Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-18 / 317. szám
1977. november 18., péntek Dunántúli napló 3 ft järäsi pärtbixottsttg itiegtargyatta Az értékelt időszakban a XI. kongresszus által megfogalmazott célkitűzések határozták meg a sás- di járás politikai, gazdasági, kulturális tevékenységét is. Az eltelt két és fél év alatt melyik területen, milyen eredményeket sikerült elérni, illetve hova kell nagyobb figyelmet fordítani a határozatok megvalósítása érdekében? A kérdés megválaszolására ült össze a közelmúltban a Sásdi járási Párt- bizottság. Az elemző jelentés többek között megállapítja: a politikai, gazdasági és kulturális élet tovább fejlődött, tovább javult a pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenysége. Mezőgazdaság A gazdasági építőmunka területén — néhány egység kivételével -, a dinamikus fejlődés jellemzi a járást. A mezőgazdasági üzemek többsége az anyagi és személyi feltételekkel jól gazdálkodik, a termelési hozamok jelentősen nőnek. A mezőgazdasági termelés nagy része termelési rendszerekben folyik, egyre jobb eredményekkel. A gond: a nagyteljesítményű gépekhez nem rendelkeznek mindenütt jól képzett szakmunkás-gárdával, több helyen hiányzik a magasan képzett traktoros is. Legdinamikusabban az állat- tenyésztés fejlődött. A járás mezőgazdasági üzemei 1975-höz képest 40 százalékkal növelték hústermelésüket. Különösen a kisállattenyésztés eredményei kitűnőek. A baromfitenyésztés a tervidőszak első két évében megkétszereződött s a tervidőszak végére előreláthatóan négyszeresen haladja meg az 1975. évi szintet. Nőtt a háztáji és kisgazdaságok hústermelése is. Ezen a területen elsősorban a baromfi és a nyúltenyésztés fejlődött, de nőtt a sertéshústermelés és megállt, illetve mérséklődött a szarvasmarhalétszám csökkenése. A hústermelésben kiemelkedő eredményeket ért el a Bikali ÁG, a má- gocsi és a sásdi termelőszövetkezet. A megváltozott közgazdasági szabályozók hatására a tejtermelés növekedése a két év alatt meghaladja a 20 százalékot és már az idei évben eléri a tervidőszak végére tervezett meny- nyiséget. A termelőszövetkezetek egy tehén átlagában már ez év végén elérik a 3000 literes termelést — a Bikali ÁG a 4300 litert. A járás hegyvidéki termelő- szövetkezetei — a középtávú tervben meghatározottak szerint — a juhászatot fejlesztették. Az eltelt két évben mind a törzs- állomány, mind a kibocsátott termékek mennyisége kétszeresére nőtt, elsősorban a magyarszéki és az abaligeti termelő- szövetkezetekben. Jelentős eredményeket értek el a háztáji és kisegítő gazdaságok is — továbbra is feladat: gondosan kell termelésüket szervezni, segíteni, irányítani és termékeik értékesítéseit biztosítani. A mezőgazdasági szakemberellátottságról megállapították: javult, de számos üzemben gondot jelent a műszaki vezető, a növényvédő és a közgazdász szakember hiánya. Javult az üzem- és munkaszervezés, az üzemek többségére jellemző: a meg növekedett termelési, gazdálkodási feladatokat a helyi tartalékok feltárásával és fel- használásával igyekeztek elérni. Ipar, kereskedelem A járás ipari és kereskedelmi egységeinek munkáját is a fejlődés jellemzi. A Járási Építőipari Szövetkezet középtávú térEredményes munka a XI. kongresszus határozatai valóra váltásáért Számos területen a tervezettnél gyorsabb a fejlődés a sásdi járásban vének az eltelt két évre jutó részét túlteljesítette, lakásépítési tervét időarányosan teljesítette. A MEZŐGÉP mágocsi gyáregysége termelési tervét évről-évre jelentősen növeli. A gyáregység műszaki fejlesztése azonban elmarad a kívánalmak, tál. Az üzemek többsége nem önálló gazdálkodó egység. Termelőtevékenységüket éves átlagban 5-6 százalékkal növelik, eredményeiket létszámnövekedés nélkül érték el. Számos beruházás megvalósult az eltelt két és fél évben, javítva a gazdálkodó egységek hatékonyságát, bővítve az exportképesebb árutermelés feltételeit. Gondot jelent azonban a beruházások nem megfelelő előkészítése, késnek az engedélyek. Nem mindig pontos a rendelkezésre álló építőipari kapacitás felmérése. A lakásépítés eredményei: közel 200 lakás készült el a járásban, nagyrészt OTP illetve magánerőből. Mázaszászváron nagyarányú közművesítésen dolgoznak a későbbiekben kezdődő lakásépítés előkészítéseként. A jelentés a szocialista mun- kaverseny-mozgalomról szólva megemlítette többek között: ma már a mezőgazdaságban a dolgozók 50 százaléka szocialista brigádban tevékenykedik eredményesen. Társadalmi munkából is kiveszik részüket, például több mint 150 új óvodai helyet létesítettek segítségükkel az elmúlt két év alatt a járásban. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny a felajánlásokkal együtt mintegy 150 millió forint termelési értéknövekedést eredményez ebben az évben. Kulturális, szociális fejlődés A kongresszus óta a kulturális, szociális területen is haladás történt. Többek között megoldódott-a tanköteles korba lépő gyermekek iskolai előkészítése, nőtt az oktatási intézmények szemléltetőeszköz állománya. Javult a diákszociális ellátottság, bővült a nemzetiségi nyelvoktatás. A kongresszus óta Bikaion, Felsőmindszenten és Magyarszéken új művelődési otthont adtak át. Nem oldódott meg a Sásdi Járási Művelődési Központ gondja. Részletes elemzésre került a pártélet, a pártépítés, a pártszervek irányító, ellenőrző tevékenysége, az állami, társadalmi és tömegszervezetek munkája. A vita, a hozzászólások a jelentésben foglaltakat megerősítették - majd a további fejlődés érdekében különösen az „emberközpontú termelés” segítését szorgalmazták. Még nagyobb figyelmet kell fordítani a termelésben közvetlenül résztvevő emberek munkájának segítésére, gondjaik megoldására. Hangsúlyozták: a munkaverseny nagyszerű lendületét ne engedjék visszaesni. A további feladatok megoldása érdekében szorgalmazták többek között: a termelő üzemekben a téli időszakot jól kell felhasználni a dolgozók politikai, szakmai felkészítésére. Javításra vár az állattenyésztő telepeken az állategészségügyi fegyelem és feltételeinek biztosítósa. A mezőgazdasági üzemek szélesítsék termelési kapcsolataikat és a társulások különböző formáit. Erősítsék - elsősorban tartalmi jegyeiben — a szocialista brigádmozgalmat. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia erősítése nagyon jelentős a feladatok jó megoldásában. Részletesen szóltak a pártszervezetek munkája további javításáról is. összegzésképpen a pártbizottság megállapította: minden területen jelentős eredményeket értek el a XI. kongresszus határozatainak időarányos végrehaj. tásában, ami a pártszervek irányításával, az állami, gazdasági és tömegszervezeti területek összehangolt munkájával valósult meg. A gondok ellenére mindez biztosíték arra, hogy a XI. kongresszus határozatait a járásban sikeresen végrehajtják. Garay Ferenc Az életmódváltoztatást a gyerekeknél kell kezdeni A gyorsabb társadalmi beilleszkedésért Felvilágosító, nevelő munka a komlói cigányok között Komlón — a peremkerüjete- ket is számítva — jelenleg 1300 cigány él. Figyelembe véve születési arányszámukat várható, hogy 1980-ig számuk 2150-re emelkedik. Figyelemre méltó tény, hogy amíg 1973- ban mindössze 15 százalékuk dolgozott rendszeresen, addig 1976—77-ben már 40—50 százalékuk vállalt állandó munkát. A városban levő vállalólányok f2M Szakmunkásak Látszerész, órás, műszerész A legutóbbi két évben a megye gimnáziumaiban és szak- középiskoláiban több mint három és félezren érettségiztek, többségükben lányok. Jelzett szándékuk szerint majd kétezren kívántak továbbtanulni felső- oktatási intézményben, valamivel több mint kétszáz fiatal jelentkezett szakmát tanulni és majd másfél ezren - döntő többségükben lányok — munkába álltak az érettségi után. Pécsett, a Szalai András úti OFOTÉRT szakbolt műhelyében dolgozik három éve Ózdi Bélá- né látszerész szakmunkás. Asztalán tornyosulnak a szemüvegreceptek, rajtuk a keretek és az üvegek. Beméri a lencséket, bejelöli, majd a keretnek megfelelően körbevágja, a durva, majd a finom csiszológépen ledolgozza az üveg szélét, melegíti a keretet és belehelyezi a fazettázott lencsét, állít a száron és már készen is van a szemorvos által kiírt optikai értékű és méretű szemüveg. — Látszerésznek készült? — Nem. Jeles érettségivel a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolára jelentkeztem 1972- ben. Nem vettek fel. Újsághirdetésre jelentkeztem látszerész- tanulónak, de nem adtam fel a főiskolai álmomat. Aztán, ahogy kezdtem ismerkedni a szakmával, megszerettem és könnyedén elpártoltam a diplomás lehetőségtől. — Azóta? — Azóta sem bántam meg, hogy így sikerült. Világéletemben a műszaki dolgok érdekeltek, szakmámban üvegfúrás és csiszolás, fizikai munka és szellemi erőfeszítés állandóan együtt van, és mindig mást csinálok. Kettőezer kettővel kezdtem, most a teljesítményemtől függően háromezer körül keresek. Férjnél van, a szüleinél laknak, lakásra gyűjtenek. Ózdi Béláné látszerész, Kiss Ottilia órás, Benkovics Aranka műszerész- Volt gimnazista osztálytársaival mi van? — kérdem búcsúzóul.- Többségükben irodisták. Kiss Ottilia alig várta már, hogy érettségizzen és fogtechnikus tanuló lehessen. Eleve szakmát választott, de három közül. A fogtechnikára 1973- ban nem volt felvétel, mehetett volna gépészeti műszaki rajzolónak - azt tanulták a Ko- marovban —, de inkább órásnak jelentkezett.- Miért?- Egy órás barátnőmnél lestem a fortélyokat és nagyon megtetszett a bíbelődő, aprólékos munka. Továbbtanulni nem akartam, irodistának meg nem mentem volna semmi pénzért. Aktív diszkoszvető volt évekig, jelenleg is megyei csúcs- ta rtó.- Hogy lér össze a nehézatlétika és a Unom mozdulatok sora?- Eleinte én is féltem, de nem okoz gondot. Most is jólesik az edzés a sok ülés után, csak egyre kevesebb rá az időm. Budapestre járt havi kétszer „iskolába", 75-ben végzett, tanulóként is a Bem utcai Vegyesipari órásrészlegnél dolgozott. A kezdő fizetése 1300 körüli volt, most átlagban 2400 forintja van. Garanciális munkákat és karórák nagyjavítását végzi.- Szereti a szakmáját? Megdöbben. Hogy kérdezhetek tőle ilyesmit?!- Hát persze - válaszolja -, pedig még nagyon az elején tartok, kevés a kétéves rutin. A kollégák segítenek, néha vigasztalnak. Jó érzés, amikor a kezem alól kikerült órának szabályos ritmusban „ver a szíve” és pontosan mutatja az időt. Türelem, végtelen sok gyakorlás és kézügyesség kell ide, tíz év is kevés, hogy „menő" lehessek. Igyekszem az lenni. o Apja esztergályos a Gázműnél — otthon is fúr-farag — egyik öccse esztergályos oktató, a másik Gödöllőn elsőéves mezőgazdász, Benkovics Aranka meg általános műszerész a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnál. — Apám szerettette meg velem a szakmát, a vas és a gépek életét, nagyapám is esztergályos volt. — Érettségi után szakmunkásképzőbe jelentkezett? — Egy év kihagyás után. Jelentkeztem a Pécsi Tanárképzőre, a biológia—kémia szakra, de nem vettek fel. Mire észbekaptam, már kicsúsztam a határidőből, íqy nem vettek fel műszerésznek sem az 500-asba, Pécsett. Politechnikán kesztyűvarrást tanultunk a Janusban, gondoltam, elmegyek a kesztyűgyárba, de apám nem engedett. — Azóta? — 1968-ban végeztem, hat forintos órabérrel kezdtem, kilenc éve dolgozom, jól érzem itt magam, szakosodtam a villany írógépekre és a 15,50-es órabérrel átlagban háromezret keresek. Mechanikus számoló- és írógépekkel kezdett, aztán ahogy betört az elektronika, ő is folyamatosan képezte magát, társaival „konzíliumban" ismerték, tapasztalták ki a Focitokat és Optimákat Bakó Sándor szakmai irányításával. Bent dolgozik, hatan vannak, egy kis műhelyben, néha fogja az „orvosi” táskáját és kimegy vállalatokhoz „elsősegélyre". — Elégedett? — Most mondjam azt, hogy hívtak más céghez is több pénzért? Mégis itt vagyok, jó, egymást segítő kollektívában. Ha még egyszer kezdenék, azonnal ide jönnék a szakmába. Murányi László toknál 192 törzsgárdatagot tartanak nyilván. A cigánylakosság helyzetével, társadalmi beilleszkedésének ütemével foglalkozott a Hazafias Népfront Komló városi Bizottság elnöksége a közelmúltban. Megállapították, hogy az eddig elért eredmények nem megnyugtatóak, s további feladatok megoldására van szükség. Amiben egyetértettek az elnökség tagjai: a nevelő munkában és az állami feladatok végrehajtásában az eddiginél jobban kell támaszkodni a már beilleszkedett, képzett, dolgozó és társain is segíteni akaró cigányokra, s hogy az életmódjukat megváltoztatni akaró munkát a cigánygyermekeknél kell kezdeni. A cigánygyermek, aki mást tapasztal az óvodában, előbb- utóbb szembe találja magát az otthoni környezetével, igényesebb lesz önmagával s társaival szemben is. Ez az igényesség felnőtt koráig — az iskolában, munkahelyen szerzett tapasztalatokkal bővülve — csak tovább növekedhet. Az általános iskolás korú cigánygyermekek érdekében Kos- suth-aknán gondoskodtak az egésznapos iskolai foglalkoztatottságukról és étkeztetésükről. A Fürst Sándor úti és a Kossuth-aknai iskolában részükre ingyenes a tejellátás is. Változatlanul gond viszont az általános iskolából való lemorzsolódás. Az elnökség tagjainak véleménye szerint a cigány szülők szülői munkaközösségi munkába való bevonásával, illetve meggyőző, felvilágosító tevékenységgel csökkenteni lehet a kimaradók számát. Bár az 1973. évi 12-ről 1976- ra 68 főre nőtt a cigány szakmunkások száma, feladat, hogy az értelmes fiatalokat minél nagyobb számban képezzék szakmunkássá. A felnőtt továbbképzéseknek az iskolában kell helyet adni és a Kossuth- aknai, mánfai példa nyomán több helyen be kell indítani sütő, főző, varró, a pénz helyes beosztására tanító és fel- világosító nevelési órákat. A Hazafias Népfront Mánián, Kossuth-aknán és Me- csekjánosiban tisztasági versenyt is hirdet a cigánylakosság között. Orvosi előadásokat tartanak majd a fertőző betegségekről, a családtervezésről, terhességmegszakítás elkerüléséről. A nemkívánt terhesség ellen egyébként Komlón több mint 150 cigányasz- szony védekezik méhen belüli fogamzásgátló eszközzel. Vitatkoztak az elnökség tagjai a cigánylakosság lakás- helyzetének megítélésén. Egyes vélemények szerint nemcsak a tanácsnak, hanem a vállalatoknak is jóval nagyobb mértékben kellene támogatni őket a lakáshelyzetük megoldásában. Mások szerint a cigányszármazású komlói lakos, aki lakáshoz akar jutni, mindenekelőtt létesítsen tartós munkaviszonyt, s a fizetés egy részének összegyűjtésével, valamint a vállalata támogatásával szerezze meg lakását. A Hazafias Népfront Komló városi Elnöksége megalakította azt a bizottságot, _omely a jövőben kézben tartja azokat a tennivalókat, melyek megvalósításával változik a komlói cigánylakosság szociális helyzete. Török Éva
