Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-16 / 315. szám
1977. november 16., szerda DunQntüli napló 3 Diákok készítik a várépítő játékot „Játékgyár” Szentlörincen Szerződés a Triállal Takarékbetét és országjárás Alig halljuk egymás szavát, a gépek zaja elnyomja a vékony gyerekhangokat. A folyosón különböző fadarabok tornyosulnak és körbe-körbe az asztalokra lányok hasalnak, akik bámulatos gyorsan smirglizik a faalakzatokat. A műhelyben berreg, sivít a csiszológép, a körfűrész. A csiszolónál háromnégy fiú apró kockákat simít- tat. Lábuk előtt papírdobozokban Trúpok és kockák százai. Mindezt pedig nem egy asztalos műhelyben, hanem a szentlőrinci 1. számú kísérleti általános iskolában láttuk. Az egyik hatodikos „szakem- ber"-t, Bányavölgyi Zolit kérdezem, mivel foglalkozik. — Most éppen kockákat csiszolok — mondja —, de már fűrészeltem is. Élvezem ezt a munkát, jó ez a gép, jó vele dolgozni. — Mit csináltok itt tulajdonképpen? — Várépítő játékokat a Trióinak, és a határidő november végén jár le. Még négy gyerek vesz körül, Szolnoki Sanyi, Dankó Pisti, Fekete Pityu és Szabó Ildi. Magyarázzák ezt a nagy hajrát. — Már több éve kísérletezünk az építőkockákkal. A játékokat az alsósok próbálják ki, de mi is játszunk velük és így alakítgatjuk az egyes darabokat. — Nem féltek a gépektől? — kérdezem Ildit. — Mi, lányok inkább csak r Uj automata gépsor Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás- és üveggyárában megkezdődött egy új, 8000 négyzetméter alapterületű lámpagyártó csarnok technikai berendezésének felszerelése. A kilenc nagy teljesítményű automata gépsor elhelyezésére alkalmas munkacsarnokban már működik az első három gépsor, az év végéig pedig termelésbe állítják a negyediket is. Egy-egy automata gépsor — mindössze két ember irányításával — nem egészen egy másodperc alatt képes egy villanyégőt elkészíteni. A további öt gépsort a jövő év első felében állítják termelésbe. Kis kockákkal a nagy csiszológépnél adogatunk, smirglizünk, de majd géppel is dolgozunk. A fiúk öntudatosan mutogatják ujjaikat. Csak egy-egy kisebb karcolás látható rajtuk. — Persze, volt aki jobban elvágta a kezét, de azért, mert nem tartotta be, amit Tomi bácsi mondott — újságolják. Tomi bácsi, Jelics Tamás, a műhelyfőnök. Eredeti szakmája vasesztergályos, levelezőn végzi a tanárképzőt. Az ő irányításával végzik a munkát'a diákok, de besegítenek a tanárok, tanárnők, és az igazgató, Gáspár László is. — Tantervűnkben szerepel heti három termelési foglalkozás. Ezeken készítik a tanulók a játékokat, amiket közösen formáltunk a gyerekekkel, a pedagógusokkal és két tervező mérnökkel, Bachman Zoltánnal és Szilágyi Domokossal. Eredetileg ezer elemből álló rendszert akartunk megvalósítani, de ezt lecsökkentettük. Megnyertük az országos játékpályázatot, de szerepeltünk a BNV-n is. Most a várépítőt csináljuk — román és gótikus stílusú elemekből —, ami 140 darabból áll. Csiszolt, natúr keményfából. Ezután lakótelep — majd gyár- építő sorozatot állítunk elő. A mostani 1000 készletért, amit a Trióinak szállítunk, 140 000 forintot fizetnek. A gyerekek nyolcadik után kapnak egy 1000 forintos takarékbetétkönyvet, egyszer ingyen mehetnek országjárásra, és bővítjük az iskola és a műhely felszereléseit. Titkolt vágyukat még szinte nem is meri említeni az igazgató. Szeretnének állandó táborhelyet vásárolni, ahogy ezt más megyékben már több iskola is tette. Nekik azonban eddig nem adtak rá engedélyt. Ä Jövő munkásosztályát nevetik Új osztályfőnöki tanterv a szakmunkásképzőkben Oktatási rendszerünk egyik legfontosabb láncszeme, a munkásosztály utánpótlásának fő területe a szakmunkásképzés. Kiemelkedő szerepéről igen sok szó esik, hiszen sikerei és esetleges kudarcai, problémái visszahatnak a gazdasági élet fejlődésére, kedvezően befolyásolhatják vagy hátráltathatják azt. Éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni minden olyan jelenséget, eredményt, amely a szakmunkásképzés területén jelentkezik, ezúttal az idén bevezetésre kerülő új osztályfőnöki tan- tervek által biztosított hatékonyabb nevelési lehetőségeket. A szakmunkásképzés hatása a gazdaság és a társadalom megoldandó feladataira — éppen a munkások képzettsége. magatartása függvényében — igen sokrétű. Éppen ezért nagy jelentősége van a szakmunkásképző intézetekben kifejtett nevelőmunkának, a szeA városépítő játék fejleszti a tanulók fantáziáját, kézügyességét, megbarátkoznak a gépekkel, a termelő, tervező munkával. A gyerekek, akik ebből az iskolából kerülnek ki, bármilyen szakmát is választanak majd, bizonyára hasznát látják az itt szerzett ismereteknek. Barlahidai Andrea Uttörökönyvtár a Pécsi Kisegítő iskolában A kezdet nehéz volt. Tanulók és tanárok hozták be az iskolába a már otthon fölöslegessé vált könyveiket, hogy a tanulók a tankönyvön kívül egyéb olvasmányélménnyel is találkozhassanak. Aztán az iskola saját erőből is vásárolt könyveket, hiszen szemmel látható volt az olvasási kedv, az újabb ismeretek megszerzésére. Lassan kevésnek bizonyult a meglévő állomány. Depinyi János, az iskola párttitkára javasolta, kérjünk a városi szak- szervezet könyvtárától könyveket. Legyen a mi iskolánkban is kihelyezett könyvtár! A kérés teljesült: 300 kötet könyvet adott át az SZMT könyvtára a Kisegítő Iskolának. Könyvtárost is hamar találtak Proska Gyuláné személyében, aki megtanította a gyerekeket helyesen bánni a könyvekkel, vigyázni rájuk, kölcsönözni és visszahozni azokat. Lassan kialakult a gyerekekben a felelősségérzet. A munka, amit a könyvtáros végzett, eredményesnek bizonyult. Egy tanév tapasztalatai alapján a szakszervezeti könyvtár az iskolának ajándékozta a kölcsönadott könyveket. így az iskolának saját önálló könyvtára lett. Külön helyiséget kaptak a könyvek: barátságos olvasószobát alakítottak ki. Most már többet is tudtak tenni az olvasóvá nevelés érdekében. A csapatvezető javaslatára úttörőkönyvtár lett a Kisegítő Iskola könyvtá ra. A Megyei Könyvtár közel 900 kötet könyvet ajándékozott az iskolának, amit a Kisegítő Iskolában kitörő örömmel fogadtak a gyerekek, nevelők egyaránt. Az önzetlen segítséget ezúton is tisztelettel megköszöni az iskola vezetősége. Napirenden a palotaépület rekonstrukciója Kimozdull a holtpontról a pécsváradi vár ugye Idegenforgalmi pavilont kiállítási termek és szálloda létesül A régészeti szezon vége felé közeledve összegyűltek a pécsváradi várban mindazok a szakemberek, akik e nagyszabású objektum feltárásában és helyreállításában érdekeltek. Ott voltak az Országos Műemléki Felügyelőség, a Város- építéstudományi és Tervező Intézet Műemléki és Épülettervezési Irodája, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal és a kivitelező képviselői. Megragadtuk az alkalmat, hogy első kézből kapott felvilágosítással szolgáljunk mindazoknak, akik jó ideje figyelték már a vár udvarán folyó ásatásokat, s az utóbbi években kevés látványos, annál több lehangoló benyomással tértek haza. 1964-ben készült el a pécsváradi vár első rekonstrukciós terve a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal felhasználására. A barokk-korban kialakított felső várudvar kutatásával kezdődött meg a régészeti munka. A feltöltés elhordása után igen sok új adalék került elő, ugyanis ekkor derült ki, hogy mi maradt jneg a középkor épületeiből. A hatvanas években és a hetvenes évek elején feltárt középkori romokat ideiglenes falvédelemmel látták el. Ezeknek az egyelőre részleges rekonstrukcióknak a tervezője Sándyné Wolf Katalin építészmérnök, akinek a pécsváradi vár rekonstrukciója alkotta a diplomamunkáját, és aki reméli, hogy nem ezzel fog nyugdíjba vonulni. Dragonits Tamásnak, a Vá- rosépítéstudomónyi és Tervező Intézet Műemléki és Épülettervezési Irodája vezetőjének tettük fel a kérdést: Mi várható a legközelebbi időszakban a pécsváradi vár területén? — Legközelebbi feladatunk a várudvar északnyugati sarkában álló palotaépület helyrehozatala és funkcióba állítása, valamint az ehhez kapcsolódó idegenforgalmi létesítmény, a turistaszálló átadása. Ez a rekonstrukció végső stádiumában egy 100 fős rentabilitást biztosító szálloda üzemeltetését jelenti. A palota helyreállítási terveivel párhuzamosan 1974-től folyik a körülötte fekvő udvar régészeti feltárása is. A terveket így a helyszíni munkák is állandóan alakították, mivel állandóan új régészeti jelenségek kerültek elő. Nagy feladat a sok kor egybefonódását egységes koncepcióba állítani. Több történelmi réteg találkozik itt egy helyen, s ez kihat a rekonstrukció tervezésére is. Most azonban annyi adat birtokába jutottunk, hogy végre biztonsággal megkezdhetjük a végleges kivitelezési munkát a várudvar északnyugati részén. Kozák Károly régész, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osztályának vezetője igen komplikált feladatot old meg a feltárás során. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Eddig is tudtuk, hogy az egyik legjelentősebb magyar- országi bencés monostor területét kutatjuk Pécsváradon — mondta a régészeti feltárások vezetője. — Tudtuk, hogy mekkora területen helyezkedett el, feltételeztük, hogy jelentőségénél fogva méreteiben is nagyobb volt a mostanáig bemutatott úgynevezett altemplomnál. A monostor a forrásokban jelzett XII. századi nagy tűzvész után nyerhette el végleges alakját. Az ásatások folyamán előkerült nagy méretű középkori templom maradványai arra utalnak, hogy a pécsváradi monostor az országos fejlődés menetébe beilleszkedve bővült, országos feladatokat látott el. A tatárjárás utáni évszázadban épült fel a korábbinál jelentősebb épülettömb a várudvar déli részén. A monostor várszerű kiépítésére a XV. században került sor. Az épületkomplexum a fejlődés során vár lett, melyhez jól kapcsolódik az eddig ismert legnagyobb épületben, a palotában előkerült farkasverem és a kapubejárat, ahonnan nagy társzekerek által kikoptatott kövezett út vitt a felső, majd az alsó várudvarra. A helyreállítás arra törekszik, hogy bemutasson minden apró nyomot és ez a sok periódusból származó épületkomplexum majd egységes és harmonikus hatást váltson ki a szemlélőben. — Mikorra kap az érdeklődő konkrét látnivalókat? — kérdeztük végül Dragonits Tamástól. — Elkészült a XVIIII. századi épület, amely idegenforgalmi pavilon lesz. Két éven belül használatba lehet venni a palotát, a várudvar emeletes északnyugati szárnyát, ahol reprezentatív barokk termek, teremsorok szolgálhatnak majd kiállítási és egyéb célokat. Ha a szálloda elkészültét nem is ígérhetjük, a várudvar egy részét méltóképpen be tudjuk mutatni ebben az ötéves tervben. Gállos Orsolya Húsz éves a fóti gyermekváros Bensőséges ünnepséget tartottak kedden a fóti gyermek- városban. Több száz egykori növendék látogatott az intézménybe, hogy a mai kis lakókkal közösen megemlékezzen a gyermekváros fennállásának 20. évfordulójáról. A gyermekvárosban ezen a napon tanítási szünet volt, hiszen az óvodák, az iskola termei az „öregdiákokkal" teltek meg. Ismerkedtek a kicsinyekkel, felelevenítették kedves emlékeiket, beszámoltak életükről, munkájukról, s köszönetét mondtak nevelőiknek, akik közül sokan a gyermekváros megalapítása óta tevékenykednek Foton. A meghitt hangulatú találkozó este a fóti művelődési házban tartott ünnepséggel zárult, amelyen Barna Lajos, a gyermekváros igazgatója köszöntötte az egykori növendékeket és nevelőiket. Beszámolt a 100 millió forint állami beruházással és 15 millió forint társadalmi adományból létesült intézmény életéről, tevékenységéről és fejlődéséről. Elmondotta többek között, hogy 1961 óta évenként 40-60 nagykorúvá lett fiatal hagyta el a gyermekvárost, akiknek túlnyomó többsége az iparban, kisebb részük a mezőgazdaságban dolgozva becsülettel helytáll az életben. Közülük több száz fiatal érettségizett, 200-an pedig főiskolai vagy egyetemi diplomát szereztek. mélyiséget formáló hatások célszerű, szocialista tartalmú megszervezésének, e hatások lehető mindenoldalú érvényesítésének, majd társadalmi to- vábbérlelésének, felhasználásának. Különös figyelmet érdemel a nevelés kérdése ma, amikor az új közismereti és részben módosított szakmai tantervek mellett a szakmunkásképzés számára is elkészült a nevelés új terve. Az a munkacsoport, amely Kurucz Istvánné és Pó- sa Zsolt irányításával — az Oktatási Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet célkitűzéseinek megfelelően — a nevelés komplex tervének kialakításával foglalkozott, igyekezett a megvalósításra váró alapelvek jegyében egy olyan rendszert kialakítani a szakmunkásképző iskolák számára, amely hozzájárulhat a nevelőmunka hatékonyságához, s ezáltal a társadalom fejlődési ütemének gyorsításához. Ebben a nagy lélegzetű és átfogó munkában közreműködött Krisztián Béla, Baranya megye szakfelügyelője is, aki 1959 óta jó ismerője a szakmunkásnevelés helyi és országos problémáinak. Az államilag szervezett szakmunkásképzés egyébként 1949- ben már rendelkezett olyan nevelési tervjavaslattal, amely tartalmazta a felszabadulás utáni korszak új követelményeit. A szakmunkásképzés nevelési tervei azóta időről időre megújultak, mindig figyelemmel kísérve a társadalmi és a gazdasági fejlődés szabta irányelveket. A hetvenes évek elejére azonban szükségessé vált egy új komplex nevelési program, a megvalósítását elősegítő kézikönyvekkel, dokumentumokkal. 1976 októberében jelentek meg a két- és háromévfolyamos szakmunkásképző iskolák új osztályfőnöki tantervei, amelyek az első osztályokban idén őszszel kerültek bevezetésre. Kiadásra vár az új osztályfőnöki kézikönyv. Jogos igényt váltott valóra a feladatra szövetkezett szakembergárda, nem mintha szakadás állt volna be az eltelt időszak alatt a nevelés folyamatában. Az iskolák nevelési tervei és az osztályfőnöki terv lényegében összehangolt tevékenységet tartott fenn, és o tantárgyak oktatásában is a megfelelő nevelőhatásokat alkalmazta. Hiányoztak azonban a megfelelő útmutatók, kézikönyvek, melyek a speciális gondokkal küzdő tanárok, szakokutók, kollégiumi nevelők munkáját hivatottak segíteni. Ilyen jellegű kiadványokkal az oktatás, nevelés más területei sokkal bőségesebben el voltak látva. Az osztályfőnöki tantervek azért is szerepelnek különös fontossággal a szakmunkásképzés területén, mivel ennél az iskolatípusnál a nevelés felügyeletét az osztályfőnöki szakfelügyelet látja el. Ez a tevékenység persze nem csupán erre korlátozódik, hanem érinti a tanórai és gyakorlati nevelés területén túl a kollégiumi, ifjúsági szervezetben folyó pedagógiai munkát, és a családi nevelés területeit is. E tekintetben a baranyai intézetek igen sokrétűen és szervezetten végzik nevelőmunkájukat, erősítik az iskolák emberformáló légkörét, hagyományrendszerüket. A társadalmi igényeknek megfelelően végzik munkájukat. Az új osztályfőnöki tanterv és az elmúlt években kiadott Alapelvek a szakmunkásképző iskolák nevelőmunká- jához című kézikönyv birtokában tovább erősödhet a nevelőmunka, amely ebben az iskolatípusban is-csak a tanulóközösségek aktív részvételével, feladatvállalásával, kollektív magatartásával vezethet sikerre. G. O.