Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-14 / 313. szám
„Ma nem tudom a leckét, mert összeérnek a görbéim” Koronakrónika Kalandregénybe illő utazások Veres Péter írta jó tíz évvel ezelőtt: „Hol van most? Úgy tudjuk, Amerikában. Sajnos, semmi csoda nem történik vele, pedig elvégre is, ez a miénk, ha már nem szent is .. A történelmet faggató, s a történelemmel perelő munkájában Veres Péter Kálti Márkkal mondatja ki: Bajor Ottó menjen a fenébe, de a korona, a királyi hatalom szimbóluma szent, akárkinek van a fején, vagy akárcsak a nyeregkápáján. Tudni kell azt, hogy 1301. augusztus 27-én a megkoronázott Vencel a királyi díszeket Csehországba viszi. Később Ottó bajor fejedelem javára lemond, s átadja neki a koronát. Ottó fortélyosan akarta becsempészni a koronát a pártharcok dúlta Magyarországra. „Ellenségeitől való félelmében esztergályos mesterséggel egy csobolyóba rejtette.” A csobo- lyót a nyeregkápára kötötte, s elvesztette. Hosszas keresés után talált rá. Kálti Márk így vélekedik: „Csodálatos eset, el nem hallgatandó csoda! Mit értsek ugyanis a korona elvesztésén, hacsak nem azt, hogy a herceg nem viselhette élete fogytáig a koronát, hanem elveszítette a fejéről is a koronát, meg a becsületét is? Mit jelent, hogy senki sem találta meg, hanem csak azok, akik vitték? Csak azt, hogy Pannónia nem veszítheti el angyaladta koronáját." * A Magyar Távirati Iroda november 5-én közli: „Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője Washingtonban bejelentette, hogy a magyar koronát és a koronázási ékszereket visszaszolgáltatják Magya rországnak.” A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták annak közlésére, hogy a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok kormánya között tárgyalások folynak a magyar korona és a koronázási ékszerek visszaszolgáltatásának időpontjáról és ezzel összefüggő egyéb részletkérdésekről." István király legendája szerint a koronázást végző főpap a bevezető imák után megkérdezte a koronázásra egybegyűlt közönséget, hogy akarják-e a királyukká Istvánt. A magyarok és az idegen papok lelkes helyeslése után. 1000 karácsonyán István fejedelmet királlyá kiáltják ki. A főpap szentelt olajjal felkeni, majd fejére helyezi a koronát. Az első és az utolsó magyar koronázás között 916 év telt el. Az államalapító, a nemzetségeket nemzetté egyesítő Istvánt a nép akarata avatta nagy pompa közepette Székesfehérvárott királlyá, ott ahol „a magyarság egyeteme is képviselve lehetett”. Az utolsó magyar királykoronázáskor készült fotókon jól látható, hogy Károly fején félrecsúszott és imbolygott a korona, mert — hiába csináltak külön bélést — nagy volt neki. A győztes ismerete nélkül még javában zajlott az I. világháború, bár akkor még — 1916. december 30-án — sehol sem volt Magyarország földjén ellenséges hadsereg. Az egyébként szerény körülmények között megesett koronázás utáni hagyományos kardvágás színhelye a Szent György tér volt, itt emeltek dombot, az ország 63 megyéjéből hozott földből. A mai magyar korona két része azoknak a kétirányú kap□hétfői A legenda szerint azóta áll ferdén a kereszt a koronán, amióta Ottó nyeregkápájáról az út porába Hullott a királyi éket rejtő csobolyó... csőlátóknak az emlékét őrzi, amelyek az Árpád-kori magyarságot egyrészt nyugathoz, Rómához, másrészt kelethez, Bizánchoz fűzték. István kérésére II. Szilveszter pápa „a keresztény egyháznak tett nagy szolgálataiért" az ezredik év március 27-én kelt kísérő levelével küldött a magyar fejedelemnek koronát. Ez drágakövekkel kirakott, s két, keresztben álló aranypántból állt. Külső felületét nyolc apostol zománcozott képe borította. A pápától kapott korona (corona latina) első Géza uralkodásának idején egy abroncsszerű alsó résszel (corona graeca) bővült. A görög korona VII. (Dukász) Mihály császártól való. A konstantinápolyi császári műhelyben készült. A két koronát III. Béla idejében másfél milliméteres aranyszögekkel egyesítették. Mindkét részt drágakövek díszítik. Az alsó pántról kilenc aranylánc csüng le, levélképbe foglalt ékkövekkel. A korona súlya 2056 gramm. A korona és a koronázások állandó tartozéka a jogar, a palást és az országalma. A jogar hegyikristály fejében három oroszlán metszet képe látható. Hossza körülbelül egy láb, aranyozott ezüst nyelét aranysodrony díszíti. A gömb átmérője hét centiméter, felső részéről aranyláncok függenek le, végükön kis golyókkal. A koronázási palást egyidős a koronával és a jogarral. Eredetileg harang alakú miseruha, melyet felirata szerint István király és Gizella királyné ajándékozott a székesfehérvári Bazilikának. A bizánci bíborselyemre arany- és ezüstfonalakkal hímzett jelenetsorok a Magyarországra betört II. Konrád német császár fölött aratott győzelem emlékére a Te Deum gondolatkörét ábrázolják. A miseruhát a XII. század végén felmetszették és palásttá alakították. Az országalma a koronázási jelvények legfiatalabb darabja. A kettős kereszttel díszített aranyozott ezüstgomb a XIV. század első felében készülhetett. * A magyarság sorsforduló eseményei mindig mozgásba hozták, helyváltoztatásra késztették a koronát. A szabadságharc alatt, 1848. december 30-án „a honvédelmi bizottság meghagyásából Bónis Sámuel képviselő rendeletet kapott, hogy mint országos biztos, Örményi Ferenc koronaőrrel egyetértö- leg, vagy nélküle, a koronát és a koronázási jelvényeket Debrecenbe, vagy oda, ahová majd tanácsosnak látszik, elszállítsa”. A korona Budán volt, a Duna éppen beállt. A legszükségesebb gyalogközlekedést az épülő Lánchíd bonyolította le. De a híd még nem készült el: Bónis üveges hintája alkalmi pallókon kelt át, benne a kincseket tartalmazó ládával. A kíséretül kirendelt 24 gránátos (akiket az átkelés előtt újból feleskettek) szinte ölben vitte át a hídon a becses rakományt fuvarozó kocsit. Ezután Szolnokra, majd Debrecenbe vonatozik (először vasúton!) az országbíró szimbólum. A fegyverletétel után Szemere Bertalan hadügyminiszter Orso- ván ássa el a királyi ékeket rejtő ládát, egy lakatlan házban. Két segítője Grimmel és Házmán miniszteri tanácsos volt. Szemerének tetszett az a gyengédség, hogy nem kérdezték tőle, mit rejt a láda — írja később. Hogy az ásás nyomát eltüntessék, tüzet gyújtottak, de az álcázással nem voltak megelégedve. Másnap kiásták a kincset és egy közeli füzesben rejtették el. A terepet lerajzolták, a környező fákon jeleket hagytak. A titkos kamarilla emberei csak négy évvel később bukkantak Szemere akciójának nyomaira. 1853. szeptember 6-án reggel 8 órakor a kutató ásó egy rozsdás ládába ütközött. A korona, a jogar és az alma sértetlen volt. A palást megnyir- kosodott, megsínylette a szokásos évi szellőztetések elmaradását. A koronát hadigőzös vitte Budára. 14 év múlva kerül ismét reflektorfénybe a korona. Ferenc József 1867-es megkoronázásának fényes ünnepségei egyaránt szolgálták a feledtetést és a bizalomkeltést. Károly király emlékezetes vesszőfutása után a korona több mint két évtizedig nyugalomban őriztetett a felújított királyi vár páncélszobájában. Szá- lasi úgy határozott, ha menekülnie kell, a királyi koronát magával viszi, mivel véleménye szerint „a Szentkorona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól...” Intézkedésére a koronát a kőszegi városi sziklaóvóhelyre vitték, onnan Velem- be, majd tovább Mattseebe. Szálasinak az volt a parancsa, mint azt Gömbös Ernő, a nemzetvezető szárnysegéde elmondta, hogy halála esetén öt évig tartsák a korona hollétét titokban, s ha akkor nem a nemzeti szocialisták kormányozzák Magyarországot, a koronát át kell adni megőrzésre a Német Birodalom Führerének. Szálasi méltatlankodva jegyzi fel naplójába 1945. július 9-én, hogy a tehergépkocsi, amelyen a korona és a koronázási ékszerek voltak, eltűnt: nyilván az amerikaiak szállították el. * A korona most hazakerül. Haza, elvégre is, ez a miénk. Erdős Ákos Mit ér az önfegyelem, ha a bioritmusok elárulják a jövőt Nem kellenek a jósok, a csillagok állásait vizslató kései sámán-utódok: aki jövőjébe akar látni, maga is megteheti, csak figyelje bio-ritmusai váltakozását. Az effajta magunkba-figye- lés divattá vált immár 5—6 hónapja, bár az egyéni múlt- és jövő-faggatás idejétmúlt változatának feltámadása még nem tetőzik. A bio-ritmusok megfigyelésének hódol fiatal és idős, beteg és egészséges, nő és férfi, nincs kiváltságos réteg, mely magáénak vallhatja ezt a furcsa hobbyt. Igen, hobby, mert az időtöltés egyik kedvenc formája, társaságokat toboroz, segítőket, akik mások születési és egyéb életadatainak az egybevetésével kiszámítják a szubjektív múlt és jelen kritikus napjainak előfordulását, a rossz kedv, a letargia, a fizikai gyengeség, a lelki krízis, szellemi fásultság elkövetkező óráit. Sokan elhiszik és Elterjedt, mint a tiki-taki a kritikus időpont eljövetelekor maguktól „megsemmisülnek” — mármint a munka, a kitartás, a szívósság, a rendszeretet számára. Lelkileg gyengülnek el, akaratilag lesznek bizonytalanok. Aki jövőjébe lát, az megijed attól és könnyen hisz a végzetben, élete delerminált- ságában, amit a saját maga bio-ritmus világa hoz létre, pontosabban vált ki. Nem egy diák védekezik így napjainkban: „Bocsánat, ma mély hullámba kerültem, ijesztően összeérnek a görbéim.” Elég csak ennyi és a tanár is megtorpan: maga is bioritmus- szakértő, legalábbis úgy érzi, mivel a magáét megismerte. És elmarad a feleitetés. Ha kell az igazolás, előszedi féltve-őr- zött kimutatáspapirját a nebuló, melyen hosszú „idő-tengely" fekszik és háromféle színuszA halottlátásért adót kell fizetni és nem is keveset. Putnok (Borsod megye), Nagyközség Tanácsa 65 000 forint jövedelemadót rótt ki Keleti Józsefné Putnok, Fürdő utca 26. szám alatti lakosra. Fellebbezések és pereskedések után jogerős sé vált a határozat, így Keleti né Vécsei Jolán havi 3000 fo rintos részletekben törleszti a jövedelemadó és a községfej lesztési hozzájárulás hátralékát A. halottlátó asszony lakását könnyű megtalálni. A falu ap raja-nagyja ismeri a frissen va költ, jólétet sugárzó házat, ami előtt gyakran tucatnyi autó parkol és hosszú sorokban vá rakoznak a híradásra, a min denfelől összesereglett klien sek. A csengetésre fejkendős pirospozsgás arcú, alacsony tisztatekintetű nő nyit ajtót, A konyha felől húsleves illatát hozza a huzat. — A jósnőt keresem — mondom. Sértődött hangon kapom a választ: — Itt nem lakik semmiféle jósnő. Aztán a kérdésre bizalmatlanul magyarázza a házigazda, hogy ő csak halottlátással foglalkozik. — Igen, elnézést a rossz fogalmazásért, én a halottlátót keresem, ha lenne szíves fogadni. — Szombaton nincs látásom — mondja és már zárná is be az ajtót. A lakásába nem is invitál be, s mikor megtudja, hogy messziről jöttem, a küszöb másik oldalán ragad még pár percre. Elmondja, hogy rontásban, babonában, feltámadásban nem hisz, csak arra van képessége, hogy halottakkal beszélgessen. Huszonegy éves korában egyszer három napra rosszul lett, és akkor jött meg a látása. Azóta 25 év telt el és Vécsei Jolánka ország-, sőt külföldszerte is hires lett. Nem ígér senkinek semmit, pénzt nem kér szolgálataiért (ha adnak, természetesen elfogadja), büntetve nem volt. Adót azóta fizet, amióta első férje „mikor érezte, hogy elszakad a cérna”. A halottlátásért adót kell fizetni bejelentette a tanácson, hogy az asszony tízezreket keres. Az újságírókat nem szereti, ha többet akarok tudni, forduljak Moldován Domokoshoz, aki filmet csinál róla — mondja. Holnap sem ér rá, és holnapután sem. A szomszédok, mintha csak sürgős teendőik lennének, kint nyüzsögnek az udvarokon. Ők készségesen beszélgetnek az idegennel. Keletinét nagyon nem szeretik. Pedig soha nem tett nekik semmi rosszat, talán csak az a baj, hogy Jolánká- nak szebb háza, több pénze van, mint nekik. Moldován Domokos, a néphit, a népi babonák, a „tudományos emberek" kiváló ismerője, a napokban fejezi be Vécsei Jolán portréfilmjének forgatását. Televízió—MAFILM közös produkció, 60 perc, színes. Legutóbbi hasonló témájú filmjével (szerelmi varázslások) Mis- kolctól Londonig, tucatnyi díjat, elismerést nyert el. Elmondja, hogy hosszú hónapok után sikerült csak a főszereplő engedélyét megszerezni a filmhez. Jolánka néni minden forgatás után megnézi a musztert (vágatlan nyersanyagot). A film címe: A halottlátásért adót kell fizetni... Erdős Á. görbe hasogatja. A görbék', a bioritmus-hullámok a születés pillanatában gyűrűznek ki: a 33 napos, vagyis ennyi idő alatt hullámhegyet és -völgyet megívelő a „szellemi hullám”. Amikor először, majd másodszor is áthalad az „idő-tengelyen”, akkor kihagy és szórt az agy, megbénul a fantázia. Az „érzelmi” 28 napos és a tengelyt átvágva csalódás, fájdalom, megbánás éri a személyt, érzelmi élete kegyetlenül viharos. A „fizikai görbe” 23 napos és már majdnem végelgyengülést okoz kritikus hajlataival. Ha netán egy helyen, egy pontban mindhárom görbe metszi a tengelyt, akkor még a halál is beállhat. Ijesztő méreteket öltő ön-kutatással állunk szemben és könnyen választják azok, akik amúgy is akaratgyengék, befolyásolhatók, ingatcgok hangulatilag és jellemileg is. Nem hiszem, hogy a munkapadokhoz is betörhet az ilyen én-vizsgálat, bár bizonyos tudományos alapja van a bioritmusmegfigyelésnek még egyéni szinten is. De értelmezése inkább a pszichológusok feladata. Terjedése laikus körökben már olyan méretű, és gátlástalan, mint hajdan a tiki-taki népszerűsége. A~megkérdezettek így reagáltak: Mit tudom én, de hallottam, meg a tévé is mutatta ... Én szabadságot kérek, ha két görbém egy helyen találkozik, lehet, hogy túl se élem ... Ügy érzem, hogy fatalistává váltam és a félelem, a szorongás belém magyarázza a rosz- szat, amire ijedten készülök is, ahelyett, hogy elkerülném ... Édes, bizarr szédülés, játszás önmagam félig-ismert jövőjével... Akadnak rossz napjaim, heteim is, hogy mikor köszöntenek be, nem figyelem, de erős akarattal, önfegyelemmel kivédhető, tűrhetővé szelídíthető a legtöbb lelki, hangulati nehézség .. . Nem nevetséges ez a hobby. Ahol számítógépek is működnek, ott beprogramozzák az elmúlt, összes évet és pillanatok alatt összeáll a görberendszer. Akit mélyebben érdekel, lapozza fel az Interpress Magazin 1977. 5. és a Magyar- ország 1977. október 16-i számát. Figyelmeztet arra is e szokás, hogy az önfegyelemről, az önnevelésről és az igazi önismeretről nem mondhat le egy ember sem, még az objektív- nek és legyőzhetetlennek tűnő, bioritmusok javára sem. Csuti János Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára György-aknai üzemébe felvételre keres női dolgozókat: O fénycső-bakelit, O elektroncső alkatrész gyártására és szerelésére. Kettő- és háromműszakos foglalkoztatás. Vidéki dolgozók részére IBUSZ-lakást biztosítunk. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. 13., munkaügy.
