Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-08 / 277. szám
6 Dunámuli napló 1977. október 8., szombat U Szovjetunió új alkotmányának tartalmáról Kuznyecov életrajza A Szovjetunió új alkotmánya bevezető részt, preambulumot és kilenc részt tartalmaz. A kilenc rész 21 fejezetre, illetve 174 cikkelyre tagozódik. A bevezető rész hangsúlyozza, hogy a Nagy Októberi Üi alkotmány (Folytatás az 7. oldalról) A hosszú, percekig tartó ünneplés után a legfelsőbb tanács két háza ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el a Szovjetunió új alkotmányának elfogadásáról és kihirdetéséről. Ezután Leonyid Brezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja zárszavát. Beszédében világtörténelmi jelentőségű eseménynek nevezte az új alkotmány elfogadását, majd javasolta, hogy a legfelsőbb tanács nyilvánítsa október hetedikét az alkotmány ünnepének. Ugyancsak javasolta, hogy a tanács fogadjon el törvényt az alkotmány alkalmazásáról, bízza meg a legfelsőbb tanács elnökségét és a minisztertanácsot a szükséges törvény erejű rendeletek és rendelkezések meghozásával és az új alkotmány előírásainak megfelelő időszakra hosszabbítsa meg saját működésének időszakát, illetve a megfelelő választott szovjet szervek működési időszakát. „Ezeknek a törvényeknek elfogadásával az új alkotmány működik, él, dolgozik" - mondotta az fcSZKP KB főtitkára, majd részletesen méltatta az új alkotmány jelentőségét. A legfelsőbb tanács elfogadta a két javaslatot és az alkotmány ünnepének nyilvánította október hetedikét. Leonyid Brezsnyev hatalmas tapssal fogadott előadói beszéde után Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára tett javaslatot arra, hogy az új alkotmány 120. cikkelyének értelmében válasszák meg a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének első helyettesét. Szuszlov a magas tisztségre Vaszi- lij Kuznyecovot, az SZKP PB póttagját javasolta, aki jelenleg a külügyminiszter első helyettese. Mint elmondotta, Kuznyecov gazdag élettapasztalata, a Szovjetunió bel- és külpolitikájának végrehajtásában szerzett széles körű ismeretei kellően alkalmassá teszik ennek a naqyfontossáaú feladatnak az ellátására. A küldöttek a javaslatot egyöntetűen elfogadták, majd Vaszilij Kuznyecov köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságának és a legfelsőbb tanácsnak a megtisztelő bizalomért. A legfelsőbb tanács ezt követően elnökhelyettessé választotta A. J. Szarkiszovot, az örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, mivel az örmény SZSZK által betöltött elnökhelyettesi tiszt időközben megüresedett. Ezután Alekszej Sityikov, a szövetségi tanács elnöke elmondotta, hogy az ország minden részéből hatalmas szómban érkeztek az ülésszak címére, az SZKP Központi Bizottságához és személyesen Leonyid Brezsnyevhez a dolgozók, a kollektívák táviratai, üzenetei, amelyekben egyöntetűleg lelkes támogatásukról biztosították az ülésszak munkáját, a Szovjetunió új alkotmányát. A legfelsőbb tanács taqjai nevében köszönetét mondott ezekért az üdvözletekért, majd berekesztette az ülésszakot. A teremben felcsendült a Szovjetunió himnusza, majd több mint 1500 küldött hosszú percekig tartó lelkes tapssal köszöntötte a Szovjetunió új alkotmányát, amely - a legfelsőbb tanács döntése alapján — 1977. október 7-én hatályba lépett. Az ünnepélyes záróülésről helyszíni közvetítést adott a szovjet rádió és televízió. Az ország minden részében a dolgozók kollektívái csoportosan követték a záróülés eseményeit, sok helyen röpgyűléseken köszöntötték az új alkotmányt. Szocialista Forradalom, amelyet Oroszország munkásai és parasztjai a kommunista párt vezetésével, Vlagyimir lljics Lenin irányításával vittek végbe, megdöntötte a tőkések és a földesurak hatalmát, lerázta az elnyomás béklyóit, megteremtette a proletariátus diktatúráját, létrehozta az új típusú szovjet államot. • Ez az állam a forradalmi vívmányok védelmének, a szocializmus és a kommunizmus építésének eszköze volt. Az országban a forradalom óta mélyreható társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. Egyszer s mindenkorra véget vetettek a kizsákmányolásnak, az osztályellentéteknek, a nemzetiségi ellenségeskedésnek. A szovjet köztársaságok egyesülése a Szovjetunióban megnövelte az ország erejét, lehetőségeit a szocializmus építésében. Az alkotmány bevezetője megállapítja: a Szovjetunióban bevezették a termelési eszközök társadalmi tulajdonát, megvalósult az igazi demokrácia a dolgozó tömegek számára. Az emberiség történelme során első ízben született meg a szocialista társadalom. M<ji már ez fejlett szocialista társadalom, a hatalmas termelőerők az élen járó tudomány és kultúra társadalma, olyan társadalom, amelyben növekszik a nép anyagi jóléte, egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre az egyén sokoldalú fejlődéséhez. Valamennyi osztály és társadalmi réteg közeledésének, valamennyi nemzet és népcsoport jogi és tényleges egyenlőségének, testvéri együttműködésének alapján az országban történelmileg új emberi közösség alakul ki: a szovjet nép. A szovjet állam legfőbb célja: az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése. Az alkotmány első része a Szovjetunió társadalmi rendjének és politikájának alapjait foglalja össze. Hangsúlyozza, hogy a szovjet társadalom a dolgozók társadalma. A Szovjetunió összenépi szocialista állam, amely a munkások, a parasztok, az értelmiség, valamennyi nemzetiség és népcsoport tagjainak érdekeit és akaratát fejezi ki. A Szovjetunióban minden hatalom a népé. A nép az államhatalmct a népi küldöttek tanácsai (szovjetjei) útján gyakorolja. Az alkotmánynak ez a része összefoglalja a szovjet állam szervezetének és tevékenységének demokratikus elveit: valamennyi hatalmi szerv, alulról fölfelé, választott. A hatalmi szervek beszámolásra kötelesek a népnek. A széles néptömegek részt vesznek az állami kérdések megoldásában. Az állami élet legfontosabb kérdéseit nyilvános vitára, illetve népszavazásra bocsátják. • A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, a politikai rendszer magva a Szovjetunió Kommunista Pártja — tartalmazza az alkotmány. A párt a népért van és a népet szolgálja. A kommunitsa párt a marxista—leninista tanítással felvértezve meghatározza a társadalom fejlődésének fő perspektíváit, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvo- lát, tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a szovjet nép harcának, amelyet a kommunizmus győzelméért vív. Valamennyi pártszervezet a Szovjetunió alkotmányának keretei között fejti ki tevékenységét. Az alkotmány rögzíti a szak- szervezetek és más társadalmi tömegszervezetek fontos szerepét is. A szovjet politikai rendszer fejlődésének fő iránya a dolgozók egyre szélesebb körű részvétele az állam és a társadalom ügyeinek irányításában. Ezzel kapcsolatban az alkotmány — a beérkezett nagyszámú javaslat alapján — szélesebben tükrözi a munkáskollektívák szerepét és jelentőségét. Leszögezi, hogy ezek a kollektívák részt vesznek az állami és a társadalmi ügyek megvitatásában és megoldásában, a termelés és a társadalmi fejlődés tervezésében, a káderek képzésében és elosztásában, a dolgozók munka- és létfeltételeinek javításában. Az alkotmány következő fejezete a Szovjetunió gazdasági rendszerével foglalkozik. A Szovjetunió gazdasági alapját a termelési eszközök szocialista tulajdona alkotja. Ennek két formája van: állami tulajdon — össznépi tulajdon — és a szövetkezeti-kolhoztu- lajdon. össznépi tulajdonban van a föld, annak kincsei, a vizek, az erdők, valamint az iparban, az építkezéseknél és a mezőgazdaságban használt alapvető termelési eszközök, a bankok, az állami tulajdonban lévő kereskedelmi vállalatok, továbbá a városok lakásalapjának alapvető része. Ezzel egyidejűleg létezik a kolhozok és a szövetkezetek tulajdona. A kolhozok által elfoglalt földterületet az állam ingyen és örökös használatra adja át nekik. Mindaz, amit ezen a földterületen előállítanak, s ami munkájuk elvégzéséhez rendelkezésre áll, a kolhozok tagjainak kollektív tulajdona. Az alkotmány újra leszögezi a szovjet emberek jogát a személyi tulajdonra. Munka útján szerzett jövedelmük személyi tulajdont képez. Az állampolgárok személyi tulajdonhoz való jogát, az ilyen tulajdon örökléséhez való jogot a törvény védi. A Szovjetunió új alkotmánya leszögezi: a szovjet társadalomban az egyes ember helyzetét a társadalmilag hasznos munka és annak eredménye határozza meg. A szocializmus elve: mindenki képességei szerint — mindenkinek munkája szerint. Az alkotmány e részének harmadik fejezete a társadalmi fejlődés és a kultúra kérdéseivel foglalkozik. Ez a fejezet hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió társadalmi alapját a munkások, a parasztok és az értelmiség megbonthatatlan szövetsége alkotja. Megszilárdul a társadalom szociális egyneműsége, elmosódnak az osztálykülönbségek, megszűnnek a lényeges különbségek a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka között. Létrejönnek a feltételek az egyén sokoldalú fejlődéséhez és a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja egymáshoz való kölcsönös közeledéséhez. Annak a kommunista eszménynek megfelelően, hogy „minden egyén szabad feilődése feltétele mindenki szabad fejlődésének" az alkotmány célul tűzi ki, hoay bővítsék a reális lehetőségeket az alkotóerő, a képességek és adottságok kibontakoztatására, az egyén sokoldalú fejlődésére. Külön fejezet foglalkozik az alkotmányban a Szovjetunió külpolitikájának céljaival és elveivel. A Szovjetunió, következetesen folytatva a lenini békepolitikát, síkraszáll a béke és a népek biztonsága megszilárdítása, a széles körű nemzetközi együttműködés mellett. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy biztosítsa a kedvező feltételeket a kommunizmus felépítéséhez az országban, védje a Szovjetunió állami érdekeit, szilárdítsa a világszocializmus pozícióit. Ez a politika arra irányul, hogy támogassa a népek harcát a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért, elhárítsa az agresszív háborúkat, következetesen megvalósítsa a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. A Szovjetunióban tilos a háborús propaganda. « Az országos vita eredményeként ezt a részt azzal a fontos tétellel egészítették ki, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés megvalósítására törekszik. A Szovjetunió alkotmánya, az egész világon egyedülállóan, magába foglalja a Helsinkiben aláírt záróokmányban megfogalmazott tíz elvet. Az alkotmány második részének címe: Az állam és az egyén. A Szovjetunió állampolgárai származásuktól, szociális és vagyoni helyzetüktől, faji és nemzeti hovatartozásuktól, nemüktől, nyelvüktől, a valláshoz való viszonyuktól és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. Külön cikkely szögezi le, hogy a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek, s ebben — kiegészítésként a tervezethez — megnövelték a dolgozó anyák jogait. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van a biztosított munkához, a munka mennyiségétől és minőségétől füqgő munkabérhez, amely nem lehet kevesebb a megállapított minimumnál. Az alkotmány külön leszögezi az állampolgárok jogát szakmájuk, foglalkozásuk megválasztására, hivatásuknak, képességüknek és képzettségüknek megfelelően. Az alkotmány részletesen tárgyalja a pihenéshez, az ingyenes orvosi ellátás útján történő egészségvédelemhez,, a nyugdíjhoz való biztosított jogot is. Külön cikkely tartalmazza az állampolgárok jogát a lakásra. Ennek érvényesítését a nagyarányú lakásépítési program és az alacsony lakbér biztosítja a Szovjetunióban. Az új alkotmány biztosítja a szovjet emberek jogát a tanulásra. A Szovjetunióban az oktatás minden fajtája ingyenes. Kötelezővé válik az ifjúság általános középiskolai képzése. Mindenkinek joga van arra, hogy tanulmányait anyanyelvén folytassa. A tanulók és az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjat kapnak. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van részt venni az állami és q társadalmi ügyek irányításában. Az alkotmány biztosítja a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési és felvonulási szabadságot. Biztosítja a lelkiismereti szabadságot, vagyis bármely vallás követését, illetve az ateizmus jogát. A vallási szertartások megtartása és az ateista propaganda egyaránt szabad, a vallással kapcsolatban tilos az ellenségeskedés és a gyűlölet szítása. A Szovjetunióban az egyház el van választva az államtól, az iskola az egyháztól. • Az alkotmány biztosítja a személyi sérthetetlenséget és a lakás sérthetetlenségét. Bírósági döntés, vagy ügyészi határozat nélkül senki sem tartóztatható le. A törvény védi az állampolgárok magánéletét, a levéltitkot, a telefonbeszélgetések és a távirati közlemények titkosságát. Az alkotmány a jogok mellett megjelöli a szovjet állampolgárok kötelességeit is a társadalom iránt. A Szovjetunió minden állampolgára köteles megtartani az ország alkotmányát és törvényeit. A jogok és szabadságok érvényesítése nem okolhat kárt a társadalom és az állam érdekeinek, más állampolgárok jogainak. Minden munkaképes ember kötelessége az, hogy a maga által választott szckmában társadalmilag hasznos tevékenységet végezzen. Minden állampolgár szent kötelessége a haza védelme. Mindenki köteles tiszteletben tartani az állampolgárok nemzeti méltóságát, szilárdítani a soknemzetiségű szovjet állam nemzeteinek és népcsoportjainak barátságát. Az alkotmány a szovjet emberek kötelességévé teszi azt, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről. Ezt a cikkelyt a tervezethez képest azzal bővítették ki, hogy ugyanakkor a gyermekek kötelesek gondoskodni idős szüléikről, segítséget nyújtani nekik. A szovjet állampolgárok kötelességei közé tartozik, hogy gondoskodjanak a természet védelméről, a történelmi műemlékek és egyéb kulturális értékek védelméről. Az alkotmány harmadik fő része a Szovjetunió nemzetiállami felépítését szabályozza. A Szovjetunió egységes, sok- nemzetiségű állam, amely az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülésének eredményeként jött létre. A szövetségi köztársaságok száma 15, mindegyiknek joga van arra, hogy kilépjen a Szovjetunióból. A negyedik fő rész a népi küldöttek tanácsairól, a tanácsok (szovjetek) megválasztásának rendjéről szól. A tanácsok munkássága az új alkotmány előírásai szerint a felmerült kérdések kollektív, szabad és érdembeli megvitatásának és megoldásának alapjára épül, a nyilvánosság, a lakosság előtti rendszeres beszámolás, az állampolgárok széles körű bevonása alapján. A népi küldöttek valamennyi tanácsának tagjait általános, egyenlő és közvetlen választói jog alapján titkos szavazással választják meg. A tervezethez képest ezt a részt azzal egészítették ki, hogy meghatározták a választók megbízatásának kezelését. A dolgozók egyes csoportjainak, az egész társadalomnak konkrét érdekeit tükröző kívánságok teljesítése az államhatalmi szervek munkájának fontos része. Az alkotmány további fő részei meghatározzák a legfelsőbb és a helyi államhatalmi és igazgatási szervek szerkezetét, funkcióit, mind a Szovjetunió egészét, mind az egyes köztársaságokat tekintve. A legfőbb államhatalmi szerv a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, a legfelsőbb végrehajtó és irányító szerv a Szovjetunió kormánya, a Minisztertanács. Minden egyes szövetségi köztársaságnak megvan a maga legfelsőbb hatalmi szerve, a köztársaság legfelsőbb tanácsa, valamint köztársasági kormánya, minisztertanácsa, minden szövetségi köztársaságnak saját alkotmánya van, amely összhangban van a Szovjetunió alkotmányával és figyelembe veszi az adott köztársaság sajátosságait. Az alkotmány befejező részei az igazságszolgáltatási rendszerről, a döntőbíráskodásról, az ügyészi felügyeletről, valamint a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról intézkednek és meghatározzák az alkotmány módosításának rendjét. A módosításhoz a képviselők legalább kétharmadának szavazata szükséges. Új szabályzat alapján kötik meg a szovjet üzemekben, vállalatokban az 1978. évi kollektív szerződéseket. Az új szabályzat nagyobb lehetőséget nyújt a szerződések végrehajtásának ellenőrzésére, pontosabban határozza meg a vállalatok vezetésének s a munkáskollektíváknak feladatait. Újdonság, hogy a szerződésekbe beveszik a dolgozóknak az állami tervhez készített kiegészítését, vállalt évi többlet felajánlását is. Új Delhi fellebbviteli bírósága pénteken — helyt adva a kormány kérésének — úgy döntött, hogy tárgyaláson vizsgálja meg, vajon helyes volt-e az a bírósági utasítás, amelynek értelmében Indira Gandhi volt miniszterelnököt szabadlábra helyezték. Mint ismereVaszilij Vasziljevics Kuznyecov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese, akit az új alkotmány 120. cikkelye értelmében, az SZKP Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanács Elnökségének javaslata alapján egyhangúlag választották meg az újonnan létrehozott tisztségre, 1901-ben született, 1927 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. 1926-ban végezte el a le- ningrádi műszaki főiskolát. 1927—31, illetve 1933—37 között kohászati, vasipari üzemekben dolgozott, mérnökként, műhelyfőnök-helyettesként és műhelyfőnökként, laboratóriumi helyettes vezetőként, majd vezetőként. 1937—1940 között a Szovjetunió vaskohászati népbiztosságának apparátusában tevékenykedett, majd 1940—43 között a Szovjetunió népbiztosi tanácsa mellett működő állami tervbizottság elnökhelyettese volt. 1955-ben o Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesévé nevezték ki. 1971-ben megkapta a Szocialista munka hőse kitüntetést. Vaszilij Kuznyecov 1952-ben a központi bizottság tagja lett, 1952—53 között tagja volt a központi bizottság elnökségének, tagja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, 1950—53 között a legfelsőbb tanács elnökségének is tagja volt. Kuznyecovot a párt XXV. kongresszusán az SZKP Központi Bizottságának tagjává választották. A központi bizottság legutóbbi ülésén a politikai bizottság póttagjává választották. Az éves kollektív szerződések magukban foglalják a bérügyi előírásokat, a munkavédelmi és szociális intézkedések tervét, a lakásépítési, illetve támogatási programot, a kulturális, valamint a sportcélokra fordítandó előirányzatokat és számos más olyan tényezőt, amelynek célja a szociális-kulturális ellátottság javítása. Ugyancsak szerepel a szerződésben az új technológia bevezetésére és alkalmazására, a szakképzettség növelésére, a fiatalok szakmai képzésére vonatkozó terv is. tes, Gandhi asszonyt korrupció vádjával tartóztatták le, majd 16 óra múlva bírói utasításra szabadon bocsátották. _A tárgyalás időpontját nem tűzték ki, csupán annyit közöltek, hogy a fellebbviteli bíróság kihallgatja majd Gandhi asszonyt. Új kollektív szerződések a Szovjetunióban Újra uizsgaljak Indira Gandhi ügyét
