Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-31 / 300. szám

Repülőjegy Argentínába Magyarország ismét komoly erő a világ labdarúgásában »•»iát A nagy előnyt már La Pazban sem lehet eljátszani Képünkön a mérkőzés ritka pillanata: a boliviai csapat támad, Gujdár kapus könnyedén hárít. Ökölvívás A K. Dózsa „kiütötte” a Steinmetz SE-t Kaposvár, 300 néző. V.: Cseh J., Végh. Pontozott: Neményi, Kondredi, Pusztai, Révész. Ka­posvárott az ökölvívó-csb dél­nyugati rangadója előtt a ha­zaiak azt számolgatták, hogy a Steinmetz SE ökölvívói esetleg vissza is vághatnak a tartalé­kos Dózsának a tavaszi vere­ségért. A kaposváriaknál két „ász" is hiányzott. A papírsúlyú Vladár a héten bevonult. A biz­tos pontot jelentő Ferstek sé­rülése miatt nem állhatott csa­pata rendelkezésére. Hamaro­san ki is derült, hoqy a Dózsá­nál e két versenyző helyettesí­tése nem megoldott. A Ferstek helyére beállított Katona nem jelent meg a mérlegelésnél. Ezzel a Steinmetz 2:0-lal kez­dett. A folytatás sem volt rossz. A papírsúlyú Dévényit ugyanis Kálmán a második menetben kiütötte. így már 4:0-ra veze­tett a pécsi csapat. A folyta­tásban azonban kiderült, hogy a tartalékos Dózsa is ütőképe­sebb a Steinmetznél. A továb­biakban ugyanis öt pontozásos és egy kiütéses kaposvári győ­zelem következett. Garai is csak egy percig bírta Lévai el­len. Pérragi, amikor már min­den mindegy volt, meg sem kí­sérelte csökkenteni a vereség arányát. Eredmények: papirsúly. Dévé­nyit Kálmán a második menet­ben kiütötte. 0:2. Légsúly: Nagy egyhangú pontozással győzött Pirbus ellen. 2:2. Har­matsúly: Előd (Steinmetz SE) mérkőzés nélkül győzött. 2:4. Pehelysúly: Rajczi egyhangú pontozással nyert a sokat sza­bálytalankodó Jerzsabek ellen. 4:4. Könnyüsúly: Varga 3:1 ará­nyú pontozással nyert Buús el­len. Szoros mérkőzés volt. 6:4. Kisváltósúiy: Bogyó 3:1 arányú pontozással győzött Papp ellen. (A döntetlen talán igazságo­sabb lett volna.) 8:4. Váltósúly: Rákosa ellen Pandurics csak másfél percig állta s repült a törölköző, jelezve a feladást. 10:4. Nagyváltósúly: Budai egy­hangú pontozással győzött Cziffra ellen. 12:4. Középsúly: Lévai ellen Garai az első perc végén feladta. 14:4. Félnehéz­súly: Rigó a második menet­ben kiütötte Zsilkát. Egy bal­horog találta állón a pécsi ver­senyzőt, akit kiszámoltak. 16:4. Nehézsúly: Túri ellen Parragi az első menetben feladta. Par­ragi jól kezdett, de Túri elta­lálta, rászámoltak a Steinmetz ökölvívóra, aki hamarosan fel­adta. 18:4. Kovács Sándor Huszonhét perc telt el a magyar válogatott első és ötö­dik gólja között, csapatunk sziporkázó játékkal már az el­ső félidőben biztosította helyét az argentínai világbajnokság tizenhatos döntőjébe. Ez nem puszta remény, s nem is nagy­képű megállapítás, hiszen Bo­lívia válogatottja — a látottak alapján — képtelen arra, hogy a visszavágón megsemmisítő hétgólos győzelmet arasson Ma­gyarország felett. A félidőben a sajtópáholyban ülő újságíró kol­légák a hajdani mérkőzéseket elevenítették fel, a legnagyobb arányú győzelmeket, az 1952- ben Albánia ellen aratott 12:0-át, s a valamikori 1912- es, a cári Oroszországgal szemben elért ugyanilyen ará­nyú győzelmet. Úgyszólván egyöntetű volt a vélemény: a magyar válogatott ezúttal tör­ténetének legnagyobb gólará­nyú sikerét arathatja. Nyilasi a 12. percben szer­zett vezetést, s a káprázato­son játszó magyar csapat Tö- rőcsik, Zombori, majd Váradi góljával lényegében elérte, amit a szakvezetés kitűzött: a négygólos előnyt. Pintér a 39. percben ismét gólt szerzett, s ezután már csak az volt kér­déses, hány góllal nyeri a ma­gyar válogatott a dél-ameri­kaiak elleni mérkőzést. Érdekes lett volna tudni, mit mond Virba, a bolíviai, s Ba­ráti Lajos, a magyar szövetsé­gi kapitány a szünetben. Ügy tűnik, a bolíviaiak készültek fel jobban a második játék­részre, hiszen sokáig váratott magára az újabb gól. A 78. percben csereként beállt Nagy László alig három percet töl­tött a pályán, s máris növelte az előnyt, ezzel kialakult a 6:0-ás végeredmény. Baráti Lajos irányításával 12 éve, 1966-ban Angliában sze­repelt legutóbb a világbajnok­ság tizenhatos döntőjében a magyar csapat. Azóta is be­szélnek Dél-Amerikában a kö­zép-európai, s elsősorban a magyar futballról, hiszen te­kintélyt parancsoló 3:1-es győ­zelmet arattunk a korábbi és későbbi világbajnok, a Rimet Kupát végleg elnyerő brazil csapat fölött. A szombati, Bo­lívia elleni mérkőzés második félidejének derekán fütty is harsant. A kedélyekre mégis a 6:0 utáni tapsorkán a jellem­Balassagyarmat: 2500 néző. V.: Lat- czin (Jacina, Maczkó). Góllövők: Melis, Segesvári, Fitos, Magyar. Magyarország: Farkas — Fidler, Mohácsi, Plástyik, Jurácsik — Fitos, Kardos, Magyar — Melis, Segesvári. Durucskó. Svédország: Bertilsson — Dennerby, Hyssen, Ravelli, Jonsson, (41. p. Bergström), Trytz, Kindvall, M. An- dersson — Holmqvist, (Lundin, 52. p.) Lindevall, D. Andersson. A 26. percben Kardos önfeláldozó szerelés után előrejátszott, Melis ki­ugrott és 12 méterről a jobb alsó sa­rokba lőtt (1:0). A 33. percben Plás­tyik kapott sárga lapot túl kemény belépéséért. A 35. percben Kardos 20 méteres mintaszerű átadását 13 méterről a jobb alsó sarokba lőtte ző. Tisztelelkört futott a ma­gyar csapat, boldog, emelke­dett volt a hangulat a pályán — és az öltözőben is. — Három-négygólos győzel­met már megnyugtatónak tar­tottam volna — mondta Baráti Lajos szövetségi kapitány. Ez a siker fantasztikus! Most már egészen biztos, hogy ott le­szünk az argentínai világbaj­nokság tizenhatos döntőjé­ben I A magyar válogatott győzel­mének három volt pécsi fő­szereplője is együtt örült a szö­vetségi kapitánnyal. Tóth József: — Még nagyobb arányú is lehetett volna a győ­zelmünk, ha a második félidő­ben felszabadultabban ját­szunk. Kocsis István: — Rettenete­sen ideges voltam, a mérkő­zés elején két szerelésem be­jött, s ez megnyugtatott. Na­gyon szeretnék a világbajnok­ságon is játszani. Zombori Sándor: — Gólom (2:0). A 39. percben szabadrúgás után a sorfalról lepattant labdát Fi­tos egyből a jobb sarokba vágta. (3:0). Szünet után a 49. percben Plástyik baloldalról a hosszú sarok mellé lőtt. Hosszú, percekig eseménytelen já­ték folyt a pályán, a kapukat egyik oldalon sem fenyegették lövésekkel. A 64. percben Magyar két csel után a bal alsó sarokba helyezte a lab­dát. (4:0). A 76. percben Trytz sár­galapot kapott durvaságért. Jók: Plástyik, Kardos, Melis, Se­gesvári, illetve Bergström, M. An­dersson. Az I. csoport állása: 1. Magyarország 2 1—1 4—1 2 2. Csehszlovákia 11--------4-2 2 3. Svédország 3 1—2 3—8 2 előtt Váradit kerestem a lab­dával, amikor láttam, hogy üres előttem a játéktér, rálőt­tem. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült! Padilla ezredes, a bolíviai csapat vezetője igazi sport­ember. Nem zárkózott el, nem menekült az újságírók elől, s nem mentegette csapatát — gratulált a magyaroknak. Tár­gyilagosan elismerte, hogy a budapesti vereség után már nincs reményük a továbbjutás­ra. Vincze Jenő * A világ nagy hírügynökségei jelentős terjedelemben foglal­koztak a Magyarország-Bolí- via interkontinentális vb-selej- tező labdarúgó-mérkőzéssel. Az UPI kiemeli: „Magyaror­szág ismét/komoly erő a világ labdarúgásában. A fiatal te­hetségek és a tapasztalt já­tékosok kitűnő ötvözete. Az el­ső félidőben valósággal lesö­pörték a pályáról a dél-ameri­kai együttest". Az UPI még közli Virbának azt a véleményét is, miszerint: „Ez a magyar csapat első fél­idei játékával bárkit legyőzhet Argentínában". A Reuter véleménye: Gyakorlatilag már eldőlt a kérdés,' a 6:0-ás megsemmisí­tő győzelem után Magyaror­szág már argentínai résztvevő­nek számít, mert a ritka leve­gőjű La Pazban sem lehet el­játszani ilyen nagy előnyt. Bo­lívia valósággal megkövült és megzavarodott a magyarok sziporkázó első félidei játéka láttán. Az AFP tudósításának címe: Hatalmas magyar győzelem Bolívia ellen. A DPA szerint Magyarország következő célja Argentína, és kiemeli, hogy a forró hangula­tú budapesti gólzápor után Bolíviának semmi reménye nincs. Alapos visszavágás Magyarország-“ Sebes Gusztáv, az „aranycsapat" mestere könyvet ír „Nem voltam diktátor” Cáfolat a mendemondákra Az egekig magasztalták, később milliók szidták. Egy ország zengett róla legendákat, a jólértesültek fan­tasztikus történeteket fontak alakja köré, még a labdarúgáshoz nem értők is tudtak „minden lépéséről", míg 1956. augusztus 1-én leváltot­ták. Sebes Gusztáv hihetetlenül gazdag, és sokszínű pályafutásának befejezése volt az a nap. A ma­gyar labdarúgó-történelem egyik legnagyobb egyénisége távozott a pálya széléről. Sebes Gusztáv túl a hetvenen könyvet ír. Kelenföldi lakása kis múzeum, minden tárgy a focihoz kapcsolódik. A falon hatalmas tab­lón az egykori „aranycsapat” hí­rességei, a vitrinekben vázák, serle­gek, érmek, kitüntetések csillog­nak. íróasztalán megsárgult újsá­gok, levelek, gyúródott fényképek között dolgozik. — A könyvet az életemről írom, és cáfolatnak szánom a máig is keringő mendemondáknak. Labda­rúgó pályafutásomat a Vasas ifjú­sági csapatában kezdtem. Ezt szá­nom írásom bevezetéseként, majd a Franciaországban eltöltött évekkel folytatom, ahol 1926-ban a munkás­válogatottban szerepeltem a szovjet labdarúgók ellen. Természetesen könyvem nagy részében a felsza­badulás utáni idők válogatottjával foglalkozom. — Egy korabeli újság azt irta. hogy Sebes Gusztáv, a ,, labdarú­gás diktátora”. — Nem voltam diktátor! Soha nem hittem, hogy szövetségi kapi­tány leszek, de miután ezzel meg­bíztak. nem fegyelmikkel dolgoz­tam, hanem emberséggel. Volt probléma a játékosokkal, de ezt saját hatáskörömben igyekeztem megoldani. — Az 1954-es világbajnoki döntő után különböző híresztelések kap­tak szárnyra . . . — Tudom, ezek a mai napig is élnek. Élménybeszámolóimon gyak­ran kérdezik, hogy nagyon össze­törték a rózsadombi villámat? — Csodálkoznak a válaszomon, hogy nem zúztak szét semmit, hisz sem a Rózsadombon, sem másutt nem volt villám. A Baross téren lak­tam, lakásomat senki nem bántot­ta. Svájcból való hazatérésünkről az a valóság, hogy a Ferihegyi repü­lőtéren várták a csapatot, s on­nan rögtön indultunk Tatára, ahol az akkori párt- és állami vezetők megköszönték válogatottunk szerep­lését, majd személygépkoscival egyenként hoztak fel bennünket Bu­dapestre. — A közvélemény kudarcnak te­kintette a második helyet, ön is annak tartotta? — Kétségkívül esélyesként utaz­tunk ki, mindenki győzelmet várt. ennek ellenére nem tartom fiaskó­nak eredményünket. Hogy sokak szemében mégis az volt, ezt most is érzem. — Az NSZK elleni döntőn meg­változtatta a csapat hadrendjét. Miért volt erre szükség? — Taktikai meggondolásból. Czi- bor Zolit tettem a jobbszélre, s behoztam a baloldalra Tóth Miskát. A nyugatnémetek balhátvédje ki­mondottan ballábas játékos volt, miq Czibor mindkét lábával kivá­lóan cselezett . . A világbajnok­ság után azt vetették a szememre, hogy azért állítottam be a Tóth Mihályt, mert a vejem. Egyetlen lányom akkor alig múlt 10 esz­tendős. — A vereséget is sokan ennek a taktikai húzásnak érzik. — Azóta több írásban, sőt könyv­ben is elismerték, hogy csapatunk idegileg fáradtan állt ki a döntőn, hisz möqöttünk volt Uruguay és Bra­zília kiütése — és az önbizalom is túl nagy volt. — Mikor jelenik meg a könyv? — Ügy terveztem, hogy az idén méq befejezem. Talán jövőre . . . Roszprim Nándor a monitor ellöl Hat bajnokság — zsinórban Csik Jánosra, a Vasas női kézilabdacsapatának fiatal mesterére nem lehet ráfogni, hogy bőbeszédű. Igaz, lányai félszavakból is értik, mit akar: a kemény edzésmunkára közel három éve már rászoktatta őket. Ritka dolog a sportban, hogy egy csapat hosszú ideig az élen maradjon, a hazai me­zőnyben ne találjon legyőzőre. A Vasas idén úgy nyert baj­nokságot, hogy még pontot sem vesztett, az együttes a legtöbb gólt dobta és a legkevesebbet kapta. Ez a jelenség talán ar­ra is rávilágít, hogy a nők me­zőnyében nagy a színvonal és tudásbeli különbség. Ez pedig nem egyértelműen jó. Sőt... „Játékosaimat a bajnoki mér­kőzések nem késztetik nagyobb erőkifejtésre. Tulajdonképpen a Ferencváros elleni két össze­csapás adja a végső rangsort. Ennek az a hátránya, hogy túl­ságosan könnyű a győzelem, nincs szükség küzdelemre. Saj­nos, ez nemzetközi mérkőzése­ken megbosszulja magát. A lányok megszokták, hogy gyor­san sok gólt lőnek és ha ez el­marad, idegessé, görcsössé válnak. Ezenkívül azok a tak­tikai variációk, amelyek bevál­nak gyengébb csapatok ellen, rendszerint kevesebb sikerrel alkalmazhatók jól védekező, kemény ellenféllel.” Lehet, hogy a Vasas bajnok­ságában az ellenfelek vissza­esése is közrejátszott? „Nem! — hangzik a határo­zott válasz. Amennyit mi lép­tünk előre, legalább annyit fej­lődött az üldöző boly is. A Fe­rencváros csak karnyújtásnyira van tőlünk, tavaly az MNK- ban ki is kaptunk tőlük, tehet­ségesek a Híradótechnika lá­nyai is. és igen nagy fantáziát látok a veszprémi, a tatabá­nyai és a pécsi csapatban is. Sok az ígéretes, fiatal kézilab­dázó! Türelemmel kell foglal­kozni velük, néhány év alatt sokat fejlődhetnek!" A Vasas adja a válogatott gerincét. Az olimpia után töb­ben elbúcsúztak a címeres mez­től, Csikné még játszik klubjá­ban, Bujdosó végleg abba­hagyta. Nőkről, asszonyokról lévén szó, várható hosszabb, rövidebb kiesés. Vajon ezen hogyan segítenek a bajnokcsa­pat házatáján? „Évek óta kitűnő eredmény­nyel dolgozik sportiskolánk. Ez utánpótlásunk elsőszámú bázi­sa. Ezzel magyarázható, hogy sok fiatal játékos — mind sa­ját nevelés — kér helyet az el­ső csapat keretében. Termé­szetesen nem mondhatunk le arról sem, hogy fiatal tehetsé­gek felkutatásával frissítsük fel játékosállományunkat, bizto­sítva ezzel a különböző szinten kézilabdázó ügyes, tehetséges lányok felsőbb osztályba kerü­lését. Ez az egész magyar kézi­labdasport érdeke!" Az idei BEK-ben nincs sze­rencséje a piros-kékeknek. Ta­lán nem túlzás azt állítani, hogy ami a labdarúgásnál a Mönchengladbach, az a női kézilabdában a jugoszláv baj­nokcsapat, a Radnicski. Rá­adásul néhány évvel ezelőtt már meg leckéztették a nisi lá­nyok a Vasast. Mi lesz ezúttal? „Valóban nem lehet azt mondani, hogy szerencsénk volt a sorsolással! Négy csapat, a Szpartak Kijev, a TSC Berlin, a Radnicski és mi külön klasz- szist képviselünk. Kár, hogy már az első fordulóban a ju­goszláv válogatott zömét adó Radnicskivel találkozunk. Supri- novics, Leutar és a többiek gyakran keserítették meg válo­gatottunk játékát is, így ne­künk sem lesz könnyű dolgunk. De ismerjük ellenfelünk eré­nyeit és hibáit, megpróbálunk tudatosan felkészülni erre a ne­héz összecsapásra. Bízom a lányokban, úgy érzem, tovább­jutunk ezen a nehéz akadályon és akkor csak könnyebb ellen­felek jöhetnek. Talán egészen a BEK-döntőigI" így legyen! Szönyi János llllfÍiÉsɧ kettő A HDN totótippjei a következő hétre: 1. Komló—Dorog. Dörgedelmes iksz. Tipp: x. 2. BKV Előre—Volán. Görcsös ka­paszkodás a kormánykerékbe. Tipp: x, 2. 3. Várpalota—Békéscsaba. Bányász­lábtól könnyen formálódik a csabai agyag. Tipp: 1. 4. Vác—Budafok. Noskócknak nem jár amnesztia. Tipp: 1. 5. Kossuth KFSE—BVSC. Az idei bevonulástól már nem kell tarta­nunk, nyugodtan tehetünk a vendé­gekre. Tipp: x, 2. 6. Gyula—Nyíregyháza. Brill iáns őszi várjáték. Tipp: 1. 7. Sátoraljaújhely—Ózd. Fohász a kohászért. Tipp: x, 2. 8. Szegedi VSE—Szolnoki MÁV. A Szolnok Mecsek-expresszel utazik Sze­gedre. S az gyorsított személy. Ok ezt nem tudják. Lekésik. Tipp: 1. 9. Hódmezővásárhely—Leninváros. Kettőn áll a vásár. Tipp: 1, 2. 10. Bologna—Torino. Erről az óolasz közmondás jut eszembe: ajándék iksznek ne nézd a fogát. Tipp: x. 11. Internazionale—Milan. Tippet- tese ala milanese. Tipp: 1, x. 12. Lanerossi—Lazio. Rosszalkodás olasz módra. Tipp: x, 2. 13. Pescara—Verona. így, a vége- felé már csak egy húrt hangolok a mandolinon. Tipp: 1. Pótmérkőzések: 14. MÁV NTE-Bábol- na. Tipp: x, 2. 15. Pécsi VSK—Orosz­lány. Tipp: 1. 16. KOMEP—Sabaria. Tipp: 1, x. H. L. Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy a Merkur 3. sz. Használt Szgk. Telep, Pécs, Fürst S. u. 6. sz. alatti telepünk november l-2-án leltározás miatt zárva lesz AZ AUTÓÁPOLÁSI ÉS -FELSZERELÉSI SZAKÜZLET változatlanul nyitva tart: 8,30-tól 16.30-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom