Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-14 / 313. szám
A világ tudományágé Van Moszkva központjában egy hatalmas intézet — a Szerbszkij Insztitut —, amelyet még az intervenciós háborúk idején, 1921- ben alapítottak Lenin közvetlen irányításával, az ő útmutatásai alapján. Eleinte kísérleti jelleggel működött, ma a napi gyakorlati munkán kivül a világ tudományos élvonalában jár, a szovjet Egészségügyi Minisztérium irányitásával. Az intézetnek számos klinikája és számtalan pszichológiai, immunológiai, s egyéb laboratóriuma van. Negyven professzor szakmai irányításával csaknem háromszáz tudományos munkatársa van az intézetnek. Igazságügyi Elmeszakértői Intézet. Az egész óriási intézmény Morozov akadémikus igazgatása alatt működik. Helyettese — a Szerbszkij Intézet „utazó nagykövete", - A. K. Kacsajev professzor beszélgetett a HDN munkatársával. — Kik kerülnek az intézetbe? — Általában a büntető szervek utalják hozzánk a pácienseket. Persze előfordulhat, hogy magánszemélyek, például rokonok kérik valakinek az elme- szakértői vizsgálatát, ilyen is van, akkor más a formula. Mindebből az következik, hogy egyrészt olyan embereket vizsgálunk, akik a társadalom normáival -szembeszegültek, törvénybe ütköző cselekedetet hajtottak végre, vagy magatartásukban olyan változás állt be, amely a csalód, munkahely számára megengedhetetlen. — Mi történik itt velük? — Munkánkat, nagyon leegyszerűsítve, három területre oszthatjuk. Véqzünk ambuláns megfigyelést, és adunk ki Így véleményeket. Be is fektetjük a vizsgálandó személyt az intézet valamelyik klinikájára, e megfigyelés időtartama egy hónap. Szükség esetén, ha esete bonyolult, nem egyértelmű, még egy hónapig marasztalhatjuk, de tovább már csak ügyészi hozzájárulással. És véleményezünk kész dokumentáció alapján is, tehát iratokból. — És ha megkapta a véleményt .. .? — Ha egészségesnek, pontosabban büntethetőnek minősül, akkor tőlünk átveszik a büntetést végrehajtó szervek. Ha beteg, akkor gyógyító intézetbe kerül. Onnan pedig vissza a családjához, munkájához. Ha más munkakörbe kell kerülnie, hát átképezik, s akkor másutt fog dolgozni. Valamilyen munkát biztosan végezhet. Szerbszkij insztitut Beszélgetés A. K. Kacsajev professzorral, a Moszkuaí Igazságügyi Elmeszakértői Intézet Helyettes vezetőiével — Félnek-e, tartanak-e a Szovjetunióban az elmebetegektől? — Nem, hiszen meggyógyítják őket. Akiket pedig nem tudnak meggyógyítani, azokat a gondozó intézetek közelében, esetleg az intézetben foglalkoztatják. Egyéni és csoportos pszichoterápiát, hipnózist, szükség esetén pszichoanalízist is végzünk, rendelkezésünkre állnak a legújabb gyógyszerek, nincs elveszett eset. És az elmebetegekkel, elmebetegségekkel szemben nálunk nincsen semmiféle negatív szembeállás a közvéleményben, azt hiszem, ezt szerette volna tudni. Nem? — Pontosan. És ha már itt tartunk, hadd kérdezzem meg: az elmeorvos és az elmegyógyászat hol helyezkedik el az orvosi szakmák, az orvosok hierarchiájában? — Nem értem a kérdését. . . Ilyen nálunk nincs. Minden szakma, orvos egyformán fontos és megbecsült. A munkacsoportokban majdnem mindenütt ott a pszichiáter. Nem értem, hogy most mit kérdezett. — Szeretném megtudni, hogy az intézet leifogása szerint van-e összefüggés az elmebetegségek és a bűnözés között, magyarul: hajlamosit-e az elmebaj a bűnözésre? — Azt állíthatom, hogy van meghatározott kapcsolat a kóros észlelések és az elkövetett bűncselekmények között. Olyan tapasztalataink is vannak, hogy az elmebetegség legtöbbször a bűncselekmény elkövetésében nyilvánul meg először. Pácienseink legtöbbje tudathasadásos elmebajban szenved, ez sokszor igen sokáig rejtve marad mindenki előtt.- A szovjet űrkutatás eredményei tükröződnek-e a tudat- hasadás tüneteiben? — Hogyne. Mind több a kívülről való irányítás téveseszméje. Holdról, más égitestről érkeznek sugarak, amelyek bizonyos cselekvésre késztetik őket. De nálunk sokkal szokatlanabb, hogy az utóbbi időben több a hűtlenséggel, féltékenységgel kapcsolatos téves esz- Egy utolsó kérdés... Menynyi az elmekórházi ágy tízezer lakosra vetítve? — Nem tudom. De egy biztos, hogy elég. Kampis Péter Amatőr színjátszók bemutatói Szombaton a késő esti órákban tartott értékelést az új megyei amatőr művészeti bemutató rendszer bíráló bizottsága az amatőr színjátszó együttesek és irodalmi színpadok megyei bemutatóján látott produkciókról. Az újpetrei és a mohácsi ifjúsági színpad „dicsérettel megfelelt" minősítésű oklevelet és pénzjutalmat; a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara „Glosszá- tor Együttese" kétezer forint jutalmat és „kiválóan megfelelt" minősítést kapott a Komlói Bányász Színpad és a Műszaki Főiskola „Drán Színpada" — utóbbi kettő az idén szerzett ezüst fokozatú országos minősítést — 2000—2000 Ft jutalomban részesült. A bizományiba vándorol? Esztétikus munkaruha, jobb munkahelyi közérzet Melyik nő vesz fel ilyen bakancsot? A Bizományi Aruház október 12-én 11910 forintot fizetett ki munkaruhákért. A tételek között szerepel 41 pár bakancs, több munkaruha, vattakabát, de még munkaalsónadrág is. — Ez egy kiugró nap volt — mondja az áruház vezetője — mert akkor kezdtük meg a bakancsok átvételét. Az átvételi könyvből kitűnik, hogy a bakancsok nélküli napokon is jelentős (6—10 ezer Illemhelyhelyzet, nyilvánosan Két erős TUTO-lakat » Nem teszem ki, mert ellopják... tt Szombat, délután félnégy. A Széchenyi téren álldogálok, a valamikori nyilvános illemhely tájékán. Volt, most nincs. Bizonyára tömérdek oka van, hogy megszüntették, nem feszegetem, létesítettek helyette másutt. A Kossuth tér innen mindössze egyetlen macskaugrásra van, bár, akinek nagyon kéne, nemigen tud ugrálni. Három pisszoár árválkodik odalent. A falon egy falikút nyomait látom, a vízcsap vége vakon lóg lezárva. Legalább egy plakáttal takarnák el, hogy itt valamikor víz folyt. Plakát van, az illetékes helyen be is lehet szerezni. „WC használat után moss kezet!” Ez a címe. Korszerű illemhely, a néninek csengetni lehet. Csengetek. Nem szól. Újból csengetek. Újból nem szól. Zörgők. Senki. Megint zörgők. Megint senki. Itt én nyugodtan össze .. . Szóval nem nyitottak ajtót. Szé- zám nem tárult, pedig a néni valahol ott kellett legyen. A pécsi piac Lvov-Kertvárosban van. Épp a tábla mellett, amely nyíllal mutatja, merre van a nyilvános WC. Elindulok hát a nyíl irányában, több nyilat ugyan nem találok, de végül rálelek az illemhelyre. Először azt hittem, géppuskafészek, apró lőrésein sehogyan sem tudtam betekinteni. Mert bemenni nem tudtam. Két erős TUTO lakat zárta le a rácsos ajtót. — Mindig zárva van? — kérdeztem egy arrafelé tartó kertvárosit. Vállat vont. — Ez a legbiztosabb módszer a tisztántartására — mondja. Van benne valami. — És mondja ... Hol végezhetném el, mondjuk a szükségemet? — Ha kisszüksége van, né- hányszáz méterre, a keszüi út mentén javasolom. Ha nagy, akkor ugyanazt, csak keressen egy kis bozótot. Jól szórakozunk. Délután fél ötkor a Mecsek Aruház előtti téren kíváncsiskodók. Sötét van, átható klórszag terjeng. A bejárat előtti placc vizes, itt nemrég felmostak. És bezártak. Vége. . Azért nem esek kétségbe. Hungaroton hanglemezújdonságok MAGYAR HISTÓRIAS ÉNEKEK Benkö Dániel feldolgozásai Tinódi Sebestyén, Batizi András, Bornemissza Péter, Wathay Ferenc, Farkas András, valamint ismeretlen szerzők művei. Benkö Dániel (ének, lant) Kertész Péter, Bordás György, Agárdi Gábor, Miller Lajos, Sólyom Nagy Sándor, Lugosi Melinda (ének), Pribojszki Mátyás (citera), Szijjártó Csaba (tekerőlant), Fábián Márta (cimbalom) Bakfark Consort SLPX 11868 ára 70,— Ft _______________________ W. A. MOZART — Egy kis éji zene K. 525 — Serenata notturna K. 329 — Falusi muzsikusok K. 522 — Ot kontratánc Liszt Ferenc Kamarazenekar Hangversenymester: Rolla János Művészeti vezető: Sándor Frigyes SLPX 11892 ára 70,— Ft_____________ L ISZT FERENC — Funerailles — Három elfelejtett keringő F. CHOPIN — fisz-moll polonéz Op. 44 — Asz-dúr polonéz Op. 53. — g-moll mazurka Op. 67 No. 2 — a-moll mazurka Op. 17 No. 2 Kiss Gyula (zongora) SLPX 11852 ára 70,— Ft Női dolgozókat felveszünk Tiszta, higiénikus munkakörülményeket biztosítunk, könnyű lisztcsomagoló munkára Jelentkezés: a pécsi villanymalom vezetőjénél, Pécs, Szigeti út 83. sz. alatt. TÉLAPÓRA, KARÁCSONYRA már most vásároljon ajándékot AZ ELŐSZEZONBAN ÓRIÁSI VÁLASZTÉK, KÉNYELMES VÁSÁRLÁS KONZUM ÁRUHÁZ, PÉCS, KOSSUTH TÉR Megkeresem a legközelebbit, hátha ott megvalósíthatom elképzeléseimet. A legközelebbi a Kórház téren van. Mór erősen alkonyul, odalent pedig egyiptomi a sötétség. És egyáltalán nem klórszag árad. Persze, a placc itt is nedves. Ejha. Utasom fintort vág, amikor a kocsiba ülök. — Nem kell sokat magyarázkodnod, hol voltál - mondja tömören. Már azt hittem, itt be is fejeztem a körutat, amikor eszembe jutott a Séta tér. Munkára fel, nézzük meg ott. A Kórház téri zárva volt, az az illető tehát, aki Pécsre látogat és koncepciói vannak a kisdol- gozást illetőleg, netán komolyabb elfoglaltságra is vágyik, utolsó mentsvárként ide látogathat. Tiszta minden, óvatosan benyitok a lengőajtón. Nyitva van. Nincs bűz. Hova keveredtem? Szolgálatkész néni adja kifelé a papírost egy kis ablakon. Enyhe kísértést érzek. De uralkodók magamon, beszélgetünk. Elmondom élményeimet. Zárva találtam minden ajtót, pedig megírták rég, hogy aki kopog, annak megnyittatik. — Lehet, hogy azért nem mentek ki, mert azt hitték, huligán. Azok szoktak ám zörgetni, meg mondanak is mindenfélét. A huligánnak is kellhet. .. Aztán megtudom, hogy valószínűleg munkaerőhiánnyal küzdenek. A meglevőknek meg jár a szabad nap. Vagy szabad szombat. Megállapodunk, hogy inkognitóban marad, megállapítom, hogy kezet is lehet mosni. — Itt van kérem a törülköző is - mutat a néni és nyújtja ki a törülköző végét az ablakon — azért nem teszem ki kérem, mert ellopják. És már csak egyetlen rossz érzésem marad vissza. Meglátom a nők oldalán a törülközőt: szép, vastag frottír, öröm bele törülközni. A fiúké meg csak amolyan parget, vékony, hamar átázik, vacak. Hol itt az egyenjogúság? K. P. közötti) összegért vettek át munkaruhákat. — Mi csak vállalati jelzés nélküli munkaruhákat veszünk, — mondja az üzletvezető. — Hogy miért adják el az emberek? Mert megnőttek az igények. 25—30 évvel ezelőtt még örültünk az ilyen ruháknak, ma már nemigen kellenek. A bizományiba bevitt tárgyak átvételekor nem kérdeznek nevet, munkahelyet, ezért nem tudnak segíteni nekem, hogy riportalanyt találjak. A véletlen segített. A kapualjban találkoztam azzal, aki munkaruhába csavart csizmát hozott. — Eladja? — Igen, de csak benn. — Megmondaná a nevét, munkahelyét? — Nem hinném, hogy bárkinek köze lenne hozzá. A régi csizmám két évig még jó lesz, három jó állapotban lévő munkaruhám van, a feleségem minden héten mossa. Ez nem kell, a pénz viszont jól jön. A másik papírzsákkal a hóna alatt jött. — Munkaruha? — mutattam a zsákra. — Megvenné? — Nem. Miért adja el? — Leszámoltam. Vissza nem veszik, mit csináljak vele. A kijáró béremből levonják az árát. — Mennyi ideig dolgozott? — Tíz napig. Ezután szó nélkül otthagyott, de nem ment be az áruházba, eltűnt a Bem utca forgatagában. Úgy látszik e körül a ruha körül nincs rendben valami. Hát igen, van ilyen is, de az a fiatalasszony, aki bakancsokkal állt oda a becsüs iroda előtt húzódó hosszú sor. végére, más okból jött ide. Nevét, munkahelyét ő sem volt hajlandó elárulni. — Miért adja el ezt a bakancsot? — Piszkos munkahelyen dolgozom, szükséges a védőruha és cipő. No, de ilyen bakancsot melyik nő vesz fel? Két számmal nagyobb, mint a lábam. A munkaköpeny se sokkal különb, nehéz, vastag, sötétszínű, felveszem, mert kell, de nem érzem jól magam benne. Az üzemi étterembe be nem mennék úgy, mindig átöltözöm. Pécs egyik gyárának laboratóriumában nők dolgoznak. A munkaruha: bakancs, vastag, kényelmetlen köpeny. Ahogy megkapják, viszik eladni és vesznek maguknak ízlésüknek, kényelmüknek megfelelőt. Megnőttek az igények? Igen, és ez nem baj, 25—30 évvel ezelőtt a semmi és a kevés után jó volt az, ami ma már az életmód és az ízlés változása miatt nem. A jó értelemben vett igényesség a gazdasági fejlődés, a jólét természetes velejárója. Ma már orvosok, pszichológusok vizsgálják, mely tényezők befolyásolják leginkább kedvezően, vagy kedvezőtlenül a munka intenzitását, az emberek munkahelyi közérzetét. Ha az előbbi példákat nézzük, a ruha is egyik ilyen tényező lehet. Egy fiatal pécsi kőműves mesélte, szakmai vetélkedőn vettek részt és bizony nagyon szégyellték magukat a Zala és Fejér megyéből érkezett szép sárga és kék overállos brigádok mellett. Figyelembe kellene venni — és talán a szakma vonzerejét is növelné —, hogy a céloknak leginkább megfelelő, kényelmes, esztétikus munkaruhákat szerezzenek be a vállalatok. Ilyen például a közútépí- tők élénk narancssárga színű overállja, s a Kesztyűgyár dolgozó nőinek vásárolt csinos munkaköpenyek. Sarok Zsuzsa hétfői □
