Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-18 / 317. szám

>* Világ proletárjai, egyesüljetek! „A város méltó emléket állít... Nincs egyetlen recept! A vállalati gazdálkodásban nincs egyetlen olyan feladat sem, amelynél egyetlen meg­oldást kizárólagosnak, minde­nütt egyformán hasznositható- nak tarthatnánk. Mégis vállalat­vezetőktől, szakemberektől is hallani „esküvéseket” egy-egy módszer eredményessége mel­lett. Itt van például a termelé­kenység javításának feladata. Nem mondható, hogy nem fog­lalkoznak vele mindenütt, nem is eredménytelenül, hiszen a termelékenység valóban évről évre javul. Mégis minden or­szágos zárszámadáskor elhang­zik, hogy még mindig igen sok a tennivaló a vállalati munka racionalizálásáért. Valóban, másokhoz, a nem­zetközi mezőnyhöz, de a ma­gyar ipar lehetőségeihez képest is, a gazdálkodásnak talán ép­pen ezen a területén, a terme­lékenység színvonalában ta­pasztalható a vállalatok legje­lentősebb elmaradása. Ebben, hogy ez igy alakult, sokminden közrejátszik. Az egyik helyen például csakis az új gé­pek beállításától várják a dol­gozó létszám és a munkaidő jobb kihasználását. Nem is na­gyon törik a fejüket máson; várják, hogy elég pénzük gyűl­jön össze az új gépek beszer­zésére. Pedig a létszám jobb hatásfokú foglalkoztatásáért szinte minden vállalatnál lenne mit tenni. Elég gyakran csak az úgynevezett produktiv, termelő létszám teljesítményére ügyel­nek. Nemrégiben egy nemzetközi termelékenységi összehasonlitó vizsgálatnál pl. kiderült, hogy az üzemek egy részénél a produk­tív létszám hasznosításának ha­tásfoka nagyjából megegyezik vagy csak kevésbé marad el a nemzetközi élvonaltól. Amint azonban azt vizsgálják, hogy egy-egy vállalatnál az összes foglalkoztatottra jutó termelési érték hogyan alakul — már baj van. És tévedés ne essék: nem azért vagy nem csak azért, mert a vállalati adminisztrációs létszám túl nagy, hanem mert a termelést kiszolgáló, nem a gépek mellett álló létszám igen magas: az anyagmozgatással foglalkozók, a karbantartók, a raktárosok, a rendészek, a por­tások és az adminisztrátorok meg a vezető apparátus létszá­ma — együtt. Vagy például sok vállalat igyekszik főképp úgy emelni a termelékenységet, hogy csak az árbevételt próbálja növelni. Te­hát a termelési eszközök mű­ködtetésének jobb hatásfokát, a termelékenyebb munkát nem a vállalaton belüli szervezéssel, a belső tartalékok feltárásával, hanem csakis a piaci munká­val akarják elérni. A gazdálkodás valamennyi tényezőjét — az embereket, a gépeket, a pénzügyi feltétele­ket, a gyártmányszerkezetet, a piaci kapcsolatokat — mind és együttesen, kölcsönhatásukban érdemes csak vizsgálni és vál­toztatni. Ebben a munkában nincs és nem is létezhet min­denütt egyaránt jól használha­tó recept. Ezt — nem várva egyetlen központi receptre — mindenütt az adott vállalat ve- zetögárdájának kell megkeres­nie. Dlést tartott a Minisztertanács Rendelet a mezőgazdasági termékek forgalmáról Jóváhagyták a budapesti sportcsarnok építését Di. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, az Ady-emlékbizott- ság titkára szoboravató beszé­dében köszöntötte az Ady-év gazdag programjának kimagas­ló eseménye alkalmából egybe­gyűlteket. Kiemelte, hogy a vá­ros méltó emléket állít e már­Kádár János fogadta a Fiat-konszern elnökét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Gio­vanni Agnelli-t, az olasz Fiat­konszern elnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes légkörű eszme­cserén részt vett Havasi Fe­renc, a Minisztertanács elnök- helyettese és Mario Franzi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Giovanni Agnelli sajtot ä Jé kozta tö ja Giovanni Agnelli, az olasz Fiat-konszern elnöke csütörtö­kön tájékoztatta az újságírókat budapesti tárgyalásairól. El­mondta, hogy elsősorban a magyar gazdasági élet főbb vonásait tanulmányozta, s együttműködési kérdésekről is eszmecserét folytatott. Megíté­lése szerint a magyar vállala­tok a következő öt-tíz évben egyre erőteljesebben növelik majd magas szinten kidolgo­zott késztermékeik exportkinó- latát, s ez lehetővé teszi a Fi­at és a mogyar vállalatok kap­csolatainak elmélyítését is. A Fiat természetesen legfonto­sabbnak azt tartja, hogy saját exportját növelje, de nem hagy­hatja figyelmen kívül azt sem, hogy a kereskedelemnek két­oldalúnak kell lennie, törekedni kell arra. hogy a partner je lenleg tapasztalható passzívu ma csökkenjen, kiegyensúlyo zottabbá váljék a kereskede lem. Ilyen kérdésekről tárgyal tak a Magyar Kereskedelmi Kamarában 15 magyar válla lat képviselőivel, javaslat hang zott el kereskedelmi szállítás ról, kooperációkról. Egyéb tár gyalásokon is felmerültek az együttműködés bővítésének le­hetőségei. Novemberben tartja legközelebbi ülését a Fiat-kon­szern és a magyar vállalatok képviselőiből alakult vegyes bizottság, s a most elhangzott javaslatok közül néhányat ott napirendre tűznek. Csütörtökön elutazott Buda­pestről a Fiat-konszern elnöke A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes beszámolt Dusán Cskrebicsnek, a Szerb Szocia­lista Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatá­sáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Magyar -NDK Gazdasági és Műszaki­Tudományos Együttműködési Bizottság elnökeinek találko­zójáról szóló jelentést. A külügyminiszter beszámolt a Svéd Királyságban tett hiva­talos látogatásáról, a kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter javaslatára a kormány rendeletet hozott a mezőgazdasági termékek for­galmáról. A Fővárosi Tanács elnökének javaslatára a kormány állami nagyberuházásként jóváhagyta a budapesti nagy sportcsarnok építését. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ady-szoboravatás Pécsett számos képviselője és vezető személyisége. Az ünnepség az alkalomhoz illő meghitt keretek között és hangulatban zajlott le. Az ava­tást a Művészeti Szakközépis­kola rézfúvósainak toronyzené­je vezette be. Szervánszky End­re Elégia c. kompozícióját a Mecsek Fúvósötös; Karai-Ady: Intés az őrzőkhöz c. kórusmű­vét a pécsi Bartók Béla Férfi­kar muzsikálta el; Vallai Péter színművész pedig az lljú szi­vekben élek c. Ady-vers előadá­sával járult hozzá a lélekemelő hangulat építéséhez. A művészet és forradalom kifejezője Melocco Miklós alkotása a Barbakán-várárokban ünnepi hangulatában külön öröm számunkra, hogy az or­szágnak e művészetpártolásá­ról híres megyéje s városa újabb képzőművészeti alkotással gaz­dagodott. Az itteni kulturális élet, a művészet, a képzőmű­vészet kivételes gazdcfgsága, mindannyionk előtt ismeretes, s nem is lehetne most felsorol­ni valamennyi jelentős ered­ményét. Engedjék meg, hogy mégis szóljak ennek a törekvés­nek sokoldalú karakteréről, s arról a minőségigényről is. amely művészetünk helyi és ha­zai értékeinek fáradhatatlan gyűjtése, közrebocsátása mel­lett rangos helyet biztosit a nemzetközi kitekintésnek is. Ko­runk kiváló magyar és külföldi művészeinek gyűjteményei, a Kisplasztikái Biennálé, az itt működő alkotótelepek, a vá­rosfejlesztés, a múzeumi kultú­ra, a gazdag műemléki kör­nyezet a várost és környékét o művészet országos, sőt mindin­kább nemzetközi fórumává avat­ják. — Meggyőződésünk, hogy a pécsi Ady-emlékmű méltó hoz­zájárulás a nagy költő cente­náriumának országos megün­nepléséhez, maradandó érték­kel gyarapítja kulturális, művé­szeti életünket - mondotta a kulturális államtitkár s jókíván­ságaival zárva beszédét, átadta az emlékművet Pécs városának és közönségének. Fanfárok hangjai mellett ko­szorúzással zárult az ünnepség. A megye és a város lakossága, ifjúsága nevében a Krasznai Antal megyei népfront-titkár, illetve Szőke Attiláné megyei KISZ-titkór vezette háromtagú csoport; a Magyar írók Szövet­sége Dél-dunántúli csoportja és a Jelenkor Szerkesztősége nevében Csorba Győző költő, Berták László költő, az írócso­port titkára és Szederkényi Er­vin főszerkesztő helyezett el ko­szorút, tisztelegve az emlékmű előtt. Ugyanide került egy vö­rös szegfűcsokor is: az IBUSZ — ugyancsak jelenlevő — Ady Endréről elnevezett budapesti brigádjának tisztelete jeléül. S a déli verőfényben ott csil- lámlott és szikrázott dús-zöld környezetében a hófehér már­vány emlékmű ... W. E. Új emlékőrző képzőművésze­ti alkotással gazdagodott Pécs lakossága. Tegnap délelőtt nagyszámú közönség jelenlété­ben ünnepélyesen fölavatták Melocco Miklós fehér márvány Ady Endre-szobrát, amelyet a Barbakán-várárok ma is üde gyepszőnyegén, hangulatos kör­nyezetben helyeztek el. Jelen volt a szoboravatáson Bocz Jó­zsef. az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára és Horváth Lajos, a Baranya-me- gyei Tanács elnöke, a megyei párt-vb. tagjai; Szentirányi Jó­zsef, a Pécs városi Pártbizottság titkára; Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnöke; dr. Csi- csai Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese; eljött a szobor alkotója, Melocco Miklós, to­vábbá ott volt Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész; va­lamint a megye és a megye- székhely politikai, állami és társadalmi szervezeteinek, in­tézményeinek; kulturális, mű­vészeti és tudományos életének Dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár avatóbeszéde vónyba faragott emlékművel annak a nagy költőnek, akinek történelmi szerepe és jelentősé­ge messze túlnő az irodalom, a művészetek határain is, mert alakja és életműve a költészet igazi társadalmi küldetésének megtestesítője; művészet és for­radalom, művészei és valóság, művészet és nép elválaszthatat­lan kifejezője. Ezután a költő alakját, mint élő hagyományt méltatta, hangsúlyozva, hogy Ady költészete immár fölülemel­kedett minden gáncson és ha­mis hangvételű vitán, alakja nemcsak a jubileum fényében, de hétköznapjainkban is egyre tisztábban ragyog előttünk. En­nek jegyében emlékezünk a milliók nevében szóló forradal­márra, a proletáriátussal test­vériséget vállaló költőre, az igaz hazafiság prófétájára, aki az internacionalizmust „minden becsületes ember" mai eszmé­jének tulajdonította. Ezt köve­tően a városról és annak a kor­szerű művészetet értő s Adyt már korán megismerő közönsé­géről szólt az ünnepség szó­noka : — Úgy érezzük, hogy Ady Endre szobrának felállításával Pécs városa a mai napon a köl­tészet s forradalom eszméjének is emléket állít. Az emlékezés Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János, az MSZMP KB első titkára november 17-én hivatalában fogadta Gio­vanni Agneliit, az olasz Fiat-konszern elnökét. Dunántúli riQDiö XXXIV. évfolyam, 317. szám 1977. november 18., péntek Ara: 80 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom