Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-16 / 285. szám

1977. OKTÓBER 16. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. inhoz Illyés Gyula november 1-én lesz 75 éves. A Pécsi Nemzeti Színház a megbecsült, ran­gos háziszerzőnek kijáró tisz­telettel felújítja néhány itt bemutatott drámáját. Hiszen túl azon, hogy Illyés Gyula ebben a színházban újította meg drámaírói világát, s már valóban a szerző „pécsi kor­szakáról" beszélnek a drá­mairodalom-elméletben, az Illyés írta új magyar drámák sorozata egyúttal az ország igen fontos kulturális esemé­nye is. Éppen minden művé­szet nélkülözhetetlen alkotó­eleme, a közönség szempont­jából. Pécsett hatezer egye­temista és főiskolás tanul, s legalább ugyanannyi közép- iskolás. Többségük Dél- és Illyés Gyula drámáinak felújítása Nyugat-Dunóntúl falvaiban, üzemeiben lesz orvos, jogász, mérnök, tanár, és viszi magá­val a Pécsi Nemzeti Színház­ban magába szívott színházi igényt A felújítások újabb tömegeket ismertetnek meg az új magyar drámával. A „Testvérek”-et már fel­újították, október 5-én és 11- én. A Nógrádi Róbert rende­zésében előadott remekmű a régi gondolati és színpadi fényében ragyog. A két Dó­zsát alakító Holl István és Győry Emil most is nagyhatá­sú alakítást nyújtott. A for­radalmi magatartás két olda­lát, a cselekvő és gondolko­dó forradalmárt bemutató re­mekmű tovább hódít majd. Ok­tóber 18-án este az átigazított Bánk bánt láthatják a pécsiek a nagyszínházban. A kama­raszínházban pedig október második felében a Dániel az övéi között című drámát. A Testvérek-et és a Bánk bán-t hat-hat, a Dániel-t há­rom előadásban nézhetik meg a pécsiek. Földessy Dénes Jelenet a „Testvérek” harmadik felvonásából. Dózsa György (Holl István) és Dózsa Gergely (Győry Emil) Opera Pécsett először — olasz nyelvű Aida-előadás Bolgár és lengyel vendégművészek Jelenet a Pimpinone című Telemann-opera varsói előadásából Egy hét alatt két kiemelkedő esemény lesz a pécsi opera­életben, egymást érik a ven­dégszereplések. A napokban érkezett haza az NDK-ból Mar- cz/s Demeter, Lengyelországból, illetve Bulgáriából Ágoston Edit, Németh József, Albert Miklós és Breitner Tamás. Utóbbi ven­dégszereplést viszonozzák ok­tóber 20-án az Aida előadásán a Sztara Zagora-i Operaház művészei; Dimiter Dimitrov kar­mester, Evdokija Zdrakovkova és Stevka Mineva, mégpedig Aida, illetve Amneris szerepé­ben. Túl a vendégművészek fellé­pésén, ritka csemegében lesz része az előadás közönségének — Verdi művét Pécsett először az eredeti nyelven mutatják be. Nemcsak a bolgár vendégmű­vészek, hanem az opera többi főszereplője — Albert Miklós, Németh József, Marczis Deme­ter és Bogdán András is olasz nyelven tolmácsolja az Aidát. Az operakedvelők számára másik ritkaságnak ígérkezik, a Varsói Kamaraopera vendég­játéka október 26-án, mikor is Telemann nálunk eddig isme­retlen operáját, a Pimpinone-t viszik színpadra. A Varsói Kamaraopera 1961- ben alakult. Céljuk a lengyel és az egyetemes zeneirodalom in­tim hangvételű operáinak és zeneműveinek bemutatása. Re­pertoárjuk gerincét a lengyel klasszikus és a mai zeneszerzők színpadi művei és balettjei al­kotják. A világ zeneirodalmá­nak népszerű művei — pl. Do­nizetti: Don Pasqualéja —mel­lett a Varsói Kamaraopera szá­mos elfeledett értéket fedezett fel a zenés színház számára. A nálunk bemutatandó Telemann vígopera mellett a fiatal együt­tes törekvéseit olyan művek fémjelzik, mint Marcello di Ca­pua; Ámor és Psziché lakodal­ma című énekes balettje, Ca- marosa: Titkos házassága, Mo­zart: Az álkertészlány vagy Haydn: A patikus című műve. Telemann a barokk zene egyik legkiválóbb mestere, akinek ne­vét bízvást említhetjük Bach és Händel mellett is, noha az utó­kor — sajnálatos módon — hosszú időre megfeledkezett alkotásairól. Csak a legutóbbi évtizedekben kezdik ismét fel­fedezni. Változatos zenei nyel­ve és nagy tehetsége révén las­san elfoglalja méltó helyét az európai zenetörténet lapjain. T. Simon István Dixieland az Ifjúsági Házban Radio Riport egy edzésről A Pécsi Stúdió fiatal ripor­terei közül gyakran szerepel a műsorokban Hídvégi József ne­ve. Érdekes riportok, színesen szerkesztett szombat délutáni, élő kapcsolásokkal élénkített összeállítások, sportközvetítések és a havonta rendszeresen je­lentkező ifjúsági műsor, az FG- 4 fűződik nevéhez. A hétfői szám szerkesztése közben ér­deklődtünk Hídvégi Józseftől, mit hallhatnak a fiatalok? — Elkísértem edzésükre a pé­csi sportiskola kerekeseit, akik ebben az évben sokat hallat­tak magukról. A gyakorlás a siker kovácsa, szokták monda­ni, és a műsorban elhangzó ri­port is egy edzés hangulatát idézi fel. Sikerült-e a pályavá­lasztás? Egy most végzett pe­dagógussal beszélgettem, aki a beilleszkedésről érdekes, mond­hatnám meghökkentő dolgokat mondott. És ha már a beillesz­kedésről beszéltünk, egy másik interjúnak a témája is hason­ló: pontosabban a Pécsi Nem­zeti Színház fiatal színművé­szének mit jelent ez a város, megszokta-e már, elfogadta-e új környezetét? (Hétfő, 17.05.) A hét rádióműsoraiból fi­gyelmet érdemel még az a ze­nés útibeszámoló, melyet dr. Nádor Tamás készített, aki el­kísérte a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusát finnországi ven­dégszereplésére, és a helyszí­nen készült koncertfelvételek­kel színesítve idézi fel a rá­dióhallgatók előtt az út élmé­nyeit, sikereit. (Péntek, 17.05.) A finiséhez érkezett Munka és Művelődés akcióban részt ve­vő szocialista brigádok pedig sok haszonnal és tanulsággal hallgathatják a MUNKÁSMŰ­VELŐDÉS sorozat záróadásót. (Szombat, 17.05). Louis Armstrong jellegzetes trombitahangja, a dixieland magávalragadó játékstílusa már a század elején meghódította az egész világot. Sikere egye­dülálló a könnyűzene történe­tében. Napjainkban sincs olyan rangos jazzfesztivál, amelyiken legalább egy-két dixieland együttes ne szerepelne. Nép­szerűsége állandósult. A sajá­tos hangszerösszeállítás (há­rom fúvós; trombita, klarinét, pózán; a négyes ritmusszekció: bendzsó, zongora, bőgő, dob), a hangszerelési tradíciók, a stí­lusjegyek mit sem változtak az idők folyamán. A játékot ma is izgalmas kollektív improvizá­ciók, szólisztikus hottolások tar­kítják. Pécsett ritkán kerül sor di­xieland hangversenyre. Annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot a Benkó dixieland együttes fennállásának 20. év­fordulóján hazánkban turnézó varsói ROYAL RAG együttes, amelynek műsorát a pécsi If­júsági Házban hallhatjuk októ­ber 20-án. B. G. A finn ékszer művészet remekei Már a nyomdábcn van dr. Koós Judit Finn ékszerművészet című könyve. A Pécsi Magyar- Finn Baráti Kör tagsága érthe­tő várakozással tekint a könyv megjelenése elé, és meghívta dr. Koós Judit kandidátust, a Magyar Iparművészeti Múzeum osztályvezetőjét, hogy tartson előadást a finn ékszerművészet­ről. Az előadásra és az azzal egybekötött ékszerbemutatóra 21-én este, fél hatkor kerül sor a Doktor Sándor Művelő­dési Központban. Az előadás MINDENKI KÉSZÜLŐDIK előtt és után az érdeklődők megtekinthetik az Iparművé­szeti Múzeum pompás ékszer­kincseit, amelyeket a művelő­dési ház nagytermében állíta­nak ki. A ritkaságnak számító esemény további mellékletét képezik az előadó ez alkalom­mal bemutatásra kerülő színes diái és színes fotói, továbbá a Finn Nagykövetség által a klub rendelkezésére bocsátott 46 perces Finnország - ma című filmje. A Kossuth Könyvkiadó most meg­jelent újdonságai közül említést ér­demel a népszerű sorozatban nap­világot látott új kötet, a Mit kell tudni Kubáról? Kerekes György is­merteti benne az ország földrajzát, történetét, gazdaságát, bemutatja Kuba Kommunista Pártját, az ország államhatalmi szerveit, továbbá tár­sadalmi és tömegszervezeteit; megis­mertet a szigetország szociálpoliti­kájával, nemzetközi kapcsolataival, kulturális és sportéletével. Az Európa Könyvkiadó gondozásá­ban látott napvilágot Tadeusz Kon- wicki Szerelmi krónika című regé­nye. A könyv két fiatal végzetes szerelméről szól, akiket társadalmi helyzetük elválaszt egymástól. A ki­tűnő lengyel író szuggesztív képet fest egy letűnt világról, az első szerelem­ről és a közeledő háború megfogha­tatlan előérzetéről. Új könyvek A Modern Könyvtár sorozatában jelent meg Peter Weiss A per című drámája. A nálunk is jól ismert szerző ez alkalommal Kafka A per című re­gényét alkalmazta színpadra. Most jelent meg Georgi Misev Matriarchá- tus című regénye (Modern Könyv­tár) ; újabb kiadásban Ladislav Fuks Mundstock úr, Roger Vailland Szép maszk és 325 ezer frank című regé­nye (egy kötetben a kettő) ; Emile Zola egyik leghíresebb regénye a Nana: Abe Kóbó A homok asszo­nya, Voseph Heller A 22-es csapdá­ja című regénye, valamint A világ- irodalom remekei 7. sorozatában George Sand világhírű regénye, a Mauprat. A Gondolat Kiadónál látott nap­világot a Baj van a gyermekemmel? című hasznos kötet. Egy-egy tanul­mány foglalkozik benne az érzékszer­vi és mozgásfogyatékosok, a króni­kus beteg gyerekek nevelésével; az antiszociális irányba indulók szülői és pszichológiai rehabilitációjával; az örökbefogadás kérdéseivel; az el­vált szülők gyermekeinek a válásból fakadó problémáival. A kötet szerzői kiváló szakemberek, pszichológusok és gyógypedagógusok. Megjelent a Világjárók sorozatban Sugár András A távolságot, mint üveggolyót . . . cí­mű, sok érdekes képpel is kísért ri­portkönyve, valamint Horst Klengel tollából Az ókori Szíria története és kultúrája, szintén sok képillusztráció­val. Színák János és Veress István közös munkája, A kutya ezer arca a kutyabarátok népes táborának érdek­lődésére tarthat számot. Teleuízió Milyen művész Torocsik? Szerdán este 21 óra 20 perc­kor a Budapesti Művészeti He­tek keretében portréfilmet vetí­tenek az egyik legnagyobb élő magyar színésznőről, Törőcsik Mariról. A Maár Gyula rendez­te, Koltai Lajos fotózta tv- filmről előzetesképpen ennyit mondott a művésznő:- A teljesen természetes, eredeti hangulat és a rögtön­zés végett nekem előre alig mondtak el valamit a felvétel­ről. Ott a kamera előtt várat­lanul vetítettek le jeleneteket a filmjeimből, játszottak le hangszalagokat a rádiószere­peimből. Vágtak is belőle, s nekem is izgalom, meglepetés lesz majd a képernyő. Annyi persze bizonyos, hogy kivallat­tak: mit gondolok a művészeti dolgaimról, hogyan vélekedek erről a világról, ahogy az a portré műfajba beleillik. Igye­keztem úgy vallani, hogy a film ne csak személyes dolgom legyen, hanem egyúttal a mű­vészetet érdeklő emberek szá­mára általában is mondjon valamit. F. D. Törőcsik Mari a Szerelmem, Elektra című Jancsó-film cím­szerepében A tó titka Faluhelyi Magda Fotó: Hernádi Ottó Faluhelyi Magda berobbant Pécs­re és most berobban a televízióba is. A Szegedi Nemzeti Színháztól szerződött a mecsekalji városba, egy jelentős drámai színésznő már or­szágos hírével. Itt aztán Móricz Zsig­mondi Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című darabjának női főszerepét, Pólikát olyan emberi tisztasággal, drámai erővel alakította, hogy orgá­numa, megjelenése, játékereje egy nagy tragika lehetőségét ígéri. Ala­kítása mégsem állt ellentétben az előadás egységesen színes, könnyed játékstílusával. A Fényes Márta szí­nészvezetése alatt haladó próbákkal párhuzamosan, a budapesti televízió egyik új filmjét is forgatták Pécsett, a főszerepben Faluhelyi Magdával. A rövidesen a képernyőre kerülő filmről mondja most a művésznő: — Bűnügyi történet, de igyekez­tem reális játékkal megformálni a női főhőst, egy presszóslányt. Rossz kis bodegában, részeg vendégek ízetlen tréfáinak kitéve dolgozik. De beleszeret egy jómegjelenésű férfi­ba, aki azonban a postai pénzt rendszeresen dézsmálja. A lány nem adja fel a rendőrségre, mert szereti. A fiú pedig a postapénzből csak a papírt tartja meg, az aprót bedobja a közeli tóba. Ott azonban a hor­gászó gyerekek kiszedik. A többi? — Krimi végét azt hiszem nem illik előre elmondani. Majd kiderül a kép­ernyőn. F. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom