Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-01 / 301. szám
1977. november 1., kedd Duntmtuii Rgplo 3 Fellendülőben a kendertermesztés # A termelési rendszer előnyei 0 Jobban fizet mint a búza és a kukorica Jó példák, hasznos tapasztalatok Szlivenben jártak a baranyai szakszervezeti vezetők „A tót lány, meg a férjhez menő özvegy, akár fiatal, akár öreg, szerelmi babonára gyűjti. Háncsát nem szabad megfogni és megszőni, mert aki az ilyen ruhát viselné, meghal; ezért a babonaságra használt szálakon kívül a többi egylakú kendert nyűvés- kor elhányják, hogy senkinek ne ártsanak vele." A Révai nagylexikon szerinti évszázados néphagyományt talán már azokon a vidékeken sem ismerik, amelyek a legnagyobb kendertermesztő területek hazánkban. A kézi aratásnál valamikor használatos vágókés is kiment a divatból, a tilo- lás, a gerebenezés és a fésülés sem kézimunka manapság. Magyarország nagy hagyományokkal rendelkező kendertermesztő, mégis 1975-re olyan mélypont alakult ki az alapanyag termelésben, amelyre még nem volt példa. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, amely Európa legnagyobb ilyen jellegű feldolgozó bázisa, szinte egyik évről a másikra megoldhatatlannak látszó helyzetbekerült: a gyárakba mindössze negyvenötezer tonna áztatott kendert szállítottak be, ami az igények alig több mint felét biztosította. Intézkedés ás eredmény A rostkender-termesztés nagyarányú visszaesésében a gépi betakarítás megoldatlansága, az ezzel együtt jelentkező munkaerőhiány és nem utolsósorban az alacsony kivásárlási árak játszottak (őzre. 1970-ben még százhúsz jazdaság foglalkozott kender- ermesztéssel, öt évvel később elére csökkent a számuk, jürgős lett az átgondolt, jgyanakkor gyors, kormány- izintű intézkedés. Eredménye: öbb mint két évvel ezelőtt negalakult egy iparvállalat :eretén belül működő terme- ési rendszer, amely várhatóin hosszú távon megoldja a lazai kenderipar alapanyag- sllátási gondjait. Ahhoz, hogy i Szegedi Kendertermesztési iendszerhez tartozó gazdasá- jok fedezzék az ipar igényét, ivente legalább 85 000 tonna ostkender-kórót kell termelni- ik. Az elmúlt esztendőben írszágosan 62 000 tonna ken- lert takarítottak be a gaz- laságok, közel nyolceze'r hektárról. A terület ebben az esztendőben tovább nőtt és a termesztés eredményei is igen biztatóak. Baranya sohasem tartozott a nagy kendertermesztők sorába, ennek ellenére a kitűnő időjárási és talajadottságoknak, valamint a pontos technológiának köszönhetően, Bolyban, Lónycsókon, Duna- falván és Új-Mohácson ebben az esztendőben kiemelkedő terméseredmények születtek. Radnai Antal, a Szegedi Kendertermesztési Rendszer megyei főmezőgazdásza szerint a hozamok meghaladják a hektáronkénti száz mázsát és a minőség is kiváló. Az SZKR biztonsága A termelőszövetkezetek betartották a szerződésekben vállaltakat, sőt az új-mohácsi gazdaság ötvenegy hektárral nagyobb területen vetett kendert, mint amennyiről szó volt. A megyében 501 hektáron került a földbe az UNICO hibrid vetőmag. Az aratást augusztus elején kezdték meg a gazdaságok és augusztus harmadik hetében végeztek vele. Azóta a begyűjtés és a felvásárlás is befejeződött. Baranyában több mint hatvanezer mázsa kárát vettek át. Bolyban, Dunafalván és Üj- Mohócson a szárítós után kazlakba kerülnek a kenderkévék, Lánycsókról pedig a du- naföldvári rostkikészítő telep áztatómedencéibe szállítják az alapanyagot. Az azonnali feldolgozásnak az áztatókapacitás szűkös volta szab gátat. Baranyában az elmúlt évhez viszonyítva több miét tíz mázsával nőtt az egy hektárra jutó terméshozam és száz hektárral nagyobb területen vetettek kendert a termelőszövetkezetek 1977-ben. A termelés stabilizálása érdekében számos intézkedés született. Az SZKR biztosítja a korszeijű termesztéstechnológiát, a betakarításhoz szükséges gépsorokat, a vetőmagot és a megfelelő jövedelmezőség érdekében az elmúlt esztendőben tizenhét százalékkal emelte a kenderkóró felvásárlási árát. Mindezek és az öt évre kötött szerződések együttesen jelentik a garanciát a nélkülözhetetlen textilipari nyersanyag kellő mennyiségű és minőségű termesztéséhez. Deli Mihály, a dunafalvi termelőszövetkezet főagronó- musa termelői szemszögből nézi a dolgokat. — Ilyen jó eredményt még egy évben sem biztosított a kender, holott tizenhét esztendeje foglalkozunk vele. Időben megkaptuk a vetőmagot, beváltak a vágó- és kötözőgépek. Idejében emelték a felvásárlási árakat is, különben abbahagytuk volna a termesztést. A munkaerőhiány nálunk is érezteti a hatását, ezért jól meg kell fizetni a fizikai munkát. A kévekötözéssel a napi háromszáz forintot is megkeresték az emberek. Egyszerűbb lenne, ha a szárított kévéket nem kellene bekazlaznunk, hanem azokat bálákba sajtolva szállíthatnánk a feldolgozóba, de úgy tudom, erre egyelőre nincs mód. A várdombi termelőszövetkezet kedvezőbb helyzetben van: közvetlenül a tarlóról hordják a szekszárdi áztatómedencékbe a kenderbálákat. Rózsa László főagronómus éppen a dunaföldvári rostkikészítőbe készül, mikor összefutunk. Jövedelmező — Legalább hárommilliós árbevételre számítunk a kenderből. Jövedelmezőségben megelőzi a búzát és a kukoricát. Tapasztalatom szerint a kender jól illeszthető a vetésforgóba: ha utána búzát vetünk, három-négy mázsával nagyobb a hektáronkénti gabonatermés. Előnyösnek tartom, hogy az SZKR szükség szerint elvégzi a gépek szervizelését, biztosítja a szükséges alkatrészeket, gondoskodik a célgépek beszerzéséről, amelyeket bérbe vehetnek a gazdaságok, vagy pedig ötéves részletre, kedvező hitel- feltételek mellett megvásárolhatnak. Keresett exportcikk A rostkender a legfontosabb ipari növényeink egyike. A magyar kenderből készült fonalnak, zsinegnek, kötélnek, ponyvának, szőnyegnek, zsáknak, hálónak, tömlőnek, műszaki szövetnek, lakástextíliának híre van a világban. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat több mint ötszázféle terméket állít elő és azok felét exportra gyártja. A félezres kollekció alapanyaga főként a pótolhatatlan kender: ezért is fontos, hogy ismét reneszánszát élje annak termesztése. Salamon Gyula A szliveni szakszervezeti vezetők két évvel ezelőtti látogatásának viszonzásaként a közelmúltban Szlivenben töltött öt napot Neubauer József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára és Rameisl Ferencné, a Szak- szervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára. Látogatásuk célja volt: megismerni a bolgár szakszervezeti mozgalom helyzetét és fő feladatait. A szliveni látogatás első napján egy általános tájékoztató révén tekintették át a bolgár szakszervezet szervezeti felépítését, melynek egyik jellemzője, hogy a függetlenített tisztségviselők mellett sok társadalmi aktívával dolgoznak. Alapvető feladatuk pedig a népgazdasági célkitűzések megvalósítása, illetve a termelést segítő tevékenység. A tervek teljesítéséért rendkívül sokrétű és magas színvonalú propagandamunkát folytatnak. A kiváló teljesítményeket elérő' dolgozók neve és fényképe nemcsak az üzemek folyosóin, hanem az utcák plakátjain is látható. Kiváló munkások klubjainak létrehozásával, a követésre méltó eredményt elérő dolgozók különböző fórumokon való szerepeltetésével is ösztönzik a többieket a jó munkára. A kimagasló eredményekért jutalmazzák a dolgozókat. A terveket nem teljesítő, rosszul dolgozó vezetők és dolgozók neve és fényképe pediq ugyancsak plakátokra kerül. Ezekben a hetekben a NOSZF 60. évfordulójára készülve a bolgár szakszervezetek is kiemelten kezelik a munka- verseny-mozgalmat. A szliveni Dinamó gyárban például egyénekre bontva kísérik figyelemmel a vállalások teljesítését. A textilgyárban — a munkaverseny keretében — elérték, hogy Gyógyulnak a A Mecsek sebeinek nevezik a természetbarátok az elhagyott kőbányákat a hegyoldalban, melyek éktelen kopár szikláikkal, sivatagi kőfelületeikkel kellemetlen látványt nyújtanak, ezen kívül szeles időben beporolják a környéket, rontva a levegő minőségét. A Pécs városi Tanács most megkapta a teltyei, szamárkúti és a , Pap-féle kőbányát, és a tervek szerint sor kerül a rekultivációra, vagyis lépcsőzetesre alakítják ki az omlós, életveszélyes kőfalakat és a teraszokon a Mecsekben hoa korábbi 16-tal szemben jelenleg 22 gépet kezel egy munkásnő. Az üveggyárban felajánlást tett 14 brigád közül nyolc már teljesítette a vállalását. A ,tárló szekrényekben azonban nemcsak a kiemelkedően szép darabok szerepelnek készítőjük nevével, hanem a selejtes termékek is. Nagyot változott, fejlődött a szociálpolitikai terület is. Vannak olyan üzemek, ahol a várandós anyákról — a negyedik terhességi hónaptól kezdődően - reggelivel is gondoskodnak. Másutt bevezették, hogy az üzem dolgozóinak gyermekei díjmentesen kapják a reggelit és a tízórait az iskolában. Több olyan hétközi bölcsőde és óvoda is működik Szlivenben, ahova elsősorban a folyamatosan üzemelő gyárak dolgozóinak gyermekeit veszik fel. Ezekben a szünet nélkül üzemelő gyárakban egyébként nemcsak az ebéd, hanem a meleg vacsora is kijár a dolgozóknak. A szliveni gazdasági egységekben meglehetősen sok bejáró munkás dolgozik. Utaztatásukról bérelt, illetve saját gépjármüveikkel gondoskodnak az üzemek. A női dolgozók helyzetét könnyíti, hogy a bölcsőde-, illetve óvodahelyzet jó, s az üzemi étkeztetéssel a családtagok ellátását is megoldhatják. Érdekesség, hogy a kereskedelemben dolgozó nők részére külön föd rá szü zielet nyitottak, ahol önköltségi áron készítik a frizurákat. Ezt a szolgáltatást minden kereskedelemben dolgozó nő hetente többször is igénybe veheti. Az SZMT vezetői baranyai látogatásra hívták meg a Szli- ven megyei szakszervezeti vezetőket, illetve megállapodtak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást a két megye szakszervezeti mozgalmának munkájáról. Mecsek sebei nos növényeket telepítenek, így molyhos tölgyet, virágos kőrist, valamint galagonyát. Megőrzik a karszt-bokor-erdő jellegzetes fáit, cserjéit. Már humuszt is hordanak fel, azzal, hogy a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az építkezéseken keletkező felesleges homok- és földmennyiséget ide fuvarozza és szétteríti. A három bánya az aljában már összeért csaknem egy kilométer hosszúságban és lassan megtelik ideszállított földdel. A kenderfeldolgozóból érkező rostot fonallá dolgozzák fel. Képünkön: a Hirdi Kenderfonó vizesfonodája. Beültetik a régi kőbányákat A kőműveskanálnak nem mondok búcsút Szép szakma az építés n malterosládát húzó drótkötél megfeszül, csikorog alatta a csiga. Viharos szél fúj. Próbálok szót váltani a tetőn dolgozókkal, nem értjük egymást, a szél elkapja a hangot. Bucsi József és Hódosi Gábor itt dolgoznak a magasház mellett, az új ABC áruház építésén. Nemrégiben a Ki minek mestere kőműves vetélkedőn jeleskedtek. Hódosi Gábor 20 éves. Már gyerekkorában kőműves akart lenni. Szülei házat építettek, ott lábatlan- kodott, elzavarni sem lehetett. A környéken, ha építkeztek, nem volt olyan munka, amit ne vállalt volna szívesen. — Gábornak olyan érzéke van a szakmához, amilyen ezer közül csak egynek — mondja Bucsi József. Nem baráti elfogultság, egykori oktatója szintén dicséri. — Hódosi Gábor a Szakma kiváló tanulója országos versenyen második helyezést ért el, ezért három hónappal előbb kapta meg a szakmunkásbizonyítványt, mint társai — mondja róla Sashalmi György, az 506. Ipari és Szakmunkás- képző iskola igazgatója. — Sajnos, egyre kevesebb az ilyen gyerekünk, aki szakmaszeretetből jön hozzánk. Ebben az évben például 72 kőművestanulónk van. A többi építőipari szakmánál még siralmasabb a helyzet, ácsnak az idén öt, hidegburkoló szakra 18 tanuló jelentkezett, vasbetonszerelő szakmára egyetlen tanulót sem tudtunk beiskolázni. Kőműves szakmában dolgozó szülők gyermekei közül egy sem jelentkezett ide. Pécsi diákunk is nagyon kevés van, inkább a falusi iskolákból jönnek hozzánk. Érdekes összefüggést figyeltünk meg. Azokból az iskolákból jönnek inkább kőművestanulónak a fiatalok, ahol nincs megoldva a korszerű gyakorlati-műszaki oktatás. Ahol a gyerekek megismerkednek a fémmegmunkálás alapfogásaival, inkább különböző szerelőnek, esztergályosnak jelentkeznek. A pedagógusok is segíthetnének. Az elmúlt évben pólyaválasztási bemutatót, kiállítást rendeztünk. Harminc- nyolc általános iskolába küldtünk erről értesítést, ebből csak kettő jött el megnézni. Az előző gondolathoz kapcsolódik, amit Szegedi József, a BÉV KISZ Bizottságának titkára mondott: a KI MINEK MESTERE kőműves vetélkedőt a szakma népszerűsítésére is rendeztük. A verseny lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy képességüket versenyszerűen bizonyíthassák. Tizenegy brigád indult az ország minden részéből. Elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldani. Az elméleti feladatok megoldása — anyagismeret, szakmai, technológiai, ismeretek, szakmai számítás, rajzolvasás, munkaügyi, bérügyi, biztonságtechnikai és politikai ismeretek — a Baranya megyei Építőipari Väjlalat II. számú versenybrigádjának sikerült a legjobban. Sajnos a gyakorlati feladat végzésében, amely a Nyugat-Mecsek építkezésen zajlott, alulmaradtak. Az átlag életkorban jóval idősebb, összeszokot- tabb Komárom megyei és Fejér megyei brigádok mögött csak a harmadik helyet sikerült megszerezni. A verseny alatt elvégzett munka 178 köbméter fal volt. Ezzel az eszmei, erkölcsi sikeren kívül a vállalat tervteljesítését is előbbre lendítették a verseny résztvevői. Bucsi József vékony alkatú, magabiztos, 24 éves fiatalember. — Hogy miért lettem kőműves? — kérdez vissza a kérdésemre. — A körülmények hozták így. Általánosban jó tanuló voltam, mégsem tanulhattam tovább, nehezen éltünk ketten anyámmal. Olyan szakmát akartam, ahol gyorsan, sok pénzt lehet keresni, így jöttem Pécsre az 506-osba. Nem bántam meg. Munka közben sikerült leérettségizni, ez önbizalmat, biztonságot adott az emberekkel való kapcsolatomban. Azt gondoltam, lám malteroska- nállal a kezemben képes vagyok ugyanazt megtenni, amit mások az iskolapadban ülve. Jövő évben a vállalat vezetőségének javaslatára a közgazdasági egyetemre jelentkezem. Mi lesz majd, ha végzek? Nem tudom. Egy biztos, hogy a kőműveskanálnak nem mondok végleg búcsút. Újabb malteroslóda érkezik a tetőre, - a két fiatal kőműves egy pillanatig sem hagyja abba a falazást. Most is versenyeznek, önmagukkal. Sarok Zsuzsa
