Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-20 / 319. szám
1977. NOVEMBER 20. MÜSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. Televízió Panics György riporter es Vitezy László rendező egy pincetérkép fölött (Fotó: Joszipovics) Pécs „alvilága" fáradhatatlanul dolgozik Pécs „alvilága” fáradhatatlanul dolgozik . . . íme a bizonyság: Fünfkirchner Zeitung 1875. jan. 21.: „A Nepomuk utcában, ahol a Posta- és Telegráfhiva- tal nagyon erős forgalmat okoz, hétfőn az utca egy része a járdával együtt az ún. Schöffer- féle ház kiszélesedő pincéjébe szakadt, amelynek egy gyermek majdnem áldozatául esett. Szerencsére elkapta egy jószívű járókelő, épp az utolsó pillanatban és megóvta a sérüléstől. Csukly főbiztos energikus intézkedése nyomán a keletkezett lyukat még az este előtt befedték.” Dunántúli Napló (száz évvel később): „Kossuth Lajos utca 15. Indulunk lefelé a kapualjból ... A lépcsősor közepétől visszatekintve félelmetes a látvány. Egyforma lyukak a lépcsőkön, a lyukak mögött felmérhetetlen nagyságú üreg. A lépcső pedig, amin állunk, a levegőben lóg. A sürgősen a helyszínre hívott szakemberek nyomban döntenek: mielőtt a kutatáshoz kezdenek, az üreget gyorsan tömedékelni kell, nehogy megrogyjon az épület.” A két dátum között pedig könyvtárnyi irodalom, újságcikk, vizsgálati anyag rögzíti azt a jelenséget, amelyet 1975-ben természeti csapásnak minősített az Állami Tervbizottság. Pécsett ugyanis a 70-es évek elején már szinte naponta beszakadt valahol az úttest, tönkrement egy-egy lakóépület, irodaház — és az „alvilág” csak nyelte a város fejlesztésére szánt milliókat. Pécs és a hasonló gondokkal küzdő Eger megsegítésére több mint másfél milliárd Ft-ot szavazott meg az Állami Tervbizottság, erre az ötéves tervre. Tervezők, kivitelezők tucatjai álltak csatasorba, hogy a „tűzoltó" munka helyét mindinkább átvegye a tervszerű megelőzés, hogy kutassák az okokat, feltérképezzék, mi van a város alatt, megerősítsék, illetve megszüntessék a pincéket. A munka azonban — részben az előkészítés, részben a tapasztalatok hiánya miatt — nem ment és nem megy zökkenőmentesen. És az „alvilág" e közben is dolgozik. Ma is elönt egyes pincéket a víz, ma is megrokkannak a falak, ki kell költöztetni a lakókat, miközben szűkös a tervezői kapacitás, miközben kísérletezik az „egyedül üdvözítő" tömedékelési eljárást, miközben nehezen halad a több mint húsz érdekelt vállalat munkájának összehangolása, miközben csak most készül az évek óta szükséges és alapvető építésföldtani és hidrogeológiai térkép . . . A Pécsi Körzeti Stúdió Pá- nics György riporter, Sóvári Gizella szerkesztő és Vitézy László rendező és Bárány György operatőr dokumentumfilmjét két részben sugározza a televízió. Az első részt november 23-án. szerdán 17.40-kor, a második részt 25-én, pénteken 17.40-kor láthatják a nézők. A filmnek o képernyőn való megjelenése előtt Pécsett rendeznek egy sajtóvetítést is, a Perczel utcai Kossuth Klubmoziban, november 21-én 14 órakor. Uránbányászok Jelenet az Uránbányászok pécsi kamaraszínház! eloadasabol. (Képünkön: Koroknai Géza, Pákozdi János, Bobor György, Kovács Dénes és Balázsi Gyula) Néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójában László La jósnak, a pécsi uránbányászokról készített riportja. A rádióriportból később könyv született, majd a Pécsi Nemzet' Színház Paál István rendezéNovembci I /-en nyílt inog Zierkelbach László festőművész képeinek tárlata a pécsi Képcsarnokban. A művész, aki 1948 óta állít ki rendszeresen, többek között Kölnben is be A svéd irodalmat nálunk nem sokan ismerik, Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet ez a mostani válogatás, a Megzavart nyugalom, mely közel száz esztendő legjobb elbeszéléseinek gyűjteménye. Első alkalommal látott napvilágot magyar nyelven a svéd kisprózát fejlődésében bemutató kötet, s ez a tény egy olvasmányos irodalomtörténeti áttekintésre is módot nyújt. Az antológiát a svéd irodalom kitűnő ismerője, Csatlós János fordította, állította osz- sze és látta el az eligazodást segítő utószóval, Nyolc szerző több mint negyven elbeszélését olvashatjuk a valogatássében színpadra is állította ezt a sajátos pécsi témát. Annak idején a Magyar Televízió képre rögzítette az egyik előadást, s a jövő héten, november 23-ón, szerdán 20 órakor- a második műsorban sugározza. mutatta már képeit. Legszívesebben a Duna-kanyart, Nagymarost és Visegrádot festi. Képünkön Zierkelbach László egyik műve: Havas táj. ban, köztük ismert klasszikusok nevével találkozunk, de nem hiányoznak a képből a svéd próza élő nagyjai sem. A kötetet August Strindberg írásai nyitják, aki mind tartalomban, mind formában a modern svéd irodalom megteremtője. Az ember belső világát analitikusan feltáró elbeszélések sorát olyan jeles alkotók folytatják századunkban, mint Södeberg, Piraten, Thornsten Jonsson, Eyvind Johnson, Lo-Johansson, vagy a mai- svéd valóság jószemü ismerője, Artur Lundkist. Alkotásaikat szociális érzékenység, nagyfokú morális felelősség- tudat jellemzi. K. S. Elpusztul-e Monosokor? Falvak lakóinak élete, munkája, öröme és gondja szólal meg a hét folyamán több műsorban is. Kedden 17.30-kor a hosszabb betegsége után ismét dolgozó Szabó Mária riportja Monosokoron, ebben a kis baranyai faluban készült, ahonnan a falu fiatalabb lakói — felismerve a nagyobb községek nyújtotta jobb lehetőségeket — lassan elszivárognak, elmennek. — Az ottmaradottak többsége idős ember — mondta riportjáról Szabó Mária —, akinek vagy nincs lehetősége új élet kezdésére, vagy a születésük köti őket falujukhoz. Beszéltem olyan falubelivel, aki szeretne elmenni, de odaköti beteg férje és idős édesanyja vagy aki már megoldást talált és költözködés előtt áll, olyannal is, aki ott született, ott éit és ott is kíván meghalni, valamint egy fiatal házaspárral, akik már elköltöztek és élvezik a nagyobb közösség segítségét, gondoskodását. Beszéltem dr. Kasza Gyulával, a sellyei tanács vb-titkárával, aki arról a tanácsi segítségről szólott, mely- lyel ezeknek az embereknek az elköltözését segítik, és törődnek a visszamaradottakkal. E beszélgetésekből az derült ki, hogy ezeknek az apró falvaknak lakói felismerték a környező nagyobb településekre való költözködés szükségességét. Hiszen ott számukra is jobb élet- feltételeket tudnak biztosítani. Falvakban — méghozzá Nagy- kónyiban, Balatonlellén és Szentlászlón — készült Tiszay László csütörtökön, 17.05-kor elhangzó Muzsikával faluról falura című összeállítása: a tanácsi vezetők beszélnek községük fejlődéséről, eredményeiről, gondjairól. A csávolyi német klub esti programját mutatja be Reil József német nyelvű riportja (hétfőn, 19.00), valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát új beruházásait ismertető műsor (kedden, 19.00). A szerb-horvát adásban vasárnap 18.30-kor Révfalu tegnap, ma, holnap címmel hangzik el riport. Ady Endre születésének 100. évfordulóján, november 22-én, kedden pécsi szerzők (Horváth Mihály, Veress Endre és Vönöczky Endre) Ady-vers megzenésítéseit mutatják be, pénteken a Szélkiáltó együttes új felvételei szólalnak meg. A vasárnapi német nyelvű adásban a színházban rendezett országos fúvószenekari találkozóról hangzik el tudósítás. Jelentkezik a svéd irodalom Megzavart nyugalom mm IBIM § í > f ísííílsi:;:; ÚJ VIOLETTA A pécsi operaegyüttes új Violettával újította fel Verdi: Traviata című operáját. Az eredetileg decemberre tervezett előadásokat előbbre hozták, s már a múlt héten, kedden megrendezték az első felújítást. Ebben Gyulai Edit énekelte Violettát, s ő énekli a legközelebbi előadáson, jövő hétén, vagyis november 24-én is. A hosszú vastapsos, virág- dobálásos felújítás után ’mondta Gyulai Edit: — Régóta él bennem néhány szerepálom: a Lammer- moori Lucia, a Rigoletto Gildá-ja és Violetta. Ezek a ko- loratúr szerepek olyanok számomra, mint egy szép „szakmai ártalom" — olthatatlan vágyak. Kimondhatatlan öröm, hogy egyiket most megkaptam, hiszen mindhárom elének- lésére a színház repertoárja keretében nincs lehetőség. Szinte lubickolok a sikerben, érzem, hogy ezt a kollégák is fejlődésnek látják. Azt hiszem természetes is, hiszen nyolcadik éve éneklek színpadon, s a legtöbb énekes művész számára körülbelül ennyi az érési idő. Most úgy dédelgetem a Violetto-szerepet, mint a gyerekemet vagy mint szobrász c művét, aki folyvást csiszol, forog rajta, hogy egyre szebb, egyre tökéletesebb legyen. Hangverseny négy nyelven Oboa- és énekművész Bemutatjuk Kovács Zoltánt Egy muzsikus lehet-e hűtlen a hangszeréhez? Ha igazi muzsikus, akkor nem hiszem, hogy lehet. Talán . . ., talán az éneklés végett, mint Kovács Zoltán tette. Itt van például az oboa. Elhozták Európába a törökök, — valahonnét Keletről, talán Indiából vagy Perzsiából és mi, európaiak megszerettük. Nehézkes, tömzsi formáját a franciák alakították karcsúvá. Aztán az évszázadok hangversenytermeiben és hangversenygyáraiban testvérei is születtek. A költői hangú oboe d'amora, a mélabús, fátyolos angolkürt, meg a fura nevű heckelfon, ez Richard Strauss operáiban hallatta magát először. Szép, szép az oboa, nem is lehet igazában hűtlen lenni hozzá, legfeljebb talán az éneklés végett. Ma délelőtt 10 órakor egy „hűtlen" oboís- ta játszik majd a pécsi Csont- váry Múzeumban, újabb és nagyon szép hangszerén — a saját hangján. Alig több mint egy esztendeje ismerkedik a színpaddal, a pécsi operaegyüttesben. Társaságban, utcán, civil percekben ráragadt a „szolid" jelző. Halk, jószándékú, tiszta gondolkodású ember. Pontosan intonáft, tiszta, szépen csengő hangja nagy jövőt ígér. De írjuk le Kovács Zoltán fiatal pécsi operaénekes hivatalos adatait: Zeneművészeti Főiskolán (tehát oboa szakon) végzett, aztán négy esztendeig játszott a tekintélyes Postás Szimfonikus Zenekarban. Utána felvették a Zeneakadémia ének szakára, de (a sok közös tárgyat is beszámítva) mindjárt a negyedik évfolyamba Így újabb két esztendő múlva már végzett, s mindjárt Pécsett kapott szerződést. Most ő a színház egyetlen, két zeneművészeti diplomával rendelkező művésze. — Mesélje el a hűtlensége történetét! — Nem hosszú. Csupán egy nosztalgia, ami sok oboásban él. Talán, mert ezen a hangszeren kantilénás dallamot játszanak, gyakran érzik a vágyat az éneklés után. Mikor kiderült, hogy jó hangom van, felvettek. Ennyi a hűtlenség története. Higgye el, régebben soha nem tudtam elképzelni, hogy én színpadon dolgozzam. Azért nagyon örülök, különösen a második, tehát a mostani évadnak: opera, operett, dalestek. Antal György segítségével oratóriumban is éneklek. Végre — Ba- chot! Nem értem, miért nincs igény a dalestekre! Ez szinte fáj nekem. Ma délelőtt bizonyára öröm váltja fel ezt a fájdalmat, amikor a Csontváry Matiné közönsége előtt megszólalnak a szép, dallamos huszadik századi dalok. Hozzá négy nyelven — magyarul, németül, olaszul és franciául énekel. — Ez a négynyelvüség azonban nem lehet tapintatlanság a csak magyarul értő közönséggel szemben — mondja. Ezért Bókay Mária művésznő a legtöbb idegennyelvű dalt rangos fordító tolmácsolásában mondja majd el. Ezek o dalszövegek olyan fordítók művei, akik nem a szó, hanem a dal lelke szerint fordítottak — Véleménye szerint milyen helye van ma a dalirodalomnak? — Nem jó. Bosszantó, hogy ügyes, tehetséges zeneszerzők, tízszeri hallásra is üres. „döcögő” dalokat írnak. Ného azt hiszem, a szép, tetszetős, közérthető dal — ma bűn. Pedig a melódiát, ami évszázadok óta a zene lényege, nem szabad szégyenleni, semmiféle modernkedés végett sem. Műsoromat úgy állítottam össze, hogy a klasszikus, romantikus korszak melódiavilágával ösz- szekapcsolódnak, abból is erednek, de maiak, szépek, közérthetőek. A Csontváry Matiné még egy érdekessége: Károly Róbert, kislányához írott a francia Guillevic versére szerzett dalát most hallja először c közönség. Földessy Dénes Miskolci és pécsi csereműsor Holnap Barcson — Sz. Si- monfai Márta és Balatinecz Márta fellépésével — részben új műsorral mutatkozik be a már nemzetközi hírű pécsi Mecsek Fúvósötös. Eddigi repertoárjukat két Mozart-művel bővítik ki. Egyik a 616. számú Andante, másik a 452. számú zongoraötös, amelyet fúvósátiratban adnak majd elő. A Mecsek Fúvósötös másik érdekessége: csereműsort szerveztek a Miskolci Vonósnégyessel. Utóbbi nemrég alakult, s a budapesti Fészek Klubban mutatkozott be, a kritika tanúsága szerint igen nagy sikerrel. November 25-én a Mecsek Fúvósötös utazik el Miskolcra, ahol az Országos Filharmónia szervezésében három hangversenyt adnak.
