Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-24 / 293. szám

111111111 $«no#an 3?i fai Wfai Flakonban a törpe vízmű Bizonyára már merítet­tek önök is a kerekes kút vízéből, ittak a kút kává­ján billegő szinültig telt vödörből. Hideg volt, tisz­ta és jó ízű, jobb mint a városi vezetékes klór-for­rás. Ismerősöm mondja, amint megérkezik falura, az első, hogy odamegy a kúthoz, megpörgeti a ke­reket és iszik. Nem szeret­ném visszarettenteni őt sem, önöket sem, de meg­jegyzem: e víz miatt jön másnap reggel a gyomor­fájás, a hasmenés. Egy KÖJÁL felmérés szerint Ba­ranyában és Somogybán 311 községben isznak egészségtelen vizet az em­berek. Tárolóban rekedt ötlet Sokan láthatták a televízió­ban a riportfilmet, amelyben falusiak állnak vödörrel-kan- nával egy közkút előtt, s köz­Demizsonban is viszik a jót Ki vállalja a költségeket? Szennyezés a kerekes kútban Szennyezett Szaharák Tulajdonképpen érthető. Egy udvarban van a trágyadomb, az árnyékszék, s e háromszö­get a kút zárja be. A távol­ságok nem sokat jelentenek, a talajvíz mindenhová utat ta­lál, magával víve a nitrát- tartalmú szennyezőket. A tisz­ta, jó ízű víz a vér oxigéntar­talmát csökkentve különösen a csecsemők ajkát kékíti ki. Sok­féle betegségek okozói e ku­tak. A számok ridegek: 134 ezer ember „folyadékigényével” ke­veredik a trágyalé. Súlyosan veszélyeztetett 195 község 83 515 lakója, veszélyeztetett 98 község 43 277 lakója, s — ilyen helyzetben van — mér­sékelten veszélyeztetett 18 köz­ség 9529 lakója. S mindez a vízügyi igazgatóságunk terü­letén, Baranyában és Somogy­bán. Hasonló a helyzet az or­szág más pontjain. Bizonyítja, hogy a feladatot az OVH ma­gára vállalta, s ígéri: jó vizet ad a szomjúzóknak. Most az­tán ki-ki — a vízügyi igaz­gatóságokról van szó — tör­heti a fejét házatáján, hogy miként teljesítse a vállaltakat. Érthető: szűkös anyagiakkal gazdálkodhatunk, nem kaphat adjuramisten minden T<özség törpe vízmüvet, s nem lesz be­látható időn belül minden fa­lusi ház konyhájában falicsap. A nekibuzdulást a forintok hiánya gyeplőn kapta: 1980-ig, azaz ebben az ötéves tervcik­lusban erre egy fillért sem ter­veztünk, s esetleg a tanácsi pénzmaradványokból csordul- hat-cseppenhet. ben a riporter a jövő útját magyarázza. Ciszternákat-táro- lóvermeket építünk minden rossz-vizű kisközségben, s a vermeket a tankautók napon- ta-hetente, ahogy ürül, töltik. Egy ilyen vermes kút előtt mo­solyogtak az emberek abban a riportfilmben, kissé elhamar­kodottan. Nem az ő hibájuk, hogy időközben kiderült: eb­ben a földbe süllyesztett tar­tályban hamar megpállik a víz, s a két megyei KÖJÁL még a próbaüzemet sem en­gedélyezi. (Zárójelben: Bara­nyában négy községben — Ba- ranyajenőn, Baranyaszent- györgyön, Tormáson és Szá- gyon —, Somogybán pedig öt községben — Szentbalázson, Cserénfán, Kaposgyarmaton, Hajmáson és Gálosfán — épí­tettek ilyen köz-víztartályokat, s azóta is lakat alatt van mindegyik.) További fejtörésre van szükség: azokat a műsza­ki megoldásokat kell kiötleni, melyek nyomán e kezdeménye­zés mindannyiunk örömére ka­matoztatható. Nézzünk a gyerekekre Fekete Károly, a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság vízellátási és csatornázási osz­tályának vezetője szerint egye­lőre ez az út nem járható. Marad a másik ötlet: literes, kétliteres palackokban horda­ni a vizet. (Természetesen úgy, hogy e községekben az embe­rek előtt meg kell nyitni az in­tézményi, jó vizet adó kutakat- forrásokat.) A vízhordásra már akad példa: sok gyerek visz magával c, központi iskolába menve üres demizsont, hogy megtöltve térjen vele haza. Ez a központilag palackozott, in­gyenes víz lenne a legjobb megoldás, igen ám, de a pa­lackozást köszönömre nem vég­zik.) A vízügyesek felmérése szerint, ha minden rászorult napi két liter palackos vizet kap, évente Baranyában 81 millió forintot, Somogybán pe­dig 74 millió forintot innának meg. Nagy összeg. Ki finanszí­rozza? Akkor megérné, ha li­terjét két forintért árusítanák — de, ki vinné...? Ez a 22-es csapdája. Nem marad más hátra, mint újra — a kört kissé leszűkítve — megfogalmazni a gondot. A szennyezett vizek főleg a csecsemők, a hároméves kort be nem töltött apróságok egészségét ássák alá. (A fel­nőttek már hozzászoktak?) Az ő érdekükben kell a palacko­kat megtölteni. Felmérve az igényt, akár a gyógyszertári, akár a kereskedelmi hálóza­ton keresztül eljuttatni a leg­eldugottabb faluba is az éle­tet adó vizet. (Jó hír: a fel­mérés a napokban készült el.) Ezt az utat választotta a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság is. Rövidesen összehív­ják azokat az illetékeseket, akik a palackos-víz jövőjét megfogalmazhatják, s ha igaz, néhány hónapon belül az ak­ció megindul. A műanyagfla­konok, mint apró „törpe víz­művek" Szágy, Szentbalázs, Tormás és a hozzá hasonló falvak lakóinak közérzetét is megjavíthatják. Kozma Ferenc Hatezer beszélőhely A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül elünyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk Komlón, illetve Pécsett. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Új telefonközpont Szekszárdon OlajkcilyHci: Fekete Peter Hadüzenet a koromnak Drótkefe helyett spray Jön az ANASCO Itt a fűtési szezon és mi, olaj­kályha tulajdonosok, ismét Fe­kete Péterek leszünk. Ez a tü­zelés sajnos ezzel a kellemet­lenséggel jár, de mi most nem is arról a koromról akarunk beszélni, ami a kezünkre és arcunkra ragad, hanem arrób ami a tüzelőtérben hízik és megeszi a meleget. Az olajtüzelés minden előnye ellenére nem olcsó mulatság, nem mindegy tehát, hogy a rosszul beállított, koromtól ful­dokló Mekalorok és társaik mennyi meleget ontanak, mennyire tudják átmelegíteni a hűvös őszi, téli estéken el­gémberedett végtagjainkat, s nem mindegy, hogy mennyit fo­gyasztanak az olajból. Vajon teljesen tehetetlenek vagyunk a korommal szemben? A magánháztartásokban több mint tízezer etázsfűtésnél és megszámlálhatatlanul sok olaj­kályhánál alkalmazzák az olaj­tüzelést. Ennek a fűtési rend­szernek az előnyei azonban csak az olaj tökéletes elégése esetén érvényesülnek teljes mértékben. A korom lerakódása akár 10—20 százalékkal is csökkentheti a leadott hő­mennyiséget, növeli a tüzelő­anyag fogyasztást és — a ké­ményen át távozó füst útján — a levegő szennyezését. A háztartásokban levő olaj­tűzhelyeket ma még az üzem­ben tartók kénytelenek tisztí­tani, mégpedig többnyire a legkezdetlegésebb módon: drótkefével. Lehet ugyan kapni a háztartási boltokban az AN- TlKOKSZ és a DECARBON el­nevezésű koromtalanító szere­ket, de ezek árukhoz képest keveset tudnak, hatékonyságuk nem vetekedhet a drótkefével. Mindezekről szó esett azon az ankéton is, amelyet az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület tartott nemré­giben Budapesten, az olajtü­zelés korszerű szolgáltatásai­ról. Megnyugtatták a lakossá­got: nem kell többet fülig piszkosan, Fekete Péter módjá­ra a koromban vájkálni, hama­rosan sor kerül a koromtalanító spray hazai bemutatkozására. A vegyi termékeket gyártó nyugatnémet ANASCO cég fla­konjait importáljuk. Máris nagy a hajlandóság a vegyi cikkeket előállító hazai szövetkezetek körében arra, hogy akár li- cenc útján gyártsák az olaj­kályhák , „kéményseprőjét", amelyet majd a kereskedelmi hálózaton kívül az ÁFOR töl­tőállomásain is árusítanak.. A „csodaszer" megjelenéséig azonban nem marad más hát­ra, mint az olajkályhpk fogyasz­tásának pontos beszabályozto- tása és — a mindig megbíz­ható, jó, öreg drótkefe. Horváth L. Szekszárdon sok bosszúság egyre bővülő forrása évek óta a telefonvonalak telítettsége. Tolna megye fejlődő székhelye régen túlnőtte a jelenlegi táv­beszélő „térfogatát”. Érthető is, hiszen 1940-ben helyezték üzembe a mintegy ötszáz be­szélőhelyes telefonközpontját, melyet kisebb-nagyobb bőví­téssel mintegy ezerötszázas fő­vonali csatlakozásra építettek ki. Természetesen ez ma már nem elegendő, s a posta ideig­lenes szükségmegoldást kereső igyekezete - így egy százas központ beiktatása — is csak „csepp volt a tengerben". Nem csoda, ha előfordult, s ma is megtörténik eqyes csúcsforgal­mú napokon, hogy órákig nem lehetett, vagy nem lehet vona­lat kapni. Ezen az áldatlan helyzeten gyökeresen seqít majd az új Crossbar telefonközpont. Az ibolyakék falú, négyszintes pa­lota már magasodik a szekszár- id főposta mögött; ez lesz mo­dern műszaki otthona az új Crossbar központnak és tarto­zékainak. Az új központ hatezer előfi­zető bekapcsolására ad lehető­séget. A jelenlegi igények nem lesznek nagy befolyással a köz­pont telítettségére. Biztosra ve­hető. hogy a mostanihoz ha­sonló gondok egyelőre nem lesznek, s ha később szükséges­sé válik, tízezer beszélőhelyesre bővíthetik a berendezést. A köz­pont az új határidő szerint 1979 első felében teljesen üzemképes állapotban lesz; az építési munkák szépen halad­nak! A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat november 7-e tiszteletére fel­ajánlotta, hogy előrehozza a munkákat, november 30-ig be­fejezik az építést. Ballabás László ummi — Vit -Cavrxziiou, \Mojid «'h IKeVwdaJcu-U'Wí Szelei a cigaretta, motoz a zacs­kóban a lisztbogár, zsirhiányos a kalács és a túró, rossz szagú a kolbász — íme, tőmondatokban néhány kifogás a Megyei Élelmi­szerellenőrző és Vegyvizsgáló In­tézet szokásos havi gyorsjelenté­séből. Lássuk, kiknek a termékei is kapták az elégtelen osztály­zatot. Számos cigaretta szivhatósági tulajdonsága nem felel meg a szabványos követelményeknek, le­galábbis ezt állapították meg ellenőrzéseik során az intézet munkatársai. A kifogásolt cigaret­tafajták: a 100 éves, a 103 éves mentholos, az Eger, a Daru (gyártójuk az Egri Dohánygyár), a Metropol és a Lottó (Pécsi Dohánygyár), a Symphónia és a Munkás (Debreceni Dohánygyár). A gyártókat figyelmeztették. A lisztmoly lepkét, a kis liszt­bogarakat és lárváikat a sziget­vári malomban készített 1 kilo­grammos réteslisztben és a pé­csi gőzmalomban gyártott 1 és 2 kilós finomlisztben, valamint a BL—80-as lisztben észlelték a mi­nőségellenőrök. Intézkedtek a ki­fogásolt tételek visszaszállításáról, a malmok fertőtlenítéséről, a hiá*- nyosságokért pedig fegyelmi eljá­rás lefolytatását javasolták. Nem javul a technológiai fe­gyelem a sütőiparban. A Bara­nya megyei Sütőipari Vállalat pécsváradi üzemében a finom fo­nott kalácsot súlyhiány, a komlói üzemben gyártott zsemleveknit súly-, a finom fonott kalácsot súly- és zsírhiány, a kakaós fosz­lós kalácsot zsirhiány miatt kifo­gásolták. Fegyelmi felelősségrevo- nást javasoltak. A minőségellenőrök megfordul­tak a szomszéd megyében is. A Szekszárdi Tejüzemben két alka­lommal is kifogásolták a negyed­kilós félzsíros tehéntúró minőse­gét, mivel a túrónak az előírt­nál kisebb volt a zsírtartalma. A szankció: fegyelmi, majd szabály- sértés. Tolna megyében a társ­hatóságokkal közös húsipari el­lenőrzést is tartottak. Ennek so­rán a Szekszárdi Állami Gazda­ság öcsényi húsüzemében 140 ki­logramm nyers füstölt kolbászt lefoglaltak, mert az idegen sza­gú és ízű volt. S végül: visszatérő megjegyzés az intézet gyorsjelentéseiben — hiánycikk a téliszalámi. Olyany- nyira, hogy bár az intézetnek megbízatása van a téliszalámi minőségének rendszeres ellenőr­zésére, megbízatásának nem tud eleget tenni, ugyanis még mintát sem tudtak venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom