Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-19 / 318. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Huszonöt éves a gimnázium Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 5 db új Skoda 105 S típusú személygépkocsit kapott a pécsi Autóközlekedési Tanintézet. Ezekből az autókból egy-egy db Mohácsra, Komlóra, Szigetvárra és Pécsváradra kerül. Tisztújítás Elsőként — ezekben a napokban — a bajai székhelyű termelőszövetkezeti szövetség, utolsóként — december 3-á.'i — a székesfehérvári tartja meg fennállásának második tisztújító közgyűlését. Jóllehet, éppen tíz esztendeje alakultak meg a mezőgazdasági szövetkezeteknek ezek az érdekképviseleti fórumai, tehát tevékenységüknek most már harmadik szakasza kezdődik, okkal írtam második tisztújításról. „Újitás", „megújítás”, „megújulás'' természetszerűen nem volt lehetséges mindjárt az első alkalommal, csak a II. téesz-kongresszust, majd most, a tavaly decemberi III. kongresszus útmutatását követő küldöttgyűléseken. Ha a szövetségi tisztikar választásáról beszélünk, akkor persze a harmadik államás érkezett el, míg az újjáválasz- tásnak második lehetősége. Elnök, titkár, a különféle bizottságok vezetőségének újjáalakulása ró nem'kis feladatot a téeszekre, s a tíz év óta alaposan megcsappant számú szövetségekre. A kezdetben tájegységenként megszerveződött 53 szövetség a téeszek egyesülésével párhuzamosan a -megyei határokhoz idomulván csökkent 23-ra — bár úgy hírük, ez a szám is némileg kevesebb lesz. A személyi változások remélt hatása: jól fölkészült, a népgazdaság és a szövetkezetek érdekeit alaposan ismerő és egybevetni igyekvő, a szövetkezeti mozgalomnak élő, abban már jártasságra szert tett szakemberek kerülnek a szövetségek élére. Az új vezérkar pedig, alig hogy elfoglalta posztjait, máris szembe kell hogy nézzen bizonyos sürgető tennivalókkal. Most fogadják majd el a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusának határozataiból következő ötéves munka- programot. E határozatok egyebek között utaltak arra, hogy a XI. pártkongresszus, valamint az ötödik ötéves terv milyen kívánalmakkal lépett, illetve lép föl a szövetkezeti gazdaságokkal szemben? E kívánalmak korántsem szorítkoznak a termelésre, bár a világ- gazdaság változásai folytán kétségkívül megnövekedett szerepe van a mezőgazdasági termékek erőteljes gyarapításának. Ami a termelést illeti, jó légkörben ülhetnek össze a küldöttgyűlések, hiszen előreláthatóan túlteljesül az 1977- re megszabott magas előirányzat. Az említett küldöttgyűléseken, a tisztújitások lebonyolításával egyidejűleg módosítandó a szövetségek alapszabálya is, mégpedig a termelőszövetkezeti törvény idén hatályba lépett módosításainak megfelelően. A szövetkezeti jogszabályok változtatására éppen a III. téesz-kongresszus ett javaslatokat. Jogalkotóiunk igényelte és figyelembe s vette a szövetkezeti tagság réleményét, hiszen az említett congresszusi javaslatok előtt izéles körű eszmecsere bonta- lozott ki a szövetkezetekben. Fontos jellemzője a téesz- örvény módosításának, hogy a követségek hatáskörét bővi- ette egyebek közt káder- igyekben. A téeszelnökök és ársulásigazgatók kitüntetésélen, fölmentésében éppúgy neghallgatandók, miként a negyék fejlesztési döntései ilőtt. Vagyis a megyei tanárok és az érdekképviseleti fó- um harmóniáját is szolgálják i most kezdődő küldöttgyűlé- ek. Szép termékek között járva tk. Iskolatörténeti kiállítás, Formatervezés az iparban Kiállítás a KISZ ÖV-székházban díszünnepség Szigetváron Tízezer kötetes könyvtár Emlékplakettek adományozása A termékek formatervezésének igénye sajnos még nem hatotta át iparunkat. Pedig hogy mást ne mondjunk, az ipari formatervezés üzletnek sem rossz, amellett hogy megteremti — s ez minden ember jogos igénye — a tárgyi környezet harmóniáját, egyben növeli a termékek használati értékét, javítja értékesítési lehetőségét. S ez utóbbi aligha mellékes, éppen most, amikor a gazdaságos export növelésének óhajától visszhangzik az ország. Vannak méq jócskán ormótlan termékeink, de azért történt már egy s más az ipari formatervezés elterjesztésére, s vannak már vállalataink, amelyek felismerték, a jó forma — gazdasági érték. Az ő törekvéseikről és eredményeikről ad számot most az érdekes kiállítás, amelyet a KISZÖV pécsi székházában (a Megye utca 20-ban) tegnap nyitott meg a Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja és Dél-dunántúli összekötő Bizottsága. A kiállítást, amely Budapest, Győr és Miskolc után érkezett Pécsre, dr. Németh Lajos, Pécs város tanácselnök-helyettese bocsátotta útjára. Dr. Németh Lajos többek között utalt a termék formájának, az anyag-technológia-funkció eqységét megteremteni igyekvő formatervezés értéknövelő szerepének felismerését tükröző minisztertanácsi határozatra, amellyel 1975-ben létrehozta az Ipari Formatervező Tanácsot, többek között azért, hogy az ipari kultúra szerves részét alkotó formatervezés hatékonyságát fokozza, az ipari termékek színvonalát emelje, és hogy az országban működő 800—1000 formatervező munkájának központi irányítását javítsa. Ugyanezzel a határozatával rendelkezett az Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ létrehozásáról a formatervezés terén elért eredmények értékelésére és terjesztésére.- A kiállítás — mondotta a tanácselnök-helyettes bemutatja a szemléletformálódás élvonalában állókat, mindazokat, ahol ma már tudják, új módon dolgozni üzletnek sem rossz. A kiállítás elsősorban az ipari vezetőkhöz, a műszaki fejlesztőkhöz szól, őket akarja megnyerni az ügynek, meggyőzni arról, hogy a formatervezés nem szórakoztató játszadozás, nem a felületek öncélú csinosít- gatása, hanem értékteremtő tevékenység. A kiállított termékek, az általuk megjelenített formatervezés minden bizonnyal a kétkedőket is meggyőzi a formatervezés létjogosultságáról, fejlesztésének szükségességéről. A KISZÖV-székházban november 26-ig, naponta délelőtt 10-től 18 óráig megtekinthető kiállítás igen hatásosan tálalja a látogató elé a magyar ipar termékeinek legszebb és legmegragadóbb darabjait. A hatást csak fokozza, hogy a helyi értékeket is felmutatja, vitrinbe tették a legszebb pécsi porcelángyári, műszergyóri és kesztyűgyári termékeket is. A termékeken, fotókon kívül mesél a film is, a színes diavetítőn sorra felvillannak formatervezett termékeink képei. A látottakon és a kiállítás mottóin eltűnődve jegyzem meg, kezébe többé szerszámot senki sem vegyen, aki nem kíváncsi erre a nagyon tanulságos kiállításra. (miklósvári) A kulturális fejlődés hozta létre huszonöt évvel ezelőtt a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumot. A felszcbadulás utáni közoktatáspolitika egyik fő célja az volt, hogy középiskolák létesüljenek a vidéki központokban. Mivel sem Baranya nyugati felében, sem Somogy délkeleti részében nem volt középiskola, így a megyei közoktatási szervek Szigetvár városát jelölték ki az új gimnázium helyéül. Anyagi erők hiányában teljesen új iskolát építeni nem lehetett, Pécs környéke azonban iskolákkal jól ellátottnak minősült, a pécsbányai gimnáziumot áttelepítették Szigetvárra. Az átköltözés 1952. augusztus 28-át követő egyetlen éjszaka zajlott le, egy pótkocsis teherautóval. És három nap múlva megkezdődött az első tanév a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, két első és egy második osztállyal. Fokozatosan kialakult az évfolyamonkénti két-két párhuzamos osztály, s az 1964-65-ös tanévben kereskedelmi szakközépiskolai tagozat is indult. Az 1970-71-es tanévben már három párhuzamos osztályra bővültek az évfolyamok, s ekkor megszüntették a kereskedelmi tagozatot. A tanulólétszám fokozatos növekedése szükségessé tette az épület bővítését: 1969-ben átadták a hattantermes új épületszárnyat, több szertárral, egyéb helyiségekkel. A gimnáziumhoz tartozó egyik legfontosabb létesítmény az 1972 óta működő tornacsarnok. Röviden összegezve: így alakult ki az iskola mai arculata; ezt a fejlődést dokumentálja az évforduló alkalmából rendezett iskolatörténeti kiállítás is, melyet Vas István igazgató köszöntője után Tinusz János, a Szigetvári Városi Tanács elnöke nyitott meg tegnap. A gimnázium életét, eredményeit tükröző adatokat, mutatókat táblázatokon feldolgozva, valamint tárgyi dokumentumokkal illusztrálva ismerhetik meg a látogatók. Az iskola fejlesztését csupán két adattal jelezném: míg 1952-57 között 76 ezer forintot költöttek szertárfejlesztésre, 1972-77 között ez az összeg már 241 ezer forintra emelkedett. A másik kimagasló eredmény a könyvtári állomány gyarapítása: 1953-ban 1014 könyv állt a tanulók rendelkezésére, ma már egy tízezer kötetes könyvtár nyújt segítséget a tanulmányi munkához. Ezek az adatok önmagukért beszélnek. A jubileumi év ünnepségsorozatában délután a Zrínyi filmszínházban rendeztek díszünnepséget, ahol Lantos József. a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében méltatta az iskola múltját, eredményeit, oktatóinak kiváló munkáját. Ezután kitüntetéseket adott át: a „Szigetvárért" címerplakettet a Zrínyi Miklós Gimnázium, az iskola KlSZ-szerveze- te, Vas István igazgató és dr. Kapronczay József igazgatóhelyettes kapták meg. A „Szigetvárért Zrínyi Emlékplakettet" hat személynek, a városi címerplakettet ugyancsak hat személynek adományozták. Az iskola érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért a gimnázium igazgatója kilenc személynek nyújtotta át az iskola címerplakettjét. A díszünnepség a gimnázium irodalmi színpadának és kórusának műsorával zárult. Losonczi Pál hazaérkezett Ecuadorból Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken hazaérkezett Ecuadorból. Az Elnöki Tanács elnöke Alfredo Poveda Burbano, az Ecuadori Köztársaság Legfelső Kormányzótanácsa elnöke, előtte pedig Jósé Lopez Portillo, a Mexikói Államok elnöke meghívásának tett eleget. Losonczi Pállal együtt érkezett felesége, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Nagy János külügyminiszterhelyettes és Lengyel László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. A fogadásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Po- linszky Károly oktatási miniszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 318. szám 1977. november 19., szombat Ara: 80 fillér D. Gs.
