Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-09 / 278. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIV. évfolyam, 278. szóm 1977. október 9., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Rugalmas vállalat E vek óta követelmény, hogy a vállalatok váljanak rugalmassá, lényegesen rugalmasabbá, mint korábban voltak. Más szavakkal: a gyárak és persze a bel- és külkereskedelmi vállalatok, a kutató- és tervező- intézetek is legyenek képesek mindig gyorsan alkalmazkodni a piaci változásokhoz, az árak, a kereslet ingadozásaihoz. Azaz — s ez már nemcsak piaci, kereskedelmi munka — legyenek képesek rövid idő alatt felújítani, korszerűsíteni termékeiket, folyamatosan alkalmazva a legújabb műszaki megoldásokat, vagy a saját kutatási-fejlesztési eredményeket. A társadalmi és csoportérdek egyaránt az, hogy váljanak rugalmassá a vállalatok a tartós jövedelmezőség elérése érdekében, az eddigi gazdálkodói alapállásukat alakítsák át mozgékony, felelősséggel teli, célszerű vállalkozói magatartássá. Ezt a magatartást talán az jellemzi a legjobban, hogy a vállalat az eredményeit sohasem csak egy korábbi időszakhoz méri, hanem ahhoz, hogy a lehetőségek mennyit engedtek meg, s azzal hogyan tudott élni. Ismeretes, hogy évtizedekig (nem is mindig indokolatlanul) az államháztartás levette a vállalatokról a „vállalkozás" kockázatát és terheit. Jelentős mértékben éppen emiatt ké- nyelmesedtek el, néhol túlságosan is. E kényelmessé válásnak persze sok összetevője van, illetve volt. Ma már inkább az a kérdés, hogy miképp lehetne az esetleges nehezebben mozduló vállalatokat is, rövid idő alatt, ebből az érdektelenségből kimozdítani. A változás több mindennel is felgyorsítható. Ezúttal csak azokat vegyük szemügyre, amelyek a népgazdaság jelenlegi adottságainak és lehetőségeinek megfelelnek. Nos, sokak szerint a vállalati rugalmasság talán legfőbb feltétele a megfelelő, korszerű vezetési stílus. Valóban megfigyelhető, hogy ahol az utóbbi években többé- kevésbé kibontakozott a kívánatos vállalkozói magatartás, ott a kevésbé mozgékony vállalatokhoz hasonlítva más a vezetés stílusa is. Főleg ez különbözteti meg az úgynevezett vállalkozó típusú vállalatokat az átlagostól, hiszen a többitől lényegesen különböző fejlesztési és piaci programjai ugyanabban a köz- gazdasági környezetben alakultak ki és teljesülték, amelyben valamennyi vállalat dolgozik. (Abban a környezetben tehát, amely a többi szerint nem is ösztönöz különösebb mozgékonyságra, mert a „fontolgatva haladást” is elég jól honorálja.) Hogy egyes vállalatok az átlagostól elütő energiával vágtak bele különféle vállalkozásokba, az viszont azt igazolja, hogy az a bizonyos közgazda- sági környezet - a szabályozók, a kooperációs társak, a központi irányítás stb. — nem gátolja a mozgékonyabb gazdálkodás kialakulását —, ha valahol kellő készség és bátorság van ehhez. Elvárható-e azonban az efféle magatartás, a korszerűbb, bátrabb kockázatvállalás a vállalatvezetők többségétől? Nos, mindenképpen el kell várni — ez természetes. A társadalom morális kényszerítő ereje készteti őket arra, hogy gyorsabban szakítsanak végre a kényelmes, beidegzett gazdálkodási megoldásokkal. Bizonyos azonban, hogy ez az „erkölcsi norma" önmagában kevés. Ennek, az eddigieknél egyértelműbb érdekeltséggel is párosulnia kellene. Ezek az érdekeltségi tényezők léteznek ugyan a jelenlegi szabályzó rendszerben, csak a hatásukat ma sok kivétel és egyedi elbírálás tompítja. A rugalmasság „terjedéséhez" tehát kétségkívül az eredmények eddiginél következetesebb mérlegelése és minősítése is szükséges, tehát hogy az eredménytelenség következményeit ne a költségvetés viselje. Emiatt is vitathatatlan, hogy valóban érdemes még egyértelműbbé tenni a szabályozó és az árrendszer ösztönző hatását a hatékonyabb munkára. Bővíteni kell általában a vállalkozás lehetőségét is. Például a termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak további korszerűsítésével. Ma ugyanis még megtörténik, hogy egy termelő vállalat hiába akar esetleg merészen vállalkozni, ha a külkeréskedelmi vállalat illetékes részlege — az érdekeltség összhangjának hiánya miatt — a fontolgatva haladás híve. Tehát eqy sor külső feltétel korszerűsítése, megteremtése valóban elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok rugalmassága, az ebben (tehát a kockázat vállalásában) való érdekeltségük növekedjék. Vannak azonban kialakításra váró vállalati belső feltételek is, amelyek ráadásul hatásukat tekintve a külsőkkel teljesen egyenrangúak. Létezik ugyanis vállalati belső bürokrácia, túlzott adminisztráció, gyenge vállalati belső érdekeltségi rendszer is, amely ugyancsak hátráltatja a hatékonyabb vállalati munkát. E gy vállalat rugalmas alkalmazkodása a külső körülményekhez a belső mechanizmus „minőségétől" is függ. A belső mechanizmuson múlik, hogy milyen gyorsan futnak a vállalaton belül az információk a gyáregységtől a vezérigazgatóig. Ez szabja meg a helyes döntések átfutási idejét is például egy-egy. változtatási javaslat felett. Az a vállalat lesz igazán rugalmas, s vállalkozhat a legkisebb kockázattal különböző akciókra, ahol kialakították a döntési jogkörök ésszerű rendjét, s ehhez szerkesztették meg a belső érdekeltségi rendszert is. Nem elég ugyanis, ha csak a vállalatok felső vezetésében buzog a vállalkozói kedv és a kockázatvállalási merészség. A vállalat valamennyi dolgozójának megfelelő érdekeltsége, lehetősége, kedve és közreműködése szükséges ahhoz, hogy az- egész kollektíva mozgékonyán, hatékonyan, versenyképesen dolgozzon. Ülésezett a LEMP Központi Bizottsága Gierek beszéde A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 9. plénumán, amely pénteken kezdte meg munkáját, Edward Gierek,' a LEMP Központi Bizottságának első titkára előterjesztette a Politikai Bizottságnak „A gazdálkodás nagyobb hatékonyságáért és a dolgozók szükségleteinek jobb kielégítéséért" címet viselő beszámolóját. A beszámolót ismertetve, Edward Gierek azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a jövő év januárjára hívják össze « Lengyel Egyesült Munkáspárt második országos értekezletét. A pártértekezleten — mondotta — a Politikai Bizottság részletesen beszámol a hetedik párt- kongresszus határozatai megvalósításának jelenlegi helyzetéről és az 1978—1980-as évek fő feladatairól.^ — A 70-es években elért gazdasági, társadalmi és kulturális eredmények minőségileg, új, magasabb. szintre emelték Lengyelországot — mondotta Edward Gierek. Hangsúlyozta azt is, hogy miután az élet bebizonyította a hatodik és a hetedik párt- kongresszuson kialakított irányvonal helyességét, - a párt a jövőben is következetesen folytatja ezt, megküzd a nehézségekkel. Ez utóbbiakról szólva a lengyel pártvezető elmondotta, hogy az ország fejlődésének útján a megelőző ötéves terv befejező szakaszában új, előre nem látható problémák jelentkeztek, amelyeket elsősorban a világpiaci árak emelkedése és a cserearány romlása okozott a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben. .Az eltelt 9 hónap alatt ez a gazdaságpolitika ígéretes eredményeket hozott. Ugyanakko' egyes területeken változatlanul maradtak fenn nehézségek, így például a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben, a tervfegyelemben, a hatékonyságban és a mezőgazdaságban. Bolgár igazságügyi küldöttség Baranyában Vendégeink látogatása a megyei pártbizottságon Tegnap a délelőtti órákban Pécsre érkezett a Bolgár Nép- köztársaság Legfelsőbb Bíróságának küldöttsége, Angel Ve- levnek, a testület elnökének vezetésével. A delegáció tagjai: Szava Mancsev, a Bolgár Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és Venceszlav Ócskov, a Büntető Kollégium bírája. A delegáció egy hetet tölt Magyarországon. A küldöttséget elkísérte Baranyába dr. Szakács Ödön, a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke és dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, szombaton délelőtt 11 órakor hivatalában fogadta a magasrangú vendégeket. A megyei pártbizottság első titkára tájékoztatót mondott Baranya múltjáról, a régió politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről. Utalt azokra a kapcsolatokra is, amelyek sok szállal fűzik a megyét Bulgáriához. A tájékoztatón a házigazdák képviseletében részt vett dr. Tamásffy József, a Pécsi Megyei Bíróság elnöke. A Bolgár Legfelsőbb Bíróság delegációja három napot tölt megyénkben. Hét hét alatt a második Munkában a Tolnai brigád a kommunista műszakon Seres Éva felvétele Kommunista szombat a Pécsi Építőipari ■■■■■■■■■■■ Szövetkezetnél • Terven felül még 30 lakás • A munkabért a szövetkezetnek ajánlották fel Pénzügyi dolgozók a Villányi Állami Gazdaságban Tavaly nem éppen legsikerültebb évét zárta a Pécsi Építőipari Szövetkezet, ezért az idei esztendőben, a szervezettebb munka ígérete mellett, kommunista műszakok vállalásával igyekeztek a szövetkezet anyagi helyzetét erősíteni. A szövetkezet több száz tagja tegnap kommunista műszakot teljesített, két hét Leforgása alatt immár a második szabad szombatjukat áldozták az építőmunkának. Mindezt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére felajánlva. Tegnap megfordultunk a pécsi kertvárosi építkezésen, ahol több lakóházban is találkoztunk szövetkezeti építőkkel. Az egyik épülő lakóházban éppen a lépcsők berakásával foglalatoskodtak — ezek azok a laDr. Nagy József tájékoztatja vendégeinket Baranya életéről kások, szám szerint harminc, amit terven felül vállaltak. A már hamarosan átadandó lakásokban a függönyöket rakták fel, takarítottak, lépcsőkorlátot festettek. Itt már., tényleg csak a befejező munkálatok vannak hátra, olyannyira, hogy holnap a szövetkezetiek azt jelenthetik, éves lakásépítési tervük október 10-én teljesült. A szentlőrinci lakásokkal együtt 171 lakás átadása szerepelt a szövetkezet tervében, ezen felül — mint említettük — még további harminc lakás megépítését vállalták a pécsi Kertvárosban. E terven felüli lakások megépítését a tatarozó vállalattal és az ingatlankezelővel közösen vállalták, az egyik a fűtésszerelést, a másik a festést végzi; a lakások készültségi foka hetven százalékos, átadásukat december 15-re tervezik. A tegnapi kommunista szombaton dolgoztak még a pécsi vágóhídon, ahol víztározó épül, s szerelték a vízvezetéket fenn a SZOT üdülőbeiT, ahol a szövetkezet húszmillió forint értékű átalakítási munkát végez. Ezen kívül segédkeztek a szövetkezet központi telephelyének építkezésén. A szövetkezetben úgy számítják, a két kommunista szombaton végzett munka értéke 600—700 ezer forint. Az ezért járó 150 ezer forintnyi munkabér — a tagok felajánlása értelmében — a szövetkezet anyagi helyzetét erősíti. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának pécsi területi igazgatósága és Baranya megyei hivatala is kommunista műszakot tartott szombaton. A dolgozók a Villányi Állami Gazdaságban egy vagon szőlő szüretelését vállalták és teljesítették,
