Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-24 / 323. szám

1977. november 24., csütörtök Dunflntrm napló 3 n .kültiílag” zaucarosa nélkül Közmíífolyosóban - szerelés közben Siklósi városrész. A házak fu­tószalagon épülnek. Nagy L- alakú tömbök fognak közre hol észak, hol dél felé nyíló udva­rokat. A Mesterséges Terméke­nyítő Állomástól indult a sza­lag nyugat — azaz a Sarohin tábornok útja — felé. Itt már készen állnak a házak (már mint a szerkezet), ott a kész fo­gadószint a panelokra vár, amott a fogadószintet formázó BUFA-zsaluk közeibe a beton­szivattyú vastag gégecsövéből bő sugárban ömlik a híg be­ton. A következő épülelsor alap­jain hatalmas acél négyszögek: a vezetősáv zsaluzata, az egész épület lelke; az alap még „té­vedhet” 5—10 centit, de a veze­tősáv egy millimétert sem. A vezetősávra épül a fogadószint, arra a panelszerkezet... Kint a sarkon még csak az egyszerű alop van. Hát ez ma a Siklósi városrész. Igaz is ... a hőköz­pontok. Az egyikben szerelnek már, a másiknak a váza áll. Dolgozik már a cölöpalapozó is az első tízemeletesek alá. És készül a Sarohin tábornok út­jának a folytdtása: van már szegélye és betonalapja az út­nak, csak az aszfaltozás hiány-, zik. Ennek a Siklósi városrésznek a nevezetes sajátossága a KAF, az ország első komplex közmű­alagút és folyosó rendszere. A lényeget tömören ismét leírjuk: a különféle közműveket az épü­letek alagsorában a háztól el­különített folyosóban, illetve a házakat a legrövidebb úton összekötő alaqútban vezetik. Ez­zel megszűnik a szabad terü­leteket — utakat, parkokat — át­szövő vezetékhálózat. Biztosít­ható a közműrendszer egyszerű üzemeltetése, folyamatos ellen­őrzése és karbantartása — a „külvilág" zavarása nélkül. A KAF beruházásként valamivel drágább a milliónyi ároknál, a többlet az üzemeltetésnél té­rül meg; fajlagos költsége pe­dig annál kedvezőbb, minél több lakást szolgál ki. Az egyik ház fogadószintjén kapunyi nyíláson át megyünk be — természetesen sisakban! — a közműfolyosóba. Nyomban egy vaslépcsőre lépünk (ilye­neket még sokat látunk: mene­külőnyílásoknál és a folyosó szintváltásainál). Bent a fal két oldalán tartóvasak szép sorban; közöttük nem túl tágas, de el­fogadható térség van a közle­kedéshez, munkavégzéshez. Hosszú csövek vannak bent, többségük a konzolokon pihen. Az épület végén egy téglalap­alakú nyíláson adták be még darabokban, s itt álltak össze szép, hosszú szálakká. A folyo­són meghatározott távolságok­Első az országban Drágább, de megtérül ban kiöblösödések: itt lesznek a vezetékek lírái, tágulási ívei. Most még munkahelyek. Két- két hegesztőpalack, hosszú gu­mitömlők, vakítóan villogó kék fények és a serényen tevékeny­kedő szakmunkások. Havasi László hegesztőtől kérdezem, milyen a folyosóban dolgozni. „Egész más, mint kint a sza­badban — mondja. — Itt nem zavar az eső, a szél ... Csak sokat kell cipelni; valami más megoldás kellene ...” Űk csi­náltak valamit: kis vaslemez két golyóscsapágyon - nem ép­pen szabályos eszköz a csövek mozgatására, dehát más nincs. A BÉV Egerből rendelt idevaló kis kocsikat, de nem érkeztek még meg. Mindegyik öbölben serény munka folyik: o szerelő főépi- tésvezetőség munkásai szer­kesztik össze a vezetékeket: távfűtés-, melegvíz-, szenny- és csapadékvíz-vezeték, s készítik a helyet a villamos és a postai kábeleknek. Gáz nincs — a Sik­lósi városrész csak elektromos energiát kap! Egy helyen ott van egy szál szürke Dynadur- cső( ilyenben szállítják az ivó­vizet). A megoldásra váró prob­léma: úgy elhelyezni a konzo­lokon a csövet, hogy utólag ne károsodjon. A földben tel­jes hosszában támasztékot kap a cső, itt a viszonylag távoli konzolok esetleg nem várt ha­tást gyakorolhatnak rá. Mire a folyosó végére érünk, hajlandó lennék azt hinni, hogy valamelyik belvárosi pincelabi­rintusból bújok ki. A zegzugos folyosóban — mitagadás — el­vesztettem a tájékozódó-képes­ségem, s most, amikor kint va­gyok egy betonkaszniban (ami­ből a prímér és szekundér táv­fűtővezetékek mennek majd fel a hőközpontba), hirtelen nem tudom, merre lehetek. Kilépek a kapun, s egy széles, mély árokban állok, szemben a Poc- lain markol nagyokat a föld­ből. Itt betonozzák rövidesen az alagutat ami a két L-alakú tömböt összeköti. o Nagy üggyel-bajjal kimá­szunk a gödörből. Megkerül­jük a tömböt, s az egyik udvar szélén egy beton aknaszájnál állunk meg. A térség belseje felé mutat a kísérőm:- Az udvar térkiképzése olyan lesz, hogy a csapadékvíz egy helyre folyik össze, s onnan egy Lengyel szakmunkások segítenek Pakson Szerdán megérkezett a len­gyel szakmunkások első, har­mincöt fős csoportja, amely­nek tagjai a paksi atomerőmű építkezésen dolgoznak. Továb­bi negyven társukat a követ­kező napokban várják. Az Erő­mű Beruházási Vállalat a kö­zelmúltban kötött szerződést a lengyel Budimex Külkereske­delmi Vállalattal munkaerő küldésére. Ennek alapján a krakkói Budosztal cég dolgozói vesznek részt Mdgyarország el­ső atomerőművének helyszíni munkálataiban. A paksi atomerőmű első blokkjának 1980-ban tervezett indítása egyre gyorsuló tempót követel a kivitelezőktől és ez rendkívül nagy feladatokat ró a hazai szerelőiparra. A bará­ti országból jött segítség tehát enyhítést ígér a gondokon. A lengyel szakmunkások — vasbetonszerelők, hegesztők — a reaktortéri épületen és a turbinaalapok készítésénél dol­goznak. Arról is gondoskodtak a helyszínen, hogy a szívesen fogadott vendégek jól érezzék magukat. Otthont pótló szállá­suk Paks nagyon szép új lakó­telepén van, ahol minden ké­nyelmet biztosítottak számukra. vezeték hozza ide a vizet. Az lesz itt az egyetlen vezeték. Furcsán hangzik ez, hogy „egyetlen". Odaát, Lvov-Kert- városban hasonló térségeket ke- resztül-kasul behálóz a vezeté­kek szövevénye. Ha itt nem lesz vezetékszövevény, akkor a par­kosításnak sem lesznek aka­dályai. Másutt ugyanis mindig kínosan kell ügyelni arra, hogy a majdan megerősödő és kite­rebélyesedő gyökérzet ne ve­szélyeztesse a közművezetéke­ket. Hársfai István Növényzet kerül a holdbéli tájra Külfejtés - poráradattal Két irányban mért a traffipax 1 Mérlegen a baleseti ijfj 'Statisztika zuti ellenőrző t a paszta la ta i Figyelmetlenek a személygépkocsi sek Baranya megye egész terü­letét átfogó nagyszabású köz­úti ellenőrzést hajtott végre a Rendőr-főkapitányság a já­rási kapitányságokkal karöltve. A két nap alatt 13 547 jármű­vet ellenőriztek, és ebből sza­bályszegések miatt 1441 veze­tőt figyelmeztettek, illetve meg­bírságoltak, 147 személy ellen eljárás indult, míg 12-en egy darabig a gyalogosok táborát gyarapítják. — Az akció során különö­sen a kiemelt szabálysértése­ket figyeltük, és a számok is mutatják, nem kedvező a ba­ranyai helyzetkép. Harminché­tén színesítették meg a szon­dát, ugyanennyien gyorsabban mentek a megengedettnél, az­tán sokan vétettek az elsőbb­ségi jog megadása ellen — mondja Gyimesi János rendőr őrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának ve­zetője. De van más is. A jelzett két napon sűrű köd borította a me­gye útjait, ami nehezítette a szolgálatban levő rendőrök munkáját. A tiszta látást erő­sen akadályozó tejfehér köd­ből többször, mint derült ég­ből a villámcsapás — úgy bukkantak ki a járművek. Vá­rosi világítással, miért ne? Tu­domásul kéne venni már, hogy a tompított fényszóró haszná­lata minden esetben kötelező, ha a látási viszonyok bármi oknál fogva korlátozottak. Alapszabályként tartsuk a fe­jünkben, különösen most té­len: látni és látszani! A fénykürtök bezzeg sűrűn villogtak, jelezve a szembejö­vőnek: Vigyázz, ellenőrzés! En­nek ellenére bizonyára sokan meglepődtek, amikor azt a „bizonyos" fényképet kézhez kapták, mert elölnézetben gyö­nyörködhettek járművükben és magukban. Ugyanis a traffipax — ha akarja — a szemből jövőket is kitűnően lencsevég­re kapja. — Mit mutat a baleseti görbe háromnegyed éves szin­ten? — Tovább emelkedett — mondja Gyimesi János rendőr őrnagy. — Az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva idén 176-tal több baleset tör­tént, ami személyi sérüléssel járt. Megdöbbentő az emelke­dés (34,4 százalék) a halállal végződött baleseteknél. Szep­tember 30-ig bezárólag 39-en vesztették életüket a közúton. Kedvezőtlen a helyzet a sú­lyos, illetve a könnyű sérülé­sek vonatkozásában is. Előbbi 20,7 százalékkal növekedett, míg a könnyű sérülések a bá­zisidőszakhoz képest 31,5 szá­zalékkal emelkedtek. — Kik okozzák túlnyomórészt a baleseteket? — A személygépkocsi-veze­tők. megtörtént balesetek 40 százaléka az ő számlájukra írható. De nagyon figyelmetle­nek még a motorkerékpár­vezetők, akik szintén sok sérü- léses balesetet okoztak. A gyermekbaleseti statisztikánk némileg javult, de változatla­nul kérjük a gépjárművezető­ket, hogy fokozott figyelemmel vezessenek, ahol a gyermekek megjelenése várható. Gondo­lok itt elsősorban a játszóterek környékére és az iskolák köze­lében levő útszakaszokra. — Milyen szabálytalanság okozta a legtöbb balesetet? — A relatív sebesség, vagyis a balesetet okozók nem meg­felelően választották meg azt a sebességtartományt, amely­ben még biztonságosan köz­lekedhetnek. Itt elsődlegesen a rossz út- és látásviszonyokra gondolok. Az elsőbbségi jog meg nem adásából bekövet­kezett balesetek 60 százalék­kal nőttek a tavalyihoz képest. Harmadik helyre lépett elő a szabálytalan kanyarodás, ami számottevően rontja a statisz­tikát. Baranya megyében a har­madik negyedév végéig 614 baleset történt, és ebből 110 elkövető ital hatása alatt állt, kisebb vagy nagyobb mérték­ben. A számok is bizonyítják, minden 5,5 járművezető a szesz hatására, mámorosán közleke­dett, illetve okozott balesetet. Közeleg a tél, ilyenkor józan állapotban is nehéz vezetni, ezért legyünk figyelmesebbek, körültekintőbbek. Müller István Mügyantás folyadékkal végeztek kísérletet fi napot sem látni, nemhogy az eget, mert mindent eltakar és elsötétít a porfelhő Pécsett a Karolina-völgyi szénkülfejtés­ben. A környékbeliek hálálkod­nak, ha egy kis zápor elveri a „poráldást”, amit elsősorban a növények sinylenek meg és a tüdő, nem beszélve a háziasz- szonyokról, akik nem mernek ablakot nyitni. Az áldatlan állapot 1968 óta 4—5000 lakót érint Alsó-, Kö­zép- és Felső-Gyükésben, a Lám­pás-völgyben, a Kispirics*izma- dűlőben, a Bártfa utca és a Marx út végében, a Szamár- kútnál, valamint a Nagybánya- réti-völgyben. Kilenc-tíz négyzetkilométerre 500—700 tonna por hull évente szenes palából, meddőből és löszből (a megengedett és ve­szélyt nem jelentő norma a 150 tonna). A zöme „szeren­csére" nem sodródik ki a kül­fejtések mély völgyeiből, ennek is köszönhető, hogy a belvá­rost nem sújtja a poráradat. fi fő veszélyzóna két-három kilométeres gyűrűben veszi kör­be a külfejtést, ahol gyakran 5—10 centi vastag a leülepe­dett, koromhoz hasonló por. A Mecseki Szénbányák a környék­belieknek évente zöldkárra 500 —800 000 forintot fizet ki, de 1975-ben a kártérítés az egy­milliót is meghaladta. A külszíni fejtésre szükség van. A Pécsi Hőerőmű legje­lentősebb szénforrása ez a te­rület, nemcsak most, de a jö­vőben is. Évente legalább 300 000 tonna szenet termelnek ki, de növelni akarják, első­sorban a Lámpás—Karolina- völgyben. Minden külfejtés velejárója a hatalmas por, mert a kőzetet fellazítják és a talaj finom, agyagos, homokos összetevőit felkavarja a szél, az eső is odébb tereli, de a legnagyobb „porkeverők” mégis a szállító- járművek. Műszakonként 10—12 dömper, teherautó robog po­tyogó rakományával a földuta- kon. Ha beton lenne az út, az sem mérsékelné a porképző­dést. Egy-két kilométeres föld­útrendszerről van szó, melyen belül az útvonalak mindig vál­toznak, ahogy a fejtések is vándorolnak. dőket, cserjéseket nevelhetne. Holdbéli tájak, sivatagnál is félelmetesebb vidékek alakul­nak ki. Némi remény már kecsegtet, és a bánya a környezeti ártal­makat igyekszik felszámolni. Az utóbbi időben erősödött fel ez a tendencia, tehát a mulasztá­sokat bepótolják. A Nagypiri- csizma-dűlőben végre talajt te­rítettek le a felhagyott bánya­részben, sőt cserjésítenek is. A szakaszos robbantásra tértek át, ami kevesebb port ver fel, sőt év végétől megszűnik a rob­bantásos művelés és nagy hegybontó erőgépeket alkal­maznak, így talajfeltépő trak­torokat, melyek valósággal szántják a kőzetet. A Pécs vá­rosi Tanács és a Mecseki Szén­bányák közötti új megállapodás szerint a bánya vállalta, hogy ötven méteres sávban gondoz­za, kíméli és védi a növénye­ket, kétszáz méteren belül pe­dig kártérítést is vállalva kisa­játít területet. Csak ilyen fel­tételekkel jutott újabb 43 hek­tárnyi bányaterülethez, sőt szi­gorúan előírták a kötelező er­dősítést is. A fő veszélyzóná­ban mintegy harminc családi házat számolnak fel, ez több mint száz embert érint. Ezért cserében lakást vagy pénzt kapnak. A felszámolandó in­gatlanok száma mintegy más­fél száz. A zónát addig is a ta­nács kapja meg, mely ingyen bérbe adja lelkes hétvégi te­lekművelőknek. Már most is van ilyen ' védősáv szerepet betöltő mezőgazdasági földszakasz a bánya körül 100—120 parcella­tulajdonossal. Végső megoldás­nak mégsem tekinthető, hogy parcellagazdákat küldjenek a porzónába. A táj 15 éven át az üdülőhelyi övezetbe tarto­zott, de most alig egy hónap­ja kivonták ebből, tehát pihe­nési és üdülési célra nem al­kalmas. A természetbarátok féltik az erdőket. Súlyos probléma, hogy a szénbánya eddig nem töre­kedett kellő mértékben a re­kultivációra, vagyis a kifejtett völgyek, gödrök teraszos kiala­kítására, ahol a lépcsőkön er­Üjraerdősitésre pénzt és ki­vitelezőt biztosított a városi ta­nács, csak minden annakfügg- vénye, hogy a bánya mennyire rekultiválja a terepet. De en­nél is fontosabb, hogy a bá­nya kutatási osztályán az or­szágban egyedülálló kísérlet indult a por megkötésére, és első alkalommal a Karolina- völgyben vizsgázott az új el­járás: alig néhány napja. Mű­gyanta alapanyagú folyadékkal kötik meg a port két-három hétre is. Lehet, hogy drága az újfajta módszer, de bevezeté­sétől nem idegenkednek a Me­cseki Szénbányáknál. A tét nagy és ez megoldást nyújt­hat. Csuti János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom