Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-25 / 324. szám

1977. november 25., péntek DunQntuii napló 3 «lfleguatösutncilc ex kongresszus üaiarozatai Mind a gazdaságpoli­tikában, mind a lakosság ideológiai, politikai arcu­latának alakításában elért eredményes munkáról adott számot az a jelen­tés, amelyet az MSZMP Pécsi járási Bizottság vb a közelmúltban megtár­gyalt, felmérve a XI. kong­resszus óta eltelt két és fél év tapasztalatait. A tárgyalt időszakban a já­rási pártbizottság, a párt- szervezetek, a gazdasági és társadalmi szervek munkája a XI. kongresz- szus határozatainak és az V. ötéves terv feladatai­nak végrehajtására irá­nyult. A feladatok időarányosan teljesültek a pécsi járásban A járási párt'végrehajtóbizottság értékeléséből tevékenységével jelentősen hozzájárul Szentlőrinc és kör­zete beruházási kivitelező fel­adatainak megoldásához. A Pécsváradi TÖVÁLL is sokat segített a kivitelezői kapaci­táshiány enyhítésében. A Gör- csönyi Téglagyár egyre növek­vő termelése hozzájárult Pécs és környéke blokktégla-ellátá­sához. A járás építőipara az elmúlt három év eredményei alapján várhatóan túlteljesíti az V. ötéves tervben kitűzött célokat. Mezftgaztfaságs A termelés jelentősen fejlő­dött, azonban számos gond is akadt — például az 1975-ös rossz búza-, az 1976-os vártnál gyengébb kukoricatermés. így az 1977-es gazdasági évben rendkívül nehéz feladatot kel­lett megoldania a mezőgazda- sági ágazatnak — 7—8 szá­zalékos termelésnövekedést —, de a háromnegyedévi ered­mények alapján a teljesítés biztosítottnak látszik. A növénytermesztés fejlődése rendkívül intenzív volt. Érdekes jelenség: míg 1975—76-ban a termésszerkezet egyszerűsödé­se, addig 1977-ben a ter­mésszerkezet bővülése volt a jellemző. A termésszerkezet bő­vítésének két alapvető oka: az „újra felfedezett" növényféle­ségek (repce, mustár) kitűnő nyereséghozama, valamint a ncgy értékű gépek teljesebb kihasználási lehetősége. A bú­za vetésterülete az 1976-os át­meneti csökkenés után 1977- ben 663 ha-ral emelkedett — az 1977. évi búzatermésátlag már megközelíti a tervidőszak végére kitűzött 47—48 q/ha átlagot. A kukorica vetésterü­lete 1977-ben 1976-hoz képest csökkent. Ebben az 1976-os vártnál gyengébb termés és a növény romló nyereséghozama játszotta a döntő szerepet. Az idei várt terméseredmény 4 q/ha-ral meghaladja a terve­zett hozamot. Jövőre növelni kell a kukorica vetésterületét. ZSIfeéjHffSMSfes Az V. ötéves terv jelentős feladatokat tűzött ki — a tel­jesítés érdekében növelni kell a termőterületet és a hoza­mot. Az idei kiegyensúlyozott áruellátás, az előző évinél ala­csonyabb átlaaár a közös, nagy erőfeszítések eredménye volt. A gyümölcstermesztés helyzete az eltelt három év alatt a kertészeti ágazaton be­lül a legkedvezőtlenebbül ala­kult. összegezve az elmúlt három év növénytermelési eredmé­nyeit: ha nem is zökkenőmen­tesen, de jelentősen nőttek az átlagtermések. Búzából és ku­koricából megközelítették a tervidőszak végére kitűzött ho­zamokat, cukorrépából, borsó­ból, napraforgóból pedig túl­teljesítették azokat. Állattenyésztés Az állattenyésztésben a fej­lődési ütem az első két évben mérsékelt volt. A IV. ötéves tervidőszakban felhasznált, be­épített nagy értékek (szakosí­tott telepek) a vártnál lassab­ban hozták az eredményeket. Az elmúlt három év során a járás mezőgazdasági üzemei emelték az állattenyésztés faj­lagos mutatóit. A szarvasmar­ha-ágazat elért eredményei, valamint a sertéságazat 1978- tól kezdődő termésfelfutása alapján biztosítottnak látszik az 1980-ig kitűzött célok telje­sítése. Kedvezőtlenül alakult az el­ső két évben a mezőgazdasági üzemek közgazdasági helyzete: 1975-ben három, 1976-ban öt üzem volt veszteséges vagy alaphiányos. Az 1977-es év ja­vított ezen a helyzeten —vár­hatóan két termelőszövetkezet már saját erőből rendezhető alaphiánnyal. A beruházások tapasztalatai: a korábbiakhoz képest javult az előkészítő, ki­vitelező munka, rövidültek a határidők. A háztáji gazdaságok ter­melésének fellendítésében je­lentős szerepet vaTlalt a járás négy áfésze. A termeltetés egy részét 32 szakcsoportban szervezik — a kistermelőket el­látják alapanyaggal, intézik az árufelvásárlást. Az 1977-es év­től kezdve további fejlődést várnak az ágazattól. • A jelentés részletesen fog­lalkozik a politikai, kulturális munkával, az állami, társadal­mi szervek tevékenységével. A vb tagjai felszólalásukban a céltudatos, eredményes munka további fokozásáról szóltak. A gazdaságpolitikai munkánál felhívták többek között a fi­gyelmet néhány termelőszövet­kezet gazdálkodási stabilitásá­Miért nincs elegendő Intézkedtek: soron kívül Is szállítanak „Két hét óta egyetlen palac­kot sem kaptam" — mondta a kis külvárosi propán-bután el­adóhely vezetője. Baranya leg­több községében is hasonló a helyzet, ritkán jut el hozzájuk a szállítmány. — Szeptemberben a gázpa­lackok szállítását a szekszárdi Volán 11. sz. Vállalat vette át a Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalattól. A na­pokban újból tárgyaltunk a 11- es Volán vezetőivel, akik azt ígérték, hogy egy hét alatt felszámolják az átállással járó zavarokat - mondotta kérdé­sünkre Háda Sándor, a DDGÁZ műszaki igazgatóhelyettese. Mik azok a zavarok, ame­lyek az átállással 'jártak, s ho­gyan szünteti meg ezeket a Volán? Pech József igazgató- helyettes válaszolt kérdésünkre Szekszárdról.- Más ellátási rendszerben szállítják kocsijaink a palac­kokat, mint ahogy ezt a cse­retelepek vezetői régebben megszokták. A menetrend sze­rint közlekedő gépkocsik adott helyen nem egyszerre cserélik ki a palackokat, hanem rend­szeresen járva a körzetet, fo­lyamatosan végzik a cserét. Talán a nem egészen meg­felelően előkészített átállás okozta, hogy gyakran kevesebb palack jutott így egyes csere­telepeknek, mint máskor, az igények kellő ismeretének hiá­nyában a szállítási körzetek­ben előbb elfogyott a teli pa­lack, mint ezt számították. A DDGÁZ-zal folytatott leg­utóbbi megbeszélés alapján teherforgalmi osztályvezetőnk már megtette az intézkedése­ket - mondotta Pech József. Nagyobb szállítmányok indul­nak a körzetekbe. Ahol pedig elfogy a palack, a cseretelep vezetője bejelentheti ezt a gáz­műveknél, ahonnan azonnal ér­tesítést kapunk telexen és so­ron kívül kocsit indítunk ... — ZS­rt a k segítésére. De szóltak a közoktatás, közművelődés fel­tételei javításáról is. Megálla­pították: javult a pártmunka, a pártszervezetek tevékenysé­gének színvonala. Az eddig végzett munka — a további feladatok megoldásának sok­irányú segítségével — biztosí­ték a XI. kongresszus határo­zatai valóra váltására. G. F. Itt tanulni kell Növelés a szakmára, az életre A baranyai gyárak és a vál­lalatok évente 3500 szakmun­kást igényelnek, a beiskolázási terv 2700 gyerekkel számol, idén mindössze 2400 általános isko­lát végzett tanuló iratkozott a szakmunkásképző intézetekbe. Létszámjavulás - optimista becslések szerint is — csak 1983 után várható. Lemorzsolódás és okai Gondot jelent a nagymérvű lemorzsolódás. Az 1973/74-ben kezdett 3140 tanulóból idén 2348 tanuló vehette át a szak­munkás-bizonyítványt. A többi lemorzsolódott gyenge tanulmá­nyi eredmény, betegség, bejá­rási nehézségek és egyéb okok miatt. Az intézeti tanterem-, kol­légium- és tanműhelyhiány is sok problémát okoz. A szakmunkásképzésről be­szélgettünk a pécsi 500. sz. Zrí­nyi Miklós Ipari Szakmunkás- képző Intézet megbízott igazga­tójával, Blesz Józseffel. — Hány fiatal tanul önöknél? — Intézetünkben 2100 gyere­ket nevelünk, oktatunk és kép- zünk 38 szakmára 44 főhivatá­sú, 38 óraadó tanár és 64 — zömében külsős — szakoktató segítségével. Tanulóink 80—85 százaléka fizikai dolqozók gyermeke, há­romnegyedük fiú. Legtöbben a gépi forgácsoló és autószerelő, de 180-an a karosszéria-laka­tos szakmát tanulják. A csak érettségivel elsajátítható autó­villamossági műszerész, kozme­tikus és más szakmákra jelen­leg 170-en készülnek. Hiány­szakmák a marós, a távközlés­technikai szerelő, fonó-szövő, a tímár és a vasúti járműszerelő. A lányok zömmel a férfi- és nőiszabó, a fodrász, kesztyűs, fonó-szövő szakmát tanulják. Vannak olyan szakmáink is, melyekre egy-két tanulónál nem kell több, ilyenek: fogműves, órás, elektronikai műszerész, or­vosi műszerész, nyomdai fény­képész és síknyomó-gépmester, szűcs és gumijavító. 40 százalékkal több kellene — Lehetőségeik? — Az idén 750 fiatallal kezdtünk. Az utóbbi időben a vállalatok reálisan terveznek, de mivel a nyolcadikból kikerü­lő gyerekek száma még pár évig csökken, bajban vannak a munkáltatók, 40 százalékkal több szakmunkást fogadnának, mint amennyit kibocsájtunk. A szakmai elméletet és köz­ismereti tárgyakat az intézet­ben sajátítják el, heti három napon át, a másik három na­pot gyakorlati képzéssel töltik. Az elsősök a vasipari szakmá­kat, az 1973-ban átadott kor­szerűen felszerelt tanműhe­lyünkben, a másodikosok pe­dig az üzemek, vállalatok tan­műhelyeiben gyakorolják. Az utóbbi három évben adták át a minden igényt kielégítő tan­műhelyeiket: a MÁV, Mechla­Korszerű tanműhelyek!« segítenek a vállalatok Létszám javulás csak 1983 után várható bor, ÉPGÉP, Posta, DÉDÁSZ, Kesztyűgyár, XIV-es AFIT és az ÉPFU, illetve most fejleszti a Mecseki Szénbányák és az EIVRT Sopiana Gyára. — Minek köszönhető ez a nagyarányú fejlődés? — A szakmunkásképzésről szóló 1969-es törvény kimondja, hogy új gyár csak vállalati tan­műhellyel épülhet, ahol biztosí­tani kell a képzés tárgyi felté­teleit, gépeket, szerszámokat is. A párthatározat és az ifjúsági törvény is egyértelművé tették: a vállalatoknak is többet kell áldozniuk a jól képzett szak­munkásokért. Azt viszont mi bí­ráljuk el, hogy a tanműhelyi feltételek megfelelnek-e a kö­vetelményeknek, hisz ez mind­két félnek lényeges. — Milyen képességűek a ta­nulóik? — A gyerek, aki nem szeret vagy nem is akar tanulni, el­jön hozzánk és egyik csalódás éri a másik után. Itt tanulni kell! A közismeretMárgyak: ma­tematika, fizika, kémia, törté­nelem, valamint magyar nyelv és irodalom, illetve a szaktár­gyak is egyre nagyobb tudás­anyag elsajátítását követelik meg. A jó szakmunkásnak nem­csak a szakma csinját-binját kell ismernie, általános művelt­ség nélkül nem képes lépést tartani a technika fejlődésével. A szociális lehetőségek — Milyenek a szocális lehe­tőségek? — — Tanulóink zöme pécsi, de 42 százalékuk bejáró. Sajnos nem állunk jól a kollégiumi he­lyeinkkel. Az! 506-osban - ven­dégként - jelenleg 170 fiúnk nyer elhelyezést, épületünk­ben 66 lányt helyezhetünk el 7 tanteremben. Huszonkét tan­termünkben délelőtt és délután is örökös telt ház van, ha a hét lánykollégiumi tantermet fel­szabadíthatnánk, ezzel enyhít­hetnénk a tantermi túlzsúfolt­ságunkon, javulnának az ok­tatási feltételek. A testi neve­lést két tornaszobában, a bé­relt Postás-pályán és a Hul­lám-fürdőben tudjuk csak biz­tosítani. A tanulmányi ösztön­díj, az ingyenes munkaruha, a napi egyforintos ebéd nálunk is éppúgy biztosított, mint a töb­bi intézetben. Hasznos szabad idő Vajda Zoltán nevelési igaz­gatóhelyettest kérdezem a szabad idő hasznos eltöltésé­ről és annak lehetőségeiről az intézetben.- Tanulóink a Szakma kiváló tanulója országos versenyeken évek óta derekasan helytállnak, szakmai és közismereti tárgyak­ból egyaránt. A 130 tagú ve­gyeskórus, a fotószakkör, az irodalmi színpad éppúgy várja és foglalkoztatja a gyerekeket, mint a honismereti, bélyeggyűj­tő, barkács és kézimunka szak­köreink. Eredményesen dolgozik a sportszakosztólyunk, tartalmas élet zajlik az ifjúsági klubunk­ban. Az iskolai KISZ-bizottság 9 alapszervezet, 450 gyerek mozgalmi tevékenységét irá­nyítja, de ugyanennyi kiszesünk, tevékenykedik a lakó- vagy a munkahelyi KlSZ-szervezetek- ben.- Milyen oktatási és képzési formát működtetnek még?- A dolgozók kétéves szak- középiskoláját, ahol 150-en kezdtek, és 30-an állnak az érettségi előtt. A különböző szaktanfolyamainkon is sok a fiatal. Murányi László Félezer cipőmodell A jövő év mind a négy év­szakára tervezett mintegy fél­ezer cipőmodellből álló aján­latát ezekben a napokban tár­ja az ipar a kereskedelem és a nagyközönség elé az Okisz labor. A kollekciónak csütörtö­kön a Duna Intercontinental Szállóban megnyílt bemutató­jára meghívták a sajtó képvi­selőit is. A tervezők a nők számára alkalmi viseletre klasszikus vo­nalú, nyújtott orrú, 8—10 cen­timéter magas, karcsú sarkú cipőket terveztek. Mindennapos használatra négy-öt centiméte­res, lapos sarkú, kényelmes ci­pőket szánnak sportos, angolos kivitelben. A gyermekcipők fel­sőrésze puha bőrből, illetve textiliából készült, szinte a szi­várvány minden színében. A férficipők orra is enyhén he- gyesedik, s kissé magasított, úgynevezett gavallérsarkuk van. Mindennapos használatra azon­ban a férfiaknak is szélesebb orrú, erősebb bőrből, sportos tűzéssel, díszítéssel készülő ci­pőket terveztek. Megállapították: a számos gond ellenére feladataikat idő­arányosan csaknem minden területen teljesíteni tudták. Ebben jelentős része van an­nak, hogy a kommunisták lel­kesen, példamutatóan dolgoz­va mozgósítani tudták a dol­gozó kollektívákat. A szocialis­ta brigádok a lendületes mun­ka motorjai voltak. Lelkesítőén hatott a munkaverseny, külö­nösen a NOSZF 60. évforduló­jára tett felajánlások és azok teljesítése. fear Az ipari termelés jóval ki­sebb hányadot tesz ki a járás gazdasági életében, mint a mezőgazdaság. Az elmúlt' há­rom esztendő egyenletes fejlő­dése azonban mutatja jelen­tőségének fejlődését. A ma is nagy jelentőségű termeléssel rendelkező üzemek mellé (Cserkúti MEZŐGÉP, Buda­pesti Vegyiművek Hidasi Gyár­egysége, Hidasi VOSZK, Hida­si UNIVERZUM) egyre több kihelyezett üzem létesül, főleg a nagyközségekben, mint pél­dául a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci telepe, a Szigetvári Cipőgyár kihelyezett részlege. A járás ipari üzemei az eltelt három év átlagában 7 százalékos termelésnöveke­dést értek el — amely meg­felel a járás V. ötéves terv­célkitűzéseinek. A MECSEKTEJ azonban ebben az évben ne­héz helyzetbe került — szep­temberben veszteséges lett. Rendkívül hatékony munkára van szükség ahhoz, hogy eb­ből a helyzetből az év végére kilábaljon. Az építőipari ágazat terme lésnövekedése az elmúlt idő­szakban rendkívül intenzív volt — 1976-ban 18 százalék, eb­ben az évben várható 8 szá­zalék. A legjelentősebb üze­mek közül a Pécsváradi Építő­ipari Szövetkezet — ötödször nyerte el a Kiváló szövetkezet címet — az év végére terve­zett mozaiklapüzem beruházá­sát már novemberre befejezte és megkezdte a termelést. A Szentlőrinci Költségvetési özem

Next

/
Oldalképek
Tartalom