Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-24 / 293. szám
Színész-rendező Újvidékről Soltis Lajos Széles karimójú, fekete kalapját szemére húzva hetek óta járja Baranyát. Soltis Lajos, az Újvidéki (Növi Sad) Televízió rendezője a Magyar Televízió vendégeként a Pécsi Körzeti Stúdió munkájával ismerkedik. — Mindenekelőtt arra kérem, is- mertessen meg bennünket az újvidéki magyar televízió munkájával. — Az Újvidéki Televízió magyar, szerb és szlovén nyelvű műsorokat sugároz, szombat kivételével mindennap. A napi műsoridőnk átlagosan 4-6 óra. Mindennap képernyőre kerül két félórás magyar nyelvű híradó, amelyet a tájékoztató-politikai szerkesztőség készít. Én is ennek a szerkesztőségnek a tagja vagyok, mint rendező. A szerkesztőség hat önálló műsort készít. Ezek: a Barázda, a Magazin, a Kulturális körkép, az Ifjúsági műsor, az Országok, népek, tájak, események című tájékoztató és a Honvédelem című műsor. Mindezt a sport egészíti ki. A másik szerkesztőség, a kulturális műsorok szerkesztősége, amely az irodalommal, a tudományokkal, a humoros műsorokkal és a tv-játé- kokkal foglalkozik. — Ügy tudom, magyarországi ta- nulmányai során színművésznek készült. Pályája mégis a televíziózáshoz vezetett. Kérem, mondja el: mik voltak ennek a pályának az eddigi főbb állomásai? — Bácskai születésű vagyok, 27 éves. Általános és középiskolai tanulmányaimat magyar nyelven végeztem, ezután pe- diq a budapesti Színművészeti Főiskolára kerültem, ahol a színész szakon tanultam. így az utóbbi 10 évben végzett magyar színészeket jól ismerem. Szegvári Menyhért, Muszte Anna, Cserhalmi György — és még sokáig sorolhatnám — közeli jóbarátaim, ismerőseim. 1973- ban a főiskola után a Szabadkai Népszínházhoz mentem, közben filmeztem és rendező- asszisztensként is dolgoztam. Első magyar nyelvű filmünkben, a Parlagban játszottam, ugyanakkor én voltam a rendező asszisztense Ezután egy magyar nyelvű tv-játék következett, címe: Fekete glóbusz. Ennek én alakítottam a főszerepét. A tv-jótékot a Magyar Televízió is megvette. — Mikor pártolt át véglegesen a tv-hez? — önállóan tavaly novemberben kezdtem rendezni. Eddig 16 félórás dokumentum- és riportfilmet, illetve műsort rendeztem. A színháznak természetesen végleg hátat kellett fordítanom .. . — Néhány éve a Vajdaságban jártamban úgy láttam, kitűnő alkotói légkörben dolgoznak az ottani írók, művészek. El lehet ezt mondani a jelenről is? — Igen, feltétlenül. A vajdasági irodalom szerves kapcsolatban áll az anyairodalommal, "de térben és időben más helyen van. A Vajdaságban van miiről írni, van miről szólni a műalkotásokban. Rohamosan fejlődő, mezőgazdaságilag gazdag terület a miénk, ahol az emberekben ez a fejlődés óriási változásokat idézett elő — szellemiekben és anyagiakban egyaránt. A jó alkotói légkört erősíti az a tény is, hogy a magyar nyelvű irodalom, a filmművészet és a televíziózás iránt szinte napról napra növekszik az érdeklődés a vajdasági magyar lakosság körében. Bebesi K. A liátszatházasságok búhet A bűnözőutánpótlás gyökerei — Fiam, hogy tehetted?! — -.kérdezik a tisztességes és rémült apák, amikor rendőrségi fogdában találják a gyereket. A választ a tudományok közül a kriminálpszichológia adja meg. Ez a fejlődő tudomány azonban Magyarországon még nem teljesedett ki, sőt, világ- viszonylatban sem túl nagy az irodalma. Jogászok, rendőrök, pedagógusok ezért forgatják most örömmel a Közgazdasági és Jogi Könyvkigdó nemrég megjelent kötetét. Ez a könyv dr. Münnich Iván és dr. Szakács Ferenc válogatásában és szerkesztésében az ifjúsági bűncselekményekkel foglalkozó kriminálpszichológia világirodalmából nyújt elmélyült, új megállapításokat, igen jó válogatást. A szocialista és nem szocialista országok kutatóinak műveit úgy válogatták ki és úgy szerkesztették egy kötetbe,. hogy a két világrendszer ifjúsági bűnözésének különbözőségei és azonosságai elég tisztán elválnak egymástól. 23 lehetséges csoport A legtöbb szülő, ha fia rossz fát tesz a tűzre és emiatt már a vádlottak padjára ültetik, érthető elfogultsággal hangoztatja: „Nem rossz gyerek, csak rossz társaságba keveredett!” Vagy: „Lelki sérült, szegény!” Az ifjúsági bűnözésnek erről az oldaláról is tartalmaz rendkívül érdekes tanulmányt a kötet, mégpedig Igor Bennett 1960-ban, Londonban megjelent Deliquont and neurotic children, azaz Bűnöző és neurotikus gyerekek című művét. Az angol kutató 23 lehetséges csoportra osztja a bűnöző és ideges gyerekek kialakulásának rendszerét. Ezek a csoportok a hazai szakemberek előtt meglehetősen ismertek, de Bennett néhány tétele a nagy- közönségnek mégis sokat mond. így megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy a bűnöző gyerek, úgynevezett bizonytalan, „zavart otthonból” kerül ki, a csupán ideges pedig úgynevezett „szilárd otthonból”. Valójában a családi otthonok jelentős hányada csak felszínesen szilárd, igazában az alig észrevehető, finom lelki összeütközések, zavarok színtere, főleg apa és anya között. Nem válóper, csak titkolt ellenszenv, hűtlenség légkörében élnek. A gyerek ezt nagyon finoman megérzi, s az ilyen látszatházasságok is sok ideges, néha bűnöző gyereket eredményeznek. Vagyis a társadalmilag, anyagilag, jogilag szilárd otthon nem mindig azonos a lélektanilag értelmezendő meleg, egészséges otthonnal. Az ilyen otthon ugyanis Nem jó gyerek a túl jó gyerek A látszat: szilárd otthon, a valóság: állandó stressz Nem otthon a nevelőotthon emberileg nem tiszta, nem őszinte példát jelent a fejlődő gyermek számára, hanem ala- koskodó, hamis emberképeket. Szülő- és gyermekviszony Nagy károkat lát Bennett abban is, ha a gyereket túlságosan keményen fegyelmezik. A szeretet nélküli, durva, a vétséghez képest aránytalan, a szülő ideges hangulatából fakadó büntetés ugyanis oly mértékben fokozza a gyerek kudarcélményét, hogy ezzel nagymértékben elősegíti benne a bűnöző egyéniség kialakulását. A szülő és a gyermek közötti viszony megszakadását — hasonlóan sok más kutatóhoz — Bennett akkor tartja a legveszélyesebbnek, hogyha a gyermeknek az anyával szakad meg az érzelmi kapcsolata és ez hat — másfél esztendős korban történik. Persze egyébként is igen rossz hatású. Felhívja a figyelmet a túl jó gyerekekre, a mindig túlságosan szófogadó, feltűnően példás magaviseletű fiúkra és lányokra. E magatartás mögött ugyanis igen gyakran igen komoly pszichikus zavarok húzódnak meg, s néha szülőnek, tanárnak, gyermekpszichológusnak egyaránt gyanúra adhat alapot. Érdekes fejtegetéseket tartalmaz a tanulmány az ideges és bűnöző gyerekek kezelésére vonatkozólag is. Leginkább figyelemreméltó és egyben legszomorúbb, hogy a bűnöző gyerekek jellemtorzulása olyan korai életkorban alakul ki, hogy csak igen hosszú pszicho- therápiás gondozással, érzelmi átnevelő programmal lehet bízni az eredményben. Az otthon szerepe A másik: ha a gyermek életében a normális otthoni élet nem tölti be nevelő feladatát, akkor a nevelőotthonok és nevelőintézmények ezt a feladatot csak háromszoros hátránnyal pótolhatják. Az ilyen intézmények nevelő, javító hatása még a legbölcsebb és legjóságosabb vezetés mellett is gyakran csak a nyilvánosan felismert, mélyen bevésődött eredeti kudarcélmény után következik be. Az ilyen közös otthonok legjobb esetben is csak ÉDES ANYANYELVŰNK Az országos verseny eredményhirdetése Sátoraljaújhelyen Széphalom községben, Kazinczy Ferenc, a nagy magyar nyelvújító egykori pátriájában került sor vasárnap az „Édes anyanyelvűnk” országos verseny eredményhirdetésére. A Sátoraljaújhely város Tanácsa valamint más intézmények által ötödik alkalommal rendezett országos nyelvi vetélkedőn 19 megye, öt megyei város, valamint Budapest szak- középiskoláinak és gimnáziumainak a megyei vetélkedőkön legjobb eredményt elért 62 versenyzője vett részt. A vasárnapi eredményhirdetés alkalmából a résztvevők megkoszorúzták Kazinczy Ferenc sírját. Majd dr. Deme László, a bíráló bizottság elnöke értékelte a versenyt. A tíz legjobb helyezettnek Kövér László, a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács elnöke adta át az oklevelet, valamint a város emlékplakettjeit és a jutalmakat. másodlagos tekintélyrendszert jelentenek. Inkább fellazítják a nevelés szempontjából nagyon fontos emberi kötődéseket és „sekélyebb talajt jelentenek a gyermek érzelmi világa számára". Csak kisebb arányban és jó néhány évvel később jelentkezhet eredmény a nevsiő otthonokban. Földessy Dénes Grófi konyhán kuktáskodott Az inyesmester unokájával és trófeáival Látogatóban az ínyesmesternél Élete teljében lévő, kicsattanó egészségű, derűs férfi, akin első pillanatban meglátszik, nem veti meg az élet, pontosabban az asztal örömeit. ű Tolnai Kálmán, a Pálhalmai Célgazdaság igazgatója. Ugyanaz a Tolnai Kálmán, akinek a neve szerzőként szerepel a Horgászok és halkedvelők szakácskönyvén, melyet a Pécsi Szikra Nyomda készített, s a napokban jelentetett meg a Táncsics Könyvkiadó. — Célgazdaság igazgatója, akinek mellesleg középiskolai tanári képesítése van, hivatásos erdész és vadász, inyesmester, gasztronómiai író. Honnan a tudománya? — Falusi gyerek vagyok, a Duna mellett, Ásványrárón nevelkedtem. Szüleim szegények voltak, de azért a természet, nem utolsó sorban a nagyapám jóvoltából kerültek jó falatok is az asztalunkra. Nagyapám, akit tizenkilences múltja után elbocsátottak, úgy élt meg ahogy tudott. Nagyon tehetséges orvhalász és orvvadász volt, sohasem csípték el. így került vadétel az asztalunkra. Tízéves koromban már ismertem oz összes ehető gombákat, magam nyúztam a vadnyulat. Hajtógyerek is voltam a Hédervóri gróféknál. A grófi konyhán nap mint nap szerepeltek vad- és halételek az étrenden, a vadászatok után ott kuktás- kodtam a konyhán. így, amikor felkerültem Pestre, a Gundel Étterembe, már bőséges ismeretanyaggal rendelkeztem a hal- és vadételek elkészítési módját illetően. Tolnai Kálmánt az ötvenes években felkérték arra, hogy szervezzen Budapesten tanfolyamot, ahol a hal- és vadételek készítésére tanítja a hallgatókat. Ezzel egyidejűleg Az erdő cimű szaklapban dr. BaÚj szakácskönyv a horgászoknak és halkedvelőknek Ha nincs érzék, főzőkanalat kezedbe ne végy! lassa Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, akihez azidőtájt a halászat országos irányítása is tartozott, rovatot biztosított a vad- és halételek receptjeinek, sőt, ezen túlmenően a kezelés, a tárolás, a pácolás és az egyéb konyhai műveleteket megelőző tevékenységek népszerű ismertetéséhez is. Amikor a szerző Az erdő című lap számára az egyéves tematikát elkészítette, új elhatározás született az összegyűjtött és rendszerezett írásos anyag hasznosítására: könyvalakban kell megjelentetni. Az első hal- és vadételeket tartalmazó könyv 1957-ben jelent meg. A több kiadásban is napvilágot látott könyv egyik legsikerültebb példánya a vadászati világkiállításra megjelent Vad- és halételek, erdei gyümölcsök kiadvány. Tolnai Kálmán ebben a könyvében olyan új ismeretanyagokat közölt a halételekről, amelyek gazdagították a magyar konyha változatosságát, sokszínűségét. És a mostani, a Horgászok és halkedvelők szakácskönyve? Tolnai Kálmán ebben a könyvében összegezi mindazokat a gyakorlati tapasztalatokat, melyek betetőzik gasztronómiai tárgyú életművét. A könyvet útjára bocsátó bevezetőjében erről így ír Készéi Károly, az országos horgászszövetség főtitkára: Tolnai Kálmán ebben a munkájában összegyűjti, rendszerezi és ínycsiklandozóén leKözületi vásárlók figyelmébe! Tokozott öntöttvas, műanyag és alumínium villamos elosztószekrények, egyéb villamos szerelési cikkek, valamint vízvezeték-szerelési cikkek nagy választékban kaphatók: KERESKEDELMI VÄLLALA7 TITAN KERESKEDELMI VALLALAT KÖZÜLETI BOLTJÁBAN, PÉCS, LENIN TÉR 6. írja az Európa-szerte ismert és kedvelt halak elkészítési módját. A szakácskönyv érdekessége, hogy megfelelő recepteket ad a hazánkban legutóbb ismertté vált halfélék, például a növényevő halak, a pettyes és a fehér busa, az amúr és mások elkészítéséhez. Bemutatja továbbá azokat a köreteket, salátákat, legfontosabb fűszerféléket, amelyeket a halételek készítéséhez és fogyasztásához leginkább ajánl. De gondol azokra is, akik esetleg több napot töltenek a víz mellett, s az erdőben kószálva netán gombát találnak — a szakácskönyvben ízletes kemping- és gombaételek között válogathatunk. • — Könyvében ismerteti a tengeri halak elkészítési módját is. Ilyen halakat a mi hűtőpultjainkon is találhatunk, még pucolni sem kell, a háziasszonyok valahogyan mégis idegenkednek tőle. — Csak fűszerezés kérdése az egész. És a megszokásé, így voltunk a ponttyal is. Azelőtt finom folyami pontyokat ettünk. Aztán jött a tenyésztett ponty, s mindenki kifogásolta, hogy pocsolyaízü. Mégis megszoktuk, s esszük a tavi pontyot. — Belőle a jó halászlevet... Melyik a legkedveltebb halászlévé? — A bajai módra. Ez a leg- halószlevesebb halászlé. Minden nyersanyagot egyszerre rak fel. — És meg is tudja csinálni? — Természetesen, minden ételt elkészítettem már. A főzés hobbim. — Horgászik? — Igen, de nem nagyon dicsekedhetett! horgász eredményeimmel. A legnagyobb halam egy három kilós ponty volt. — Egyáltalán, mi a legkedvencebb étele? — Olyan, ami nincs. Mondjam? A legkedvencebb vadam a fogoly. Füstölt szalonnába göngyölve és úgy megsütve. — És a disznóhús? Az legyen átkozott? Tolnai Kálmán elneveti magát. — Jó az is. Egy jól sikerült natúr sertéskaraj, vagy egy rántott sertéscomb sem tartozik az utolsók közé. — Üzenet a háziasszonyoknak? — Hiába a legsikerültebb recept, ha érzék nincs a sütésfőzéshez. Aki főzőkanalat vesz a kezébe, annak az alkotás lehetősége adatik meg. Ezért művészet az ínyesmes;terség. Miklósvári Zoltán
