Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-20 / 319. szám
DN HÉTVÉGE 6. MAGAZIN 1977. NOVEMBER 20. Földünk kincse A Bajkál a világ legmélyebb tava (mélysége: 1620 méter) és egyben földünk legnagyobb édesvíztárolója. A Szovjet Tudományos Akadémia Öceano- lógiai Intézetének geofizikai expedíciója már két hónapja végez kutató munkákat a tavon. A tudósokat az általában a tengeri kutatásokhoz használt műszerekkel és berendezésekkel szerelték fel, többek között mélyvízi merülésre alkalmas, irányítható „Pices” elnevezésű laboratóriumokkal. Az expedíció célja: új adatokat gyűjteni a világhírű tó eredetéről, jelenéről és jövőjéről. A tudósok feltételezik, hogy a Bajkál-tó a tengerek mélyén lévő hatalmas árkokhoz hasonlóan keletkezett. A kutatók meg akarják tudni, vannak-e a Bajkál-tó mélyén olyan geológiai szerkezetek, melyek a tengeri árkok szerkezetéhez hasonlítanak. Amennyiben a fel- tételezés igaznak bizonyul, a Bajkál-tóban tengeri kutatásokat folytathatnak. Az árok képződés mechanizmusának megértése után a geológusok pontosabban meg tudják állcpitani a hasznos ásványkincsek lelőhelyét. Természetesen nemcsak Szibériában, de más területeken is, hiszen a tengeri árkok képződése pla- netáris jelenség. Az expedíció tanulmányozza a Bajkál hordalékrétegét is. A tóba ömlő 336 folyó több ezer tonna homokot, iszapot sodor magával. Különösen produktív e szempontból a Szeienga. Elegendő egyetlen pillantást vetni a térképre, hogy megértsük, milyen határozottan nyomul előre e folyó deltája a Bajkál tóba. E delta föld alatti része már eléri a tó szemközti partját. Az emberek már régen észrevették e jelenséget, és felvetették azt a gondolatot, hogy a Szeienga hordaléka egykor két részre oszthatja a Bajkált'. A Bajkál hordalékának tanulmányozása segíti a tó jövőjével kapcsolatos elképzelések kialakítását, a tó védelmének megtervezését. Már a kutatók első merülései rekordot jelentettek: az ember először érte el 1410 méter mélyen a Bajkált. A kutatók különböző műszerek és készülékek segítségével mérik a víz hőmérsékletét, vegyi összetételét, vizsgálják a tó mélyén élő organizmusokat, talajmintákat vesznek. A „Pices" batiszkafok film- és televíziós berendezésekkel vannak ellátva, melyek segítségével nemcsak film- de képmagnós felvételeket is készíthetnek a tudósok. A teljesen önellátó „Pices" nevű tudományos kutatókészülékeket Kanada készítette a Szovjetunió megrendelésére. A batiszkafokat sikerrel alkalmazták a Fekete-tengeren is. A szerkezetek maximális merülési mélysége 2000 méter. Duzzadó sziget Egy kis japán sziget, Joto, amelynek területe mindössze 20 négyzetkilométer, már évek óta a japán geofizikusok figyelmének központjában áll. A sziget úgy duzzad, mint az „élesztő”, a geológiában szokatlan ütemben: évente legalább 30 centiméterrel emelkedik a tenger szintje fölé, az elmúlt 20 évben összesen 12 métert nőtt. A Joto körül aktív vulkáni tevékenység folyik, és a tudósok szerint „élesztőül" különböző tektonikus jelenségek szolgálnak. Új ipari ártalom: a lézersugár! Az iparban egyre szélesebb körben használják a lézersugarakat, éspedig nemcsak kísérleti célra, hanem fémek megmunkálására (kis átmérőjű lyukak készítése lézerolvasztással stb) is. A sugárhatás megfigyelése ipari ártalmat okozhat — természetesen a szemen. A lézerhatás direkt megfigyelésekor néhány esetben súlyos égési sérüléseket szenvedett a megfigyelő retinája, a következmény néhány esetben vakság lett. A sugár ferde szögből való megfigyelése esetén a szaruhártya, szivárványhártya és szemlencseelváltozások fejlődtek ki. Inka léggömb? Az ősi Peru történetét, kultúráiét különféle forrásokra támaszkodva kutatják, így pl. az utóbbi száz esztendő régészeti ásatásainak anyagára, az utókorra maradt irodalmi emlékekre stb. Az inka repülésekre egy régebbi irodalmi emlék utal. 1709-ben egy Bartolomeo de Cusmao nevű portugál szerzetes Peruból visszatérve jelentette királyának, hogy Peruban bennszülötteket látott léggömbön repülni, sőt az egyik repülés startjánál jelen is volt. Mindez tél évszázaddal Montgolfier ballonrepülése előtt. . . Most ilyen ballonrepülési kísérletet készítenek elő a perui Andok lábánál, a Nazca melletti pampán, Limától 200 kilométerre délre. A léggömb olyan anyagból készül, amely annak idején az inkák rendelkezésére is állt. A ballont meleg levegővel fűtik lel. Tüzelőanyagként a Titicaca-tá mentén kitermelt száraz nádat használják. A kísérlet sikere eldöntheti azt, hogy annak idején az inkák képesek voltak-e léggömböt építeni és ezzel a levegőbe emelkedni. A háború által lerombolt városrészek újjáépítése után megindult a vietnami fővárosban az új lakóházak építése is. Képünkön: új munkáslakások épülnek Hanoi Trung Tu kerületében Dél-Vietnam egyik legnagyobb beruházása lesz az a villamos erőmű, amelyet az egykori Saigonban, a mai Ho Si Minh városban létesítenek. ___________________ A felszabadított Uel-Vietnam egyik jelentős feladata az írástudatlanság felszámolása. A 14 tartományban és városban mindenütt esti tanfolyamokat szerveznek az írástudatlan felnőttek számára. így például Phu Khanh tartományban 70 ezer férfi és nő sajátította el a betűvetés és a számolás alapjait. Képünkön: Cui Lui község nemzetiségi lakosainak esti tanfolyama. Szlovéniai mozaikok Egy számomra kedves országról, Szlovéniáról szerzett legutóbbi élményeimet szeretném megfogalmazni, s a legutóbbi, őszi utazásnak o kapcsán újra választ szeretnék kapni a minden alkalommal felvetődő kérdésre: mi a titka Szlovénia varázsának? Helyesbítenem kell, mert az imént országról beszéltem, holott országrészről van szó, Jugoszlávia legészak-nyugatibb köztársaságáról. Ez Szlovénia. A magyar turista Velence, Villach, Klagenfurt vagy az Adria felé utazva eleinte átrobogott rajta, de ez régen történt, a magyar turizmus hőskorában. Az utóbbi évtizedben egyre többen keresik fel fővárosát, Ljubljanát, sok magyar turista indul alpesi túrára a Júliái Alpokba, felkeresi a csúcsok közt rejlő csodákat, a meseszerű bledi tavat és a vad, balladás Bohinjt. Útban a tenger felé elszállhatnak a mélybe, hogy fölfedezzék a föld gyomrában rejlő postoja- ni cseppkőbarlangot. Mindezek láttán a legkényesebb ízlésű, sokat látott és viharedzett turista sem csak azzal a véleménnyel tér haza, hogy Szlovénia szép, hanem kénytelen elismerni, hogy valami egészen váratlan, sajátságos hatást gyakorolt rá. Verőfényes arany őszben fogadott Szlovénia.' Késő éjszaka értem úticélomhoz, Koper- be, az Isztriái félszigetre. Mint minden szárazföld belsejéből érkező embert, az első pillanattól megígéz a tenger közelsége, ahogy a buszból kiszállok. Pedig nem is látni, nem is hallani, csak sejteni lehet a hatalmas vizet, amint titokzatos óriás élőlényként pihen az esti város körül. Közelsége enyhévé, balzsamossá teszi a levegőt. Más égtáj alá érkeztem, a messzi mecsekalji mediterránból ide az Adria partjára .. . Októberben járunk, húsz fok meleg van még, de már itt is vége a nyárnak. Hiába ragyogó a napsütés, a nők felhúzták már a divat diktálta őszi csizmákat, és ősziesen öltöztek. A hársak, a parkok platánjai aranyra sárgult lombokkal jelezték, hogy az ősz ezt az enyhe éghajlatú vidéket sem kíméli. De hiába borította vastag levéltömeg a parkok, kertek útjait, az örökzöldek diadalmasan ellenálltak, s őrizték lombjukat. A komor és méltóságteljes ciprusok, a tamariszkuszok, a fügefák és a pálmák, a fenyők és seregnyi ismeretlen fa és virág. Az Adria megejtő kékje is halvánnyá, ősziessé szelídült, megadóan várta az időről időre feltámadó vad és dühödt bórát, az északi szelet, amely majd haragosra korbácsolja. Koper Szlovénia tengeri kapuja, Európa különféle országaiból érkező hajókkal és magyar kamionokkal. A szomszédos Izolával a kereskedelem mellett a gép és élelmiszer- ipar központja, Szlovéniának ezért komoly gondot okoz, hogy gazdasági szükségletei mellett hogyan elégítse ki a turizmus támasztotta igényeket, hiszen tengerpartja mindössze 30 kilométernyi. A dilemma megoldása imponáló. A rövidke partszakaszon olyan üdülővároskák helyezkednek él, mint Piran, Portoroz, Savudrija, Strunjan és Lucija. Világversenyekről ismerősen csenghet Portoroz neve. Olasz néven Porto rosem a „rózsák kikötője” valószínűleg a névadás idején is poétikus szépségű hely lehetett. Az ötvenes évek végén még csak a „boldog békeidők" világát idéző tekintélyes szálloda, a pálmák övezte „Hotel Palace" uralta a kis portorozi öbölt körülötte kertek, mediterrán villák. A hatvanas évek szállodaépítő kampánya idején egy több épületből álló hotelkomplexumot emeltek a Hotel Palace közelében és a város más pontjain is — valamennyit a környéken dívó építészeti stílusban. A sok új épület nem tette zsúfolttá Portorozt, érdekes módon sikerült megőrizni, sőt fokozni az üdülővároska könnyed hangulatát. Nyáron fürdőzők töltik meg a szállodákat,. de a főszezon végeztével is pezseg itt az élet. A tenger, a háborítatlan természeti környezet, a sok kert és a közeli sópárlók kivételes adottságú klimatikus gyógyhellyé teszik Portorozt. A homokos strand vonalát követő főútvonalat kovácsoltvas kandeláberek világítják meg, s az út két oldalán télen-nyáron hangosak a bárok, a mulatók. A szállodákban melegített tengervízzel töltött úszómedencék várják’a fürödni vágyókat, sa magas színvonalú, kulturált vendéglátás meg is hozza a várt nyereséget. Koper és Portoroz között utazva megragad a táj és az építészet egysége, a kertek, a kőből épült, puritán homlokzatú, emeletes, fatáblás ablakú parasztházak, villák, szőlőlugasok harmóniája. A környéket nem szabdalták agyon az üdülőparcellákkal, s új épületet is csak az itt uralkodó stílusban lehet építeni. Termé-. szetesen a Balaton jutott az eszembe, és üdülőterületeinken a sok alpesi ház, kulipintyóés kacsalábon forgó szörnyűség szánalmas zűrzavara. A teljességhez persze az is hozzátartozik, hogy a mi építészeti hagyományaink nem kínáltak komfortossá alakítható, több osztatú, emeletes, kőből épült házakat, de ettől függetlenül talán idejében gátját lehetett volna vetni az ízléstelenségnek. A sok szép kertnek, villának is meg van a maga története: Isztria 1945 után került Jugoszláviához, s amikor a következő évtizedben az olasz lakosságból 'egyre többen átköltöztek Olaszországba, rengeteg épület maradt üresen. Az elhagyott, nemegyszer omladozó villákat, parasztházakat, tanyákat olcsó pénzért vásárolták meg a csendre, nyugalomra vágyók. Abban az időben nem volt még divat a tengerre járni. Egy ilyen nyaraló vendégei vagyunk egyik délután. Házigazdánk cukorédes szőlőt, fügét, mandulát és gránátalmát tesz az asztalra. Saját termés minden, az előkerülő murci is, amire nem találunk megfelelő szlovén szót — olyan fanyart és kifejezőt, mint a magyar megfelelője, legalábbis nem. Varázslatos a kis tanya hangulata. Tihanyra emlékeztet a lucijai hegyoldal, az októberi arany napsütés, a csend és a nagy víz. De megcsap a közeli sópárlók illata s a bor íze sem az otthoni . .. — Ez a föld egy kis Európa maga — mondja a házigazda. — A természet bőkezűen bánt Szlovéniával, felhalmozott itt mindent, ami egy földet széppé tehet: a havasokat és a pannon rónát, a mediterrán tengerpartot és a karszt zord világát, a vad sziklabérceket és az enyhe, lan- kás domboldalakat. S a gazdag, változatos felszíni tájhoz a mélyben feltárult a cseppkőbarlangok csodavilága. Mért itt a föld mélyében is szépség lakik. Gállos Orsolya
