A könyvek címei is arról ta­núskodnak, hogy Ránki György egyformán foglalkozik gazda­ságtörténettel, politikatörténet­tel is. — Munkáim többsége a XIX—XX. század eleji magyar és kelet-európai gazdaságtörténet témakörét dolgozza fel — he­lyesbít Ránki György. - Mindig nagyon érdekelt a gazdasági fejlődés, a társadalmak gaz­dasági átalakulásának kérdése. A XIX. százdtól indultam a má­sodik világháborúig, majd új­ból visszatértem és így elkerül­hetetlenül kapcsolatba kerültem a politikatörténettel is. Termé­szetesen ezen a területen is szí­vesen végzek kutatásokat.- Milyen a kutatási módsze­re?- Sokat kell olvasni, levéltár­ba járni, minden forrást fel kell kutatni, megérteni az összefüg- • éseket. A közgazdasági témák­ban gyakran dolgozom együtt barátommal, Berend Ivánnal. A jövőben kiszélesítem kutatá­si területemet a többi európai országra is, például Spanyol- országra, Olaszországra, a há­ború előtti Oroszországra. Ezt a feladatot közösen oldjuk meg Berend Ivánnal.- Miért van szükség az ösz­szehasonlitó kutatásokra és az eredményeket mennyire lehet a mára alkalmazni? — Magyarország helyzetét sem ma, sem a múlt században sem lehet megérteni anélkül, hogy ne vizsgálnánk a környező országokat, de a távolabbiakat sem lehet számításon kívül hagyni. Egy francia tudós mondta egyszer, visszatekintve pályájára: Mivel csak Francia- országgal foglalkoztam, nem értettem meg Franciaországot sem A kutatások eredményeit közvetve lehet felhasználni. A történelmi struktúrák alapos elemzése segítséget adhat nap­jaink problémáinak vizsgálatá­hoz is. Mindenkinek, aki a je­len gazdaságával foglalkozik, ismernie kell a múltét is. Ilyen például a nyersanyaggazdálko­dás kérdése is. Ránki György a Történelmi Szemle főszerkesztője. Pécsi, TIT-be|i látogatásának is elsőd-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom