Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-25 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Nem várnak a szárító napra A Pécsi Keményítőgyárban hatmillió forintos beruházással építenek szárítóegységet az exportra kerülő termékeik részére. Budapestre érkezett dr. Willibald A múltat idézzük a mai rohanó világban Pahr Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Budapestre érkezett dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. A magyar külügyminiszter a nap folyamán rezidenciáján felkereste az osztrák diplomácia vezetőjét, s tiszteletére vacsorát adott a Külügyminisztérium vendégházában. A vacsorán részt vett Polinsz- ky Károly oktatási miniszter, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Részt vetlek a vacsorán az osztrák külügyminiszter kíséretének tagjai is. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Púja Frigyes és dr. Willibald Pahr pohárköszöntőt mondott. Brezsnyo v -Bourges találkozó Leonyid Brezsnyev hétfőn a Kremlben fogadta Bourges francia hadügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Hétfőn Moszkvában közleményt adtak ki a francia hadügyminiszter ötnapos hivatalos látogatásáról, mely többek között hangsúlyozta, hogy az 1977. június 22-én Rambouil- let-ban Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d'Estaing által aláírt, a nemzetközi feszültség enyhítéséről szóló közös szovjet—francia nyilatkozat szellemében mindkét ország hitet tesz az enyhülési politika mellett. Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A várható igényekhez mérten kis alapterületűek a fővárosban most épülő közösségi, kulturális létesítmények — így foglalt állást hétfői ülésén az országgyűlés kulturális bizottsága. Az Ortutay Gyula elnökletével a XVIII. kerületi Rózsa Ferenc művelődési házban tartott tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta és Inokai János, az országgyűlés alelnöke, valamint Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes. Az országgyűlés kulturális bizottságának vitájában felszólalt Benjámin László, Varga Zsigmond, Mándics Mihály, Káli Ferenc, Géczi János, Németh István, Gyurkó László, Petro- vics Emil, Király István, Sólyo- mi Gyuláné, Bánáti Gézáné, Palásti Józsefné, Csendes Bé- láné képviselő, valamint Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Salamon Hugóné, a bizottság titkára, valamint Peják Emil, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára is. A Baranya megyei Tanács ülésének elnöksége Tervszerű műemlékvédelem wnmmnmm^mmmnaBmBmnm mám Nagy vállalkozások A Baranya megyei műemlék- védelem helyzetéről és távlati feladatairól Takács Gyula tanácselnök-helyettes terjesztett jelentést a tanácsülés elé. Megállapította: Baranya abban a helyzetben van, hogy a múlt örökségéből legtöbbet őrző megyét egyike, s ez ró ránk megkülönböztetett felelősséget nemzeti értékeink védelmében. A távlati terv nagy vállalkozása az a felmérő munka, amellyel karakteres város- és faluképeinket jelöltük ki, s kiválasztjuk a XX. század építészeti anyagából is környezetünk védelmet érdemlő értékeit — beleértve A csövek lefektetése igényli a legnagyobb szakértelmet. A különleges vasbeton csövekre ötven év a garancia. — Gregorics felv. — * > Egy nap a víztávvezeték Tegnap délelőtt Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában ülésezett Baranya megye Tanácsa. Részt vett az ülésen dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, flocz József, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára, dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatóhelyettese, vaalmint a megye ország- gyűlési képviselői. Horváth Lajos tanácselnök megemlékezett a két ülésszak között elhunyt Bruck Józsefről, a pécsi járási tanácshivatal elnökéről, aki 24 éven át volt a megyei tanács tagja. A tanácsülés tárgyalt a műemlékvédelem távlati feladatairól, meghallgatta és tudomásul vette a végrehajtó bizottság, az egészségügyi osztály, valamint az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság munkájáról szóló beszámolót, irányelveket fogadott el a tanácstagok testületi és választókerületi munkájának fejlesztésére, elfogadta Dittrich József, dr. Szikszói Petronella és Vértes Tibor lemondását megyei tanácstagságukról, majd Pirisi Jánost felmentette a szigetvári járási tanácshivatal elnöki tisztéből és a pécsi járási tanácshivatal elnökévé nevezte ki, egyidejűleg Nagyváradi Gézát, a magyarteleki Vörös Október Tsz elnökét a szigetvári járási tanácshivatal elnökévé nevezte ki. Végezetül egy interpelláció hangzott el: Berta Pál, a so- mogyhatvani iskola-autóbuszjárat elmaradását tette szóvá. Dr. Ábra hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a Baranya megyei Tanács ülésén természetesen az agrár- és ipari építészet emlékeit, valamint a munkásmozgalmi emlékhelyeket is. Felsorolta a legfontosabb feladatokat, amelyekhez az ÉVM és az OMF kiemelt segítségét kérte. A jelentés összefoglaló képet ad a baranyai műemlékvédelem eredményeiről és jelenlegi helyzetéről, s részletesen meghatározza a feladatokat korok és építési periódusok szerint. A jelentés igen fontos melléklete a Baranya megye mai ismereteinket összegező részletes műemlékjegyzéke és a műemlék- védelem fontosabb területi tennivalóit rögzítő irányelvek. A vitában elsőként dr. Görcs László, a műemléki albizottság elnöke szólalt fel, s azt fejtegette, hogy az ifjúság nevelésében milyen fontos szerepük van a munkásmozgalmi emlékeknek, ezért azok megjelölését és védelmét sürgette. Rámutatott arra, hogy bátortalanok vagyunk gyönyörű műemlékeink propagálásában, holott ezek fotói díszíthetnék iskoláinkat, közintézményeinket — ha kaphatók lennének. Dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a távlati koncepcióban meghatározott feladatok nagyságát mérlegelve mondta: súlyozni kell azokat, s a sorrendet aszerint kell meghatározni, ahogy azt az objektumok állapota diktálja. Egyetlen kritérium lehet: a pusztulás megállítása. E tekintetben is elsőbbséget kell élveznie a festett római sírkamráknak, amelyekről a 30-as években készült fotókat a mai állapotokkal összehasonlítva is látni: az utolsó percekben vagyunk. „Néhány év múlva már nem lesz mit megvédeni, s Pécs és az ország páratlan műemlékkel lesz szegényebb” — jelentette ki. Dr. Diófási Lajos a mező- gazdasági emlékek megmentésének fontosságára hívta fel a (Folytatás a 2. oldalon) építői között A napi munka koronája a csőfektetés Minden pécsi megérzi, ha akadozik a vízellátás Mohács felől, a Dunáról. Nem mindegy, hogy az idő és korrózió megviselte acél-vezetéket mikor váltja fel az üzembiztos, vasbeton csővezeték, mely 36 kilométer hosszú, az OVIBER csaknem kétmilliárdos beruházásában és a DÉLVIÉP kivitelezésében épül tavasztól, özembe helyezése 1982-ben várható. Kati Rafael művezető sorolja az emlékezetes időpontokat és adatokat: Április 1-én vágott neki a dózer és május 29-én már az első csövet helyeztük el. Eddig megmozgattunk 40— 45 ezer köbméter földet, aminek csak háromnegyedét temették vissza az erőgépek, a többivel töltünk az épülő műtárgyak körül. Az eddigi árok h ősz- sza 4700 méter, de ebből 4300 méteren föld-lepel alatt a csőhálózat, sőt 1800 méteren a nyomáspróba is sikerrel zárult. A nagy pontosságot igénylő munka elvégzésére szövetkezett ember és gép. Oszög-pusztáról startoltak és most tartanak Szentkút-pusztánál. Elöl, méteres karók között hátrafelé araszol a lánctalpas markoló, a nyomvonal tengelyében: 2-3 méter mélyre hasít le fémkarmaival és 4—6 méteres sávban rakja ki a homokot. Utána következnek — kellő távolságban — a kubikos brigádok: mintegy félszázan ásóval, lapáttal egyengetnek, faragják a rézsűket, keményítik az ágyazatot Az „első-vonalbéliek" vezetője Mező Miklós: Kékesdről, Erzsébetről járunk ide hatan, és egybetartozunk már lassan hat éve. Nem unalmas ez, csak komoly fizikum, türelem nélkül aligha megy. Jó, hogy csövet teszünk le és műtárgyakat építünk, felráz az egyhangúságból. Könnyít a modern géplánc, de az eső azt is kiveri velünk együtt. S ekkor nem várhatjuk meg a szárító napot, hanem beszórjuk finom cementporral a csövek végét, mert nedvesen aligha bújtathatjuk össze azokat. A legizgalmasabb esemény, amikor a csövet fektetik: a napi megfeszített szorgalomra ez ad koronát. Tegnap a 860.-at helyezték el, rekordidő alatt. Siklósi József darukezelő és Kovács László egyensúlyoztatta még az árokparton az öt méter hosszú, egy méter átmérőjű, majdnem négy tonnás csövet. Középen kötözték át acéldróttal és így buktatták le a gödörbe, ahol Mező Miklós és Gulyás Sándor a cső nyakára húzták fel a vastag gumigyűrűt, ami szigetel, enyhíti a rezgést, a nyomást és a feszítést. A passzításnál egy millimétert sem tévedhetnek, ezért Mucsi István egy dörzskővel minden bütyköt eltávolít a tok belsejéből. A vonóköteles emelőket Linder Adóm és Vörös János kezelte és közben irányban tartották a beton-kolosszust. Egy másik brigád a mohácsi út mellett, Szentkútpuszta alatt most mélyíti a tíz méter mély aknát, ahonnan átpréselik kompresszorral a védő acélköpenyt és bányászati úton fejtik ki a talajt a „beton-kígyóknak.” Csak itt állítanak fel törésjelzőt épp az út forgalma miatt, bár minden cső feszített vasbetonból készült és speciális vasrács-hálózata révén a legnagyobb nyomásnak, terhelésnek is ellenáll: a garancia szerint ötven évig. Csuti J. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 294. szám 1977. október 25., kedd Ára: 80 fillér
