Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-16 / 315. szám

e Dunántúli napló 1977. november 16., szerda Kiskert ti rtk Sövény létesítése és kezelése Horgászát Haltelepítési tudnivalók Ajánlott sövény cserjék Kalla Gábor Ritkaságok, amelyeket védeni kell < HOSSZUL METSZETT SCMÉW ALUL tÉZiGOS növényféleség növekedési eré- lyétől függően, hármas kötés­be. ültetés előtt a sérült gyö­kereket síma metszlappal visz- sza kell vágni, vigyázva arra, hogy a tápanyagok felszívá­sát végző hajszálgyökérzetet ne bántsuk. A feltöltés őszi telepítéskor az alsó szemeket az elfagyás­tól védi, a tavaszi telepítésnél pedig a nyári kiszáradástól. A sövényt ültetés után 20—40 cm magasan visszavágjuk. Minél rövidebbre metsszük vissza te­lepítés után, annál sűrűbb lesz a föld felszínétől sövény­falunk. Szíriái mályva (Hibiscus syr'a- cus), nyírás elhagyása esetén egész nyáron át hozza színes, tölcsér alakú virágait. A nyí­rást is jól tűri. Hálás sövény még a jezsá- men (Philadelphus coronarius), a tamariska (Tamarix tetrand- ra), a hóbogyó (Symphoricar- pus albus) stb. Száraz, kitett helyen a vörös gyűrűsöm (Cornus sanguinea) szépen díszük. Ősszel vöröses vesszői és vérvörösre színező- dő lombja dekoratív. A tűztövis (Piracantha cocci- nea), leveleit csak nagy tele­ken hullatja le. Piros bogyói ősszel mutatósak. Termését a feketerigók nagyon kedvelik. örökzöldek közül említésre méltó a tiszafa (Taxus bocca- ta), valamint a puszpáng (Bu- xus sempervirens). Vegyük igénybe a szakemberek segítségét Az elmúlt történelmi korok­ban fontos védelmi funkciója volt a kerítésnek. Ma már a kerítés legtöbb esetben csupán a telekhatár szimbolikus jelzé­sére szolgál. A legolcsóbb, s egyben a legtermészetesebb kerítés a sövény. ,, A sövény alkalmazása nem újkeletű. Virágkorát a díszes barokk építészet idején élte, amikor a barokk kertek útjait merev, geometrikus pontosság­gal nyírott sövény kísérte. Mai felfogásunk szerint a sövénynek főleg térhatároló funkciója van. A sövény akkor szép, ha egyöntetű. Az egyöntetűséget részben azonos fajta alkalma­zásával, részben pedig azonos korú sövénycserje telepítésével érhetjük el. Nagyon lényeges, hogy a sövény teljes hosszá­ban egyöntetű talajviszonyokat biztosítsunk. Ha szükséges, akár talajcseréhez is kell fo­lyamodni. Ha a fenti feltéte­lek biztosítása elmaradna, nyí­rással lehet az egyenetlen nö­vekedést viszonylag szabályoz­ni. A sövénycserje a horha- nyós, lazított tápanyagban dús talajt meghálálja, ezért a sö­vényárkot 40—50 cm szélesség­ben, 40—50 cm mélyen ássuk ki. A köves szennyezett talajt cseréljük. A sövényárok alját célszerű ültetés előtt felásni. Jó istállótrágyával vagytőzeg- fekállal a talajt javíthatjuk. Egy méterre 4—5 db cserjét ültessünk, az ültetésre kerülő Amennyiben a sövény védel­mi célokat is szolgál, úgy tö­vises, szúrós fajtákat válasz- szunk. Ilyenek a vadnarancs (Maciura aurantiaca), lepény- fa (Gleditsia triacanthos), va­lamint az olajfűz (Eleagnus angustifolia), mindhárom faj­ta erős növekedésű, belőlük magas, áthatolhatatlan sö­vényfal alakítható ki. Metszé­sük elhanyagolása esetén ma­gas fává nőnek, igénytelenek. Ha épület mellé, árnyékba vagy fasor alá telepítünk sö­vényt, úgy árnyéktűrő fajta jö­het számításba. Jól tűri az ár­nyékot a közönséges fagyai (Ligustrum vulgare). Szépen alakítható. Alacsony, mutatós sövény alakítható a nagylevelű fa­gyaiból (Ligustrum ovalifoli- um), fényes levelei védett he­lyen, télen sem hullanak le. Igénytelen, hálás sövény a „Védettségi bejárások" voltak Ba­ranya megyében a megyei termé­szetvédelmi bizottság szervezésében. Ot matuzsálem-korú la és egy lige­tes legelő megvédését javasolták. Bogdása határában terebélyesedik egy 22 méter magas tölgy, kora 200—250 év. Törzs-körmérete 627 cen­ti, lombkoronájának átmérője 30 méter. Mellette egy tiz méter ma­gas, 150 éves vadkörtefa áll, mely­nek törzs-körmérete 230 centi, lomb­koronájának átmérője 10 méter. Peterden, a református templom udvarán három tölgy magasodik, ré­gi elnevezésük: Erzsébet királyné emlékfái. 1898-ban ültették. Felsőszentmártonban egy ligetes legelőt akarnak megvédeni csaknem hat hektáron. A ligetekben 180—200 éves kocsányos tölgyek találhatók épségben. Ritka az ilyen nagyságú, összefüggő területet alkotó és az ősi állapotokat őrző legelő Baranyá­ban. Horgászvizeink őszi haltelepí­téseit most végzik. Fontos kér­dés, hogy milyen halat telepít­sünk. A legkönnyebben besze­rezhető a ponty. Azokon a hor­gászvizeken, ahol a műtrá- gyázási és etetési lehetőség adott, ott a helyes telepítési arány a következő: 30 százalék I- es ponty, 40 százalék ll-es ponty és 30 százalék lll-as ponty. Az l-es ponty mind, a II- es ponty 40 százaléka mére­tes, míg a lll-as ponty 20-25 centiméteres. A vízkezelő egyesületek kér­jék a HALÉRT szakembereit, hogy telepítési pontyigényüket lehetőség szerint egy tóegység­ről elégítsék ki. Ez igen fontos állategészségügyi szempontból. Compót, ha egyáltalán hoz­zájutunk, iszapos, degradáló­dott kotos aljzatú vízinövényes tavakba telepítsünk, olyan kör­nyezetbe, ahol a ponty már nem érzi jól magát. A nagyon intenzív pontyos tenyésztési szerkezeteket már nem bírja, ilyen helyeken képtelen a sok­kal dinamikusabb ponttyal fel­venni a versenyt. Ha amurt telepítünk, akkor elsősorban 40-60 dkg körüli súlyban igyekezzünk beszerez­ni azokat, úgy is mondhatjuk, hogy egy kilós egyedi súlyban. Igen fontos szerepet játszik az amur a káros vízinövények elle­ni védekezésben. Csak annyit telepítsünk, amennyi megold­hatja a káros növényzet féken- tartását. Igényeljék a vízkezelő egye­sületek a telepítésnél a terme­lő aazdaság állatorvosi igazo­lását, amely a fertőző betegsé­gektől való mentességet és a továbbtenyésztésre való alkal­masságot tanúsítja. A szállításkor fellépő stressz­hatás csökkentésére a szállító ládákba tegyünk kádanként egy kiló sót. Ez az eljárás azt is eredményezi, hogy a szállí­tási idő alatt a tetvektől és piócáktól nagyrészt megszaba­dulva érkezik meg a hal. Ok­vetlen vegyünk fel telepítéskor jegyzőkönyvet. (Nyomtatvány az IB-nél beszerezhető, és hív­juk meg az ellenőrző bizottsá­got is.) Nagyon fontos, hogy mérjük meg a szállító kád és tóvizünk hőfokát mielőtt a halat berak­juk. Egy fok differencia nem számottevő, akkor lehet na­gyobb probléma, ha a tóvíz pár fokkal hidegebb, mint a szállító kád vízhőfoka. A vízhő­fok eltérés vödrözéssel kiegyen­líthető. Ha a levegő hőmérsék­lete 0 C-fok alatt van, de a tóvíz még nincs befagyva, ne szállítsunk halat. A fagypont alatt a halbőr hámrétege meg­sérülhet és ez másodlagos fer­tőzések okozója lehet. Végezetül felhívjuk egyesü­leteink figyelmét, hogy a tele­pítéseknél jó segítő partner a HALÉRT Vállalat. Felszereltsé­gük, szakmunkásaik hozzáérté­se nélkülözhetetlen a halasí- tásnál. A két, háromnyaras csuka, valamint a süllő beszerzése szinte lehetetlen, így ezeket legcélszerűbb vagy fészekről való keltetéssel meghonosítani, illetve az állományt pótolni, vagy pedig Százhalombattáról táplálkozó lárva, vagy egynya­ras ivadék korában megvásá­rolni. Ősszel, ahogy csökken vi­zeink hőmérséklete, úgy emel­kedik a vízben oldott oxigén mennyisége. Ugyanis a hide­gebb víz több oxigén elnyelé­sére képes. Ez egyrészt kedve­ző, másrészt kedvezőtlen is, mivel a hőfok csökkenésével csökken halállományunk ter­mészetes tápláléka, a plankton. A hőfok csökkenésével egyide­jűleg tisztul a víz. Ez a tisztu­lás azonban más, mint a nyári, amikor a víz hirtelen tisztulását a legtöbbször súlyos oxigén­hiány követi. A víz hőtároló képessége nagy. A hidegebbre forduló idő hatására naponta fél fo­Nagyvad-etetó Itt az ősz és mint minden év­ben, elérkezett a fácánvadászat időszaka. Vadásztársaságok ajánlásai alapján olasz va­dászcsoportok kötnek szerző­dést a MAVAD közreműködésé­vel e szép és ízletes húsú, nagy­szerű vadászélményt nyújtó ma­darak lövésére. Novemberben, amikor befe­jeződik a földeken a termékek betakarítása, összeszűkül a fá­cánok tartózkodási helye, ki­sebb erdőligetekre, jó aljnö­vényzetű legelőkre, rétekre, ná­dasokra korlátozódik. Ilyenkor könnyű és kevés balesetveszély- lyel jár a vadászat, szinte biz­tos a jelentős mennyiségű (több százas szerződött tételek­ről van szó) vadterítés. E szer­ződéses vadászatok jövedel­meznek a vadásztársaságok­nak, a lőtt madarak dupla áron értékesülnek, mert nemcsak a lövési díjat, de a hús árát is fizetik az olasz vadászok, amit természetesen hazaszállítanak. kot süllyed hőmérséklete, míg egy hidegebbre forduló csen­des éjszakán befagy. Megfi­gyelendő az a jelenség, hogy tavunk vize azon a helyen fagy be utoljára, ahol a telelő hal­raj elfekszik, vermel. Tavasszal viszont ezen a helyen olvad fel leghamarabb a jég. Téli ellen­őrző oxigén méréseinket eze­ken a helyeken tanácsos elvé­gezni. Őszi teendőink közé tartozik horgászvizeink műtárgyainak tél beállta előtti.felülvizsgálata és a szükséges javítások el­végzése. A jég téli hótalanítá- sához el kell készíteni a leg­alább egy méter szélességű hótolólapátokat, a lékeléshez szükséges fejszéket, valamint több 3-4 méteres deszkát is előre biztosítani kell. Ajánla­tos továbbá 3—4 zsák nitrogén műtrágyát is beszerezni. Itt az ideje a hasznos vadál­lomány etetésének is, amelyre készülnek a vadásztársaságok. Feltöltik a nagy- és apróvad­etetőket, bár ilyenkor még ta­lálnak élelmet az erdőn és me­zőn az állatok. Fontos azon­ban az etetőkhöz való szokta­tás már ilyenkor, mert a szigorú tél beálltakor biztosabban ta­lálnak az élelmet nyújtó he­lyekre. Most tehát a szoktatás és nem a jóllakatás a cél. Ez alkalmat ad arra is, hogy kilő­jék a gyengén fejlett egyede- ket, a selejtet, a télire szánt takarmány pedig megmarad a tenyészállománynak. E kilövé­seket természetesen úgy kell végezni, hogy az etetők kör­nyékéről ne riasszuk el a vada­kat, mert ez jóvátehetetlen károkat okozhat a későbbiek­ben. Farkas János megyei fővadász Fácánvadászat Téli útviszonyok és az ablakdiszités A KEDVEZŐTLEN ÚTVISZO­NYOK okozta veszélyek nyil­vánvalóak. A statisztikai adatok mégis azt bizonyítják, hogy haj­lamosak vagyunk ezt figyel­men kívül hagyni. Amíg száraz úton a bekövetkezett balese­tek 14 százaléka származik a jármű megcsúszásából, addig vizes úton 35, havas, jeges úton pedig 83 százaléka! Nem haszontalan tehát, ha tekintet­tel a közelgő télre felidézzük a vizes, csúszós úton való ve­zetés szabályait. A legfonto­sabb követelmény az, hogy a jármű kerekei mindig gördülje­nek. Ha az abroncsok meg­csúsznak, az átlagos képessé­gű vezetőnek alig van esélye arra, hogy a jármű feletti ural­mat megőrizhesse. Ezért: soha ne fékezzük állóra a kereke­ket. Ez elkerülhető, ha „da­dogva" fékezünk. Azaz: erőtel­jes fékezés után csökkentjük a fékerőt, majd ismét féke­zünk és ezt ismételjük a kí­vánt lassulásig, vagy a megál­lásig. Soha ne fékezzünk és kormányozzunk egyidejűleg. Kerüljük a hirtelen irányvál­toztatást, a gyors kanyarvételt és az átmenet nélküli gázel­vételt. Az abroncsok tapadá­sát nemcsak az út és az ab­roncsok minősége határozza meg, hanem a sebesség is. Nedves betonúton pl. egy új abroncs tapadási tényezője 50 km/ó sebességnél 0,65. 90 km/ó tempónál 0,6 és 130 km/óránál 0,55. Ugyanez 1 mm- es profilmélységű kopott ab­roncsnál már 90 km/ó sebes­ségnél 0,2-re csökken, nagyobb esőben pedig 0,1-re, ami a jé­gen való autózás viszonyainak felel meg! Ez a néhány adat beláthatóvá teszi a másik kö­vetelményt: a jó gumiabron­csokat. Kopott abroncsokkal — a száraz úttól eltekintve — nem lehet biztonságosan közleked­ni! Egyben bizonyíték arra néz­ve is, hogy biztonságról csak akkor beszélhetünk, ha nem lépjük túl az adott viszonyok­hoz tartozó kritikus sebesség határát. Óvatos vezetés elle­nére is előfordulhat, hogy a ko­csi megcsúszik. Ez a veszély elsősorban kanyarmenetben fe­nyeget. Ilyenkor semmiképp se fékezzünk! Ha kocsink front­hajtású, vegyük el a gázt és kormányozzunk jobban bele a kanyarba. Farnehéz járműnél óvatosan csökkentsük a gázt és kormányozzunk a csúszás irá­nyába. A kormánykorrekciót — esetleg ismételten — addig és olyan mértékben alkalmazzuk, amíg a kocsi stabilizálódik. Mindezt természetesen nem elég elméletben ismerni, ha­nem be kell gyakorolni! * * * A GÉPKOCSI ÜVEGFELÜLE­TEI sokáig csak igen szűk ki­látást biztosítottak. Biztonsági követelmények miatt aztán egy­re karcsúsodtak a tetőszerke­zet oszlopai és egyeduralkodó­vá vált a panorámaüveg. Am terjedt és ma is tart egy hó­bortos divat, amely szűkíteni igyekszik a létkérdést jelentő jó kilátást. Távoli tájakat idé­ző matricák kerültek az oldal- és hátsóablakokra, olyan ko­csikon is, amelynek gazdái még a hazai tájakon sem tettek hosszabb utazást. Majd meg­jelentek a kevésbé hivalkodó, de a kitekintést épp úgy aka­dályozó bólogató kutyák, tigri­sek és oroszlánok, amelyektől a vezető legfeljebb az állatot láthatta a mögöttes forgalom helyett. így megesett, hogy a művadak egy nagyon is valódi baleset áldozataivá váltak ... És most itt vannak az integető kezek. Nehéz eldönteni, hogy a telepakolt ablakok rossz em­lékeit hessegetik-e el, avagy valami hasonlót takarnak, mint a néhány Ladán, vagy Dacián látható Fiat, illetve Renault márkajelzés. A járművezetők lélektanával foglalkozó szak­emberek a hasonló megnyilvá­nulásokat „fölénykomplexus- nak", népiesen feltűnési visz- ketegségnek nevezik. Ez már önmagában is veszélyes közle­kedési magatartás forrása le­het. Kár tetézni olyan csecse­becsékkel az ablakokat, ame­lyek a vezetőt és másokat is zavarhatnak. Búsbarna László Ady-bélyeg Alti INDUL • I f 7 7 - » * I * 1 ■ MAGYAR POSTA November 22-én kerül forgalomba az „Évfordulók — események 1977" elnevezésű bélyegsorozat keretein belül Ady Endre születésének 100. évfordulójáról megemlékező 1 forint névértékű bélyeg, mely sotétliláskék réznyomással 1 556 000 fogazott és 9200 fogazatlan példányban 4 bélye­get tartalmazó bélyegivekben, Nagy Zoltán grafikusművész terve alapján készült. Területi kiállítás A MABÉOSZ Dél-dunántúli Terü­leti Bizottsága rendezésében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a MABÉOSZ 25. évfordulója tisz­teletére november 26-án, szombaton délelőtt 11 órakor területi bélyegki- állitás nyílik Pécsett a Színház téri kiállitóteremben, ahol magyar és különféle ország-, valamint motívum- gyűjtemények kerülnek bemutatásra. A kiállítás december 4-ig naponta 10—16 óráig tekinthető meg. A hely­színen alkalmi postahivatal is mű­ködik és a kiállítás alkalmából ké­szített, képünkön is bemutatott szép, színes emléklapra emlékbélyegzőt is használnak. E vándorkiállítást előző­leg Kaposvárott és Szekszárdon is megrendezték. December 4-én, va­sárnap délelőtt 10 órai kezdettel a MABÉOSZ tudományos munkaközös­sége a Pécs Városi Bélyeggyűjtő Kör összejöveteli helyiségében, a KPVDSZ József u. 15. sz. alatti Művelődési Házában ünnepi vándorgyűlést tart, melyre minden érdeklődő filatelis- tát ezúton is meghívnak. Az ülésen bemutatóval kísért előadás hangzik el a bélyeggyűjtemények kiállításra való felkészüléséről. Hírek — események November 12-én kerüt sor a III. Országos Parafilatéliai Kiállítás megnyitására a MABÉOSZ székházá­ban. A kiállításon — mely november 20-ig lesz nyitva — 252 keretben el­helyezett anyag a parafilatélia va­lamennyi ágát mutatja be. Az alkal­mi postahivatal a kiállításra megje­lent különleges levelezőlapot szép emékbélyegzővel látja e). Az osztrák postaigazgatás novem­berben bélyegkiadással emlékezik meg dr. Emanuel Hermannról, halá­lának 75. évfordulója alkalmából. A postai levelezőlap „atyját" tisztelik benne. A bécsi Neuen Freien Presse­ben közöt cikkében vetette fel a le­velezőlap gondolatát, s 1669-ben ar ötlet megvalósult. Halálának 25. év­fordulójára síremléket emeltek és Bécsben utcát neveztek el róla. * Múlt havi rovatunkban a MABÉOSZ arany- és ezüstjelvénnyel kitüntetet­tek névsorát közöltük. Ezúttal a bronzjelvényeseket közöljük: Borbás Gedeonná (Pécs), Halmai József (Pécs), dr. Majori József (Pécs), Or­mos László (Kővágószöllős), Schmidt Gyula (Komló), Szili Béla (Pécs). Szmerkács Dezső (Mohács), Traubert Gyula (Szigetvár) és Tubák József (Pécs). „A Nagy Októberi Szocialista For­radalom vívmányai és eredményei a magyar bélyegeken" címmel kiállí­tást rendez a Bélyegmúzeum (VII., Hársfa u. 47.). A bélyegeken kívül megtekinthetők azok tervrajzai és a tervpályázatokra beérkezett vázla­tok is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom