Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-26 / 295. szám
6 Dunántúlt napló 1977. október 26., szerda Jogi tanácsadó Kovács Jánosné pécsi olvasónk kérdezi, hogy a névváltoztatásra * van-e lehetőség és hol kell kérni? Igen, van! A névváltoztatás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes tanács anyakönyvi hivatalánál kell benyújtani az e célra rendszeresített nyomtatványon. A nyomtatványt a kérdéseknek megfelelően kell kitölteni. Meg kell jelölni, hogy az érdekelt a családi vagy az utónév — keresztnév — megváltoztatását kéri. Meg kell jelölni a kérelmező családi és utónevét, családi állapotát, állandó lakhelyét, azoknak a személyeknek a családi és utónevét, akikre a névváltozás kiterjesztését is kéri. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, valamint azoknak a személyeknek a születési és házassági anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti. T. I. kérdezi, hogy a bevonult tartalékos hadköteles élettársa is hozzátartozónak számít-e? Igen! Ha a bevonulást megelőzően legalább egy éven át a bevonulttal együtt élt vagy ha az együttélésből gyermek származott és a bevonult az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapította. Tájékoztatásul elmondjuk még itt azt is, hogy hozzátartozónak számít a bevonult tartalékos hadköteles felesége, gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, gyermekének és örökbefogadott gyermekének leszármazottja, szülője, örökbefogadó és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú testvére és munkaképtelen testvére, akinek a) eltartásáról a bevonulás előtt a tartalékos hadköteles gondoskodott, vagy b) tartási igénye a bevonulás után keletkezett, vagy c) a tartalékos hadkötelessel szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg. Növényvédelmi tanácsadó , A legtöbb növényi betegség a lehullott leveleken telel át. A tavaszi kezdeti fertőzéseket a kórokozók áttelelő alakjainak megsemmisítésével most csökkenthetjük. Fák alatt a lehullott leveleket Krezonit E 0,8 százalékos vagy Novenda 2 százalékos oldatával áztatás- szerűen permetezzük le. Az alma- és körtevarrasodás ellen a nagyobb gyümölcsösökben még ősz végén feltétlenül végezzük el a Novenda vagy Krezonit E szeres permetezést. Az őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, kajszi, dió fertőzött leveleit gyűjtsük ösz- sze és semmisítsük meg. A műtrágyák közül a foszfor, valamint a kálium hatóanyagúakat szórjuk ki és dolgozzuk be a talajba. A műtrágyánál óvakodjunk a túladagolástól és az egyenetlen kiszórástól, mert nagy adagú műtrágyamennyiség károsodást okozhat. Tápanyagarány helyes megválasztása miatt forduljunk szakemberhez. A jelenleg forgalmazott komplex műtrágyakeveíé- kek alkalmazását a kezdő termelőknek feltétlenül ajánljuk. A beteg, kiszáradt fákat vágjuk ki és lehetőleg még az ősz folyamán, a fagyok beállta előtt telepítsünk helyettük. Gyümölcsfacsemete vásárlásakor a fajtaazonosság mellett ügyeljünk a gyökérgolyva- és pajzstetűmentességre is. Amennyiben a fák ültetésekor cserebogárpajor vagy drótféreg fordul elő nagyobb meny- nyiségben, Basudin 5 G talajba keverése ajánlatos. A kis gyümölcsfákat — amennyiben a kert nincs bekerítve és külterületen van — nyúlrágás ellen papírral, műanyag fóliával vagy dróthálóval védjük. A kukoricaszárat, szalmát bekötözéshez ne használjuk, mert azzal kedvező búvóhelyet biztosítunk a kisebb rágcsálóknak. Dr. Frank József A szerkesztőség postájából S • • Önzetlenül segítettek A badacsonyi SZOT központi étterem dolgozói szeptember 17-én kollektív kiránduláson vettek részt Pécsen és környékén. A város, a táj és a történelmi nevezetességek, egyszóval a látnivalók nagyon szépek voltak. Nem úgy az idő, ami eléggé zimankós volt a kirándulás napján. Ezen kívül megkeserítette a hazafelé tartó utunkat, hogy Szigetvár előtt körülbelül 10—12 kilométerrel elromlott az autóbusz és a szakadó esőben, sötétben az út mellett álltunk tanácstalanul asszonyokkal, gyermekekkel. Ketten autóstoppal bejutottunk Szigetvárra, ahol a MÁVAUT forgalom szolgálattevője segített rajtunk és az utasainkat busszal, a járművünket mentőkocsival behozatta Szigetvárra. Az utasokat a vasútállomásra szállították, ahol az esti és éjszakai szolgálatot teljesítő vasúti személyzet emberségből és segítőkészségből jelesre vagy még inkább kiválóra vizsgázott. A vasúti forgalmista többször is meghívta a tapolcai vasútállomást, ahonnan közvetítették a kérésünket a busz felett diszponáló vállalat igazgatójának a hazaszállításunkkal kapcsolatban. Ezen kívül a Rendszeresen ellenőrzik... A napokban levelet kaptam, melyben a levélíró többek között azt írja, hogy „Rendkívüli módon felháborító, hogy egy iskola kerítése így nézhet ki. Az oszlopokat kidöntötték .. Sajnos, ez valóban így van. „Még inkább az, hogy már nem is az első alkalom, hiszen évenként kell újra csináltatnunk a .vandál' munka következményeit”. Még azt is írja, hogy ......sokan figyelik és menn ek el nem éppen szó nélkül a kidöntött kerítés mellett”. örömmel olvastam, hogy többen is aggódnak a közösség tulajdonát képező értékekért. Az egyértelmű, hogy az iskola kerítésoszlopait csak szándékos rongálok dönthették ki. A kerítésdöntögetés-ügy- ben feljelentést tettem a rendőrségnek ismeretlen rongálok ellen, s ígéretet kaptam, hogy iskolánk környékét éjszakánként rendszeresen ellenőrzik. Ami a kerítésoszlopok helyre- állítását illeti, intézkedtünk. Márkus József, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója Hulladék a hivatal körül A III. kerületi tanácsi hivatal szép épülete mögött van a földhivatal. Hivatali ügyben jártam arra és megdöbbenve néztem körül. A szemközti oldalon vállig érő gaz van. A bejárat előtt kocsirakománynak is sok, irattárból kiszórt papírtömeg. Régen ott lehet, mert a papír beborítja a gazt, a járdát. A hivatalban dolgozók töb- bé-kevésbé kényszeredetten adnak felvilágosítást. Ilyen környezetben nem csodálom, az ember megkeseredik. Beszélünk városunk tisztaságáról, s ez itt mi? Nem lehetne minél előbb szebbé tenni ezt a környéket? L. M. Temessék be a gödröket! A II. kerületben lévő Pipacs, Fűzfa és György utcát — az egyébként is elhanyagolt bejárati szakaszát — a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat ez év márciusában felbontotta. A felbontott úttest miatt a területen lakók, illetve itteni garázstulajdonosok, de a közületi jármüvek is balesetveszélyes körülmények között, csak időnként elkorlátozott munkagödör mellett, részben gödrökben közlekednek. Ez az áldatlan állapot az esős idő és a tél beálltával csak fokozódik. Kérjük az illetékesek sürgős intézkedéséti Perényi György szolgálatban lévő személyzet befűtötte a várótermet, padokat és asztalokat hoztak be a gyerekek és az asszonyok részére, hogy egy kicsit pihenhessenek az izgalomtól teli éjszakában. Ezután egy ismerősüket előkerítették, aki az elromlott busz vezetőjét éjszaka elvitte Tapolcára, aki azután reggel háromnegyed hatra megérkezett egy. másik kocsival a bajba jutott kiránduló társaságért. önzetlen segítségük olyan jól esett nekünk, hogy a helyszínen kifejezett köszönetünkön túl ezúton is szeretnénk köszönetét mondani az állomás minden dolgozójának. Varga Kálmán Bolf Károlyné , egységvezető szb-titkár Badacsony Kóbor kutyák Bizonyára feltűnt a pécsieknek, hogy ismét sok a szabadon kóborló kutya Pécs utcáin. Uránban, Meszesen és Kertvárosban sokszor falkákba verődve futkosnak az utcákon. Én személy szerint nagyon szeretem őket. De a gazdi nélküli ebek bizony sokszor jelentek veszélyforrást. Az elmúlt héten a Meszesi Általános Iskolával szemben egy óvodás korú kisfiút a járda széléről lelökött két egymást kergető kóbor eb. Szerencse, hogy az arra haladó Zsiguli vezetője idejében lefékezett. Néhány napja Kertvárosban harapott meg egy öreg nénit egy piszkos szőrű, fehér kuvasz. Legutóbb a buszmegállóban várakozott egyik barátom. Arra sétált egy lompos farkú korcs. Barátom meg akarta simogatni, de a kutya félreértette a közeledést és beleharapott a kezébe. Ez a néhány riasztó történet talán elég ahhoz, hogy az illetékesek újra foglalkozzanak a kóbor kutyák problémájával. Garaczi Imre A Pécsváradi út 23—25. sz. ház udvarán állt és működött sok éven át az eredetileg kerekes, majd nyomófogantyúsra átalakított kút. A szóbanforgó kutat egy ízben már megjavították, majd ennek eredménytelensége után a szivattyúját kicserélték. Sajnos, ez sem bizonyult tartósnak, mert — amint a képen is látható — egy ismeretlen tettes szétrombolta. A közelben van egy kertem, s rajtam kívül többeknek is van a környéken telke, kertje. Mivel a vezetékes hálózatról való öntözés korlátozás alá esik, úgy vélem, ezt a forrásból táplálkozó kutat ideje volna ismét üzembe helyezni. Kadlicskó József, Pécs, Fekete gyémánt tér 18. Az illetékes válasza „Álljon meg a 30-as a Kossuth téren** A járat-jelzőtáblák készítése és az autóbuszokon való elhelyezése megtörténik. A 30-as járatunk útvonalát a tárgyi feltételek biztosítása, a Kürt utcai forduló átalakítása után, meghosszabbítottuk. A 30-as járatunk Kossuth téri megállítását azonban nem tartjuk megoldhatónak. A Kossuth téri autóbuszmegálló ugyanis csak egy autóbusz egyidejű beállását teszi lehetővé, több kocsi beállása véleményünk szerint forgalmi akadályt okozna. A 33, 34, 35 és 44-es jelzésű járatok jelenlegi és várható sűrűsége, valamint a meglévő közlekedési viszonyok (lámparendszer) mellett is előfordulhat két autóbusz egyidejű érkezése, ezért egy újabb nagy járatsűrűséggel közlekedő járat megállítását továbbra sem tervezzük. > Laki Pál igazgatóhelyettes „Gondolatok a közlekedésről” Az új 6/A úton a Szalai András—Jókai utca és a József A. u.—Rét utca kereszteződésében levő elektromos forgalomirányító berendezés létesítését a gyalogos forgalom tette indokolttá. A 6/A út elkészülte után — annak építését négy szakaszban végzik — 11 jelzőlámpa üzemel majd. A csomópontok közelsége az ösz- szehangolt (zöld hullám) rendszer bevezetését teszi indokolttá. összehangolt jelzés- rendszer esetén kijelölt gyalogátkelőhelyet csak lámpával irányítva szabad létesíteni. Az Abaligeti út és a Páfrány utca kereszteződéséhez a forgalom- irányító berendezést tervbe vettük, de a már túlterhelt csomópont átépítése is szükséges, mivel jelenlegi állapotában a forgalomirányító berendezés egyedül nem segítene a forgalom levezetésében. A csomópont átépítésekor a jelzőlámpa is telepítésre kerül. Kardos Imre, a pécsi közúti igazgatóság osztályvezetője „Nincs lehetőség parkolásra ” A Dunántúli Napló szeptember 28-i számában megjelent fenti című levéllel kapcsolatban értesítjük a járművezetőket, hogy a Verseny utcában a hazai NB l-es labdarúgó-mérkőzések idejére a PVSK sporttelepét nyugati irányból a Postás-pályáig, keleti irányból a Laskó utcáig lehet személygépkocsival megközelíteni. Kaluczky László rendőr ezredes, kapitányságvezető Tímár Ede: Csillagosok, katonák... Tollal és fegyverrel a forradalomért „Ligeti elvtárs ma a Vojnszkaja ulícán, a magyar pártszervezet vezetőségi ülésén rendkívüli bejelentést tett: a magyar nyelvű lap kiadására megkaptuk az engedélyt!... Boldog vagyok. Lapot nyomtatni Omszk és egész Szibéria forradalmas magyarjainak oly gyönyörű feladat, hogy ennél szebbről nem is álmodhattam volna.” — 1918. január 5-i dátummal így írt Devecska Kálmán nyomdász a naplójában az omszki „Forradalom” című magyar kommunista újság megszületéséről. Az omszki magyar hadifoglyok forradalmi szervezkedését támogatták a helyi bolsevikok. A hadifoglyok szervezkedésének élén Ligeti Károly és Ra- binovics József állt, akik tapasztalt, jól felkészült munkásmozgalmi vezetők voltak. Ligeti Károly 1890. december 8-án Kiskőrösön született. Édesapja kovács volt. Vasmunkás lett ő is, majd később tisztviselő. Verseket írt. Belépett a szociáldemokrata pártba és a vasasok szakszervezetébe. A háborút megelőzően a Népszavánál külső munkatársként dolgozott. Amikor behívták a hadseregbe, először a balkáni frontra került. Nem kívánt harcolni, a fogságot választotta. A szerbek azonban egy fogolycsere alkalmából visszaadták. A 30. honvéd gyalogezred kötelékében az orosz frontra vezényelték. Mint tartalékos tiszt, szakaszparancsnoki beosztást kapott. Az első adandó alkalommal szakaszával együtt átment a fronton. Először az ivanovo—voz- nyeszenszki hadifogolytáborban élt. Hamarosan kapcsolatot teremtett a bolsevikokkal. Az 1917. május elsejei tüntetésen a forradalmi érzelmű hadifoglyok nevében beszédet mondott. Omszkba 1917 őszén szállították át. Itt a hadifoglyok szervezkedésének az élére került. 1918 elején az omszki hadifoglyok Nemzetközi Szociáldemokrata Pártja (1918 májusától Kommunista Párt) elnökévé választották. Ligeti és Rabinovics helyesen ismerték fel, hogy a magyar hadifoglyok szervezésében, a szocialista forradalom mellé való állításukhoz az egyik legeredményesebb eszköz az újság lehet. így került sor 1918. február 10-én az omszki „Forradalom” című lap első számának kiadására. A lap első számát más híján barna csomagolópapírra nyomtatták. A lap vezércikkében az Omszki Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjét köszöntötte. „Csatlakozunk Önökhöz, ott leszünk a forradalom vártáján, s ha kell, védelmezni fogjuk minden ellenséggel szemben... Mélységesen átérezzük, hogy az orosz forradalom elbukásával elbukna az egész pro- letáriátus és ezért életünket is odaadjuk érte, ha kell" — írta egyebek között a vezércikkben Ligeti Károly. Ligeti elévülhetetlen érdemei közé tartozik, hogy magyarra fordította a Kommunista Kiáltványt, s azt a „Forradalom” 1918. március 24. és május 26. között megjelent számaiban folytatásokban közölte. Ily módon a magyar hadifoglyok tízezrei ismerkedtek meg a Kommunista Kiáltványnyal. S ennek nem kevés része volt abban, hogy Szibériában a magyar hadifoglyok közül oly sokan álltak a bolsevikok mellé és léptek be a Vörös Hadseregbe. A hadifoglyok mind Omszk- ban, mind más szibériai vidékeken nagy örömmel fogadták a „Forradalom" című újságot. Ez a lap végtelenül sokat jelentett számukra. „Nap mint nap érkeztek hozzánk levelek a legtávolabbi táborokból is: üdvözlik lapunkat és bennünket — mindazokat, akiknek nevét a lap hasábjain olvassák — személy szerint is köszöntenek" — írta naplójában Devecska Kálmán. A lap működésére, történetére azonban szervezett ellen- forradalmi támadás tett tragikus pontot. A lázadók 1918. május 25- én Marjanovkánál ütköztek meg az omszki szovjet alakulataival. A szovjet csapatok kötelékében az internacionalisták osztagát Ligeti Károly vezette. A szovjet csapatok súlyos vereséget szenvedek. 164 vörösgárdista esett el. Ligeti Károly az ütközetből tért visz- sza a városba, hogy a „Forradalom” hasábjain harcra szólítsa a magyar hadifoglyokat. „Minden pillanatban beállhat a veszély, mindnyájunk fel- koncolása — s épp ezért a legmesszebbmenő önvédelemre kell elhatározni magunkat. Lenni vagy nem lenni — ez most a kérdés. A szovjet a központi szervezetnek 1000 darab puskát bocsátott rendelkezésére. Ezt az 1000 darab puskát fel kell használnunk, ha meg akarjuk menteni az orosz forradalmat, amely a mi szövetségesünk — a mi eljövendő forradalmunk egyetlen támasza. Elvtársak! A pártvezetőség fegyverbe szólít benneteket!" — írta cikkében, a „Forradalom" utolsó számában Ligeti Károly. Ligeti osztagot szervezett, amelyben a magyarok mellett románok, németek, osztrákok és horvátok fogtak fegyvert a szovjethatalomért. Az osztag az Omszktól keleti irányban kialakult frontra indult és Ta- tarszktól lendült támadásba Novonyikolajevszk felé. Sikerrel harcoltak, felszabadították Karacsi, Barabinszk és Kainszk vasútállomásokat. Közben azonban az ellenforradalmi erők Omszktól nyugatra áttörték a frontot és 1918. június 7-én megszállták a várost. Ligeti Károly nemzetközi osztagát a bekerítés veszélye fenyegette. Ezt kerülendő északi irányba indultak. Mezei utakon meneteltek. Dmitrij Pavlo- vics Krivosejkin — ma nyugdíjas könyvelő — annak idején Ligeti osztagában harcolt. Így emlékezett meg az eseményekről. „Osztagom elhagyta a vasútvonalat. Az osztagban 120 magyar és 40 vörösgárdista volt. Néhányon csatlakoztak hozzánk a permi osztagból is. Parancsnokunk egy magyar kommunista, Ligeti volt.” „De hogyan meneküljünk, amikor körül vagyunk zárva? Kosuljban fehér csehek. Ta- tarszkban fehér kozákok. Egyszóval, mire felocsúdtunk, benne voltunk a pácban." Ligeti gyűlést rendelt el és kijelentette: „Folytatni fogjuk a harcot, megpróbálunk áttörni a mieinkhez, a Vörös Hadsereghez!" Az áttörésre két lehetőség kínálkozott. Az egyik, bevonulni messze a sűrű tajgába, vagy Kartasevo falunál kijutni az Irtis folyóhoz, átkelni és Tyumenybe menni. Ligeti ez utóbbi megoldás mellett döntött. Iránytű és térkép nélkül meneteltek, homokpusztán, majd mocsáron át. Később kétfelé osztották az osztagot. Az a csoport azonban, amelyet Ligeti vezetett tovább. Kartasevónál csapdába esett. Kénytelenek voltak megadni magukat a túlerőnek. Az 1. számú szibériai fehérgárdista tiszti büntetőosztag fogságába kerültek. Ligetit a fehérek értékes túszként hajóra vitték. Tobolszk alatt a hajó tüzérségi párbajba keveredett. Ligeti súlyosan megsebesült, s a to- bolszki kórház fogolyrészlegébe szállították. Később innen átvitték az omszki börtönbe. A fehérek kémelhárítása megpróbálta rávenni Ligetit, hogy álljon át melléjük. Tekintélyével befolyásolhatná a magyarokat, hogy szüntessék be a fehérek elleni harcot. Ligeti hű maradt eszméihez, a forradalom ügyéhez. Kolcsak fehérgárdistái Ligeti Károlyt 1919. június 2-án végezték ki az omszki börtönben.
