Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-01 / 270. szám
1977. október 1., szombat Duntmtuit napló 3 ISliiliiÉl § NOSZF tiszteletére te tt^ vál fälasokät mm i elmúlt évinél lénye- gesen kedvezőbben alakuló ipari és mezőgazdasági termelés mintegy 10 százalékos emelkedése nagymértékben köszönhető a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év-' fordulója tiszteletére a csepeliek által kezdeményezett munkaverseny- mozgalomnak. Jó néhány ipari vagy mezőgazdasági üzem eredményei sejteni engedik, hogy a vállalásaiknál lényegesen többet teljesítenek. FIGYELEM! 2 db vadonatúj, IFA W 50 L/K típusú, 3 sk billenőszekrényes tehergépkocsit állami gazdaság vagy mezőgazdasági szövetkezet részére átadunk Téglaipari Vállalat, Pécs, Mártírok útja 12. Ügyintéző: Kékesi Nándor Telefon: 11-377/096 November 86 000 tonnával több feketeszén Tíz százalékkal növelték a termelést a mezőgazdaságban A Mecseki Szénbányák a tervezettnél 63 807 tonnával több szenet termelt és 250 méterrel hosszabb vágatot hajtott ki az elmúlt 8 hónap alatt. Az egész évre vállalt többlettermelés 86 000 tonna, de az évforduló tiszteletére már november 7-ig a felszínre hozzák ezt a mennyiséget. mázakban A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Tiszaföldvári Lenin Tsz által indított, az őszi mezőgazdasági munkákra vonatkozó versenyfelhívás különösen kötelezi a bátyiakat a versenyben vállalt feladatok teljesítésére. Az eddig elvégzett munkák és az eredmények igen biztatóak. Szeptember 17-re befejezték 500 hektáron 92,5 vagon szója betakarítását. A vetőmagüzemben három műszak szervezésével biztosították a partnergazdaságokból beérkezett 190 vagon szójavetőmag feldolgozását. A komló betakarítását teljes egészében gépesítették, így a 93 hektár termő és 31 hektár fiatal komló betakarítását két műszakban már szeptember 20-ig elvégezték. A két szárítóüzemben a közel 14 vagon szárazkomlót két nyújtott műszak bevezetésével feldolgozták. A talajelőkészítések az ütemezésnek megfelelően haladnak. Az istállótrágyázást 1700 hektáron, a foszfor- és kálisó tápanyagvisszapótlást pedig 9000 hektáron már befejezték. Most kezdték meg a 4000 hektár vetőmag és a 2191 hektár takarmánykukorica betakarítását. A megye 6 állami gazdasága vállalta, hogy búzából terven felül 96 vagonnal termelnek többet, de a 96 vagont 158 vagonra teljesítették. Húsból 26 vagonnal vállaltak többet, de a féléves időarányos értékelésnél kiderült, 14 vagon hússal több az eddigi termelés. Év végére kb. 2 vagonnal haladja meq a vállalást, tehát 28 vaqon lesz. Vállalták továbbá, hogy eqy tehénre éves átlagban 4100 liter tejet fejnek. A féléves átlag 2258 liter volt. Zöldséget 620 hektáron termelnek, amely 1976-hoz viszonyítva 25 százalékkal több. Burgonyából 350—380 mázsa termést várnak, szőlőből 100 mázsán felüli lesz hektáronként. A 6 állami aazdaság dolgozói a terven felül 62 millió termelési értéket, 28 millió eredményjavulást vállaltak összesen, amit időarányosan teljesítettek. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli területi központjának szocialista briqádjai vállalták, hogy Dél-dunántúl valamennyi mezőgazdasági üzeméhez eljuttatják szeptember végéig az igényelt vetőmagot. A tavalyinál szélesebb fajtaválasztékot és magasabb biológiai értékű vetőmagot biztosítanak a jobb termés érdekében. A tsz-ek sorából a Baksai Ezüstkalász csatlakozott leggyorsabban a Bólyi Mezőqaz- dasági Kombinát felhívásához, amely az őszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben történő elvégzésére hívja fel a mezőgazdasági üzemeket. Kisiparosok m A versenyhez a megyei kisiparosok is csatlakoztak. Főleg oktatási, kulturális és szociális intézmények építéséhez, karbantartásához járulnak hozzá. A vállalt 7500 munkaórából eddig 5400-at már teljesítettek, több mint százezer forint értékben. Ebből negyvenezer jutott az iskolák tatarozására, huszonhatezer úttörőtábor létesítésére, a többi pedig óvoda, művelődési ház, tanácsépület, öregek napközi otthonának karbantartására, javítására, valamint játszóterek és sport- létesítmények építésére. Eddig a munkából 167 fő vette ki részét. A felajánlásokkal a szigetvári járás iparosai mozdultak meg elsőként. Példát is mutattak a munkában. Negyvenhét fő iparos 1617 társadalmi munkaórában 27 500 forint értékű szakipari munkát végzett. Nem sokkal maradtak mögöttük a siklósi járás és a pécs- váradi iparosok sem. A KIOSZ Baranya megyei vezetősége szeptember 28-án értékelte az iparosok kezdeményezését és a közösségért végzett munkáját. Megállapította, hogy a főfoglalkozásban dolgozó iparosok 12,2 százaléka végzett közérdekű társadalmi munkát a megyében. Segítés a lakások építéséhez A Baranya megyei Ipari Szövetkezetek elnöksége tegnap megtartott ülésén többek között megvitatta a Szigetvári Epitőipari Szövetkezet munkáját. A szövetkezet feladatának A szövetkezet az épitőipari igényeknek csak a 30—40 százalékát tudja kielégíteni. Ez nemcsak az igények állandó növekedéséből adódik, hanem a szövetkezet gépi felszereltségének hiányos voltából és a munkaerőgondokból. Az elnökség javaslatára az építőipari szövetkezet a megyei tanácstól egymillió, a KISZOV- től félmillió forintos támogatást kapott, s ezzel megteremtették annak a feltételét, hogy a szövetkezet eleget tudjon tenni a vállalat építési kötelezettségeinek. B&vtíf a gyártó kapacitás Az idén 200f jövőre 2000 vagon szalmás pelet Melléktermék-feldolgozás iparszerííen Ölesé takarmány, jé exportcikk Országos jelentőségű üzemi kezdeményezést karolt fel Baranya megye Tanácsa, amikor fejlesztési támogatást nyújtott a mostoha termőhelyi adottságú Egyházaskozár-szászvári Haladás Tsz-nek egy korszerű melléktermék-feldolgozó üzem létesítéséhez. A sikeres júliusi A tudomány és a gyakorlat kézfogása Versenden íz éve még hatalmas búzatábla ringott a' hegynek csak némi túlzással nevezhető versendi domboldalakon. A gabonatábla közé itt-ott pedánsan rendben tartott, de mégis csak harmadrangú, olcsó tömegbort adó szőlőskertek ékelődtek be, a bólyi tsz-tagok háztáji szoléi. Mindegyik kiskertben az ősi Csomorika-fajta díszlett, amit a németajkúak tévesen Lömmerschhwanz-nak neveztek el. Az olcsó savas bort régen a Littke pezsgőgyár szerezte be erről a vidékről, de az ötvenes években itt is lehanyatlott, visszaesett a termelés. A szövetkezet jobb híján gabonát termelt a megüresedett földeken. Most a tíz év előtti búzatábla helyén az ország ez idő szerinti legmodernebb nagyüzemi termőszőlő ültetvénye fogadja a látogatókat. Néhány napja ültetvénytervező szakemberek egy ötvenfős csoportja tett itt látogatást az ország minden részéből. A látvány ahogy mondani szokták, valóban bibliai. A szakemberek termelési robbanásról beszélnek, de a szüretelők csak azt látják, hogy a fürtök nem és nem akarnagy lefogyni a rogyósig megrakott tőkékről. De most már nem Csomorika, hanem Rizlingszilváni, piros és fűszeres Tramini meg Char- donney-fürtök ezek, meg Rajnai Rizling, Muscat ottonell és Királyleányka, vagyis a legnemesebb, legkurrensebb fehér borszőlőfajták, amilyeneket a jó öreg versendi hegy azelőtt sem látott. Az üzemi átlagtermés évek óta 140—150 mázsa — az idén 160-at várnak, ami négy-ötszöröse az országos átlagnak, a must cukorfoka 18 alatt meg sem áll. Az első termőre fordulás óta — öt éve — ahány borversenyre a bólyi tsz fehér boraival benevezett, minden versenyt megnyert. Az I. budapesti borvilágversenyen — 1972 tavaszán — a bólyi Chardonney volt az egyetlen dél-dunántúli bor, amely aranyérme* nyert, s a világ legjobb borai között foglalt a zsűri Szőlőtermesztés világszínvonalon # A kutatóintézet segítségével # A Bólyi Kossuth Tsz a hazai élvonalba tört asztalán helyet. A hazai és nemzetközi szőlész, borász szakma egyszeriben felfigyelt Bolyra, amely, mint köztudott, korábban nem tartozott a híres, patinás bortermő helyek közé. — A tudományos kutatás eredményei bárkinek rendelkezésére állnak, de az üzemek fogadókészsége nagyon különböző — mondta dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi telepének igazgatója, akit 1966-ban a Kossuth tsz akkori elnöke — az azóta már elhunyt Szabó Mátyás — azzal a kéréssel keresett meg, hogy a kutatók adjanak tanácsot a versendi hegyen tervezett szőlő telepítéséhez. Egyetlen kikötése volt, hogy hektáronként 100 mázsát adjon majd a szőlő, mivel ők a versendi hegyen — amely a babarci tsz területe — csak bebírók és kicsi a területük. Az intézet kölcsönösségi alapon hosszú távú megállapodást kötött a szövetkezettel. A telepítés 1967-ben kezdődött meg, szerencsés időponban, mert az állami támogatást épp akkor csökkentették — amikorra már tisztázódtak a fajta- és művelési kérdések, a kikristályosodott szőlő telepítésének és művelésének valóban korszerű eljárása. A Bólyi Kossuth Tsz új iránti érzékenységét bizonyítja, hogy a kutató intézet kisparcellás kísérleti eredményeit, vállalva az esetleges kockázatokat is, engedte átvinni a nagyüzemi ültetvényére. Mi több, a talajanalízis és a szaktanácsadás fejében 20 hektárt ót is engedett az intézetnek nagyüzemi kísérleti tér céljaira, ahol most az egész szakma tanulmányozhatja az NSZK-ban, Svájcban, Ausztriában már korábban bevezetett úgynevezett készlettrágyázás eredményeit. Telepítés előtt a talajt analizálták, majd a hiányzó tápanyagokkal feltöltötték. A kálium és foszfor műtrágyadózisok mellbe vógóak, a kontroli- területen nulla, a közepes szintnél 70 mázsa, az optimális szintnél 140 mázsa műtrágyát dolgoztak a talajba. A készlettrágyázás előnye Bolyban nyert nagyüzemileg bizonyítást elsőként az országban. Egyszeri befektetést kíván — hisz a fenntartó nitrogén- és vegyes műtrágyaadagokkal csak a terméssel évről évre kivett tápanyagot kell a talajba visszapótolni. Az eredetileg bedolgozott készlet így szinten marad és táplálja, élteti a szőlőt húsz, huszonöt éven ót, és évi 130—150 mázsa átlagtermést garantáltan biztosít kiváló minőségben. A szakma főként költségvonzata miatt vitatja meg a módszert, de egy biztos, új nagyüzemi tervezéshez, telepítéshez a jövőben anélkül már nem foghatnak hozzá úgy, hogy a Bólyi Kossuth Tsz szőlőtermelési eredményét, tapasztalatait figyelembe ne vennék. Rónaszéki Ferencné próbaüzem — melyre több mint száz érdeklődő jött el az ország minden részéből — során kiderült, hogy a szászváriak olyan szalmafeltárási eljárást dolgoztak ki — ez egyébként szabadalom - amivel a dúsított és peletált szalma emészthetősége nagy mértékben megnőtt. így lehetővé vált, hogy a szarvasmarhák szárazanyagszükségletének 40-50 százalékát olcsó szalmával elégítsék ki. A sikeres bemutató visszhangjaként több üzem érdeklődik a szalmapeletirozás és általában a melléktermék-feldolgozás szászvári módszere iránt. A Haladás Tsz az idén 140 vagon gabonaszalmát és 60 vagon kukoricaszárat dolgoz fel különféle peletekké. Az üzemben kidolgozott re- ceptúrák szerint, a különböző hasznosítású és korcsoporté szarvasmarhák igényének megfelelően a szalma arányát a peleiben 30—70 százalék között állítják be, vagyis tetszés szerint változtatják. A szalmafeldolgozás egyik legnagyobb előnye, hogy fő ta- karmánytermő-terület — Szászváron például 630 hektárt — szabadít fel és ezen a területen más, sok esetben exportképe- takarmánytermelés valósítható meg. Szászváron például lucernát termelnek a felszabadult területen, amit peletirozás után feletetnek, illetve exportálnak. Ezzel jelentősen megnő az egységnyi takarmánytermő terület állateltartó képessége. E tekintetben nagy a lemaradásunk Dánia vagy az NDK mögött, ahol már korábban rákényszerültek a melléktermékek fokozott hasznosítására és évi 1,3 millió tonna szalmát pele- tiroznak, vagyis takarmány- szükségletük 30 százalékát különféle szalmapeletekkel elégítik ki. így kis területen lényegesen több állatot tudnak eltartani. Nálunk a megfelelő technológia hiányában csak kezdeti lépéseknél tart a szalma- és melléktermék-felhasználás. Az első valóban sikeres hazai technológiát a Haladás Tsz szakgárdája dolgozta ki és a MÉM felkérésére termelési rendszer keretébe foglalta. A szászvári Iparszerű Melléktermék-feldolgozási Rendszer, az IMR, végleges jóváhagyás céljából pillanatnyilag a minisztériumban van. Előzetes engedélyezés alapján a rendszer szervezését megkezdték. Baranyából eddig hat tsz írta alá a szerződést, köztük olyan nagy partnerek, mint a gödrei Béke, a sásdi Búzakalász, illetve a baksai Ezüstkalász Tsz. A rendszergazda a szászvári tsz, a technológiák és a peletirozáshoz szükséges adalékanyagot biztosítja, a partnerek fejlesztési alapot adnak át a gesztornak — a peletirozási kapacitás bővítésére. A gyártási kapacitás bővítéséhez Baranya megye Tanácsa ad újabb fejlesztési hozzájárulást. A szervezés célja, hogy 1978-ban 15-20 baranyai termelőszövetkezet, illetve állami gazdaság kapcsolódjon be partnerként az IMR-be, és a szászvári feldolgozó bázisra alapozva a jövő év folyamán 2000 vagon szalmapeletet előállítása üzemi ellátásra és exportra. Ez a 20 000 tonna csak a kezdeti, de még így is megnégyszerezi az országos termelést, ami jelenleg 5000 tonna. A távlati cél az, hogy újabb megyék bekapcsolásával évi 100 ezer tonna szalmapeletet állítson elő a rendszer, s ezzel utolérnénk Ausztria éves termelését. Rné
