Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-30 / 299. szám

1977. október 30., vasórnop Dunántúlt napló 13 Magyar—francia közös közlemény Ciprus az ENSZ napirendjén New York Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára pénteken a világszerve­zet közgyűléséhez intézett je­lentésében ismét hangsúlyoz­ta, hogy a lehető legrövidebb időn belül és teljes egészében meg kell valósítani az ENSZ Ciprusra vonatkozó határoza­tait, amelyek támogatják a Ciprusi Köztársaság független­ségét, szuverenitását, területi integritását és el nem kötele­zett politikáját, előirányozzák az összes külföldi haderő kivo­nását a szigetről, és a ciprusi görög és török lakosság jogát arra, hogy külső beavatkozás­tól mentesen, maga döntsön sorsáról. A közgyűlés szerdára tűzte ki a ciprusi kérdés megvitatá­sát. • 4- RÓMA: Olaszországban újabb politikai botrány tépdesi a kormányzó kereszténydemok­rata párt vitorláit: az igazság­ügyi szervek megállapították, hogy Giovanni Gioia, a keres­kedelmi flotta volt minisztere, a kereszténydemokrata párt képviselője pontosan még. nem ismert, de hatalmas összeggel megkárosította az -olasz álla­mot. A Finmare Állami Társa­ság hajóállományának korsze­rűsítése címén megengedte a vállalatnak, hogy — borsos áron — hajókat béreljen ma­gáncégektől, majd Japánból szerezzen be olyan komphajó­kat, amelyeket Olaszországban is előállítanak. Az „aranykom- pok” pereként ismertté vált eljárásban kihallgatott tanúk mindannyian Gioiara hivatkoz­nak, hogy mentsék magukat. Közben leváltották az ügyletek­ben részt vett vállalati vezető­ket, többségükben a keresz­ténydemokrata párt tagjait. ♦ NEW YORK: Nagy-Britan- nia és Kanada a Biztonsági Tanácsban bejelentette, hogy támogatja a Dél-Afrika elleni kötelező fegyverembargót. Az afrikai küldöttek az öt nyuga­ti állam kompromisszumos ja­vaslatát azonban visszautasí­tották, mert ezt „félmegoldás­nak” tekintik. Azon a vélemé­nyen vannak: ez kevés ahhoz, hogy Dél-Afrikát apartheid-po­litikájának megváltoztatására kényszerítsék. A küldöttek kö­vetelték, hogy rendeljenek el teljes beruházási tilalmat is, de a nyugati hatalmak nem hajlandók támogatni egy ilyen értelmű határozattervezetet. • Izrael elítélése New York Az ENSZ-közgyűlés határo­zatban ítélte el az izraeli kor­mány azon törekvéseit, hogy a megszállt arab területeken létesített új települések révén megváltoztassa e területek jo­gi státusát, földrajzi és demog­ráfiai viszonyait. A határozati javaslatot 74 ország nevében Egyiptom ter­jesztette be és 131 tagország hagyta jóvá. Egyedül Izrael szavazott a határozat ellen, míg 7 ország, közöttük az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól. A határozat elfogadásával lezárult a közgyűlés többna­pos vitája a megszállt terüle­teken folytatott izraeli politi­káról. A vitában több mint 70 ország küldöte szólalt fel és Ítélte el Tel Avivnak azt a tö­rekvését, hogy a mintegy 90 illegálisan létrehozott telepü­léssel gyakorlatilag annaktálni próbálja a megszállt arab te­rületeket. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására Raymond Barre, a Francia Köz­társaság miniszterelnöke 1977. október 27-e és 29-e között hi­vatalos látogatást tett Magyar- országon. A francia kormányfői fogadta Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke. Lázár György és Raymond Barre beható eszmecserét foly­tatott a magyar—francia kap­csolatok fejlesztéséről és a leg­fontosabb időszerű nemzetközi kérdésekről. A kormányfők elégedetten állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai kedvezően fejlődnek; a politikai, a gaz­dasági, valamint a kulturális té­ren elért eredmények előnyös feltételeket teremtettek a ma­gyar-francia együttműködés ki­bővítéséhez és elmélyítéséhez, valamint a meglévő lehetősé­gek jobb kihasználásához. Lázár György és Raymond Barre megkülönböztetett figyel­met szentelt a magyar-francia gazdasági kapcsolatok vizsgá­latának. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy az árucse­reforgalom az utóbbi évek so­rán jelentősen növekedett és e fejlődés figyelemre méltó meg­gyorsulását 1977-ben. • Megegyeztek abban is, hogy célul tűzik ki a kereskedelmi árucsereforgalom megkétszere­zését a lehető legrövidebb időn belül. A két fél megvizsgálta az ipari együttműködés távlatait és mérlegét. Kölcsönösen üdvözöl­ték a számitástechnika, a vegy­ipar és a gépipar (főként az építőipari berendezések) terén elért eredményeket. Elhatározá­suknak adtak hangot, hogy ezen ágazatokban elmélyítik kapcsolataikat, egyben kihasz­nálják a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőipar és a középítkezések, a villamos­ipar, az elektronika, a szer­számgépek, az ipari jármüvek és a mezőgazdasági gépek, a vasipar, a színesfémkohászat és alapanyagainak kitermelése te­rén lévő együttműködési lehe­tőségeket. A Lázár György franciaorszá­gi látogatása alkalmával létre­jött megállapodásnak megfele­lően a kormányfők szorgalmaz­ták a két ország intézményeinek és vállalatainak érintkezéseit, hogy elősegítsék az együttmű­ködési lehetőségek kölcsönösen jobb megismerését, beleértve a harmadik országokban megva­lósuló együttműködésüket is. A felek eszmecserét folytattak a magyar-francia kulturális és műszaki-tudományos kapcsola­tokról. A francia fél ezzel összefüg­gésben bejelentette, hogy 1978-ban megnyitja a Párizsi Magyar Műszaki-Tudományos Tájékoztató Központot. A két fél határozottan kije­lentette: támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén országaikban a magyar, vala­mint a francia kultúra értékeit — múltbelit és jelenlegit egy­aránt - kölcsönösen még is­mertebbé tehetik. A felek ösz­tönzik a magyar nyelv francia- országi és a francia nyelv ma­gyarországi oktatását. A nemzetközi helyzet vizsgá­lata számos kérdésben ismétel­ten Magyarország és Francia- ország nézeteinek nagyfokú kö­zelségét mutatta. A kormányfők hangsúlyozták országaik elkötelezettségét az enyhülési politika folytatásá­ban, valamint a nemzetközi biztonság és együttműködés el­mélyítésében. A két fél megelégedéssel szólt az európai helyzet kedve­ző alakulásában az utóbbi évek során elért biztató eredmények­ről, méltatta az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet e folyamatra gyakorolt kedvező hatását. A kormányfők egyetértettek olyan nemzetközi gazdasági rend megteremtésének szüksé­gességével, amely elősegíti az államok közötti gazdasági kap­csolatok kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös fejleszté­sét, hozzájárul a fejlődő orszá­gok avors ütemű gazdasági nö­vekedéséhez, minden érintett állam érdekeinek és egyenlősé­gének tiszteletben tartása mel­lett. Az a véleményük, hogy az af­rikai néoek szabadon válasszák mea fejlődésük útját és külpo­litikájuk irányát. Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöke — Valéry Giscard d'Estaing köz- társasági elnök nevében — franciaországi látogatásra szó­ló meghívást adott át Kádár Jánosnak, a Magvar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. A francia miniszterelnök sa­ját nevében franciaországi lá­togatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökét, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. A szovjet—amerikai kapcsolatok jelentősége túlnő a két ország határain. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford 1974 novemberi vlagyivosztoki találkozóján jelentős megállapo­dás született a hadászati fegyverek korlátozásának elveiről. A megállapodás teljes megvolósitása nem a szovjet fél hibájából késik. Hatvan év — hatvan kép Ez a kép is a KGST-togállamok együttműködését példáz­za. Az orenburgi gázvezeték építésének egyik szakasza, amelyen magyar szakemberek is dolgoznak, s amely nekünk is juttat az értékes földgázból. Tradícióvá vált a szocialista országok testvérpártjai veze­tőinek krími találkozója. Azokon megbeszélik nemcsak a kétoldalú együttmőködés kérdéseit, hanem a legfontosabb nemzetközi problémákat is. Képünk egy korábbi találkozó­ról készült. HÉTFŐ: A panamai népszavazás során elfogadták oz új csatorna-szerződést — Blumenthal amerikai pénzügyminiszter izraeli látogatása előtt Kai­róban tárgyalt. KEDD: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta o dél-afrikai helyzetről szóló vitáját. — Aláírták a „Moncloa-paktumot”, a spanyol kormánynak és o pártoknak a gazdasági teendőkről szóló megállapodását. — Merény­let áldozata lett Abu Dhabi külügyi államminisztei. SZERDA: Moszkvában véget ért a szovjet—indiai csúcstalálkozó, Brezsnyev és Deszai közös nyilatkozatot irt aló. — Átalakították az egyiptomi kormányt. — A szaud-arábiai külügyminiszter Carter elnöknél. CSÜTÖRTÖK: Carter elnök hajlandó a Dél-Afrikának szánt fegyverek leállítására. Tárgyalások Berlinben a két német állam képviselői közt a kapcsolatok normalizálásáról. PÉNTEK: Kádár János és Losonczi Pál fogadta a hivatalos látogatáson Buda­pesten tartózkodó Raymond Barre-t. — A Szovjetunió a terrorizmus elleni intézkedésekre tett javaslatot a belgrádi konferencián. SZOMBAT: Raymond Barre francia kormányfő magyarországi látogatásának utol­só napja. — Elmarad Szódat egyiptomi elnök jugoszláviai útja, mert Tito elnök — orvosai tanácsára — lemondta a Belgrádba kitűzött eszmecserét. A He« három kérdésé Heti külpolitikai összefoglaló Hol tartanak a magyar-iran- ia kapcsolatok Raymond arre budapesti tárgyalásai tán? Raymond Barre-ról rég tudni □ ló volt, hogy elsősorban gaz­dasági szakember, aki éppen azért lett Valéry Giscard d'Es­taing köztársasági elnök „első minisztere'-' (ez ugyanis a kor­mányfő hivatalos megnevezése a De Gaulle-i alkotmányban), mert a nyugatot megrázkódtató gazdasági válság Franciaorszá­got. sem kímélte, s így a kor­mány élére közgazdász kellett. Barre egyetemi tanár is volt, aztán Brüsszelben a Közös Piac vezető szervének egyik alelnö- ke, utána külkereskedelmi mi­niszter, jól ismerheti tehát a francia külkereskedelem dosz- sziéit. (Egyébként Barre kísé­retében Budapestre jött a je­lenlegi külkereskedelmi minisz­ter, André Rossi is.) Nyilván hasznos volt a francia vendé­gek-számára, hogy meghallgat­hatták a magyar véleményt ar­ról, miért is áll Franciaország csak a hatodik helyen Magyar- ország nyugati partnerei között? Egyébként nem mi mondjuk, hanem a francia sajtó, hogy „ingoványos talajon mozog a két ország kereskedelme” . . . Egyik-másik párizsi lap a Barre- látogatás alkalmával önkritikus megjegyzéseket is tett, elismer­ve a francia külkereskedők ér­dektelenségét, s azt, hogy nem ismerik a magyar kínálatot és keresletet, valamint azt, hogy Franciaország többet ad el, mint amennyit vásárol .. . Minden kormányfői találkozó bizonyos lökést tud adni a kap­csolatok fejlesztésének, az áru­csereforgalom növelésének, az ipari kooperáció új területekre való kiterjesztésének. Ez lehel a Barre-látogatás első és leg­fontosabb eredménye. Milyen eredménnyel zárultak a szovjet-indiai tárgyalások? Még sokaknak emlékezeté­ben lehet, hogy oz indiai bel­politikai fordulat, Indira Gandhi asszonynak és kongresszus pártjának súlyos választási ve­resége, a jobboldali pártszö­vetség győzelme után a nyuga­ti sajtó azt jósolta: külpolitikai fordulat is várható a 600 milliós India új kormányától. Számos kommentátor azt latolgatta, hogy fennmarad-e egyáltalán a szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés. A mostani moszkvai tárgyalások után bebizonyosodott, hogy az indiai politikai helyzetben vég­bement változások, bármennyi­re is bonyolultak, ellentmondá­sosak, végeredményben semmi­féle negatív hatást nem gyako­roltak a szovjet—indiai kapcso­latokra. Morardzsi Deszai indiai mi­niszterelnök Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a két nép közötti tartós barátság függet­len a kormányok változásától. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kormányfői minőségében az első külföldi útja a Szov­jetunióba vezetett. Látogatásá­val az volt a célja, hogy még tartalmasabbakká váljanak a szovjet—indiai kapcsolatok. Az együttműködés és főként a gazdasági együttműködés új területeinek és új távlatainak kidolgozásán fáradoztak, ami annyit jelent, hogy szovjet rész­ről újabb nagy összegű gaz­dasági segélyeket helyeztek kilátásba. Mekkora adag valóság van a háborús készülődésről szóló közel-keleti hírekben? Nyugtalanító értesüléseket közölt a héten a Washington Post, a leleplezéseiről híres amerikai lap arról, hogy iz­raeli katonai vezetők kard- csörtető kijelentéseket tettek amerikai személyiségek előtt. Ha nem vezetnek sikerre a békekísérletek, akkor Izrael „megsemmisítő háborút" indí­tana az arab országok ellen. . . „Maradéktalanul kell megsem­misíteni az egyiptomi és a Szí­riái hadsereget, hogy azok a következő tíz évben ne ve­szélyeztethessék Izraelt." A most folyó, összesen kétmilliárd dollár értékű amerikai fegy­verszállítások kétségtelenül fo­kozzák Izrael katonai erejét. A felhalmozott fegyver-, üzem­anyag- és lőszerkészlet fölös­legessé tenne egy, az 1973-os háborúban volt légihidat az USA és Izrael között. Az iz­raeli hadsereg ma képes 30 napos és három fronton meg­vívandó hagyományos háború­ra mindenfajta utánpótlás nél­kül — így idézte a Washing­ton Post amerikai szakértők véleményét. Észre lehet venni, hogy az ilyen közlésekkel nyomástakar­nak gyakorolni az arab orszá­gokra: minél előbb egyezze­nek bele az amerikai—izraeli „munkaokmányban'' előírt fel­tételekbe a genfi közel-keleti békekonferencia újra össze­hívásával kapcsolatban. P. J. Próbaútja során az ER 200-as új, szovjet szuperexpressz vonat befutott Leningrádba

Next

/
Oldalképek
Tartalom